Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. június 13., vasárnap Ötvenöt és fél napnyi film A Magyar Televízió évente 80 000 percnyi filmet sugároz, ’t&oen a játékfilmek, import tévéfilmek, szórakoztató filmek. sorozatok foglaltatnak. Nincsenek benne ebben az adatban a gyermekműsorokban sugárzott művek, a saját tévédrámák, zenés tévészínházi produkciók, egyebek. Nyolcvanezer perc több, mint 1333 órát jelent, és ha ezt az időt napokban akarjuk kifejezni, ötvenöt és fél napnyi időtartamot kapunk, vagyis csaknem két hónapig peregnének e filmek éjjel-nappal, megállás nélkül. Figyelembe véve, hogy a Magyar Televíziónak igen kevés az adásideje, a film igen nagy hányadot ké- ! pez a különböző jellegű és 1 műfajú produkciókból ösz- szeálló műsorfolyamban. Amikor a televízió megje- , lent hazánkban, igen sokan valamiféle házimozinak fogták fel, amely mentesít a mo- , ziba való elsétálás. a jegyvál- ! tás alól, amely házhoz hozza | a tömegek kedvenc szórako- | zását, a filmet. (Nagyon soll kan filmnek tekintik a televí- I zió szinte minden húsz órakor | kezdődő adását, mert általá- ! ban olyankor film, vagy valami hasonló szokott jelentkezni a képernyőn.) Akik so- i ha el nem mennének a mozikba, otthon megnézik a fil- I meket, és a sokat szidott „mű- t vészfilmek” meg a magyar ‘ filmek is élénk visszhangra találnak a képernyő közvetí- ! tésével. Több mint kétmillió- ! nyi nyugdíjasnak öröme és I bosszúsága, majdnem kizáró- ! lagos szórakozási és informá- 1 ciós forrása a televízió, és 1 műsorában a film jelenti a 1 szórakozást. A házimozi-fel- I fogás sokfelé még ma is él. I Pedig a televízió igen sokré- ! tű műsorfolyamában a film ! csak egyik összetevő. De 1 százezreknek, vagy talán mil- I Hóknak a legfontosabbnak r vélt műsor. . 1 Külön főosztály foglalkozik a Magyar Televíziónál a | nézők filmigényeinek kielégí- I tésével: a film- és koproduk- ! ciós főosztály, amely filmet készíttet, filmexportot és -importot bonyolít le, más országok televízióival koprodukcióban filmeket gyárt; évente mintegy ötszáz játékfilmet, négyszáz tévéfilmet, négy-ötszáz dokumentum- és egyéb kisfilmet segít képernyőre. Munkatársai szerte a világban évi 5000—6000 filmet tekintenek meg, azokból válogatnak. A főosztály végezteti el átvétel után a technikai feladatokat — például szinkronizálást —, megpróbálja mind kedvezőbb adásidőben műsorba juttatni a kész műveket. A technikai feladatok is nehézkesek és hosszadalmasak. ám egy-egy filmet megfelelő időpontban műsorba iktatni sem könnyű. A Magyar Televízió legnézettebb adás- órái túlzsúfoltak, nem lehet mindig filmet sugározni nyolc órai kezdettel, a tíz óra utáni sugárzást meg sokan kifogásolják, mondván, késő az időpont. Ilyen nagy mennyiségű film esetében nem is beszélhetünk egyenletes színvonalról, nem beszélhetünk semmiféle tematikai egységről, vagy bármi rokonitó vonásról. Adottak az egyedi filmek, az alkotói sorozatok, a neves személyiségekhez kapcsolt sorozatok, a különféle olyan sorozatok, amelyeknek darabjai önállóak — például a szokásos ötven perces krimik —, a kedd esti és más. hosszabb sorozatok, a Szombat esti filmkoktél gyűjtőcímmel sugárzott szórakoztató összeállítások stb. ■ Ezeknek gyűjtőneve: film, de szinte mind eltér egy'fástól. A nézők igényei sem egyformák. Van. akinek a Charlie angyalai jelenti a kulturált szórakozást és idegesen várta, mikor ér véget a Thomas Mann-adaptáció; van, aki mindig krimit szeretne látni; van, akinek a Bre- ki-sorozat a szórakozás. A csehszlovák filmtörténeti sorozat sokak figyelmét keltette fel, mások meg az Onedin család-szerű filmfolyamokra