Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

1982. június 1., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Belváros, teherforgalom nélkül Szellősebb az utcakép, gördülékenyebb a forgalom a miskolci Széchenyi úton, a teherkocsik jelenléte nélkül. Fotó: Fojtán László 1 Kié legyen a fél méter széles, egykori mezsgye? Za­varja-e a szomszédot, ha az ablakával szemben fél éj­szaka ég a villany a torná­con? Bezárhatja-e a közös fürdőszoba ajtaját a társbér­lő? Ki köteles megcsináltat­ni a magánház csöpögő ereszcsatornáját, a tulajdonos vagy a bérlő? Sok hatóságnak — bíróság­nak, ' tanácsnak, rendőri szervnek — iktatókönyvéből százszámra lehetne hasóYUö apró ügyeket • kimásolni. Köztük olyanokat is, ame­lyekben már döntöttek egy­szer, kétszer vagy többször, de a megrögzött pereskedő — ha alulmaradt legutóbb — nem nyugszik meg sem mi- 1 Íven határozatban, ítéletben. Folytatja tovább, más címen vagy máshová fordulva har­col a maga vélt igazáért. Ami többnyire szinte nevet­séges apróság. Csakhogy vannak emberek, akik örömüket lelik a békét- lenkedésben. Találkozunk ve­lük jártunkban-keltünkben. Ők azok, akik az autóbu­szon lábunkra lépnek, s még meg is játsszák a sértődöttet, öle szólnak ránk, ha a" bolt­ban két-háromfélét akarunk vásárolni, s ha sorra kerül­nek, félórát is elvesznek a többi vásárló idejéből, ők szórják szét a szemetet a la­kóházban, s ők rohannak a lakóbizottsághoz, a házkeze- lőséghez, a népi ellenőrzés­hez, s ki tudja, még hová, ha — valaki más tesz ha­sonlót. i Vagyis: ők a pereskedők. Nekik feltétlenül igazuk­nak 'kell lenni. S ha még­sem úgy dönt a hatóság, ahová panaszkodni siettek, jobbik esetben kezdik elöl­ről. Rosszabb esetben — nemrég volt rá példa —, je­lentéktelen birtokvitáikat a másik ember élete, testi ép­sége árán, önhatalmúlag döntik el. Látszólag a maguk javára. Valójában: a társa­dalom kárára. ... Mi tagadás, vannak az ilyesminek hagyományai mi­felénk. Már akkor sem volt újdonság, hogy „Így beszélt a magyar ember: ha per, i úgymond, hadd legyen per” A különböző tanácsülések napirendi pontjai között jó­formán mindig szerepel egy bizonyos beszámoló. E jelen­tésekben a végrehajtó bi­zottság ad számot a tanács­tagoknak a megelőző ülés óta végzett munkájáról, osz­tályainak tevékenységéről. A kisebb-nagyobb közösségeket érintő és közérdeklődésre is számot tartó beszámolókból az alábbiakban ismertetünk kettőt. A Sárospatakot övező ta­nyavilág lakói jobb egész­ségügyi, szociális és kereske­delmi ellátást várhatnak — már a következő hónapok­tól. A vonatkozó, még az el­múlt évben hozott tanácsi határozatnak megfelelően ugyanis több intézkedést is foganatosítottak a tanyasiak életkörülményeinek javítá­sára. Dorkón például az öregek napközi otthonának kialakítására már megkez­dődtek a tervezői munkák. A napközi otthont a Kos­suth Termelőszövetkezet volt irodaházában rendezik majd be. Az üresen álló helyisé­gekben az átalakítás, a szak­ipari munkák június első napjaiban kezdődnek majd meg. A szükséges pénzt a sárospataki tanács ‘ koráb­ban megmaradt összegekből, valamint a társadalmi mun­kákból és a kommunista műszakokból származó be­vételekből biztosítja. A külterületi lakosság jobb ellátását szolgálja a ta­nyákhoz vezető utak javítá­sa. folyamatos karbantartá­sa Erre a célra az idén a tanács pontosan félmillió fo­rintot szán s elsősorban Hn- lás7bomok. Apróhomok és Bálványos-tanya útjainak karbantartását tervezik. A — amikor, csaknem 130 érve., versben örökítette meg Arany János a fülemile-pe- reket. Szinte hihetetlen, még­is igaz, hogy bármennyit változott az ország, a világ, a társadalom, a semmisége­kért pereskedők népes tábora azóta sem csöndesedik. Sokszor olyasmikkel for­dulnak hatóságokhoz, amiket könnyen el lehetne intézni békésen, négyszemközt, akár fehér aísztal mellett is. Csu­pán kezdeményezni kellene egyik vagy másik félnek, ke­zet nyújtani, néhány barát­ságos szót szólni .— s a má­sik talán mindjárt hajlandó volna a békülésre. egyezke­désre. De a jó szó helyett inkább — „hadd legyen ’per”. A perből pedig, akármi­lyen jelentéktelen ügyről van szó, mindjárt akta lesz, an­nak pedig az a természete, hogy vándorolni kezd, s köz­ben egyre gyarapodik. A tör­vényesség megköveteli, hogy minden állampolgárnál?; bár­milyen kis ügyével is lelki- ismeretesen foglalkozzanak a hatóságok — s ez így van jól. Az már kevésbé, hogy ezzel a törvényadta lehető­séggel sokan és sokszor nemcsak élnél?, hanem visz- szaélnek. Kötelezi a törvény a hiva­talokat, hogy harminc napon belül válaszoljanak a hozzá­juk érkezett panaszra, bead­ványra, levélre. Meg kell te­hát indítani a hivatali gépe­zetet — amely köztudomá­súan nálunk csakúgy, mint bárhol a világon, sok pénzé­be kerül az államnál?. A pa­naszt ki kell vizsgálni, a hi­vatal emberei tehát elmen­nek a helyszínre, többnyire kétszer-háromszor is, amíg sikerül — például — tisztáz­ni, hogy hol is húzódik az a fél méter széles mezsgye. Utána meg kell nézni az in­gatlan-nyilvántartásban, újra meg újra beszélni a peres felekkel, szomszédokkal, szakértővel, minderről jegy­zőkönyvet készíteni, s végül hátárózatot hozni. Am az ügynek rnég ezzel sincs - vége. Ha például ta­nácsi jogkörbe tartozik az ügy, s megszületik a határo­zat, az elmarasztalt fél fel­helyi áfész. — a tanácsiak közbenjárására — több meg­oldással is próbálkozott a tanyai boltok ellátásánál? javítására. A dorkói vegyes­bolt rövidesen új vezetőt kap, s intézkedtek, hogy a nyitvatartási idő jobban iga­zodjon az ott élők igényei­hez. Apróhomokon viszont még várat magára a ve­gyesbolt épületének korsze­rűsítése. Az ingatlant az áfész nem tudta megvásá­rolni, mert annak egyik tu­lajdonosa elállt eladási szán­dékától. Jó hír viszont, hogy Halászhomok ivóvíz-ellátásá- nak megoldására „szövetsé­gest” találtak: a régóta va­júdó probléma megoldásá­ban segítséget nyújtanak a Bodrogl?özi Állami Gazda­ság szakemberei. Halászhomokon ugyancsak az állami gazdaság nyújt se­gítséget egy kéthelviséees klubkönyvtár létesítéséhez. Az ott levő, mintegy 120 négyzetméteres helyiséget felajánlotta a klubkönyvtár létesítésére. A szükséges át­alakítások és a berendezés, valamint a könyvek beszer­zésére a sárospataki tanács művelődésügyi osztályának véleménye szerint összesen 250 —280 éter forintot kell for­dítani a későbbiekben, a működtetést, a programok szervezését pedig a városi művelődési házzal közösen kell megoldani. * Az új miskolci szeméttelep helyének kijelöléséről, a környezetvédelmi feladatok elvégzéséről nagy lakossági vita folyt az elmúlt évben, és a kedélyek m iig sem nyu­godtak meg. A Nádasrét lebbez. S ha a magasabb fó­rum megint csak nem ad neki igazat — mert nincs igaza —, bírósághoz fordul, majd ott is elmegy a má­sodfokig. S még azután is van lehetősége újrafelvételt kérni, törvényességi panasz- szal élni és kérni az ügyész­ség segítségét — a sort na­gyon hosszan lehet folytat­ni, hiszen törvényesség van, s az nemcsal? lehetővé teszi, de meg is követeli, hogy minden .ügy a törvény szel­leme és betűje szerint inté­ződjék el. Közben múlnak a hetek, a hónapok, az évek. Sokszor megtörténik, hogy már az egyik vagy a másik pereske­dőnek csal? a gyermekei foly­tatják a hivataltól hivatal­hoz szaladgálást, olykor alig ismerve a dolog eredetét. Az egyetlen, vékony levélként elindított akta több kilósra hízott, pecsétek és aláírások tömege van az ügydarabo­kon, s még mindig nincs vége. Rengeteg munka fek­szik benne, különböző be­osztású hivatalnokok, bírák, jogászok foglalkoztak vele, a ráfordított költségei sokszo­rosan meghaladjál? azt az összeget, amiről eredetileg szó volt „Természetesen” ez nem a pereskedők, hanem a társadalom kasszáját terheli. Nagy terhet jelent tehát pénzügyileg a sok fölösleges, öncélú pereskedés. Időt és energiát von el sokkal fon­tosabb ügyektől, olykor azért tárgyalnak, határoznak fon­tosabb dolgokban később — mert az apró „tyúkperekben” is döntést kell hozni záros határidőn belül. „Fentről” aligha lehet el­választani a notórius peres­kedők ügyeit a valóban igaz­ságukat, jogaikat kereső em­berek alapos panaszaitól. In­kább a pereskedőknek kelle­ne belátással lenniük, két­szer is meggondolniuk, hogy jelentéktelen dolgaikkal ha­tóságokat terheljenek-e. S talán az is meggondolandó: nem kellene-e a notórius pe­reskedőkre áthárítani — a törvényes kereteken belül — a miattuk előálló, fölösleges kiadásokat? V. E. környékén lakók félnek a szeméttelepről áradó bűztől, a guberálóktól, s egyál­talán mindattól, ami egy ilyen hatalmas szeméttelep létével jár. Érdekükben az elmúlt év októberében tar­tott tanácsülésen Murányi Gyula tanácstag interpellált. Miskolc város Tanácsa az interpelláció alapján utasí­totta a végrehajtó bizottsá­got, hogy ismételten vizsgál­ja felül a nádasréti szemét­telepen uralkodó állapoto­kat és keríttessen körül egy körülbelül 2—3 hektárnyi te­rületet. Az intézkedésre és a tapasztalatok értékelésére a testület ■ félévnyi időt je­lölt meg. Az építési és közlekedési osztály vezetője a városi ta­nács legutóbbi — szerdai — ülésén számolt be intézkedé­seiről. Ezek szerint a telep­re vezető utakat sorompók­kal zárták le, s ugyancsak a guberálók megfékezésére hulladékgyűjtő kisiparosok működését engedélyezték a telepen, akiknek be kell tar­taniuk a különböző egész­ségügyi és környezetvédelmi előírásokat. A szemét lera­kására már nem használt területeket földdel letakar­ták, s a telep üzemeltetésé­hez szükséges gépel? már rendelkezésre állnak. A szeméttelep területét mozgatható betonszerkezettel kerítik majd körül. úgy hogy a kerítés a későbbiek­ben újra felhasználható le­aven. A körülkerítendő he­lyet már kitűzték, kivitele­ző is jelentkezett az elvég­zendő munkákra, — bár bizo­nyos betonelemek hiánya késlelteti annak megkezdé­sét. (ud vardy) Sok kereskedelmi fórumot megjárt a megállapítás, mi­szerint kevés azoknak a ma­gyar városoknak a száma, ahol. egyetlen utcán, több ki­lométeres hosszúságban ta­lálhatók a bevásárlóhelyek, al\ol olyan kirakatsor fogja meg az utcán haladók tekin­tetét, mint Miskolcon, a Széchenyi utcában. Ez a meg­állapítás hízelgőén cseng a városukat szerető miskolciak fülében, ugyanakkor idekí­vánkozik az is, hogy ennek, a kirakatokból összeálló utcá­nak hátrányai is mutatkoz­nak. Mégpedig az árukiszál­lítás megszervezésében. Ma már tudjuk, hogyan kellett volna tervezni a vá­ros magvát, a történelmi bel­várost évszázadokkal ezelőtt, hogy napjainkban, és még azt követően is szervesen illesz­kedjék a város egészéhez. Az utca két oldalán végigvonuló üzletsor mögött a szűkös, vagy még szűkösebb raktá­rakhoz ugyanis nincs hátsó út, a nagykereskedelmi rak­tárakból, vagy a távoli vá­rosok üzemeiből érkező árut a főutcai kapuk alatt, vagy nem egy esetben a bolti el­adótéren át kell becipelni. Ez nehezíti a gépek alkalmazá­sát, tonnányi rakományok megmozgatásával nehezíti a kereskedői? munkáját. A füzérben álló, rakodó te­herkocsik az egyetlen for­galmi sávot elálltál? a Szé­chenyi utcán, így nehéz hely­zetbe jutott csúcsforgalmi időben a tömegszállítás, ne­héz volt tartani a menet­rendben előírt időket, bal­eseti veszélyek állandó for­Aki a nyári hónapokra tervezi szabadsága eltöltését, már az év elején érdeklődik, milyen lehetőségek adódnak a közeli vagy távolabbi üdü­lőkben. A SZOT-beutalólc- ból — a családos balatoniak a legkeresettebbek — egyik vállalatnál sincs elég. Évről évre kedvezőbb a fogadtatá­suk az előszezonra szóló be­utalóknak, mert nem min­denki szereti a zajos fő­idényt, többeknek megfelel a csendesebb május, az őszies szeptember. A MEZŐGÉP Miskolci Gyá­rában Durda Tibor szociál­politikai csoportvezető ked­vező üdülési lehetőségekről tájékoztatott: a június 5-től szeptember 5-ig tartó fősze­zonban turnusonként 92 hely­re lehet pályázni a vállalat dől gozóinak. A négy saját üdülőben Mályiban, Fonyódon. Bogá­cson és Balatonberényben egyhetes turnusok szervezé sével igyekeznek lehetővé tenni hogy egv-egy nyáron minél többen pihenhessenek. WS!» rása volt az álló teherkocsik mellett közlekedő, a villa­mossínekre kényszerülő sze­mélyautó-áradat. Miért írunk minderről múlt időben? Mert május 20-a óta nem hajthat át teherkocsi a megyeszékhely főutcáján, és ha áruval érkezik, akkor is csal? a megszabott órákhan állhat a boltok elé. Csúcsfor­galomban nem. Amikor ez 4 először tíz-ti­zenöt évvel ezelőtt szóba ke­rült, az ellenzők táborának hangja magasra csapott. Az élelmiszer-ellátás, az alapel­látás biztonságát féltették, vagy legalábbis arra hivat­koztak tiltakozásuk indoklá­saként. Hallgassuk meg, hogy a megyeszékhely belvárosi for­galmában naponta részt ve­vők mit vettek észre a sza­bályozás óta. Sass István, a KPM Köz­úti Igazgatóságának forgalmi mérnöke: — önmagában az is ered­ménynek számít, hogy sike­rült kivívni a tilalom beve­zetését, aminek évtizede sok­sok ellenzője volt Márpe­dig ez a -városmag adott, nem épül egyhamar másik a helyébe, így a közlekedés biztonsága lépésváltást dik­tált, amit nem volt szabad tovább halogatni. Részt vál­lalt a terv kidolgozásából a városi tanács építési osztá­lya, a kereskedelmi osztály, a rendőrség. Értesítést kapott minden jelentősebb fuvarozó .vállalat, az összes kereskedel­mi, nagykereskedelmi válla­lat.. Jóelőre tudattuk, hogy mit is szeretnénk, hogy a Mindegyik üdülőjük önellá­tó, de főidényben Mályiban és Bogácson naponta egyszer biztosítják az étkezést. Ebé­det adnak, mégpedig úgy, hogy Mályiba a felsőzsolcai gyárból. Bogácsra pedig a mezőkövesdi gyárból viszik ki az ételt. Ennél a két üdü­lőnél egyébként a nagyon közeli bisztrók is szóba jö­hetnek. A négy saját üdülő közül a bogácsi a legfelkapottabb, — ide 200 százalékos a je­lentkezés — mert melegvi­zes fürdőjét is szeretik, azon­kívül pedig igen közel van. az utazási költségek sem magasak. Ugyanott, Bogá­cson a nyár közepén kétszer tíz napig 45 lányt, illetve fiút fogadnak, számukra vi­szont teljes ellátást nyújta nal?: a strandbüfé segftsé eével napi négyszeres étke zéssel Várják a dolgozói­gyerekeit. A gyermeküdül tetés turnusaiban tanáról: felügyelete mellett telnek a napok. Az üdülőépületekben — szállitók, árurakodók, kihor­dók ehhez igazítsák a mun­kájukat Aki ezekben a napokban a teherforgalom számára tilal­mas idóoen hajt végig a vá­roson, örömmel nyugtázhat­ja, hogy folyamatosabb a jármüsorok haladása, három, öt perccel rövidebb lett az áthajtás. Hollókői Lajos villamosve­zető mondja: — A szolgálati beosztásom olyan, hogy a nap mindegyik szakaszában részt veszek a Széchenyi utca forgalmában. Azokban az órákban, amikor nincs teherkocsi a főutcán, érezhetően „szellősebb”, köny- nyebb a forgalom, és még a tömegközlekedési csúcs sem olyan leterhelő. Gazáig Tibor autóbuszve­zető az 1-es városi járat vo­nalán korántsem ilyen ked­vező tapasztalatait mond­ja el: — Nem általános a tilalom érvényesítése. Megfigyeltem például egy kaviccsal megra­kott teherkocsit, amelyik vé­gighajtott a főutcán, és végig is hintette, oda sem figyelt a kiegészítő táblára. Szigorúb­ban is ellenőrizhetnék, és ha már így döntöttek, ne enged­jenek belőle. — Csak alig érezhető a til­tás hatása — kapcsolódik a beszélgetésbe Pertpik István autóbuszvezető, aki három éve jár csuklóssal az 1-es vo­nalán. — A rakodásra kijelölt órákban, hiába ért véget a tömegszállítási csúcsforgalom, olykor még a megállóba sem tudunk beíérközni, kint kell megállni, a villamossínek mellett. Gazáig István I., aki két fiával egyszerre van szolgá­latiban az MKV járatain, azt mondja az egyik gyorsjá­ratú autóbusz ablakából: — Kiegyenlítettebb lett a belváros forgalma, de azért a délutános váltásban idegkí- mélőbb a szolgálat. Rakodni, árut szállítani a nap első fe­lében szeretnek a vállalatok, így amikor a délutáni sze­mélyszállítási csúcsforgalom is véget ér. nyugal masabb a kirakatok utcája. Kivéve a csütörtököt, amikor úgy lát­szik a volán mögül, hogy mindenki az utcán van. Ha alapos előkészítő mun­ka árán megszülethetett a teherforgalom szabályozásá­nak új rendje Miskolc belvá­rosában. el kell érni mielőbb, hogy ez éreztesse is kedvező hatását, csúcsforgalmi időben legyen szabad az autóbuszok, villamosok előtt az úttest, ne akadályozza azt a várakozó teherkocsik sora. Sokáig vá­ratott magára az elhatározás. Most. hogy megszületett, ér­demes volna neki szigorúan érvényt szerezni! Nagy József Bogácson mindegyik faház­ban — hűtőgépek is van­nak, hogy az élelmiszer-el­látás a pihenés napjaiban minél zökkenő mentesebb le­gyen. A hűtőszekrényeken kívül főzőkonyhák állnak rendelkezésre. ahol ki-ki helyben is elkészítheti ked­venc é.teleit. A jó idő kezdetével meg­növekedett az érdeklődés az üdülőjegyek iránt, jóllehet ilyenkorra már csaknem tel­jesen tisztázódik, ki. hol tölti .a szabadságát, de ko­rántsem ért véget a be­utalócserék ideje, hiszen a gyerekekkel üdülők szíve­sen utaznának a Balatonra, másokat családi okok kész­tetnek arra. hogy lakóhe­lyükhöz, munkahelyükhöz közelebb töltsék el a pihe­nésre szánt hetet, heteket A MEZŐGÉP dolgozói Mályiban horgászfelszerelést, idénvbérletet is kérhetnek térítés ellenében és az üdü­lés alatt is hódolhatnak szenvedélyüknek a vízpar­ton. Siresiafai !£iyavi!ág, miskolci ládasrét A főidényre készülnek Üdülés Mályiban, Bogácson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents