Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1932. július 3., szombat Lássuk csak, merre jártatok? A délelőtti megfigyelésről visszatérők azonnal élménybeszámolót tarta­nak (bal oldali képünk). Azután, amíg a többiekre várnak, a bogárgyűjteményt is rendezgetni le­het. (Jobb oldali kép.) Természetvédőben Tábor a Tohonya-völgyben r A gumimatracok szárad­nak a napon a domboldal­ban. Az eső ennél több bo­nyodalmat nem okozott, vagy a gyerekek nem akarták, hogy okozzon. A vizet kü­lönben is gyorsan elnyelik a mészkősziklák, legfeljebb gu­micsizmát húznak a lábuk­ra, amikor figyelő útra in­dulnak. Mondhatnánk per­sze, hogy nem volt szeren­csénk. Gyulai Iván, a Her­man Ottó Múzeum termé­szettudományos muzeológusa — a tábor vezetője — egész napos, hosszú túrára indult a táborozóki egy részével. Megkeresni őket majdnem olyan lehetetlen vállalkozás a terepen, mint a tűt meg­találni a szénakazalban. A napi táborügyeletet ellátó gyerekek^ no és a madarász­csoport, amely visszatért ebédelni, szerencsére nem­csak beszédesnek, tájékozott­nak is mutatkozott. Persze a nagyobbak, főként a gimna­zisták. Ami érthető, hiszen ők azután már igazán „cél­zatosan” jöttek a táborba, többnyire olyan pályákra ké­szülnek, amelynek köze van a biológiához. Tágabban a természethez. S ahogy Kalló István, a Kilián Gimnázium­ból érkezett diák mondta, a feladat sem akármilyen, ami rájuk várt és vár. Ahogy ő tudja, az elkövetkező tíz év­re ad feladatot a természet­kutatóknak, hogy megfigyel­jék, miként hódítja vissza jogos birtokát a természet. A Tohonya-völgy, és körös-kö­rül az aggteleki természet- védelmi táj valaha, nem is olyan régen, művelt terület volt. — A mi feladatunk, az, hogy megfigyeljük a nö­vénytársulásokat, a rovaro­kat, az állatvilágot... Gon­dolom, nagyon tanulságos lesz, ha ezeket a megfigye­léseket összevetik majd tíz év múlva, az akkori megfi­gyelésekkel ... A mezőkövesdi Pető Csa­ba dicsekszik is; haragos siklót fogtak. Ámbár lehet, mégiscsak rézsikló volt, de ha nem, az nagy felfedezés lenne __ G edai Csaba, Pukli'.Péter és Gödölle Márton még csak hetedikesek és Budapestről érkeztek. A fővárosi TIT ter­mészetvédelmi stúdió tagjai. A beszédes Csaba kesereg is egy sort, merthogy őt a szak­körvezetője „ráállította” a császármadárra, s a táboro­zok közül mindenki látott már császármadarat, csak ő Madárlesen. nem. Hogy mi az. érdekes ebben? Figyelni az életét, a szokásait. Tőle hallottam először a fiókát nevelő réti­sas párról, hogy a madará­szok most is azért járnak, hátha sikerül felderíteni a fészkét. Azon a napon nem sikerült, délután egy ölyv- fészek és az ürgetelep fel­derítésére indultak. Lehet, hogy darázsölyv neveli a fiókáit a fészekben — mond­ta Petrovizs Zoltán, aki a bekecsi termelőszövetkezet görömbölyi üzemegységében mintakészítő, de gyerekkorá­tól szenvedélyesen figyeli a madarakat. Lehet, de nem biztos. Ö egyébként egy hét­re jött el, segíteni, ahogy mondja, s a maga egyszerű módján hozzátette: biztos, hogy jó az ilyen tábor. A gyerekek kíváncsiak, termé­szetüknél fogva, s itt igazán közel kerülnek a természet­hez. Megalapozhatják a ter­mészetszeretetüket. Aki meg­ismeri. csak egy kicsit is ezt a titokzatos világot, biztos, hogy másképpen nézi. Más­képpen mozog benne ... Fiúk jönnek. „Búboscinkét láttunk, meg barátcinegét hallottunk ...” Előkerül a térkép. Itt mentünk, erre el­fordultunk ... Ki tudja, hol­nap talán a másik jár arra, hasznos lehet a tapaszta­lás ... A csapdák. Megfigyelés után útjukra engedik a be­fogott kis állatokat. Az éj­szakai lepkevadászat! Szapo­rodik a rovargyűjtemény. De a növénygyűjtemény is. Amit a fiúk megfigyelnek — vannak azért lányok is a táborban —, hasznos lehet a kutatóknak. De a gyerekek­nek is az. — Tetszik tudni, mi a bo­szorkánykor? — Pető Csa­ba kérdez, de nem hagy tu­datlanságban ... Ahogy a gombák nőnek ... Nemrégi­ben gombász járt a tábor­ban, sok érdekeset mesélt. Olyat, arái nincs a tankönyv­ben. Olyat, amit csak megfi­gyelhet az ember. Figyelhet a két szemével, megtapogat­hat a két kezével. Szaporod­nak a megfigyelések a note­szokban. Hőmérséklet, pára- tartalom, a bejárt útvonal, a megfigyelt állatok, növé­nyek ... Alighanem haszno­san töltik az időt. Csak rá­adás a szép környezet, a felfedezett természet Csutorás Annamária Fotó: F. L. Olyvfészket felderíteni indul a csoport, Könyvboltban, Kövesden Ilii Istvánná a zeneművek, hanglemezek „gazdája". Ok még csak