esküsznek. A televízió megpróbál e téren is sokféle igényt kielégíteni. Nincs szándékunkban itt, a Magyar Televízió filmbeszerzési nehézségeivel foglalkozni, a világ filmpiacának kínálatát érzékeltetni, vagy az abban megmutatkozó eltolódásokat vázolni, de legalább így, szinte címszószesrűen meg kell e nehézségeket említeni, mert mint legnézettebb műsorokat, ezeket éri a nagy- közönség részéről a legtöbb észrevétel. S ismerve a lehetőségeket, a filmkínálat érdemi javulásával aligha lehet számolni. A képernyőn filmet nézők igen jelentős hányada máshol nem találkozik e művészeti ágazattal. Az évi ötszáz játék- és négyszáz tévéfilm, meg a kisfilmek százai a televízió közvetítésével jutnak el milliókhoz, s ha ez a kínálat igencsak vegyes is, felbecsülhetetlen a televízió filmet közvetítő szerepe. Ha a néző figyelmesen szelektál, a filmkínálatban sok értékkel is találkozik, noha az arányok — műfaji, színvonalbeli, tematikai megoszlást tekintve — feltétlenül javításra szorulnak. Mégis olyan százezrekhez. vagy milliókhoz jut el a film ez úton, akik egyébként sose találkoznának vele. E találkozások értéke úgy emelhető, ha a kínálatban jobbak az arányok, s ha a nézők is mind igényesebben választják ki néznivalójukat. Benedek Miklós Beiratkozás a Dolgozóit Gimnáziumába Miskolcon, a Dolgozók Gimnázium átkán június 16-án és 17-én tartják a beiratkozást. (Az iskola a Déryné utca 11. szám alatt található.) A Dolgozók Gimnáziumába azok a tanköteles koron túl levők iratkozhatnak be, akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. A második, harmadik és a negyedik osztályban azok folytathatják a tanulmányaikat, akiknek az előző osztály elvégzéséről érvényes bizonyítványuk van. A régebben kapott bizonyítványok sem évülnek el. a folytatás lehetősége mindenki számára adott. Azok. akik szakközépiskolai tanulmányaikat hagyták félbe. különbözeti vizsga után iratkozhatnak be a következő osztályba. A gimnázium harmadik osztályában folytathatják —- természetesen különbözeti vizsga után — tanulmányaikat azok. akik a Szakmunkásképző intézet ,.B”. tagozatán végeztek. Különbözeti vizsgát az első és második osztályos biológia és földrajz anyagából kell tenni. Az Ú1. egységes, szakmunkásképzőt. gyors- és gépíróiskolát, valamint az egészségügyi szakiskolát végzettek a második osztályba iratkozhatnak be. ha különbözeti vizsgát tesznek az első osztályos biológia- és földrajzanyagból. Négyszemközt a gyógyszerésszel — Tessék mondani, lehet ezeket a gyógyszereket egyszerre szedni ? — A hölgy több dobozt rak ki táskájából. — Mert azt hallottam, hogy vannak olyan orvosságok, amelyek együtt szedve károsak ... A gyógyszerész nézi a „kiállítást” s elkezdi két csoportba sorolni. Közben megkérdezi: — Ezt mind egy orvos írta fel? — Nem, dehogy! Csak én nem mertem megmondani a körzeti orvosnak, hogy másnál is jártam már ..., tudja, hogy van ... most meg már nem tudom, hogy mi kell, mi nem, mi, mire való... Fiatal asszony lép a félreeső pulthoz, amelyen kis táblán ott a felirat: Felvilágosítás. — Mit tanácsol, mit adjak a kicsinek, mindent kihány. — Mennyi idős a kicsi? — Nyolchónapos. — Asszonyom, vigye orvoshoz, egy éven aluli gyereknek recept nélkül semmilyen gyógyszert sem ajánlunk. Hosszan lehetne sorolni a kérdéseket, amelyek a miskolci 46. számú, avasi lakótelepi, új, modem gyógyszer- tárban elhangzottak már eddig. Itt ugyanis az árusítás mellett, szervezett egészség- ügyi felvilágosító munkát is folytatnak. Azért hangsúlyozzuk, hogy szervezett, mert voltaképpen úgy igaz, ahogy dr. Koczka Géza gyógyszertárvezető mondja, hogy min- den gyógyszerésznek mindenkor kötelessége tájékoztatni a vásárlót a gyógyszer használatáról. Ezt meg is teszik. Jogos akkor a kérdés, mi lehet az az egészségügyi felvilágosítási többlet, amire ez a gyógyszertár berendezkedett? A gyógyszerész nem vállalja, és nem is akarja átvállalni az orvos szerepét. Az egészségügyi felvilágosítás — az eddigi igények is azt mutatják — a gyógyszerre és annak használatára vonatkoznak. Vannak gyógyszerek, amelyek vény nélkül is kaphatók. Ezek esetében segíteni tud a gyógyszerész, de még így is sokszor hangzik el olyan tanács, hogy jobb, ha a vásárló orvoshoz fordul a bajával. Miért népszerű mégis a fel- világosító szolgálat? A válasz érdekes, de a probléma nem új. Az embereknek adódnak olyan gondjaik, amelyeket csak négyszemközt hajlandók elmondani. Az orvossal soha sincs az ember négyszemközt, mert ott az orvosímok, vagy az ápolónő. Itt, ebben a gyógyszertárban biztosították a bizalmas beszélgetési lehetőséget, Nagyon ügyesen úgy oldották meg a szolgáltatást — mert egészségügyi szolgáltatásnak is lehet nevezni —, hogy nők nögyógyszerésszel, férfiak férfigyógyszerésszel beszélhetnek meg sajátos kérdéseket. A több mint egyéves tapasztalat már egy korreferátum témája is volt a legutóbbi borsodi orvos és gyógyszerész napokon, A beteg kérdez — a gyógyszerész válaszol címmel. A tapasztalatokat Czelláth Benjáminná gyógyszerész összegezte a tudományos ülésen. A miskolci 46-os gyógyszer- tár tevékenysége szerves része lett az általános egészség- ügyi felvilágosításnak. A. L Sárospataki nyári zenei esték Június 14-e és július 8-a között négy nyári hangversenyt rendeznek Sárospatakon. Június 14-én a Rákóczi- várban a Miskolci Szimfonikus Zenekar kamarazenekara Kovács Zoltán vezényletével Bach-, Haydn-, Mozart- és Weiner-műveket mutat be. 21-én ugyanott a Miskolci Rézfúvósötös koncertezik. Július 5-én a Vártemplomban kerül sor Kovács Endre orgonahangversenyére. Július 8- án a Rákóczi-vár Vöröstorony öregpalotájában „Isten hozzád, szülöttem föld” címmel Kodály-emlékműsort tartanak Sellei Zoltán előadóművész, Bikfalvy Júlia énekművész és Bécsi Gizella zongoraművész közreműködésével. A Zrínyi Kiadó újdonságai A Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó Vállalat jelentette meg Marian Sienkie- wich: Az indokínai háború 1945—1975. című könyvét. A könyv a helyi háborúkról szóló sorozat második köteteként jelenik meg. A szerző gazdag dokumentumanyagra támaszkodva hitelesen, érdekfeszítően és tudományos igényességgel ábrázolja e hősi harc főbb szakaszait, a népi háború stratégiáját, amely lehetővé tette, hogy Indokína viszonylag elmaradott népei győzelmet arathassanak a kapitalista világ legerősebb hatalma, az Amerikai Egyesült, Államok felett. Választ kapunk arra is, mi volt az oka annak, hogy több százezer katonát, sok ezer repülőgépet, több száz hadihajót, s a korszerű hadi- technika minden vívmányát bevető agresszor végül is kénytelen volt meghátrálni. Kovái Lőrinc: Aki a riapba néz című regényének főhőse Garibaldi, a szabadság eszméjéért küzdő népforradalmár. akinek neve egybeforrt Szicília és Nápoly felszabadításával, az egységes Itália alapjainak megteremtésével. A könyvből elénk tárul a XIX. századvég Olaszországénak társadalmi és politikai légköre is. Itt élnek, eszmékért hevülnek, szeretnek az író jól egyénített figurái. A regényt Garibaldi csatáinak leírásai, romantikus szerelmek, fordulatos események avatják izgalmas és tanulságos olvasmánnyá. Itt vannak kincseink... ...legalábbis a pereces!, 19. számú Általános iskolában úgy tanulják földrajzórán a gyerekek (képünkön a 8. osztályosok), hogy maguk is „közreműködnek” a lelőhelyek „feltárásában", kézzel megtapinthatják-érzékelhetik, milyen is az az ásvány, amiről éppen szó van az ismeretszerzés során. Mindezt persze múlt időben kellett volna írnunk, hiszen „kicsengettek erről a tanévről”; kinek kedve van, felkeresheti a térképhelyeket személyesen is... Unatkozás helyett Szeretnénk, ha tanulótársa- ink nevében is köszönetünket fejezhetnénk ki a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyermek- könyvtárának, a Rónai Sándor Művelődési Háznak és a Diósgyőri Vasas Művelődési Központnak azért, hogy a tanév során sok olyan programot, gyermekfoglalkozást szerveztek, rendeztek, amelyeken mindig szívesen vettünk részt, ahol nagyon jól éreztük magunkat. A megyei könyvtár gyermekkönyvtárában nemcsak olvasni, s könyveket kölcsönözni lehet, de különféle programokat is szerveznek a gyerekeknek: vetélkedőket, könyvcsereberét, kiállításokat, rajzversenyt, filmvetítéseket, érdekes találkozókat felnőttekkel, bűvészekkel, írókkal, színészekkel, művészekkel. A gyermekkönyvtár dolgozói mindig készségesen segítenek bennünket a gyűjtőmunkákban, megtanítanak a könyvtár- használatra, érdekes, hasznos könyveket ajánlanak, s több alkalommal tartottak nagyon érdekes könyvtárórát, „dra- matikus játszókört” is részünkre. A Rónai Művelődési Házban rendezett szavalóversenyeken, s egyéb, gyermekeknek' szóló rendezvényeiken, iskolánk minden évben részt vesz. Rendszeresen tájékoztatnak. hívnak bennünket a művelődési ház programjaira. A csapatszintű kulturális seregszemlére való felkészülésben sok hasznos tanáccsal látnak el bennünket. Lelkes ■zervezőmnnká,jóknak köszönhető. hogy 700 miskolci gverek kívánságára. Tancsó Adrienn és Faragó Laura Földédesanvám című műsorával maradandó élménvt szerzett a rendhagyó irodalomórán részt vevő gyerekek számára. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ is rendszeresen hívta, szervezte iskolánk tanulói'., az érdekes programokra. Részt vehettünk a rendhagyó történelem-, irodalom-, földrajzórán. Különösen emlékezetes számunkra dr. Csorba Csaba történelmi előadása, Koncz Gábor, Lukács Sándor, Győrváry János irodalmi műsora. A legkisebbek a János vitéz című előadásra emlékeznek a legszívesebben. A diósgyőri munkásnapok rendezvényei közül különösen a vásáros utcára gondolunk vissza szívesen. Jó volt hallgatni a diszkózenét, jó szórakozást nyújtottak a bábjátékok, a bohóctréfák, a nagyobb iskolásoknak pedig a színészekkel való találkozás lehetősége. A téli és a tavaszi szünidőben az úttörőház dolgozói segítettek minket, a szabad idő hasznos eltöltésében. A filmvetítéseken kívül emlékezetes program volt a tojásfestés, valamint, a gyermeknapi iá- tékdélután, s a már rendszeressé váló természetjárás. A hétköznapokon a különféle sportrendezvényeken, szakköri foglalkozáson vettek részt legszívesebben iskolánk tanulói. Levelünkben azért számoltunk be az Észak-Magyaror- szág szerkesztőségének a művelődési házakkal, a megyei könyvtárral fenntartott ió kapcsolatunkról hogy unatkozó pajtásaink lássák: a szabad időt nemcsak a televízió előtt lehet eltölteni hanem a könyvtárakban és a művelődési házakban is. Hamzsa Andrea Bóűogh Éva Kazal Anita úttörőtanács-tagok, Miskolc, 3. sz. Ált. Isk. A SÁROSPATAKI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI SZÖVETKEZET SÁROSPATAK, EÖTVÖS ÚT 11. SZÁM felajánlja szabad kapacitását BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN VÉGZENDŐ ÉPÜLETBÁDOGOS MUNKÁK 1100 MUNKAÓRÁRA. /IZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELÉSI MUNKÁK VÉGZÉSÉRE MINTEGY 3000 MUNKAÓRÁRA HAVONKÉNT ÜGYINTÉZŐ: CSÁKI JANOS. TELEFON: 104.
