Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

1982. július 15., csütörtök

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

MEZÖKERESZTESI

PANASZ

Szekszárdról költöztünk közel egy éve Mezőkeresztesre, de úgy gondolom, az a probléma, ami engem, s bizonyára az itt lakókat is foglalkoztatja — nem egyéves. Utcánkról, a Balaton utcáról van szó, ahol gyalogjárda ugyan van, de az úttest olyan rossz, hogy azon esős időben lehetetlen jármüvei közlekedni. Legutóbb például, amikor egy fiatal házaspár költözött ide, a nagy IFA-gépkocsit traktorral kellett kihúzatni a térdig érő sárból, a szénnel megrakott lovas kocsit pedig egy körmöstraktor vontatta be. Arról ázó sem lehet, hogy a mentő gépkocsija be tudjon ide jönni, pedig sok többgyermekes család és idős ember lakik itt. Utcánk egyébként elég forgalmas, mivel Nyáráddal egy összekötő földes útról - van szó. Nem tudom, hogyan lehetne segíteni azon, hogy a mi utcánkban is biztonsággal tudjanak közlekedni a gépjárművek, a lovas kocsik, de úgy gondolom, elsősorban a tanács tehetne ez ügyben, esetleg közösen a termelő- szövetkezettel. Az itt lakók bármikor és bármilyen társadalmi munkát szívesen vállalnának ennek érdekében.

Kiss Józsefnc

Mezőkeresztes,

Balaton u. 24.

A BÁNYATÓ NEM STRAND!

Az elmúlt hetekben hivatalos ügyeim intézése során többször jártam, megyénk útjain, s az egyik legszomorúbb tapasztalatomról úgy érzem, feltétlen szólnom kell. Az elhagyott, úgynevezett bányatavakat sokan ismerik, különösen a Nyéken és a Szerencs környékén lakók, de sorolhatnám a többi helyeket is. Bár, majd mindenütt láttam kitéve a figyelmeztető táblákat, sajnos, ez nem akadályozta meg sem a felelőtlen felnőtteket, sem a gyerekeket abban, hogy ne fürödjenek itt. Sőt, nemcsak a környékbelieket nem, de a városból gépkocsival érkezőket sem, hiszen ilyenekkel is találkoztam. Kockáztatják az életüket nap mint nap, s ez megdöbbentő. Ügy gondolom.

nem lehet elégszer figyelmeztetni a tiltott helyen fürdö- zőket a sajtó, a rádió útján szinte évenként, hiszen még így is előfordulnak tragédiák.

M. M.

Miskolc

ZAJOS IS, POROSIS...

Miskolc III. kerületében, a Szikra mozi közelében található a Testvériség utca. Ez az utca mindig nagy közúti forgalmat bonyolított le, innen nyílik ugyanis a Lyu- kóbányába vezető országút. Az utca valamikori macskaköves burkolatát több mint tíz évvel ezelőtt aszfaltburkolattal cserélték ki, s ekkor építették meg a széles vízelvezető árkot a házak előtt levő zöldfelület rovására. A nagy forgalom érzékeltetésére elegendő legyen csak annyi, hogy az út alapját és burkolatát az elmúlt évben újra ki kellett cserélni. A munka sikerrel járt, s ma már a legnehezebb teherautók is végigdüböröghetnek a Testvériség utcán. Erre jár a 16-os autóbusz is, és ugyancsak ezen az utcán keresztülhaladva közelíthetik meg telkeiket a kiskert- tulajdonosok. A forgalom elképzelhetetlenül nagy zajjal és porral jár, a járművek alig három méternyire haladnak el az ablakok mellett. Az utca lakói tudják, hogy jelenlegi helyzetükben nincs lehetőség a már szinte elviselhetetlen zajártalom megszüntetésére, azt pedig tapasztalatból tudják, hogy a gépjárművek vezetői fittyet hánynak az utca elején és| végén levő sebességkorlátozást előíró táblának. Az viszont segítene valamicskét a bajon, ha egyirányúsítanák az utcát, s a forgalom lebonyolításába bevonnák a Torontáli utcát is, (amelyre az átépítés alatt volt példa) továbbá a rendőrség gyakrabban ellenőrizné a sebesség- korlátozás betartását. Van-e erre valamilyen lehetőség — kérdezi

V. J.

Miskolc, Testvériség utca

TAPOLCA

TÖBBET ÉRDEMEL...

Az Alföldről jöttem kél hét üdülésre Miskolc-Tapolcára. Felejthetetlen két hét volt.

Először láttam hegyeket, s ezt az igazán szép üdülőhelyet. Sokat sétáltunk az ápolt, gondozott parkban, mindennap strandoltunk, s szinte hinni sem akarjuk, hogy ilyen csodálatosán szép két hét élményével gazdagodhattunk. Nem ünneprontásnak szánom tehát, hanem éppen a féltés beszél belőlem, amikor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy jobban óvják, féltsék gyönyörű környezetüket az itt lakók, az itt üdülök is. Sajnos szemetes, egyes helyeken — senkit nem akarok megbántani ■ — piszkos a környék, mintha seprűt, vagy szemétgyűjtő edényt nem is ismernének. Igaz, az utóbbiból jóval kevesebb van, mint amennyire talán szükség lenne. Lehet, hogy ez csak nekem tűnt fel, aki szerencsés vagyok olyan városban élni, nevezetesen Gyulán, ahol kényesek vagyunk arra, hogy nemcsak a lakásunk, hanem a környezetünk is tiszta legyen, s ezért teszünk is. Ügy gondolom, észrevételemmel senkit nem bántottam meg. hiszen célom csak az volt, hogy hazánk e csodálatosan szép üdülőhelye ahol bizonyára több tízezren is megfordulnak évente, ebben sem okozzon csalódást senkinek.

K. Déncsné

Gyula

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

— Bolgárföldi lakótelep:

Egyetértünk önnel. Bizonyára olvasta, hiszen lapunkban többször foglalkoztunk a parkrongálókkal, a fákat vandál módon pusztítókkal, s reméljük nem eredménytelenül. ^

— Kovács Béla, Miskolc: Sajnos, címét nem közli, s így csak azt tanácsolhatjuk, hogy forduljon bizalommal a tanácstagjukhoz, s minden bizonnyal pontos és kimerítő választ kaphat tőle.

— Kisgyermekes szülők: Semmiképp nem kötelesek tűrni a hangoskodó, tolakodó fiatalemberek viselkedését. Minden strandon van felelős vezető, úszómester, akit megkereshetnek, s aki intézkedik is, hogy vendégeik nyugodtan strandolhassanak.

* Kutyavilág

Csak hallgatom a rádióban, tévében, újságokban rendszeresen ismétlődő „kutyavitát”, és arra a meggyőződésre jutottam, hogy kétfelé osztódott az emberiség, kutyásokra és „kutyaütőkre” — ez utóbbiak természetesen a kutya nélküliek —, következésképpen a vita az idő végtelenségéig tart. Pláne, ha hozzáteszem, hogy Magyarországon 1 millió 108 ezer kutyát tartanak nyilván, és ha minden ebre — óvatos becsléssel — három kutyaszerető embert számítok, kiderül, valóságos tömeggel állunk szemben, illetve én nem állok: sehova-tartozásom felment az állásfoglalástól, aminek fölöttébb örülök.

A „kutyaütők” összehúzzák szemöldöküket, amikor 'azt látják, hogy ezek a derék háziállatkák parkokban, játszótereken, kapualjakban hagyják a névjegyüket, amikor látják, hogy némely úrikutya kis kötött otthonkában, nyakba kötött selyem- szalaggal bámészkodik az erkélyről ki a nagyvilágba (láttam íarmernadrágos szobakutyát is!), s pirulva fordulnak el a bérházak között sebtiben összehozott ku- tyaszexpartik láttán. „Micsoda világot élünkl” — kiáltanak fel, amikor a kutyás hölgy kiló marhamájat vásárol, de „a közepét vágja ki, mert a Buksi nem szereti ...” — figyelmezteti a hentest. Bérházi lakók a falat vakarják kínjukban, amikor a kutyás bérházi lakók lakásán a „házőrző” éjjel is vonít, főleg szép telihold idején. Vakaróznak a liftben is, ahol föl van írna: „Liftbe kutyát bevinni tilos!”. Le- hülyézik a göndörszörű kis foxit, „aki” csupán pajkosságból gyűjti össze és szedi szét a ház valamennyi lábtörlőjét.

„Borzalmas időket élünk !” — mondják a „kutyaütők”. „Borzalmas időket élünk bizony! — sóhajtanak fel a kutyások —, ha már a huszadik század embere leghűségesebb társát sem tűri meg maga mellett!”

Mert tessék csak nézni. Ezt a gyönyörű, fekete gombszemét, azt az okos kis pofi- káját, amint fejét kissé félrefordítja és pislog fel a gazdájára: már-már szinte megszólal, oly sok esze van! Hát kinek árt ez a kutya?! Magányos emberek, főleg idősebbek egyetlen támasza, barátja, társa, partnere! Kérem, ez a kutya éjjel meg sem mukkan, nemhogy zavárná a ház csendjét. Mi az, hogy telihőid idején üvölt?! És amikor az izé... tudja kicsoda... részegen jön haza, és ordít?! A látványon háborognak, amikor a kütyafiű ... nna.... szóval találkozik a kutyalánnyal... Istenem, ez van. A buszon is smárolnak a mai fiúk, lányok, azon nem háborog senki? Kutyát liften utaztatni tilos, de vödörből szemetet elhullajtani ugyanott szabad?! A kutyának is ennie kell — történetesen éppen marhamájat —. hát miért baj az? Lám, a kutyának, elnézést, de néha több esze van; reggel és este szinte kényszeríti sétára a gazdáját is, el nem mulasztana egyetlen napot sem, hogy ki ne ugrálja magát a parkokban, utcákon, tereken.

Hát így zajlik a kutyavita szerte szép hazánkban. Nekem nincs kutyám, de ha lenne, bizony minden reggel és este levihetne egy kis sétára, szaladgálásra. Rám férne;

R. F.

Oyöinilosizs

eipftmiöÉs

A borsodi bányák föld alatti munkahelyein újabban akkumulátoros lámpákat használnak világításra, a korábban alkalmazott karbidlámpák helyett. A terv megvalósítását több helyen, így például Lyukóbányán és'Put- nokon hátráltatta, hogy az elhasználódott akkumulátortokokat nem tudták újakkal lecserélni. Korábban a miskolci múanyagfeldolgozó készítette a tokokat, de itt az előállítást megszüntették. Így aztán a pótalkatrész hiánya miatt többször lúgmarásos baleset is történt.

A vállalat illetékesei gyártót kerestek, de jó ideig hiába. Végül a rugalmasságáról ismert borsodsziráld Bartók Béla Termelőszövetkezet sietett a borsodi bányászok segítségére, s elvállalta az akkumulátoros' lámpák műanyag tokjainak gyártását Korántsem újkeletű azonban ez az együttműködés, hiszen a termelőszövetkezet műanyag részlege által előállított műanyag lámpaburákat szereltek fel korábban a Bükkaljai és az Ormosi Bányaüzem frontfejtésein.

A vállalkozó borsodszirá- kiak rövid idő alatt 1000 lámpatokot készítettek a Put- noki Bányaüzem részére, s 1500-at a. Miskolci Bányaüzemnek. A munkálatokhoz szükséges fröccsöntőgúrpeket a Borsodi Szénbányák bocsátotta a termelőszövetkezet rendelkezésére.

*

Tátrai képeslap

Hazatérő juhnyáj a lengyel-Tátra hegyi legelőjén.

Munkában a hegyi mentőszolgálat tagjai a Zakopanéi hegyekben.

A kormány nemrégiben tekintette át az alkoholizmus elleni küzdelem helyzetét és megállapította, hogy az alkoholfogyasztás káros mértékének Tnsszaszorításához további összehangolt intézkedésekre van szükség. Az elmúlt húsz évben ugyanis hazánkban az alkoholfogyasztás kétszeresére növekedett: a lakosság szeszes italra fordított kiadása eléri a lakosság összfogyasztásának tíz százalékát.. Ezen belül 40 százalékban az égetett szeszt fogyasztják. Az alkohol kínosan befolyásoló szerepe változatlanul magas a bűnözésben, az öngyilkosságokban és a balesetekben.

Hazánkban több százezren italoznak, és a becslések szerint, minden hetedik magyar családot érint valamiképpen korunk népbetegsége, az alkoholizmus. Egy másik becslés szerint a szakmunkástanulók 83 százaléka iszik rendszeresen vagy alkalomszerűen, a középiskolás fiúk több mint kétharmada.

Hosszasan lehetne sorolni a bűncselekményeket, a garázdaságtól a betöréseken es rablásokon keresztül a gyilkosságokig, amelyeknek tettesei bűntettüket alkoholos befolyásoltság alatt követték el. „Nem is emlékszem, mit csináltam — .mondják később a rendőrségen, akik odakerülnek —, az ital elvette az eszemet”. Persze, ez mit sem változtat a tényeken, az ittasság nem enyhítő körülmény, a törvény súlyosan bünteti az ilyen cselekedete* két.

Külön kell szólni azokról, akik éppen mértéktelen ivá- sukkal teszik lehetővé a bűncselekmények elkövetését. A kriminalisztikának egyik ága a viktimológia, azaz az áldozattan. Akadnak ugyanis, akik szinte kihívják maguk ellen a sorsot. A vendéglőkben, a szórakozóhelyeken lerészegedett ember, különösen, ha a pénzét mutogatja hamarosan társakra talál gyakran bűnözőkre. Először csak egy nő ül az illető asztalához — ez a leginkább megismétlődő módszer —, aztán a nő „fivérei”. Amikor az ittas ember a nővel elindul az éjszakába, a kaland azzal végződik, hogy a „fivérek” utánuk mennék, s áldozatukat leütik, ki zsebelik. Sajnos se szeri, se szánta ezeknek az eseteknek, amelyekről a bűnügyi statisztikák adnak hű képet.

A mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyes az alkoholisták egészségére is. Az orvosok és pszichológusok szerint kezdetben fejfájást, álmatlanságot okoz, később a máj megnagyobbodik, a vérnyomás emelkedik és ízületi panaszok lépnek fel, nem beszélve arról, hogy az ital roncsolja az idegrendszert. Sokan ittasan megsérülnek és a kórházak amúgy is kevés ágyának egy részét elfoglalják. Akik dohányoznak, azok számára az italozás még külön veszélyeket is rejteget: a dohányzó ember ugyanis ivás közben rendszerint dupla mennyiségű cigarettát szív el, mint egyébként

A megelőzés érdekében születtek ugyan rendeletek, így délelőtt 9 óra előtt tilos a vendéglátóhelyeken és italboltokban szeszes italt árusítani, s mindig tilos az utcákon, üzletek előtt szeszes italt fogyasztani, részegeket és fiatalkorúakat kiszolgálni. Ezek az intézkedések természetesen nem oldhatják meg az alkoholizmus problémáját, hiszen, aki munkába indulás előtt inni altar, az előző nap is megveheti a szeszes italt: a vendéglőkben, italboltokban, s számos más helyen, az ittasok úgy is alkoholhoz juthatnak, hogy a „szesztestvér” hozza el számukra a fröccsöt vagy a cseresznyepálinkát. Az üzemekben szúrópróbaszerűen szondáznak ugyan, és aki előzőleg ivott, azt többnyire hazaküldik, ám ez sem tökéletes védekezés.

Nyilvánvaló, hogy csupán adminisztratív intézkedésekkel nem lehet megakadályozni a mértéktelen alkoholfogyasztást, különösen, ha gyakran a környezet sem bélyegzi meg a részegeskedést. A Minisztertanács javaslatára a Vöröskereszt és más társadalmi szervek segítségével hosszú távra szóló programot készítenek elő. Nyilván többféle módot is kínál majd a program — orvosi és pszichikai ráhatást —, hogy csökkenthető legyen a mértéktelen alkoholfogyasztás.

B. ö.

Eyy hivatal három helyeit

(Folytatás az 1. oldalról)

9

A kisajátítási, vagy a szabálysértési ügyeknél — ugyancsak a munka megkönnyítése érdekében — új eszközt is „bevetettek”. Kísérleti lépésnek szánták a magnetofon alkalmazását, és most a tapasztalatok birtokában már úgy látszik, elfogadottá lesz a mindennapi munkában. A magnetofon nem helyettesíti az Írott okmányokat, de mindenesetre könnyebbé teszi az ügyintézők munkáját. A kérelmek, bejelentések, beadványok ezreire csak megfelelő alapossággal, utánjárással elkészített válaszok!, határozatok stb. küldhetők, ez pedig jelentős anergiát emészt fel.

Ha figyelembe vesszük az

ügyfélfogadás óráit, jószerivel csak a kedd és a csütörtök áll rendelkezésre ennek ellátására, hiszen hétfőn délután, pénteken délelőtt, szerdán pedig egész nap fogadják az ügyfeleket, akik joggal elvárják a pontos tájékoztatást.

Aligha szükséges az egyes osztályok feladatainak részletes ismeretetése ahhoz, hogy leírjuk: a vb-hivatal rendkívül sokrétű feladatot lát el. A munka szervezettségével sikerült elérni az előre megfogalmazod célokat, így az egyszerűsítésekkel, a korszerűsítéssel tovább javult a tanácsi ügyintézés színvonala.

Nagy József