böngésznek, de bizonyára olvasókká lesznek. Június végi szürke dél­előttön is pezseg az élet a mezőkövesdi könyvboltban. Szabadpolcos rendszerű a bolt a polcok szélén szalag­ba szerkesztett matyó virág- motívumok jelzik, hogy a Matyóföld könyvboltjában vagyunk. Egyébként a bolt az áfész kötelékébe tartozik. A hanglemezrészlegnél is­merős bolti dolgozó rakos­gat. Ilii Istvánná a miskolci könyvboltokból ismerős, ko­rábban ott dolgozott, leg­utóbb a Szabadság téri zene­műboltban, s így természe­tes, hogy itt a könyvboltban elsősorban a hanglemezekkel foglalkozik. A hanglemez­forgalom mintegy a felét te­szi ki a bolt összes forgal­mának. Ezen belül valami 15 százaléknyi a komolyzenei lemezek forgalma Jóllehet, magánosok is vásárolnak ko­molyzenei lemezeket, első­sorban a közületek veszik azokat. A fiatalok — ez ta­lán nem meglepő — elsősor­ban a disco-zenét és a ke­mény rockot keresik, s is­merve ez igényeket, a bolt biztosítja is a választékot. Van elég ezekből a lemezek­ből. (A hajdani mezőkövesdi „cuhárék”, azaz a mai házi­bulik népi elődeitől a mai disco-zenés, rockmuzsikás összejövetelekig viszonylag rövid idő alatt igen hosszú volt az út.) Egymást váltják az érdek­lődők, böngészők a polcok előtt. Csetneki Ernő Cserép­faluról ajándéknak való könyvet keresgél egy, a ta­nulmányait most bevégző ro­kon fiatalnak. Hosszas válo­gatás után Goncsarov A Pál­lasz fregatt című regénye ke­rül a kosárba. A bolt vezetője látogatá­sunkkor távol volt. Helyet­tese, Kántor Istvánná arról tájékoztatott, hogy a könyv­hét után a raktár valóság­gal kiürült. Leginkább fogy­tak a maiak: Moldova György, Jókai Anna, Gyurkó László, Berkesi András művei, meg az antológiák. Névnapok, ün­nepek idején meg-megugrik, erősen fellendül a forgalom. A tanév végén igen sokan kaptak jutalmul könyvutal­ványokat. Mostanában vált­ják be azokat. A bolt könyvellátása álta­lában jó. Szépirodalomból elég, ifjúsági irodalomból gyenge, különösen kevés a kisgyermekeknek való lepo­relló. Lukács Dénes boltve­zető — korábbról ismerjük a munkáját — fáradhatatla­nul jár a megye más könyv­boltjaiba, hogy csere útján szerezze be a Kövesden kere­sett könyveket. Ellátásukat egyébként a Könyvértékesítő Vállalat biztosítja. E könyvbolt nemcsak Me­zőkövesden, ebben a rendkí­vül dinamikusan fejlődő vá­rosban az egyetlen ilyen jel­legű bolt, hanem ez látja el az egész járást is. A város üzemeiben és a járás közsé­geiben 50 bizományossal dol­gozik a bolt. Ezeknek az el­látása, a viliik való foglalko­zás külön feladatot jelente­ne. Az évszakok változását a forgalmon nem lehet meg­érezni. Még akkor sem, ha ilyenkor kevesebb az előbb már jelzett, ajándékozással járó ünnep. De vannak törzs- vásárlók, akik az előzetes híradások nyomán ki jegyzik és előjegyeztetik maguknak, hogy mit szeretnének meg­kapni. Ezek elsősorban ér­telmiségiek, aztán középisko­lások és felsőfokon tanulók. Amikor ott jártunk, igen sok tizenéves böngészett a polcokon. Nem mind vásá­rolt. De aki rendszeresen böngész a könyvboltban, előbb-utóbb vásárló, s ami fontosabb, rendszeres olvasó lesz. Benedek Miklós ' Fotó: Fojtán László Fill Klapka Györgyről Hajdufy Miklós tévéren­dező írta és rendezi — Szán­tó Erika közreműködésével — a közeli napokban forgatás­ra kerülő Klapka légió cí­mű új magyar tévéfilmet. A tévéfilm kevéssé ismert do­kumentumokra, történelmi tényekre épül: líi6G-ban a Habsburg-monarchia az ola­szok és a poroszok ellen har­colt. Ebben a helyzetben az Angliába emigrált Klapka tábornok a poroszok segítsé­gével magyar légiót szerve­zett, s egy lelkes, a szabad­ságharc eszméitől fűtött csa­pattal elindult Magyarország felé. Szent hittel hitték, hogy eljött az idejük, s nem értet­ték meg helyzetük groteszk anakronizmusát, bukásuk tragikus szükségszerűségét. A Hajdufy—Szántó alkotóket­tős számos történelmi témá­jú tévéfilmet alkotott már, ők készítették — többek kö­zött — a Bárczy János mis­kolci író regénye nyomán forgatott Vádindítványt is. A Klapka légiót a Mafilm mű­termeiben forgatják a hónap közepétől szeptember elejé­ig. BETON- ÉS VASBETONIPARI MŰVEK Miskolci Gyára Transzportbeton (kevertbeton) ELADÁS B—70-estől B—400-as minőségig Ára: 596 Ft/m3-től, minőségtől függően Kiadás: hétfőn 6 órától szombaton 6 óráig © éjjel-nappal Kívánságra házhoz szállítás Volán-díjtétellel Telephelyek: Miskolc, József Attila u. 23—27., Kazincbarcika, Ipari u. 22. Bodrogkeresztúr, Gyártelep

Next

/
Thumbnails
Contents