Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-02 / 127. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 2 1982. június 2., szerda Vénünk: Érleli Bsnecker (folytatás az 1. oldalról) Erich Honecker 1912. augusztus 25-én, bányászcsalád gyermekeként a Saar-vi- déki Neunkirchenben született. Már kora ifjúságában bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, édesapja is tagja volt a Német Kommunista Pártnak. Iskolai tanulmányainak befejeztével kitanulta a tetőfedő mesterséget és ezzel egy időben tagja lett a faipari munkások szakszervezetének. 1926-ban belépett a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, majd 1929- ben Németország Kommunista Pártjának tagja lett. 1930- ban Moszkvába küldték a Kommunista Ifjúsági In- temacionálé iskolájára. Hazatérte után Erich Hone- ckert a Saar-vidéki kommunista ifjúsági szervezet titkárává, majd 1934-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagjává választották. A hitleri fasiszta rendszer ellen folytatott harcban Erich Honecker aktív részt vállalt: 1933-ban részt vett Párizsban a nemzetközi antifasiszta ifjúsági konferencián. Szervezője volt az illegális kommunista ifjúsági mozgalomnak a Ruhr-vidé- ken, Badenben, Hessenben, Württembergben és másutt. A Központi Bizottság őt bízta meg Berlinben is a Kommunista Ifjúsági Szövetség illegális mozgalmának létrehozásával. Forradalmi tevékenysége miatt 1935-ben letartóztatták, a fasiszta vészbíróság 1937-ben 10 évi börtönbüntetésre ítélte. 1945. áprilisában a szovjet hadsereg szabadította ki a Brandenburg/Gömden-i fegy- házból. Kiszabadulása után az antifasiszta demokratikus ifjúsági mozgalom megszer-' nézésében vett részt. A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága ifjúsági titkára tisztségét töltötte be és egyike volt a Szabad Német Ifjúság szervezete megalapítóinak. 1946—55 között az ifjúsági szövetség elnöke volt. Erich Honecker 1946-ban lett a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Tevékeny szerepet játszott a két német munkáspárt egyesítésében. Az NSZEP Központi Bizottsága ezután a párt elnökségének tagjává Erich Honecker, az Államtanács elnöke, az NSZEP KB főtitkára. választotta. Azóta részt vesz a párt kollektív vezetésében, 1950 óta a Központi Vezetőség tagja. Hazai tevékenységét egy évig tartó moszkvai tanulmányainak befejeztével, 1956-ban tovább folytatta. 1958-ban az NSZEP Központi Bizottságának titkárává, 1971 májusában pedig a Központi Bizottság első titkárává, majd az NSZEP IX. kongresszusán (1976. május) főtitkárává választották. 1976. október 29-én az újraválasztott népi kamara ' Államtanács elnökévé választotta. Az NSZEP X. kong. resszusa (1981. április) megerősítette főtitkári tisztségében. Erich Honecker a Német Demokratikus Köztársaság megalapítása óta a népi kamara, azt megelőzően pedig a törvényhozó népi tanács küldötte. Erich Honeckemek kimagasló érdemei elismeréseként a Kari Marx Érdemrendet, a Haza Szolgálatában Érdemrend arany fokozatát és számos más magas kitüntetést adományoztak, i kitüntették a Munka Hőse címmel is. Felesége, Margót Honecker, az NDK közoktatási minisztere. Erich Honecker NDK pártós kormányküldöttség élén 1972. február 2—3. között tett hivatalos látogatást hazánkban, 1975-ben pedig 6 vezette az MSZMP XI. kongresz- szusán részt nett pártküldöttséget. Az Izraeli KP kildötlségének látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására május 24. és június 1. között látogatást tett hazánkban az Izraeli Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Yehos- hua Irge, a Központi Bizottság titkára vezetett. A küldöttséggel, amelyet fogadott Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, megbeszélést folytatott Be- recz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Az izraeli vendégek látogatást tettek a Szakszervezetek Országos Tanácsában, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetében és Vas megyében. A szívélyes, elvtársi légkörben és a teljes egyetértés szellemében lefolytatott megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjuk hazai és nemzetközi tevékenységéről, véleményt cseréltek a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről, a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a közel-keleti térség megoldásra váró súlyos problémáira. la a Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere kedden fogadta Szűrös Mátyást, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét és szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélést folytatott vele. A megbeszélés során szó volt a magyar—szovjet kapcsolatokról, továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdéséről, beleértve az európai helyzetet. A találkozó a nagykövet kérésére jött létre. Pm (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszakon megvizsgálták az ipari együttműködés helyzetét és megfogalmazták mindenekelőtt az elektronikai és villamosipari, valamint a vegyipari együttműködés bővítését szolgáló feladatokat. A bizottság megállapította, hogy a tudományos-műszaki együttműködés hatékonysága javult, az illetékes szervek kidolgozták az együttműködés 1985-ig terjedő programját. Megállapodtak az energia ésszerűbb felhasználására, a hulladékok hasznosítására, valamint a mikroelekti ronika és a robottechnika fejlesztésére irányuló együttműködés kiterjesztésében. Rudolf Rohlicek és az át-' tala vezetett delegáció elutazott hazánkból. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József, valamint Andrej Bsrcák, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Pu$á Frigyes Kantiba érkezett Púja Frigyes hétfőn este ötnapos hivatalos látogatásra Kanadába érkezett A magyar külügyminiszter kanadai kollégájának, Mark MacGuigannak a meghívására utazott Ottawába A minisztert a montreali Mirabel repülőtéren a kanadai külügyminisztérium képviselői és más hivatalos személyiségek fogadták. Magyar részről Budai Gyula, ottawai rendkívüli és meghatalmazott nagykövet volt jelen. A KGSI-kozisség gazdasági fejiiése és helye a világban Ä KGST-országok a világ területének 1-8,7 százalékán helyezkednek el, lakosságuk a világ népességének 9,9 százalékát alkotja, ipari termelésük azonban 33 százalékban részesedik a világ ipái rának termeléséből. A KGST- országok ipara 1980-ban 84 százalékkal termelt többet, mint tíz, és 308 százalékkal többet, mint húsz évvel korábban, 1950-hez képest pedig 13-vSzorosára nőtt az ipari termelés. A legfontosabb termékekből többszörösen túlhaladja a világátlagot a KGST-közös- ség országainak egy lakosra jutó termelése. Villamos energiából 1980-ban 243 százalékát, szénből 358, kőolaji ból 238, acélból 350, cementből 263, hatóanyagban számított műtrágyából 365, műanyagból és szintetikus gyantából 139, cukorból 308 százalékát termelték az egy lai kosra számított világátlagnak, papírból azonban csak 93 százalékát. A KGST-országok kőolajtermelése egy lakosra számítva 1970-ben 1201, 1975- ben 1570, 1980-ban pedig már 1598 kilogramm . volt. Ugyanebben a három időpontban az egy lakosra jutó villamosenergia-termelés így alakult: 2847, 3734, illetve 4467 kilowattóra.’ Az ipari termelés és a termelékenység adatai arra utalnak, hogy a termelési többleteredményeket jó ideig extenz/v módon, főleg a munkaerő növelésével érték el országaink. Az ipari termelés 1960 és 1980 között 308, a termelékenység azonban csak 161 százalékkal nőtt, ezen belül 1970 és 1980 kői zött azonban már csökkent ez az arány: az ipari termelés 84 százalékos növekedését a termelékenység 60 százalékos emelkedése követte. A KGST-országok mező- gazdaságának termelése kői rülbelül az országaink területének megfelelő arányban részesedik a világ mezőgazdasági termeléséből. A szemes terményeknek és hüvelyeseknek 18,1 százalékát termelik, ezen belül azonban a különféle termények között meglehetősen nagy az éltéi rés. A világ búzatermelésének például 30,1, rozstermelésének 71,4, burgonyatermelésének 54,3, kukoricatermelésének azonban csak 8,5 százalékát adják. A világ hústermelésének 18,1 százaléka jutott 1980-ban a KGST- országokra, szemben az 1950. évi 16,9 és az 1960. évi 17,3 százalékkal, tejtermelésük azonban már 28,2, a tojástermelés 20, a gyapjútermelés pedig 21,4 százalékot képvisel. Különösen a két utóbbi esetében nagy a fejlődés, mert tojásból 1960-ban a világtermelésnek még csak 17,9, gyapjúból pedig 16,8 százaléka jutott közösségünk országaira. > A tagországok együttes nemzeti jövedelme 1980-ban 66 százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben, 217 százalékkal haladta meg az 1960. és 696 százalékkal az 1950. évi színvonalat. Az egy lakosra számított nemzeti jövedelem az utóbbi tíz évben évi átlagban Bulgáriában.- 6,8, Csehszlovákiában 3,9, Leni gyelországban 3, Magyarországon 4,8, Mongóliában 3,6, az NDK-ban 5,4, Romániában 8,4, a Szovjetunióban pedig 4,3 százalékkal nőtt. Egy lakosra számítva 1980- ban szemes terményekből és hüvelyesekből Bulgária 859, Csehszlovákia 718, Kuba 52, Lengyelország 521, Magyar- ország 1320, Mongólia 156, az NDK 582, Románia 915, a Szovjetunió pedig 7J.2 kilót termelt, az egy lakosra jutó hús- és szalonnatermelés pei dig Bulgáriában 89, Csehszlovákiában 98, Lengyelországban, 88, Magyarországon 144, Mongóliában 138, az NDK-ban 113, Romániában 75, a Szovjetunióban pedig 57 kiló volt. A fogyasztás természetesen eltér a termeléstől, mivel ezt erősen befoi lyásolja az export és az import. A KGST-titkárság értékelése is rámutat, hogy a KGST-tagállamokban a termelés fejlesztésének elsődleges célja a lakosság Jólété-* nek állandó növelése. Erről tanúskodik többek között az a tény is, hogy csak az elmúlt évtizedben a tagországokban mintegy 30 millió lakás épült, amely megközelítően 70 millió ember számára nyújt új otthont. Az alapvető fogyasztási cikkek, va-* lamint jó néhány tartós fogyasztási cikk egy főre jutó termelésében, illetve felhasználásában az európai KGST- tagországok elérték számos fejlett nyugat-európai tőkés ország színvonalát. A KGST-tagállamok hatalmas munkaerői és gazdag nyersanyagtartalékokkal, valamint óriási termelő és műszaki-tudományos potenciállal rendelkeznek. Ez jó alapul szolgál gazdaságuk kölcsönös együttműködéséhez. Jelenleg a tagállamok többsége behozatali szükségi leteinek alapvető részét a kölcsönös szállítások teszik ki; ez az arány a gépipari termékek és berendezések, a nyersolaj, a vasérc esetében eléri a 68—70 százalékot, a kőszén és fűrészelt áruk esetében 94—95 százalék, a közszükségleti cikkek területén pedig mintegy 60 százalék. Csak a kölcsönösen hasznos együttműködés révén sikerült a KGST-tagállamoknak elérniük, hogy jelentős mértékben enyhíteni tudták a tőkés világpiac nyersanyagi és energiaválságának országaik gazdaságára gyakorolt hatását. I Miien B ár az eszmecserék színhelye Tokió, s a magas ssinta tárgyalások japán és kínai politikusok között folynak. d témák közül várhatóan mégsem csak a kétoldalú kapcsolatok kerülnek az érdeklődés előterébe. Csao Ce-jang kínai miniszterelnök e heti látogatása elsősorban Peking és Washington kapcsolataira irányítja a fő figyelmet. Tapán politikusok számára ugyanis meglehetősen kényelmetlen. hogy Tajvan miatt Peking és Washington reményteli viszonyában most elhidegülés tapasztalható. A távol keleti szigetország Kína első számú kereskedelmi partnere de egyszersmind az Egyesült Államok legfontosabb ázsiai szövetségese is. Szuzuki Zenko japán kormányfő így bizonyára mindent elkövet, hogy vendégét meggyőzze a Washingtonnal folytatott együttműködés szükségességéről és kifejezze aggodalmát a kínai—amerikai viszonyban keletkezeti feszültség miatt. Persze a kétoldalú kapcsolatok áttekintésére is időt szakítanak a tokiói találkozón. A kínai miniszterelnököt több mint harminc magas rangú szakértő kísérte el a japán fővárosba. Tokióban már elültek a múlt évi viharok, amelyek több mint egymilliárd dollár értékű szerződések fölmon- dása miatt támadtak. A japán üzleti körök végül is beletörődtek a kínai programok megnyirbálásába. A két ország kereskedelme így is meghaladja a 10 milliárd dollárt,’ noha az 1981-es módosítások miatt Tokió számára a mérleg valamelyest romlott. Peking ugyanis tavaly 200 millió dollárral többet exportált Japánba, mint amennyit onnan importált. Japánban ügy vélik: Kína szívesen vemmé, ha a szigetország az eddiginél nagyobb arányban részt vállalna bizonyos beruházásokban, növelve a közös vállalatok számát. Ehhez viszont megfelelő garanciákra lenne szükség, nehogy megismétlődjék az 1981-es hirtelen „pályamódosítás”. Tokióban jó néhány külpolitikai témát is megvitatnak; fgy például kíváncsian várják, miként vélekedik a kínai kormányfő a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokról. A Kambodzsával összefüggő amerikai és ASEAN -törekvések is szóba kerülnek. Egy bizonyos: Peking számára létfontosságú a Tokióhoz fűződő viszony. Japánnak sem közömbös, hogy Kína és az USA kapcsolata milyen mértékben szűkíti vagy tágítja saját manőverezési lehetőségét. Gépkocsit nyertek Az OrstzáftOB TafcanéBopénxfcár a gépkocsi nyeremény betétkönyveik M. aoraolását május 31-én Budapesten tartotta »maß. A sorsolásom azok a K) 000 és 5000 forintos betéti« >ny vek vettek lészt, amelyeket 1932. .tanúáj- 31-ig. váltottak és 1982. április 30-á<n még érvényben voltaik. A gyPrsJ istában ax alábbi rövidítéseket használtuk: MoazfkvAcs 2140 — M; Skoda 1Q»—Is — S; Fölsőd -FIAT 12ß — P; Ttnabant Llm. Spec. — T; Wartburg de Luxe — W; Wartburg Lém- — WL. A gyorsttsta közverfäenOt • fcézás után készült, ezért az Mcfcfcn #es számhibákért nem v^tatanie felelősséget. A sorsolás crodményénék p—> ■bős adatait a június 1-án megjelenő hivatalos nyorctményjcgjraélB tartalmazza. A jegyzék megtekinthető az O’rP-fkVkoikbön. po»* tahi via talokban és taítoarókBZöveé- ke/ebekben. A nyertes betétkönyvet vagy am azt helyettesítő ., igazolás"-! a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fióknál, postahivatalnál va*y takarüteszöv etkez étnél kell bemutatni. io oo« forint Összegű betétkönyvek* 4 014 834 W 4 060 211 M 4 Ott T14 S 4 006 4M P 4 031 322 S 4 062 959 P 4 079 378 T 4 094 57« W 4 049 051 Wt 4 068 482 P 4 080 534 S 4 005 524 W 4 057 632 S 4 070 862 WL 4 081 944 T 4 099 90S S 4 059 224 S 4 078 340 M 4 002 612 T 4 102 400 W S00O FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK! 4 619 870 S 4 700 342 S 4 793 440 S 4 834 596 T 4 632 541 WL 4 729 978 S 4 796 951 WL 4 839 483 W 4 639 490 W 4 732 429 P 4 802 480 W 4 840 963 WX# 4 644 008 S. 4 740 263 W 4 804 162 P 4 843 259 W 4 647 199 P 4 746 566 S 4 BOG 968 S 4 846 584 T 4 669 998 M 4 748 993 S 4 807 200 S 4 847 511 WL 4 685 297 W 4 749 82S S 4 808 377 S 4 851 825 S 4 688 391 WL 4 754 172 P 4 814 488 WL 4 857 817 P 4 695 714 WL 4 756 306 S 4 816 311 S 4 868 108 S 4 703 695 T 4 765 921 WL 4 820 215 W 4 868 646 Wfc 4 707 737 M 4 782 337 S 4 823 665 W 4 869 400 WL Az OPEC gondjai. Csökken a nyugati igény.
