Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

1932. június 8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ver#© a gyerekekei - elbocsátották Az egyik községi óvoda vezetője komor arccal hall­gatta a fegyelmi biztotuág elnökének szavait: — A következőket állapí­tottuk meg: a gyerekeket bántalmazta, az egyiket erő­szakkal arra kényszeritette, hogy az ..telt egye meg. Megfélemlítette, megszégyení­tette őket és durva szavakat használt velük szemben. Olyan munkára kényszerílet- te a kicsiket, ami az óvodás korú gyermekek erejét meg­haladja. Télen megtiltotta a mosdó fűtését és ezzel a ki­csinyek egészségét veszélyez­tette. A közegészségügyi sza­bályokat nein tartotta be. fe­lettesei utasításának nem tett eleget. Vezető beosztásával visszaélve, munkatársait ar­ra kényszerítette, hogy neki bizonyos munkákat elvégez­zenek. Mindezek miatt a bi­zottság fegyelmi büntetésül elbocsátásra ítélte. A fegyelmi határozat hatá­lyon kívül helyezéséért az óvónő a munkaügyi döntő- bizottsághoz, majd, amikor kérelmét elutasították, a munkaügyi bírósághoz for­dult. Itt megállapították, hogy az óvónő terhére rótt fegyelmi vétségek nagy részét elkövette. Igaz, hogy a gye­rekeket megverte, de nem sú­lyosabban, mint ahogy ilyen korúakat meg szoktak fenyí- teni, és — egy eset kivételé­vel — külsérelmi nyomok nem maradtak. A mosdó fű­tésével, a közegészségügyi szabályok betartásával kisebb gondatlanságot követett el. A munkaidő be nem tartását, az óvodai alkalmazottak sze­mélyi szolgálatra kötelezését a bíróság nem találta bizo­nyítottnak. A súlyosan ter­helő vallomásokat nem lehe­tett teljes mértékben elfogad­ni, mert a tanúk a vezető óvónő magatartását a felet­tes szerveknél soha nem ki­fogásolták. Munkáját a szak­mai ellenőrzést ellátó járási és megyei felügyelők mindig kiemelkedően jónak találták. Mindezekre tekintettel a bí­róság az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetést túl szigo­rúnak találta, ezért azt a ha­vi munkabér jelentős csök­kentésére módosította. A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság dönté­sét hatályon kívül helyezte és az elbocsátásról szóló fe­gyelmi büntetést helyben hagyta. — Tévedett és ezáltal tör­vényt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a fegyelmi büntetést mérsékelte — hangzik a határozat. — Fe­gyelmi büntetés kiszabásánál nagy körültekintéssel kel! el­járni. Csak valamennyi adat ismeretében és a feltárt té­nyek gondos mérlegelése után lehet megállapitanj, milyen büntetés alkalmas a munkál­tató rosszallásának kifejezé­sére, ami egyben az illetőt és a munkahelyi kollektíva többi tagját is újabb vétsé­gek elkövetésétől visszatart­ja. A nevelő hatás csak ak­kor érvényesül, ha a kisza­bott büntetés az elkövetett vétség súlyával arányban áll. — Az óvodai rendtartás a szocialista pedagógiai elvek­kel ellentétes büntetés alkal­mazását tiltja, mint amilyen például a testi fenyítés, a megfélemlítés, valamely étel elfogyasztásának kikényszerí­tése stb. A vezető óvónő ezeket a rendtartási előíráso­kat, valamint a szocialista erkölcsi normákat súlyosan megsértette és a közösségen belül a pedagógiai tekintélyt csökkentette. Nincs jelentő­sége annak, hogy a szülők korábban nem tettek panaszt ellene, de annak sem, hogy a szakfelügyelők nem tapasz­taltak rendellenességeket. Sok gyerek a sérelmeket hamar elfelejti, nem szólnak otthon, tehát a szülők nem értesül­hettek a történtekről. A szakmai ellenőrzés megálla­pításai pedig azért nem cá­folják meg a terhelő adato­kat, mert nyilvánvaló, hogy a gyerekeket nem előttük bántalmazta. Jogos volt-e a felmondás? Az átszervezés címén tör­tént felmondással kapcsolat­ban hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik vidéki ingatlan- kezelő vállalat tisztviselője elvégezte előbb a közép-, majd a felsőfokú szállítási tanfolyamot. Nem sokkal ké- < sőbb felmondtak neki, de ezt a munkaügyi döntőbizottság hatálytalanította és munka­viszonyát helyreállította. Né­hány hónap múlva ismét ‘’el­mondólevelet kapott, amit azzal igazoltak, hogy igaz­gatói utasítás értelmében a szállítási üzem megszűnik, helyette csoportot létesítenek, amely a gépipari üzemegység vezetőjének irányítása alá kerül Ennek következtében a tisztviselő által betöltött szállítási rányítói munkakör megszűnik, tehát a munka- viszony nem tartható fenn. Ezt a határozatot a mun­kaügyi döntőbizottság hely­ben hagyta, ezért a tisztviselő a felmondás hatálytalanítá­sáért a munkaügyi bíróságon pert indított, de elutasítot­ták. A jogerős Ítélet ellen megalapozatlanság címén emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Fíróság az ügy­ben új eljárást rendelt el. N A döntés indokolása sze­rint a perben a munkaügyi bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a felmondás in­dokolása megfelel-e a való­ságnak és a munkaviszony megszüntetésének alapjául szolgálhat-e. Ezt azonban a szükséges alapossággal nem tette meg. A Legfelsőbb Bí­róság megállapította: a fel­mondás időpontjában még nem történt olyan átszerve­zés, aujj a tisztviselő fel- ádat- és munkakörét érintet­te volna. A szállítási üzem­egység feladatait és belső szervezetét nem befolyásolta, hogy nevét csoportra változ­tatták, és a gépipari üzem­egységbe olvasztották. Ké­sőbb ugyan az egység fel­adatkörét is ténylegesen mó­dosították, ez azonban a fel­mondás közlésekor fennálló helyzetre nem hat vissza. — Ilyen körülmények kö­zött a munkaügyi bíróságnak kétséget nem tűrően tisztáz­nia kell a korábbi szállítási irányítói, valamint az újon­nan létrehozott szállítási cso­portvezetői munkakörbe tar­tozó feladatokat — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ha az derül ki, hogy ezek azonosak, a felmondás indo­kolása nem felel meg a va­lóságnak, és az elbocsátást hatálytalanítani kell. Ameny- nyiben a két munkakör kö­zött lényeges eltérés nincs, akkor tisztázni kell, hogy az újonnan létesített szállítás­vezetői munkakör betöltésé­re a tisztviselő alkalmas-e. H. E. Kitűnő szórakozás, jó hírverés volt... liinc és Mis lej Az utóbbi évtizedben két­szeresére növekedett a ke.es- kedelmi és vendéglátó háló­zat hűtőkapacitása. Ma már mintegy 140 ezer hűtőberen­dezéssel gondoskodnak az élelmiszerüzletekben és a vendéglátóhelyeken arról, hogy a nyá-i melegben se romoljék meg a tej, tejter­mék és a húsáru. Az üzletek egy része azon­ban még így sem tudja el­helyezni a hűtőberendezések­ben az egész napra szánt romlandó árukészletet. A ré­gi, kis alapterületű üzletek­ben már nem is fér el több hűtőpult és mélyhűtő beren­dezés. Az élelmiszerkereske­delmi vállalatok egy része ezért megállapodást kötött a tejipari vállalatokkal, hogy több részletben szállítsák a napi mennyiséget. így még a délutáni zárás előtt is friss tejet árusíthatnak az üzletek­ben. A hűtést nem igénylő do­bozos tartós tej jól bevált ugyan, de magas ára miatt viszonylagi kevesen vásárol­lak. Nagyobb sikerre számít­hat az úgynevezett téltartós tej, amelynek előállítását már megkezdte a Tatabányai Tej­üzem. Az ultrapasztőrözött, dupla fóliazacskóba töltött féltartós tej hűtés nélkül egy hétig eltartható. Jelenleg a fóliát Finnországból impor­tálják. a közeljövőben azon­ban megkezdi gyártását a Ti­szai Vegyi Kombinát is. A féltartós tejből, amelynek ára literenként 7,00 forint, egye­lőre napi 20 ezer litert állí­tanak elő Tatabányán, s igény szerint szállítanak a Komá­rom megyei városokba és a Duna-parti üdülőkörzetbe. Június 7-től, hétfőtől kap­ható a fél tartós tej a velen­cei-tóparti üdülőhelyeken is. Több más olyan tejtermék is kapható az üzletekben, amelyről sok esetben még a kereskedők sem tudják, hogy nem szükséges hűtőben tá­rolni. Ilyen például a sűrí­tett tubusos tej, a sajtok kö­zül az ementáli, eidami. trappista és az óvári sajt, valamint a tubusos és fóliás ömlesztett, a dobozos Med­ve, valamint a Derby sajt. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal legfrissebb tájé­koztatója szerint kedvezően alakult az év első négy hó­napja alatt az idegenforga­lom. A hazánkban járt kül­földi turisták mintegy 10 szá­zalékkal többet költöttek, mint tavaly ilyenkor. Január és április között negyedmillió turista érkezett a tőkés országőkból, s 1,3 millió éjszakát töltöttek ná­lunk. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Borsod megyei vezető­sége — a fegyveres testüle­tekkel, s az illetékes párt-, állami és társadalmi szerve­zetekkel karöltve —. június 6-án, vasárnap nagy sikerű honvédelmi napot rendezett Bánrévén, amelyet 20 ezren tekintettek meg. A rendez­vényre már a kora reggeli óráktól érkeztek az érdeklő­dők, elsősorban az ózdi járás településeiről, -de Miskolcról, megyénk más tájairól, sőt szép számmal a szomszédos megyékből és a közeli Szlo­vákiából is. Ott voltak me­gyénk párt-, állami és társa­dalmi szervezetei —, s a fegy­veres testületek képviselői; jelen volt az MHSZ főtitká­rának helyettese és a Svazarm — az MHSZ csehszlovák test-- vérszervezete — Kelet-szlo­vákiai Bizottságának elnöke is. A néphadsereg, a határőr­ség, a Munkásőrség, a polgári védelem, a rendőrség, a .tűz­oltóság és az MHSZ életéről, haditechnikai eszközeiből ké­szült kiállításokat már 9 óra­kor megnyitották, s azoknak a késő délutáni órákig rengeteg — főleg fiatal — látogatójuk volt. Sok érdeklődője és vá­sárlója volt a Zrínyi Katonai Kiadó és a Művelt Nép Könyv­kiadó alkalmi pavilonjainak is. A legnagyobb érdeklődéssel várt látványos légiparádé — az MHSZ sportrepülőinek, ej­tőernyőseinek, modellezőinek és néphadseregünk pilótáinak olykor lélegzetelállító műsora pontosan 10 órakor, Básti Já­nosnak, az MSZMP Ózd vá­rosi-járási Bizottsága első tit­kárának köszöntő szavai után kezdődött. A köszöntő szavak emlékeztettek rá, hogy a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség munkájához szilárd hátteret Az első tapsot a sárkányrepülők kapták, akikkel sokan első alka lommal találkozhattak Az érdeklődő fiatalok egy csoportja a légiparádén Egy óriás „szitakötő" - azaz helikopter - manőverezése a repülőtér fölött Laczó József felvételei biztosít a Magyar Szocialista Munkáspárt jól bevált politi­kája, s a honvédelmi nevelő - munka nálunk a szó legtá­gabb értelmében társadalmi üggyé vált, melyből a család, az iskola, a Hazafias Nép­front, a KISZ és az MHSZ egyaránt kiveszi a részét, A köszöntő szavak elhangzá­sa után elsőként a transzpa­rensvontató motoros és vitor­lázógép érkezett a bánrévei' sportrepülőtér fölé. A transz­parens felirata: Honvédelem­mel a békéért! Ezt követően az egyéni és kötelék műrepü­léseket, az ejtőernyősugráso­kat, a helikopterek és sár­kányrepülők bemutatkozását csodálhatták meg a jelenle­vők. Az utóbbiakkal éppúgy, mint a BVK hőlégballonozói- val sokan először találkozhat­tak ez alkalommal. A látványos légi parádé pro­dukcióit dr. Duvalovszki Zol­tán — a hasonló rendezvé­nyek elmaradhatatlan kom­mentátora — mindvégig nagy szakértelemmel ismertette a nézőkkel. A délutáni órákban sokan és jól szórakoztak a kulturális rendezvényeken, a magyar és szlovák fiatalok autós-motoros vetélkedőjén, este pedig a honvédelmi bá­lon is. Nagy elismeréssel nyilatko­zott a látottakról Teodor Pas- nisin ezredes, a Svazarm Ke­let-szlovákiai Bizottságának elnöke. — Számomra nagyon kelle­mes meglepetés a szervezés magas színvonala, az MHSZ, a magyar fegyveres erők. a megyei és a helyi társadalmi szervezetek kitűnő együttmű­ködése. A legjobban azonban az a széles körű érdeklődés lepett meg, amelyet a rendez­vén}' iránt tapasztalhattunk. A jól sikerült honvédelmi nap eredményeihez gratulált a rendező szerveknek Lábas József, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztály- vezetője is. Meggyőződésünk, hogy a bánrévei honvédelmi nap a kitűnő szórakozáson kívül jó hírverés is volt; sok fiatal érdeklődését felkeltette a honvédelem, a korszerű ha­ditechnika és a bátrak sport­ja iránt. Cs. L. Kizpiiász-eiíaisok A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szervezete június első nap­jaiban előadássorozatot ren­dezett Miskolcon, a Magyar Nemzeti Bank tanácskozóter­mében. Az előadássorozatra az idei borsodi műszaki és közgazdasági hetek kereté­ben került sor. Az első előadást dr. Su- sánszky János tanszékvezető egyetemi tanár tartotta „A szervezetek működésszabályo­zásának fejlődési tendenciái” címmel. Liska Tibor, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem vállalkozáskuta­tó csoportjának ' vezetője a szocialista vállalkozás sajá­tosságait fejtegette, Jurás László, a megyei tanács tervosztályának vezetője pe­dig a megyei tanács VI. öt­éves tervéről és a végrehaj­tás helyzetéről adott tájékoz­tatót Szó;asajt A világon mintegy 700 sajtfajtát tartanak számon, amelyekből évente kb. 4,6 millió tonnát fogyaszt el áz emberiség. A kazein kicsa­pására, oltóanyagként borjú- gyomorból kivont enzimet használnak, évente 500 ton­nányi mennyiséget. Az oltó­anyag-szükséglet előteremté­se, a sajtgyártás nagy gond­ja, ezért az utóbbi időben ihtenziv kutatás fplyik mik­roorganizmusokból előállítha­tó újfajta oltóanyagok létre­hozására. A kutatások gyor­sabb előrehaladását hátrál­tatja az a tény. hogy egyes sajtfajtáknál igen hosszú az érlelési idő (a parmezán saj­toknál néhány év). Időközben egyre újabb sajtfajták is születnek, me­lyek közül figyelmet érde­melnek az ún. növényi saj­tok. Ezek egyik változatát szójababból állítják elő, pon­tosabban a növényből nyert szójatejből. Különösen a gaz­daságilag elmaradt országok­ban számíthatnak elterjedé­sükre a növénvi sajtok — a fehérjehiány leküzdésére in­dított harc részeként.

Next

/
Thumbnails
Contents