Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

1982. jÜTius 20., kedd ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 llwíliils . és életszínvonal A mikor a hetvenes évek második felében Ma­gyarországon is nyil­vánvalóvá vált, hogy nem lehet fenntartani a gaz­dasági növekedés addigi viszonylag gyors ütemét, gaz­dasági rendszerünk irányí­tóinak több alapvető prob­lémával kellett szem be­nézni ült Talán a legfontosabb kérdés az volt: hogy stagnáló vagy lassan növekedő gazda­ság esetén szinten lehet-e tar­tani a fogyasztást, vagy pedig elkerülhetetlen a visszaesés? A gazdasági növekedés üte­me és az életszínvonal alaku­lása szorosan összefügg. A gaz­daság teljesítőképessége, a nemzeti jövedelem bővülése szabja meg, hogy milyen esz­közeink vannak a felhalmo­zás, a fogyasztás finanszíro­zására, a külső kötele­zettségek teljesítésére. Ha a korábbiaknál kisebb mérték­ben bővül a nemzeti jövede­lem, akkor beszűkülnek a források, s a kiadásokat több­nyire vissza kell fogni. Magyarországon elsősorban a nemzeti jövedelem belső felhasználását lehetett csök­kenteni. hiszen ellenkező eset­ben tovább romlott volna az amúgy sem túl kedvező kül­gazdasági egyensúly. Így azonban nem sok lehetősége maradt a gazdaságirányítás­nak. Ha az életszínvonalat szinten akarjuk tartani, ak­kor nincs más megoldás, mint a felhalmozás korlátozása, a beruházások visszafogása. Az 1979-es pályamódosítás során ezt az utat választották. A külgazdasági egyensúly javítása mellett elsősorban azt tűzték célul, hogy fenn­tartsák, illetve kismértékben növeljék az addigi fogyasztási színvonalat, és a lehetőségek­nek megfelelően javítsák az életkörülményeket. Ez a tö­rekvés az elmúlt több mint három esztendő során kétség­kívül eredményes volt. az öt­napos munkahét bevezetése, a szabadságrendszer korszerű­sítése és egyéb intézkedések Pedig nehéz körülmények kö­zött is elősegítették a társadal­mi közérzet javulását. A szűkös anyagi keretek el­lenére bővültek a társadalmi juttatások. Jelenleg a nemze­ti jövedelem több mint. 25 szá­zalékát fordítják ilyen célra. Mindezek hatására a lakos­ság reáljövedelme — ha igen­csak mérsékelten is —, de emelkedett. A társadalmi jut­tatások nagysága idén várha­tóan meghaladja a 170 mil­liárd forintot. A természetbe­ni juttatások közül a legna­gyobb összeget az oktatásra, az egészségügyi éllátásra, a pénzbeni juttatások közül pe­dig a nyugdíjakra és a csa­ládi pótlékra fordítják. Az el­múlt esztendőben a gyermek- nevelés családi költségeihez több mint 20 milliárd forint­tal járult hozzá a társada­lom ; ennyit fizettek ki csalá­di pótlékra, gyermekgondozá­si segélyre, továbbá óvodák, bölcsődék fenntartására. Mindezek eredményeként az eddig elért életszínvonal a nemzetközi összehasonlítást is állja. Magyarországon jelen­leg többé-kevésbé kielégítő az áruellátás, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével, a cserék egyszerűsítésével várhatóan javulnak a lakáshoz jutás, a családalapítás és a gyermek- vállalás feltételei is. Ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy csupán az ed­dig elért életszínvonal meg­őrzése nem éppen a legbizta­tóbb perspektíva. Főleg azért, mert. ezt megelőzően hosszú éveken keresztül a gyors fej­lődés volt a jellemző. A je­lenlegi körülmények között azonban — figyelembe véve a gazdaság teljesítőképességét — erre nincs lehetőség. Rá­adásul a gazdálkodási feltéte­lek is folyamatosan változnak. Az elmúlt három év során ugyan javult a népgazdaság külkereskedelmi mérlege, gya­korlatilag sikerült megterem­teni a nem rubel elszámolású export, illetve import egyen­súlyát. de ... Az országgyű­lés legutóbbi ülésszakán a külkereskedelmi miniszter úgy fogalmazott:' „Külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. A nemzetközi po­litikai légkör romlása, a tőkés világgazdaság elhúzódó válsá­ga rendkívül nehezítette gaz­dasági kapcsolataink bővíté­sét.” A feszültebbé vált kül­gazdasági helyzet miatt ma­gasra szöktek a felvehető nemzetközi Ír' “lek kamatai és megszakadt a hitelek normá­lis áramlása. így ma már nem elég a külkereskedelmi forgalom egyensúlyban tartá­sa, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek tör­lesztésére, a kamatok fizeté­sére is fedezetet kell nyújta­nia. Ügy is mondhatni: fel van adva a lecke. S ha nem sike­rül kellő mértékben növelni a gazdaságos exportot? Fenn- tarthatő-e egyáltalán a növe­kedés eddigi mérsékelt üte­me, s ami a lakosság minden rétegét énnél jobban érdek­li: megőrizhetjük-e eddigi életszínvonalunkat? Ma még megválaszolatlan kérdések ezek. Mindenesetre sürgőssé vált korábbi törekvéseink megvalósítása: az aktívabb külkereskedelem, az éssze­rűbb importfelhasználás, az anyag- és energiatakarékos­ság, a gazdaságosan exportál­ható termékek gyártásának gyors ütemű növelése, egészé­ben véve pedig a megfontol­tabb. körültekintőbb és min­denekelőtt a takarékosabb gazdálkodás elősegítése. Ezek alapvető feliétele a kezdeményezőkészség érvény­re juttatása. Talán ezen a té­ren a legnagyobbak lehetősé­geink, túl azon, hogy a közel­múltban történt előrelépés. A kisvállalkozásokban, gazda­sági munkaközösségekben — melyek száma nemcsak a ven­déglátásban, a személyszál­lításban, hanem az ipar­ban is szaporodik — már ter­mészetes, hogy a résztvevők egész tevékenységükért koc­kázatot vállalnak. A z egyéni felelősségválla­lást erősítheti, ha sike­rül a vállalatoknál és a szövetkezeteknél is érvényre juttatni a munka szerinti el­osztást a bérezésben, a jutal­mazásban. Ez ugyanis lehető­vé tenné, hogy akik hajlandók jobban és többet dolgozni, akik képesek nagyobb és mi­nőségileg jobb teljesítményre, azok többet keressenek, job­ban éljenek. És ez nem mond ellent annak, hogy az élet- színvonal — az országos átla­got tekintve — nem emelke­dik. P. F. Ili Caota'készítiéfiyek ^ Caola Kozmetikai és Ház- tartásvesy 'Pari Vállalat za- laegerszegi gyárában űj ter­mékek gyártási előkészületei! fejezték be. Az új készítmé­nyek, a ®abi-maxi gyermek­fürdető szer, a Mátra nevet Viselő Tinédzser sampon, va­lamint az Óceán sampon és habfürdő család jól vizsgáz­tak a gyakorlati próbán. A Mátra nevű sampon védi a fejbőrt a korpásodós ellen. A Zalaegerszegen készülő új Caola-készítményelc rövide­sen forgalomba kerülnek. A műszerfalnál... A műszerekről minden leolvasható, termelés közben a Borsodi Ve­gyi Kombinát polimeriizemének központi üzemirányító termében. Fotó: Laczó József Sárospatakon: Ensure Kiemelt fontosságú tétel­ként szerepelt és szerepel Sá­rospatakon mindegyik ötéves terv fejlesztési költségvetésé­ben a lakásépítés. És az álla­mi, szövetkezeti lakások min­den alkalommal jóval a ha­táridő előtt készültek el. ami­nek természetesen a város ve­zetőségével együtt legjobban az érdekelt lakók örültek. Ez jellem?» a most folyó építkezésekre is. Célcsoportos lakásépítésre ebben az évben — a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen jóváhagyott módosítás szerint — 24 mil­lió 170. ezer' forintot irányoz­tak elő. Ebből az összegből ez idén egyszerre 216 lakás épí­tése folyik, vágj7 már befeje­ződött, illetőleg az elkészült terv alapján most fognak hoz­zá az építkezéshez. A Felszabadulás téri lakóte­lepen a IV. és azV. ütemű épít­kezés során 86, a Rákóczi üti I. és II. ütemben 64, a Komá­romi és a Petőfi utcai telep­szerű társaslakások által pe­dig 66 új lakással gazdagodik, részben már gazdagodott a város. Ezzel egyidejűleg gondos­kodnak az utak, a távfűtőbe­rendezés megépítéséről, a kör­nyezet parkosításáról. A Rá­kóczi úton megkezdett lakás­építés egj7szersmind a szolgál­tatás bővítését is elősegíti a városban, mert az új épüle­tek földszintjén üzlethelyisé­geket, fodrász- és fényképész­szalont is létesítenek. Sikeres kezdeményezés Ózdon legei nyelvi képzés kohászoknak Hihetetlen mértékben fel­gyorsult a műszaki és a gaz­dasági élet, egyre nehezebb a fejlődéssel lépést tartani. Annak a szakembernek, aki naprakész információkkal, tudással akar rendelkezni, ki kell tekintenie az országha­tárokon túlra is, egyaránt ta­nulmányoznia kell a hazai és a küliöldi szakirodalmat. Eh­hez azonban legalább egy idegen nyelvet kel! ismernie. Az idegen nyelv elengedhe­tetlen a kereskedelmi kap­csolatok, az üzleti tevékeny- ség szélesítéséhez is. Nos, nekünk, magyaroknak tetemes az ez irányú lema­radásunk, amit minél előbb csökkenteni kell. Történtek is a cél érdekében szép szám­mal intézkedések, s az ide­gen nyelvi Ifépzést támogatók között ma már egyre gyak­rabban ott találj üli az üze­meket, a gyáratok így töb­bek között az Özdi Kohá­szati Üzemeket is. — Jól felfogott érdekünk­ről van szó — mondja Kal­már Ákos, a vállalat sze­mélyzeti és oktatási főosztá­lyának vezetője. — A külföl­di szakcikkek olvasása, a benne foglaltak adaptálása, a hasznos külföldi tanulmány­utak nélkül ugyanis kevesebb sikerrel tudnánk üzemeltetni a szocialista és nyugati or­szágokból vásárolt modern gépeket és termelőberendezé­sekek Jelenleg csaknem negyven állam kisebb-na- gj'obb cégével állunk üzleti kapcsolatban, ami úgyszintén megköveteli az idegen nyelv ismeretét. Sajnos, nálunk ke­vesen rendelkeznek nyelv­vizsgával, ezért lépnünk kel­lett — Mit tettek a kedveaő változások érdeliében ? — Vállalatunk vezérigaz­gatója az elmúlt év elején utasítást adott ki, s ebben szabályozta az idegen nyel­vek oktatásával kapcsolatos feladatokat. Először meg kel­lett teremteni a képzés tech­nikai és személyi feltéte­leit, majd meghatározni a Mák a Kecskeis Kacs község szélén, az úgy­nevezett Kecskekőn a régóta ott álló épület (istállói funk­ciója tulajdonképpen nem változott. Mindert azért hang­súlyozom ki, mert valóban az épület ma is, mint a korábbi esztendőkben, az állattenyész­tés céljait szolgálja. Ám ami az épület lakóit, illeti — faj­ban, méretben — nagy a vál­tozás. A korábban üszőbor­jaknak otthont adó istállóba ez év áprilisától nutriók köl­töztek. Dósa Sándor, a tibokidaróci Rákóczi Tsz elnöke: — Mivel az intervenciós borjúneveiés szövetkezetünknek nem volt gazdaságos, elhatároztuk, hogy az istálíóépületet nagyobb jö­vedelmet biztosító állatfajjal hasznosítjuk. így esett a vá­lasztásunk a nutriára... Hogy miért pont erre? Nyilván, mért az értékes prémjéért világszerte keresett nutria nem igényel különle­ges tartásmódot, s gondozá­sukhoz mindössze néhány dolgozó elégséges. Nem is be- : zélve arról, hogy az istálló­épület átalakítása csak mini­mális összegébe került a Rá­kóczi Tsz-nek. Somopyi László telepveze­tő: — A nutriatenyészetünk kialakításakor az ország leg­nagyobb nutriatenyésztő bá- zisgazdaságával, a Sárszent- mihályi Állami Gazdasággal vettük fel a kapcsolatot. Az induló állományt — 50 bakot és 169 nőivarú egyedet — ugyancsak tőlük vásároltuk. A kapcsolatunk azóta is szoros. Ez elsősorban szakmai tanács­adásra terjed ki. Borsodban mi vagyunk az eg>7etlen nut­riatenyésztő gazdaság, így ta­pasztalatot a környéken nem tudunk szerezni... Az egykori szarvasmarha­istálló ma bokszokra oszt ott. A nutriánál az úgynevezett há­remtartást alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy egy családot egy bak és öt nőstény alkot. Az állatok takarmányozása nem különösebb gond, hiszen majdnem mindent megesznek. A Rákóczi Tsz-ben például ve­gyes szemes terménnyel és zöld lucernával etetik ezekben a napokban az ügj7es, bundás állatokat. Ehhez a munkához, továbbá a gondozás összes más teendőihez mindössze két dol­gozó szükséges. V V V • A nutria viszonylag gyor­san szaporodik, öthónapos ko­rukban már tenyészérettek a nőstények, s nyolchónapos ko­rukban prémérettekké válnak. Dósa Sándor: — Mi augusz­tusra várjuk az első szaporu­latot. Jövő év áprilisában pe­dig már sor kerül az első egyedek értékesítésére .■.. A tibolddaróci Rákóczi Tsz, — amely a kácsi Kecskekőn az árutermelés mellett nutria- törzsállományt is kialakít — a tagközségek, Kacs és Da- róc, sőt, a környék más tele­püléseinek érdeklődő kister­melőiből a közeljövőben nut­riatenyésztő szakcsoportokat kíván szervezni. Az érdeklő­dőknek a tenyészanyagot majd a tsz biztosítja, miként az értékesítést is a gazdaság vállalja magára. (ha) Fotó: 1,. J. 3$ l-;; v . ■Ai .y-' cf .c> ■ \v‘ 7 ■ fa/:..'" . ' '''-ö, kw«*"* • A nutricipiém világszerte keresett áru képzés fajtáit és formáit. Szükségessé vált megfelelő ösztönzési rendszer kidolgo­zása, valamint össze kellett állítani azoknak a munkakö­röknek a listáját, amelyek el­látásához fontos valamilyen idegen nyelv ismerete. Ez­után kezdtünk hozzá a fel­adatok végrehajtásához. — Konkrétan: hogj7an? — Félig-meddig önerőből létesítettünk egy tizenkét személyes nyélvlabort, ■ me­lyet minden szükséges hang- technikai berendezéssel el­láttunk. Nyelvkabinet, kiala­kításán is fáradozunk, ahol a megszerzett ismereteket még inkább el lehet mélj7íteni. Foglalkoztatunk két főállású nyelvoktatót: az egyikük né­met—angol, a másikuk orosz —angol diplomával rendelke­zik. Elkészült az ösztönzési rendszer is. Eszerint az ar­ra kötelezett a sikeres fel­sőfokú nyelvvizsgáért 4000, a középfokúért 3000, az alsófo­kúért 2000 forint egyszeri ju­talomban részesül. Amennyi­ben valaki önkéntes alapon szerzi meg ezeket a végzett­ségeket, a felsorolt összegek­nél 1000 forinttal magasabb jutalmat kap. Természetesen a tanárokat is ösztönözzük az eredményesebb oktatásra. A sikeres nyelvvizsga után a dolgozónak a központi ren­delkezések alapján nyelvpót­lék jár, melyet vállalatunk kollektív szerződése is előír számára. Nem egészen 140 annak a munkakörnek a szá­ma, melynek gyakorlásához szükség van az idegen nyelv tudására. A n.yelvi képessé­gek figj7elembevételével ír­ják elő az itt dolgozóknak, hogj7 milj7en szintű vizsgát kell letenniük. Az egyik főállású nyelvok­tató Petrimánné Nadzon Irén. A fiatalasszonj7 a debreceni tudományegyetemen védte meg az orosz—angol diplo­máját, s azelőtt fordítóként dolgozott a kohászatban. — Tizenkét tagú csoport­tal kezdtük meg a német és orosz nyelv oktatását. A né­metre jelentkezők már ren­delkeztek bizonyos ismere­tekkel, így ők májusban alapfokon vizsgáztak. Ügy ítélj ük meg, hogy közülük nyolcán jövő januárban már középfokon is eredményesen vizsgázhatnak. A németnyel­vű képzést egyébként heti három alkalommal, összesen kilenc órában tartottuk, s volt égj7 intenzív tanítási szakasz. Az orosz nyelvet választók tudásszintje jóval alacson>7abbnak bizonyult, s ötük számára egyhónapos előkészítésre is szükség volt. — Sikeresnek mutatkozik tehát az Ózdi Kohászati Üze­mek kezdeményezése. Miként képzelik el a folytatást? — Rendszeresen két-két csoportot szándékozunk taní­tani németre és oroszra, s később szó lehet más nyelv­nek a tantervbe való felvé­teléről is. Az egyik csoport haladó, a másik kezdő lesz. A jövőben a vállalat a ter­hek megosztása, a sikeresebb oktatás céljából más helybe­li nyelvtanárokat is szeretne megbízni órák adásával, fog­lalkozások tartásával, s ek­kor már bárki tanulhatna nyelvet, akinek ehhez kedve támad. Nem számították még ki, de az idegen nyelvi okta­tás, az ehhez nélkülözhetet­len feltételek megteremtése sok százezer forintjába ke­rült az ÓKÜ-nek, egj7etlen esztendő alatt is. Ezek a ki­adások a jövőben sem csök­kennek majd. annál is in­kább. mert többek között a vállalat az eredményesség szempontjából kész anyagilag hozzájárulni a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba szervezett két­hetes tanulmányút kiadásai­hoz. De mindezért követel is, s követelése a dolgozó javát is szolgálja: ez pedig a na­gyobb nyelvtudás. Kulaj László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents