Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-10 / 134. szám

1982. június 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 BALESETVESZÉLYES AZ ÜT Községünk György tarló a Bodrogköz csücskében épült az 1949—51-es években, mint az első szocialista községek egyike. Az ezt követő évek-, ben kaptunk is egy bekötő utat, amely összeköti a la- lut Sárospatakkal és a dor- kói tanyavilággal. Ameny- nyiben a faluból egy másik irányba, Kenézlő, Viss, Zal- kod felől szeretett volna menni valaki, sajnos nem tudott, mert annak idején itt anyagi fedezet hiányá­ban mintegy 2 kilométer hosszan elmaradt az útépí­tés. Ezt pótolták 1972 no- vemberében, amikor a. Bod­rogközi Állami Gazdaság ezt megépítette, hiszen a . gyü­mölcs szállításához szükség volt rá. Igaz, már akkor sem dicsekedhetett I. osztályú minőséggel, azóta viszont a. talajvíz is hozzájárult ah­hoz, hogy nagyon tönkre­menjen. Ma ezen az útsza­kaszon legalább 10 olyan ha­talmas kátyú van, ami élet-) veszélyessé teszi a közleke­dést. Kenézlői'öl mindennap jár falunkba egy orvos, sok­szor késő este is hívják be­teghez, s ritka nap. amikor nincs szükség mentőautóra. Bizony félve gondolunk ar­ra. mi történik, ha a gép­jármű fennakad ezeken a kátyúkon ugyanúgy, mint ahogyan az már sok gépko-) csival történt. Nem tudjuk, kinek a ke­zelésébe tartozik ez a na­gyon elhanyagolt, tönkre­ment út, de azt szeretnénk kérni, javítsák meg mielőbb, hiszen pár tonna aszfalt le­rakásával bizonyára alkal­mas lenne a biztonságos közlekedésre. Megelőzhet­nék, hogy súlyos, esetleg ha-, lálos baleset történjen itt, s nem utolsósorban nem mennének idő előtt tönkre a gépjárművek sem. B. István Györgytarló, Martinovics u. 38. ÉRDEKES KIÁLLÍTÁST LÁTHATNAK... A Kazinczy Ferenc Hon­ismereti és Helytörténeti Szakkörének éremgyűjlő tagjai a Hazafias Népfront. Honismereti Bizottságának szervezésében újra a nagy- közönség elé léptek. Mint­egy folytatásaként az elmúlt év érem- és plakettkiállílá- sának, ezúttal a polgári és katonai, kitüntetések kollek­cióját mutatják be június 15-, ig az érdeklődőknek Sátor­aljaújhelyen, a városi mű­velődési házban. Célunk ez­zel a kiállítással, hogy a lá­togató áttekinthesse a váro­sunkban élt és élő emberek érdemjeleit. A kitüntetés, amellett, hogy személynek szólóan a megbecsülés egyik jele, másrészt fontos kor- történeti emlék is, s a kor művészetének stílusjegyeit magán viselő iparművészeti alkotás. Hat tárlóban látha­tók a múlt és jelen polgári és katonai kitüntetései, vala­mint irodalmi segédanyagok. A régmúlt kitüntetései kö­zött például a Máltai lo­vagrend keresztje, Lipótrend stb. A felszabadulás utáni kitüntetések között pedig az Elnöki Tanács, a Miniszter- tanács, a fegyveres erők és testületek és több más ki­tüntetés. Amíg régen. a múlt század végén pénzért is lehetett vásárolni kitün­tetéseket, ma, szocialista ál­lamunkban kizárólag a tár­sadalom javára végzett munkát részesítik kitüntető elismerésben. A kitüntetésekkel az érem­tan (numizmatika), a törté­nettudomány foglalkozik. Néhány szakirodalmi munka, cikk ezen a kiállításon is megtalálható. Csintalan Gábor szakköri titkár Sátoraljaújhely A VENDÉGEKKEL ÜNNEPELTEK Füzérradványban a Hazai fias Népfront kezdeménye­zésére a helyi KlSZ-szerve- zet és a szanatórium szocia­lista brigádjának közös vál­lalása alapján került meg­rendezésre május 30-án a gyermeknap. Erre a délután­ra a község gyermekei bir­tokukba vették a gyönyörű környezetben fekvő járási úttörőtábort, ahol a pálhá- zi általános iskolások báb- csoportja adott hangulatos, szép műsort. Több mint 100 gyermeket láttunk vendégül, mivel a debreceni Arany János Általános Iskola 382 sz. úttörőcsapata e táborban töltötte a hétvégét, s ezért úgy tekintettük őket, mint­ha füzérradványiak lennéi nek, s így az ünneplésből, a vendéglátásból is kivették részüket. Sok szülő, sőt nagyszülő kísérte el a gye­rekeket, erre a kedves dél­utáni ünnepségre, akik bol­dogan gyönyörködtek gyer­mekeik, unokáik önfeledt já­tékában, vidám szórakozásán ban. Sajnos, nagyszülőink­nek a gyermekkorában, az akkori társadalmi rendszer­ben nem juthatott ilyen öröm. Ezért is féltőén kell őrizni szocialista társadal­munk vívmányait, hogy a felnövekvő nemzedék is tud­ja majd biztosítani gyerme­keinek mindazt, amit ma ők megkapnak; a békét, a jó-t létet, a szeretetet, a szóra­kozást Cziili Mátyás HNF-titkár, Füzérradvány SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kozma Lajos, Bocs: — Önökkel együtt örülünk a jól sikerült találkozónak, az érdekes és emlékezetes él­ménynek, amit a közvetlen beszélgetés nyújtott minden résztvevőnek. További jó munkát és eredményt kívá­nunk a baráti kör minden tagjának. Murányi Tibor, Bánréve: Köszönjük levelét, amelyben a MÁV nyugdíjasainak Ka­zincbarcikán rendezett ta-i lálkozójáról számol be. Mint bizonyára olvasta is, Pos­tánk című rovatunkban Ba­ján Kálmán putnoki levél­írónk írását közöltük, aki ugyancsak e találkozóról küldött levelet Bekecs Tetrő János: Saj­nos, levelében sem pontos címét, sem azt nem közli, hogy melyik TÜZÉPitelepen fizette be a fát így érdek­lődni sem tudunk. Kérj ült. közölje ezeket mielőbb, hogy válaszolni tudjunk Önnek. Orosz Annamária és Nyi­las Andrea, Miskolc, 42. sz. Ált. Iskola, 16. sz. napközis csoport: Köszönjük: levele­teket s reméljük még sok olyan kellemes élményben lesz részetek, mint május 18-án a megyei film- és szemléltetőeszközök tárái ban. A nyári szünidőben jó pihenést és szórakozást az új tanévben pedig jó tanu­lást kívánunk nektek. P. Dánielné, Kazincbarci­ka, Építők u. 30.: Észrevéte­leit továbbítottuk a városi tanácsnak, intézkedésüket kérve. Amennyiben változást, nem tapasztalna, kérjük, ke­resse fel fogadónapon a ta­nács építési osztályát Lapunkban rendszeresen visszaivisszatérünk a mű­emlékekkel kapcsolatos té­mákra, a megvédésükkel, rendbehozatalukkal össze­függő kérdésekre,, miként te­szi ezt számos fórum, szerv, intézmény is. A mi megyénk" ben különösen szükség van a jó szándékú emberek ten- niakarására, a műemlékek­re ügyelő, azok megóvását megmentését megfelelő hasz- nosílását sürgető, javalló emberekre — társadalmi szervekre — lévén, hogy e vonatkozásban tisztes gaz­dagsággal bírunk. Legutóbb két társadalmi szerv egy.üt-t tes ülésen foglalkozott a té­mával, megyénk műemlék- védelmének helyzetével: a megyei tanács, valamint a népfront települési bizottsá­gai tanácskoztak Szerencsen. Ennek alapján ismét érde­mes szólni erről a nagy fon­tosságú témáról. LEHET NÉHÁNY MILLIÓVAL TÖBB? Várromok, templomok, kastélyok, a népi építészet talán még össze sem szám­lált remekei — mind meg­annyi érték, minek megyéi- dése kötelmeink közé tarto­zik. A mi országunkban is Két év, azaz két év alatt! A keszthelyi Festetics-kas- tély felújítása hány éve, évi tizede is tart?) Mindezek ellenére is csur- ran-cseppen azért valami a műemlékek felújítására. Le­hetne néhány millióval több? Lehetne, elkelne, valamics­kével több is jpt most már, mint korábban. Megyénkben a negyedik ötéves terv ide­jén 89 millió forintot for­dítottunk műemlékeink meg­óvására. Az ötödik ötéves tervidőszakban 160 milliót, a hatodikban pedig mintegy 200 millió várható. Az inflái lódást figyelembe véve is szólhatunk tehát emelkedés­ről, „néhány millióval több­ről”. A jelenlegi, legfonto­sabb felújítási munkák kö­zül: tart a szerencsi Rákó- czi-varkastély helyreállítása. Nem mellékes: az első két ütem munkái mintegy 15 milliót, a harmadik ütemé körülbelül 30 milliót igé­nyelnek. A teljes helyreállíi tás a terv szerint 1985-re fejeződik be, és akkor a vár­kastélyt megfelelő módon hasznosítják, miként az ed­dig elkészült részeket már most is. A kélcedi Melczer- kastély helyreállítását ugyan­csak 1985-ben fejezik be. Munkálkodnak a pácini Ma­hanem ennél jóval több. Nem véletlen, hogy nemré­giben svéd szakemberek is jártak itt megnézni, mit akarunk,- hogyan csináljuk, mert szeretnék hasonlóan a maguk értékeire alkalmazni. Tardon egy sok évtizeddel ezelőtt télmért üstökös há­zat sikerült megmenteni, re­mélhető, hogy ezt hamarosan tájházként nézegethetjük. Igaz, nem a népi műem-j lékek, de a nagy munkák sorába tartozik — szintén többször tudósítottunk már róla — a sárospataki várfal Bodrog-parti részének feltá­rása. Ismeretes, hogy ezen a területen több házat kel­lett szanálni (nagy részük ezeknek főként putri jelle­gű), majd kiássák, felszínre hozzák a régi várfalat, sé­tányokat, szabadtéri színpa­dot építenek, egyáltalán: a vár akként mutat majd, miként illő ehhez a rangos értékünkhöz. Még egy érdekes munka: szó van arról is, hogy a kö­zeli években megkezdik egyik szépséges várunknak, a füzérinek az állagmeg­óvását. FIGYELMESEBBEN! A KISZ Borsod megyei Bizottsága tegnap Miskolcon a megyei pártszékházban ülést tartott, amelyen megi vitatták a lakóterületeken végzett KISZ-rnunka tapasz­talatait. Széles körű brigád- vizsgálat, kérdőíves felmé­rés és személyes beszélgeté­sek alapján készült kritikus és önkritikus jelentés volt a tartalmas eszmecsere alapja. Megyénk KISZ-fiataljainak mintegy 10 százaléka lakó- területi alapszervezetek tag­ja, de a gondokat jelzi, hogy például az edelényi járás 13, az enc.si járás 32 községében nincs KISZ-s-'ervezet. Első­sorban az aprófalvas telepü­léseken — de sok esetben máshol is — a nem megfe­lelő személyi, tárgyi feltéte­lek akadályai az eredménye­sebb ifjúságmozgalmi mun­kának. Az ifjúság nevelésé­ben megvalósuló társadalmi munkamegosztás is sok eset­ben hagy még kívánnivalót maga után, de sok helven a pártirányítás gyengesége, vagy a bejáró Ingázó élet­mód szerepet játszik a moz­galmi munka minőségében. A lakóterületi KISZ-munka lassan, a szerény lehetősé­geknek megfelelően fejlődött, a megnövekedett igényeket, nem elégítette ki. A liata- lok törekvései csupán saját erőfeszítéseikkel nem valósíti hatók meg, emellett egyre határozottabban fogalmazó­dik meg az igény, hogy a KISZ kapjon nagyobb sze­repel a lakóhelyek társa­dalmi. politikai életében. A testület az eredményeket és a tennivalókat tárgyilagosan elemezve határozati javasla­tot fogadott el a KlSZ-szer- vezetek jövőbeni feladataira a lakóhelyi mozgalmi mun­ka fejlesztésében. A KISZ megyei bizottsága megvitatta és elfogadta az üzemek és a szakmunkás- képző intézetek RlSZ-szer- vezeteinek a munkássá vá­lás folyamatában végzett te­vékenységéről szóló jelen­tést. Részletesen elemezték a KISZ-szervezeteknek - a pályaválasztást, a tanulmá­nyi munkát segítő politikai tevékenységét. Foglalkoztak az üzemi. KlSZ-szervezetek- nek azzal a bonyolult, soki rétű munkájával, amellyel a borsodi üzemekben évente több mint hétezer fiatal pá­lyakezdését, munkahelyi be­illeszkedését segítik. Egye­bek között megállapították, hogy tevékenységükben fej­lődés tapasztalható, de azt is hangsúlyozták, hogy az üzemi alapszervezeteknek a pályaválasztást segítő mun­kája általában még kam­pányszerű. Az eredménye­sebb munka érdekében ha­tározati javaslatot fogad­tak el, amelyben többek kö­zött meghatározták: a jövő­ben jobban össze kell han­golni a KISZ- és úttörőszer- vezetek munkáját, a szak­munkástanulók körében pe­dig elsősorban a szakmai, politikai nevelő munka se­gítésére kell koncentrálni Az üzemi KISZ-szervezetek pedig körültekintően, konk­rétabban, a fiatalok képes­ségeit figyelembe véve se­gítsék a pályakezdést, a munkahelyi beilleszkedést. meg-megkezdegettük ezt a munkát vagy száz évvel ko­rábban, de a szomszédos on szagokhoz képest is igencsak elmaradtunk. Elég, ha csu­pán Csehország, vagy Szlo­vákia kastélyaira, műemléi keire utalunk, melyekbe — kik jártak ott, tudják, már­pedig sokan jártak ott — papucsban léphetünk be, és ámulhatunk a felmérhetetlen értékek sokaságán. Igaz per­sze: ott a Rákóczi-szabad- ságharc után a Habsburgok nem robbantottak fel min­den várat, miként nálunk tették, de az is igaz, hogy a felszabadulás után az ot­taniaknak első dolguk közé nem a kastélyok, kúriák ér­tékeinek széthurcolása, a ré­gi épületek lebontása, fun­damentumainak felszedése tartozott hanem fegyveres őröket állítottak az ajtók elé, hogy megmentsenek mindent — most már jog szerint is a sajátjukat —. és meg is mentették, ápol­ják, védik. (Nemrég jött a hír": a betléri kastélyt fel­újítják. Mennyi idő alatt? góczy-kastély rendbehozata­lán is és felújításra vár sok, kisebb objektum, például a kázsmárki Péchy-kúria, a tállyai postaház, a mádi, a tokaji zsinagóga. Jut vala­mennyi pénz a golopi, a ké- kedi kastélyra, a tokaji mú­zeum épületére. NÉPEMLÉKEK Az utóbbi években több, népi műemléket sikerült megmentenünk, helyreállí­tanunk; de nyilvánvaló, hogy ezekből még jóval több vár segítségre. Az újabbak közül például Göncön, Kom- lóskán sokan látogatják a huszita, illetve a tájházat, melyek rendbehozatalához sok társadalmi munka is já­rult. Lapunkban többször tu­dósítottunk már róla, hogy Mezőkövesden egy teljes egy­séget. a Hadas települést kí­vánják átmenteni, eredeti szépségében rendbehozni majd 'mai funkcióval meg­tölteni. Hasonló lenne (re­mélhetőleg : lesz) a skanzen­hez, de mégsem az lesz, Nyilvánvaló, hogy mind­ezek a munkák tetemes ősz- szegeket igényelnek. (Az ősz- szeget az Országos JMűemlé­ki Felügyelőség, a megyei tanács, a helyi tanácsok, és ahol mód van rá, a lakók áldozatvállalása, társadalmi munkája teremti elő. (A szerencsi tanácskozáson sok szó hangzott el arról is. hogy a nagy munkával, súlyos pénzekkel helyreállított ér­tékeinkre jobban kellene ügyelni. Ezzel kapcsolatban került szóba például a mo­noki várkastély is. Több fel­szólaló szerint: jelenlegi fel­használása méltatlan ennek a kastélynak a rangjához, ér­tékéhez. Felszólalók utaltak arra is, hogy több helységben, pél­dául Tokajban, Sáíoraljaú'- helven nem az utcához, a há­zakhoz illő lámpatesteket szereltek fel. Magas ostor- nyelek csúfítják ’ a szebbet érdemlő teret, utcát pedig lehetne bizonyára hangulato­sabbat, a környezetbe illőb­bet is elhelyezni." Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents