Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
1982. július 22., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 I „MISIKÉ" HAJTHATATLAN VOLT Július 13-án baleset ért, Jobb lábam bokában megsérült, s a körzeti orvos a Semmelweis Kórház rendelőintézetébe utalt be. Ide délután 4 órakor érkeztünk, ahol újabb vizsgálat és röntgen után megállapították, hogy be kell gip. szelni. A gipszelő előtt közel egy órát várakoztunk — addig nem jött ki innen beteg — végül is 19 óra körül Csécsi József kohászati dolgozó bekopogott. s kérte, végezzék el a gipszelést. „Misiké”, a gipszelő, azt mondta: — menjenek haza, neki lejárt a munkaideje. s nem csinálja meg. Jöjjenek majd holnap. Én is hiába sírtam, kértem, hiszen tíznapos kisbabámat hagytam otthon, akinek már 18 órakor ennie kellett volna, „Misiké” hajthatatlan maradt. Szóltunk a főorvos úrnak, s fülünk hallatára „Misiké” a főorvos úrral és' a doktornővel is minősíthetetlen, nyomdafestéket nem tűrő hangnemben beszélt. Végül „Misiké” átöltözött, # Balogh főorvos úr és a doktornő alig 15—15 perc alatt begipszelte* a kohászati dolgozó kezét és az én lábamat. Ezt „Misiké” átöltözve, diplomatatáskával a kezében végignézte. Ügy gondolom, ha rntmka- szeretetből, s emberségből osztályozni kellene, Balogh főorvos úr és a doktornő jelest, a „Misiké” pedig nemcsak elégtelent kapna, de el is tanácsolnák erről a munkahelyről, az egészségügy területéről. Tóth Béláné Ernőd SZOMORO VASÁRNAP... A Mozgáskorlátozottak Egyesületében vagyunk tagok, s többen megbeszéltük, hogy családtagjainkkal, ismerőseinkkel együtt pár kellemes órát töltünk el a szabadban, ahol tiszta levegőt is szívhatunk. így szerveztünk július 18-án kirándulást a Bükk, szerintünk legszebb helyére, Farlcasgödörbe, a kisvasút végállomásáig. Reggel 7 óra 25-kor el is indult velünk a kisvonat. Igaz, segítségünkkel, mert meg kellett tolni, hogy beinduljon, s vissza is ugyanúgy. Mivel a kirándulók között sok volt a kisgyermek, így többen, köztük mi is 3 gyerekkel, a 12 órakor visz- szainduló vonattal akartunk hazajönni. Sajnos, nem így történt, ugyanis ez a járat kimaradt. Bosszankodtunk, de úgy gondoltuk, valahogy majd csak kihúzzuk a következő járatig, ami délután 5 órakor indul. Természetesen, aki úgy jött a kirándulásra, hogy a déli vonattal visszajön, csak egy délelőtti uzsonnát hozott, ami ebédig elég. A felnőtteknél ez nem is okozott különösebb gondot, ellenben a gyerekeknek már nehezebb volt. Valahogy azért csak eltelt az idő, azonban amikor még fél hatkor sem érkezett meg a kisvonat, egyre türelmetlenebbül várakoztunk. Végül is egy húszfős csoport elindult Szentlcleken keresztül Ómas- sára. Mi, akik nehezen mozgunk, mint a hajótöröttek egy szigeten, éhesen és türelmetlenül vártunk. A másik húszfős csoport 6 órakor vágott neki az említett útnak, s mi, mintegy húszán, síró, éhes gyerekekkel — köztük az én három gyermekemmel — mi mást tehettünk, tovább várakoztunk. Már fél hét volt, de a vonat sehol, s félelmünket még a mennydörgés is tetézte. Telefonálni természetesen nem tudtunk, mivel itt nincs. Igaz, a már hazaindult csoportok ígérték, segítenek, ahogy beérnek, telefonálnak, d_ ez sem nyugtatott meg bennünket. Végre, megérkezett: a kis mozdony és háromnegyed hétkor elindultunk. A jegykezelő azt mondta, hogy valami akadály volt, s több kilométert is gyalogolt, hogy telefonon segítséget hívjon, ezért nem jött a 12 órai járat. Kérdeztük, hol tehetnénk panaszt. s „köszönhetnénk” meg azt az idegességet, amit nekünk okoztak. Azt válaszolta, hogy majd Maj- láthon lesz, aki meghallgat minket. Az itt forgalmat irányító szerint azonban erre csak hétfőn, azaz az eset másnapján lenne lehetőségünk, majd akkor menjünk ki Majláthra és meghallgatnak! Véleményem szerint, s ez nemcsak az én véleményem: ha nem tudják biztosítani a zökkenőmentes szállítást, akkor ezt közöljék, vagy a kis pályajáró motorral, ami az úton és a sínen is jár, értesítsék időben a kirándulókat, hogy ne váraim zzanak feleslegesen órákat, és ne. hagyják bizonytalanságban ilyen hosszú időn át utasaikat. A mintegy 60 utas vasárnapi kirándulását alaposan tönkretették, sok bosszúságot, idegességet szereztek, kikapcsolódás helyett. Háger Ferenc Miskolc, Ságvári E. 21., fszt. 1. OROSZ NYELVI TABOR TISZALÖKÖN Leninváros Tanácsa V. B. művelődésügyi osztálya a közelmúltban orosz nyelvi tábort szervezett Tiszalökön, ahol a tagozatos osztályokban orosz nyelvet tanuló pajtások vettek részt. Vendégel is voltaic a tábornak. Budapestről, a Puskin Intézetből és a nagy- követségről érkeztek felnőttek és gyerekek. Délelőtt és délután voltak orosz nyelvű foglalkozások, amelyeket a vendégek segítségével szaktanárok tartottak. Az orosz pajtásoktól sok dalt és mondókát tanultak a gyerekek. Nagy sikere volt a Derkovits Gyula Művelődési Központ irodalmi színpadának, s a Tiszapalko- nyáról érkezett lovasoknak. Mindenki nagyon jól érezte magát, az utolsó napon pedig gazdára találtak a kedves ajándékok is. Az oiosz nyelvi tábor újabb formája, lehetősége a Lenin- városban egyre jobban megvalósuló magyar—szovjet barátság bővítésének, a tanulók nyelvtudása fejlesztésének, a magyar és a szovjet fiatalok közötti kapcsolat további elmélyítésének. Reméljük, jövőre is találkozunk szovjet barátainkkal. Majoros Tárnásne tanár Leninváros, 6. sz. Általános Iskola KÖSZÖNJÜK A HARSÁNY! TSZ-NEK ... A harsányl termelőszövetkezettel igen jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk. A közelmúltban a szövetkezet elnöke és dolgozói lehetővé tették óvodánk, a Vándor Sándor úti napközi otthonos óvoda középső csoportja részére, hogy ellátogassunk az állattenyésztési ágazatukba. Ez a kirándulás óriási élményt jelenteti: a gyerekek számára, hiszen városi gyerekek lévén, sokan még most láttak először élő bocit, bárányt, malacot, kiscsirkét. A nap csúcspontja volt, amikor a csoportot séta- kocsikózni vitték a kétlovas hintón. Az itt dolgozók nagy szeretettel fogadták az óvodásokat, s a termelőszövetkezet külön autóbuszával utaztunk a gazdaságba, ahol igyekeztek mindent megmutatni, amiről úgy gondolták, élményt jelent a gyerekeknek. A felejthetetlen nap után boldogan tértek haza a kis óvodások abban a tudatban, hogy ez a „csoda” még megismétlődik, ugyanis a csoport őszre újabb meghívást kapott a termelőszövetkezettől. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a szövetkezet elnökének és dolgozóinak a törődésért, fáradozásukért. Tihanyi Andrásáé és Badarász Tünde óvónők, Miskolc, Vándor Sándor úti óvoda NE FARASSZANAK FELESLEGESEN A TÜZÉP vasgyári (Kabók Lajos u.) irodája több hónapos szünet után, július 15-re jelezte, hogy újra lehel a lyu- kóvölgyi bányából szállított szénre megrendelést feladni. Éppen ezért 15-én. hajnali 4 órától több százan várakoztunk, de sajnos, hiába. A nyitásra megérkező tisztviselőnő kijelentette, hogy lyukói szénre megrendelést nem vehet fel, s azt sem tudja megmondani, hogy mikortól nyílik erre lehetőség. Nemcsak miskolciak, hanem vidékiek is nagy számban voltak ott a TÜZÉP állal meghatározott, de be nem tartott időpontban, s bizony, nem éppen dicsérő jelzők hangzottak el, hogy a „kedves vevőket" egyszerűen indok és a megrendelés pontos határidejének megadása nélkül, így intézi el a TÜZÉP. Annyi ugyanis feltétlenül elvárható lenne, hogy időben tájékoztassa megrendelőit a vállalat, s ne okozzon feleslegesen bosz- szúságot, idegességet, Dr. Hahói László Miskolc, Patak u. 8. FIGYELMES MOZDONYVEZETŐ Július 17-én, délelőtt az 1527-es számú vonattal utaztunk Miskolc Tiszai pályaudvarra. Onga állomást elhagyva, a vonat fékezni kezdett és megállt. Az utazóközönség az ablakhoz rohant megnézni, hogy mi történt. Nem baleset — „csoda” történt. Egy fiatalember szaladt a vonathoz, valami okból megkésve, a mozdonyvezető ezt észrevette és megállt. A vonat késés nélkül folytatta útját. Természetesen a soron- lcívüli megállás egy ideig téma volt az utasok között. A megjegyzések azpnban egyértelműek voltak: ilyen is létezik?! Vajon ki lehet a mozdony vezetője, hogy egy elkésett utasért megáll, hozzásegíti, hogy elérhesse úticélját. Csodálatos, hogy még ilyen emberek is vannak. Nekem nagyon, de nagyon jóleső érzés volt a mozdony- vezetőről, illetve rajta keresztül a MÁV-ról jót hallani. Amikor Miskolcra érkeztünk, többen is láthattuk, hogy a fiatalember odamegy a mozdonyvezetőhöz, s kézfogással köszöni meg emberségét, figyelmességét. Mi pedig, akik tanúi voltunk az esetnek, még nagyobb megbecsüléssel gondolunk a MÁV dolgozóira. Kaltner Marion Szikszó, Vasút u. 18. Kulcs nélkül Ki ne ismerné a ma már régen polgárjogot nyert „kulcsos gyerek” kifejezést? Nagyon is ismerős ez a fogalom minden városi lakó előtt, ismerős, gyakorta látható nyáron a kép: a lakótelepen, a betonházak között tébláboló gyerek, kulccsal a nyakában. A szülők- dolgoznak, a nagyi nem itt él, iskola, napközi már nincs, a gyerekek hát nyakukba akasztott kulccsal járkálnak, megkeresik egymást és töltik az időt, miként tudják. Mind több intézmény, szerv tesz szerencsére azért, hogy kevesebb gyerek bóklásszon cél nélkül. Ha nem is sikerül mindenkinek egész nyárra szervezett foglalkozást játékkal, vi- dámkodássalr vetélkedőkkel teli tábor» zást biztosítani, azért mégis egyre több a program. A miskolci úttörőházban ugyancsak biztosítanak napközit a gyerekeknek. Sokan örülnek a még szinte friss játékoknak, forgóknak, is, de persze nem csupán itt töltik az időt, hanem strandra mennek, kirándulnak. Kulcs nélkül, hiszen a szülők ha- zaérkezte után köszönnek el a napköziből. sm Népszerűek az úttörőház udvarán nemrég felállított játékok A billegő, hintázó lovakat a legkisebbek kedvelik Veszedelmes ettek A számos figyelmeztetés lassan már olyan, mint egy állandóan visszatett lemez. Mégsem lehet elégszer hangoztatni az intelmeket. Időről-időre áldozatokat követel a romlott étel, az ehető gombák közé került mérgező gomba. Ezt bizonyítja a napokban történt, tarcali mérgezés is, amikor öt ember került kórházba, mert gyilkos galóca került — a gombát egyébként ismerő társaság — ehető gombái közé. • Világító tölcsér Ebben az esztendőben a tai'cali eset volt a harmadik gombamérgezés a megyében. Az első alkalommal nyéklád- házi lakosnál okozott mérgezést a világító tölcsérgomba, másodszor pedig a sárguló csiperke elfogyasztása után 9 mérgezett került a kórházba Prügyről. Sokszor elmondják, fogyasztás előtt mindenkor ellenőriztessük a gombát szakértővel. Kiváltképp, ha magunk szedjük. Az ellenőrzés ingyenes és ma már minden piacon találunk gombaszakértőt Sőt, a Bükkbe kirándulók a helyszínen. Lillafüreden is ellenőrizhetik a leszedett gombákat Arra ugyanis kevesen gondolnak, hogy a gomba, szedés közben is megsérülhet. Eltüntetve ezzel a felismerhetőség jelét. Megtéveszti ugyan a gombaismerettel rendelkezőket, ám a szakértőket nem. Sajnálják kidobni A gombákon kívül legtöbb mérgezést a rövid ideig tárolható ételek okozzák. Így például a tésztafélék, a hentesáruk és más húskészítmények. Sokan úgy vannak az ételekkel, hogy sajnálják kidobni. Jóízűen elfogyasztják a több napos tésztát, felvágottat, súlyos károkat okozva ezzel szervezetüknek. Az idén például nyolc alkalommal okozott mérgezést a romlott disznósajt el fogyasztása. De hasonló veszélyeket rejt magában a kolbász, a közkedvelt párizsi, az olasz felvágott és más húskészítmény is. Az otthonokban tárolt ételeket nem tudják ellenőrizni a KÖJÁL szakemberei, az élelmiszerboltokat, pagy forgalmú üzleteket, közétkeztetést biztosító intézményeket viszont rendszeresen járják és vizsgálják. Nyáron, amikor a legnagyobb a fertőzés veszélye, szinte hetente megfordulnak ezekben az üzletekßen, Részben a megváltozott technológia és nem utolsósorban a fokozott ellenőrzés a magyarázata annak, hogy ez idáig fagylaltmérgezés nem történt 1982-ben megyénkben. Csökkent a mozgó fagylaltárusok száma is. Ök egyébként is Ismeretgyarapitó látogatást tettek Miskolcon a jászberényi kertbarátok. A jászsági városban a helyi Déryné Művelődési- Központban működő, többnyire munkásokból, alkalmazottakból álló kertbarátcsoport mintegy 50 tagja a szakmai látogatás, az élményt adó országjárás mellett avégett is jött városunkba, hogy felkeresse és megkoszorúzza a művelődési központnak nevet adó Déryné sírjál A miskolci kertbarátok nevében Szolnoki Jenő kertbarátvezető fogadta és kalauzolta a vendégeket.akik a Szt. Anna- temetőben nyugvó Déryné sírjánál tett kegyeleti látogatás után a Lyukó-völgy- ben kertészkedő szakcsoportokat keresték fel. Itt nagy elismeréssel nyilatkoztak Boros József kertbarát munkásságáról, szép kertészetéről, majd szakmai beszélgetés zárta a miskolci programot Ennyi a hír, ami azonban némi kiegészítést érdemel. A kertszövetkezetek gazdasági hasznával több ízben foglalkoztunk már latiunk hasábjain is. Örvendetesen szaporodik azoknak a kertbarát-tagoknak a száma, akik a saiát szükségleten felül termelt gyümölcsöt, zöldséget a köz- fogyasztás részére bocsátják, erre ösztönöznek a felvásárszémrevételezni a raktározást, az elfogyasztandó ételek minőségét. Ezen túlmenően, úgynevezett ' célvizsgálatokat is tartanak azokon a helyeken, ahol valamilyen veszélyt jeleznek. __ k izárólag csak gyümölcsfagyit árusíthatnak, amelyhez nem kell tojás. A technológiai változásban pedig a legfontosabb a porfagylalt alkalmazása. Ez mindamellett, hogy ízletes, megszünteti a fertőzés veszélyét is. , lást elősegítő rendelkezések is. Mostanában sok szó esik a megnövekedett szabad idő értelmes, hasznos eltöltéséről, annak az ön- és közművelődéssel való kapcso’atáról. Sokan, egyre többen töltik szabad idejüket, s ha lehet meg a munka utáni órákat is kiskertjükben, ahol tennivaló mindig akad. A hobbikért a természetet, kertészkedést kedvelőnek testi, szellemi felüdülést jelent, de csak egy bizonyos határig. Vannak ugyanis nem kevesen, akik a hét végi szabad időben szinte agyondolgozzák magukat, alig várva a hétfőt, hogy — úgymond — a munkahelyen kipihenjék magukat.. Ez esetben a gazdasági előnyszerzés uralja a testi-lelki felüdülésre szánt szabad időt. Jé í- hány miskolci kertbarát-szakkör és most legutóbb a jászberényiek példája is mutatja: lehet másképp is összekötni a kellemest a hasznossal. A közösségi kirándulások, tapasztala ts7erző országjáró utak szervezése, rendezése mellett még marad elés idő a kert rendbetételére, az ílven kirándulások viszont a szakmai oldalon kívül ismeretgya- rapító élményt is adnak —I És a fagyi? Jegyzet Hasznosan
