Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

f ?ÍLAG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI AT MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLfiN MEOYET BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 133. szám Ara: 1.40 Ft Szerda, 1082. június 9. A végrehajtó bizottság beszámolójával Megkezdte munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka Kedden Budapesten a barátság és a test­véri együttműködés légkörében megkezdte munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka. A szovjet delegációt Nyikolaj Tyihonov, a bol­gárt Grisa Filipov, a csehszlovákot hubomir Strougal miniszterelnök, a, kubai küldött, séget Carlos Rafael Rodriguez miniszter­elnök-helyettes, Kuba állandó KGST képvi­selője, a lengyel küldöttséget Wojciech Jaru­zelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz. ponti Bizottságának első titkára, a Minisz­tertanács elnöke, a magyart Lázár György, a mongol küldöttséget Zsambin Batmönh, a Német Demokratikus Köztársaságét Willi Stoph, a román küldöttséget Constantin Dascalescu miniszterelnök, a vietnamit To Jiuu, a Minisztertanács elnökhelyettese, a jugoszláv küldöttséget —, amely a KGST és a JSZSZK közötti együttműködési megálla­podásnak megfelelően vesz részt a tanács­kozáson — Zvone Drágán, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács alelnöke vezeti. Megfigyelő­ként részt vesz az ülésszakon az Afganisz­táni Demokratikus Köztársaság küldöttsége Abdul Madzsid Szárboland miniszterelnök­helyettes, az Angolai Népi Köztársaságé Lopo Fortunato Ferreira do Nascimento ter­vezési és külkereskedelmi miniszter, a Szo_ cialista Etiópiáé, Tape Gulilat, a központi tervezési és fejlesztési forradalmi mozgalom legfelsőbb tanácsának főtitkárhelyettese, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságé Mahmud Szaid Maadi pénzügyminiszter, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságé Saly Vongkhamsao, a Minisztertanács elnök- helyettese és a Mozambiki Népi Köztársaság küldöttsége Marcelino dós Santos, a FRE- LIMO Párt Központi Bizottságának gazda­ságpolitikai titkára vezetésével. Jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a szer­vezet több más vezető munkatársa, valamint a KGST-országok közös intézményeinek szá­mos képviselője. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyitotta meg. Lázár György megnyitó beszéde Lázár György a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és kormánya nevében üdvözölte a KGST XXXVI. ülésszakára érkezett küldött­ségek vezetőit, az ülésszak résztvevőit, majd a követke­zőket mondotta: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Budapesten legutóbb hét évvel ezelőtt 1975-ben ülésezett Közvéle­ményünk mint akkor, most is örömmel fogadta és meg­tisztelőnek tartja, hogy a KGST legmagasabb fóruma hazánkat választotta tanács­kozása színhelyéül. Remélem és hiszem, Önöknek alkal­muk lesz meggyőződni róla, milyen mélyen gyökerező őszinte megbecsülés él né­pünkben testvéri országaink gazdasági együttműködésének e közös szervezete iránt, nmely immár több mint har­minc éve tölti be felelős és nemes küldetését. Üléssza­kunkat ezúttal is nagy ér­deklődés előzi meg. Ügy vé­lem, a várakozás jogos. A KGST ülésszakai mindig je­lentős események, amelyek fontos állomásai a szocia­lista gazdasági integráció előrevitelének. Tervezett na­pirendünket Ismerve, bizo­nyos vagyok benne, hogy ez most is így lesz. Tanácskozásunkon számba vesszük a szófiai ülésszak óta végzett együttes mun­kát, mérlegre tesszük annak eredményeit és gyengéit, ® ennek alapján kijelöljük a további tennivalókat Átte­kintjük, hogyan teljesül az atomeroművi berendezések gyártásszakosítására, koope­rációjára és kölcsönös szál­lítására megkötött sokoldalú kormányközi egyezmény. Megvitatjuk a mikroprocesz- szoros technika fejlesztésére és alkalmazására, az ipari robotok kifejlesztésére, vala­mint a színes televízió gyár­tásában javasolt együttműkö­dési programokat, meghatá­rozzuk az e területeken le­hetséges szakosítás és koo­peráció megszervezésének feladatait. Meghatározzuk az 1986—1990. évi népgazdasági tervek összehangolásának programját. Végül, de nem utolsó sorban arról is véle­ményt cserélünk, mit kell tenni együttműködésünk más területein ahhoz, hogy ered­ményesebben oldjuk meg a szocialista építés időszerű feladatait. Tanácskozásunk napirend­jének. jellemző sajátossága, hogy kommunista és mun­káspártjaink útmutatásait követve, tudatosan azokra a fejlesztési feladatokra, azok­ra a tudományos és szerve­zési kérdésekre, azoknak a tennivalóknak a kijelölésére koncentrál, amelyek megha­tározó szerepet töltenek be a gazdasági hatékonyság és az intenzív fejlődés követelmé­nyeinek kielégítésében, s amelyek tagállamaink szá­mára együttesen és külön- kiilön is biztonságosabbá te­szik a jövő tervezését. Nyomós okok szólnak mel­lette, sőt létérdekünk, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyítésének és a tapasz­talatok hasznosításának fo­lyamatát gyorsabbá tegyük, mert csak együtt, és csak ha magasabb színvonalra emel­jük közös munkánkat, le­szünk képesek megbirkózni azokkal a feladatokkal, ame­lyeket fejlődésünk belső szükségletei és a mai világ- gazdasági helyzet állítanak elénk. Ez az, ami különleges aktualitást ad a most tár­gyalt kérdéseknek is. Tanácskozásunknak azon­ban más, nem kevésbé fon­tos okok miatt is nagy je­Budcipcsten megnyílt a KGST XXXVI. ülésszaka. Képünkön: Marjai József, az ülésszak elnöke a végrehajtó bizottság beszámolójához szóbeli kiegészítést fűz. lentősége van. A világ hala­dó közvéleménye és a fele­lősen gondolkodó politikai tényezők számára minden bizonnyal sokat mond, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben, amikor az impe­rializmus íegreakciósabb kö­rei mértéktelen fegyverkezé­si versenyt akarnak rákény­szeríteni a világra, amikor durva támadásokat intéznek a szocializmus, a béke és a haladás erői ellen, amikor a politikai nyomás és a gaz­dasági diszkrimináció már oly sokszor csődöt mondott eszközeivel próbálkoznak be­avatkozni más országok bel- ügyeibe, s megkísérlik befa­gyasztani a kölcsönösen elő­nyös kelet-nyugati gazdasá­gi kapcsolatokat, a KGST-be tömörült szocialista országok a békés építőmunka felada­tairól, a nemzetközi együtt­működés sokoldalú kiszélesí­tésének lehetőségeiről ta­nácskoznak, s hoznak együt­tes határozatokat. Jelképnek is beillik, hogy ülésszakunkra nem sokkal azután kerül sor, hogy Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárs új, nagy horderejű javasla­tokat tett a fegyverkezési hajsza megállítására, sőt, olyan egyoldalú elhatározá­sokat jelentett be, amelyek cáfolhatatlan bizonyítékai a Szovjetunió szilárd békeaka­ratának, annak a szándéká­nál?, hogy tárgyalási készsé­gét konkrét tettekkel igazol­va elősegítse az enyhülés, a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti gyümölcsöző kapcsolatok fej­lesztésének útjára való visz- szatérésit. A Szovjetunió ja­vaslatai és nagyvonalú gesz­tusai teljes mértékben talál­koznak a szocialista orszá­gok egyetértésével. Mint a béke hívei szerte a világon, mi is üdvözöljük és nagy je­lentőségűnek tartjuk azt a bejelentést, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok képviselői e hónap végén hivatalos tárgyalásokat kez­denek a hadászati fegyver­zet korlátozásáról és csök­kentéséről. Kedves Elvtársak! Népünk a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével nehéz feltételek között, de töretlen munkakedvvel és szoros nemzeti egységben azon dolgozik, hogy végre­hajtva pártunk XII. kong­resszusának határozatait, megőrizze elért vívmányait, s hogy eközben a gazdálko­dás hatásfokát arra a szín­vonalra emelje, amely lehe­tővé teszi a megváltozott vi­lággazdasági helyzetből ere­dő kedvezőtlen hatások le­küzdését és az intenzív fej­lődés jellemzőinek gyorsabb kibontakozását. Népünk tu­datában van, hogy e célok eléréséhez a saját szorgalma mellett nélkülözhetetlen, ép­pen ezért felbecsülhetetlen erőforrás az a sokoldalú in­ternacionalista együttműkö­dés, amelyet hazánk, mint a KGST egyenjogú és megbe­csült tagja, a szocialista or­szágokkal folytat. Ennek tu­datában és ebben a szellem­ben készültünk mostani ülés­szakunkra is. {Folytatás • 3. oldalon) 60 fokos melegben A felvétel a Láng Gépgyár kovácsműhelyében készült Készülnek a hét végi tervek Hz ötnapos munkahét tapasztalatairól Lassan egy éve, hogy le­zajlott az első hullám: jóné- hány ipari és közlekedési­szállítási vállalat áttért az ötnapos munkahétre. Me­gyénkben akkor 62 ezer dol­gozó munkarendje változott A következő fél évben az egész ország az öt plusz kettőről beszélt kötetlenül és hivata­los fórumokon egyaránt. A témát széles körű társadalmi vitára bocsátottal?. NEM VOLT ALTALANOS AZ ÜRÖM Az ötnapos munkahét elő­nye, társadalompolitikai je­lentősége a munkavállalók nagy többségénél egyértel­mű volt, hiszen több szabad­nap több lehetőséget ad a pi­henésre, szórakozásra, sport­ra, tanulásra és mellékjöve­delmei? szerzésére is. Ám vol­tak — nem is kevesen —, akik tiltakoztak a különböző fórumokon. Negatív véle­ménnyel voltak az egyműsza- kos munkarendben dolgozó fizikai és adminisztrációs dolgozók, mivel számukra — az ebédidő munkaidőn kívül­re helyezése miatt — a mun­kahelyen naponta eltöltendő idő általában 9 órára növe­kedett. Elégedetlenek voltak továbbá az egészségre ártal­mas munkakörökben (csök­kentett munkaidőben) dolgo­zó munkások, mert az ő mun­kaidejüket ez az intézkedés új­ból nem csökkentette, így az új munkarendet kedvezményeik relatív csökkenéseként, illet­ve megszűnéseként tekintet­ték. Az egészségügyiek és a pedagógusok egy csoportja azért fogadta kedvezőtlenül a napi munkaidő kismértékű növekedését, mert korábban elért jövedelemszínvonalukat látták veszélyeztetve. Többen aggódtak a közlekedési körül­mények, a kereskedelmi, egészségügyi ellátás és egyéb szolgáltatások színvonalának csökkenése miatt. Több mint fél év telt már el azóta hogy az áttérés töme­ges méretűvé vált. Borsod­ban jelenleg 310 ezren dol­goznak az új munkarend sze­rint. Finomodnak az áttérés markáns vonalai és a megyei tanács felmérése azt bizonyít­ja, hogy' lassacskán megvál­tozik az ódzkodó!? vélemé­nye is. i ÖNERŐBŐL, VAGY 1 LÉTSZÁMNÖVELÉSSEL? Feladatainkat mindöl te­rületen el kell látnunk. Azok pedig olyanok, hogy többet követelnek munkástól, alkal­mazottól. értelmiségitől, szol­gáltatótól... Ügy kellett te­hát minden területen felké­szülnünk, úgy kellett előké­szítenünk a két szabadnapot, hogy emiatt ne fájjon azxin a két napon a fejünk. Néhány ágazatban vált csak elkerül­hetetlenné a kismértékű lét­számnövekedés. Másutt ön­erőből oldották meg az átál­lást. Többféle módszer szerepelt az intézkedési tervekben. Leg­több vállalat a legkézenfek­vőbbeket választotta. Felül­vizsgáltál? a munkaköröket és ha lehetőség nyílt rá, össze­vontak munkaköröket és át­csoportosítottál? a rendelke­zésre álló munkaerőt. Sok helyen a teljesítménykövetel­mények fokozásával, a mun­kát könnyítő kisgépek széle- • sebb körű alkalmazásával, másutt a többszakmás képzés kiszélesítésével, a veszteség- idők csökkentésével oldják meg feladataikat. köz'lekedés, KERESKEDELEM ... Az eddigi tapasztalatok alapján megállapították, hogy megyénkben alapjában véve, zökkenőmentes volt az átál­lás. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy nem voltak es nincsenek még gondok. A 3. sz. Volán — a gazdálkodó szervek igényeit figyelembe véve — több mint 300 távol­sági autóbusz.járat menetren­di idején változtatott, a MÁV Miskolci Igazgatósága is né­hány nagyüzem kérésére mó­dosított a vonatok menet­rendjén. A mai napig gond, hogv a kisebb üzemekben dol­gozó bejárók kénytelenek a nagyüzemekhez alkalmazkod­ni. Vannak már jó kezdemé­nyezések, néhol vállalati -ár­művekkel. másutt maeánséo- kocsik térítéses igénybevéte­lével könnyítene!? a bejárók helyzetén, de a legáltaláno­sabb, hogy a műszakok átfe­désével, vagy nyújtott műsza­kok közbeiktatásával. (Folytatás a 2. oldaton)

Next

/
Thumbnails
Contents