Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
1982, június 5., sitjmEaf T E5ZAK-MAGYARORSZAG 7 my : Az Olvasó Nép új számából Most került az olvasók kezébe a/. Olvasó Nép című tájékoztató folyóirat új száma. A folyóirat 197!). óta összesen tízszer jelent meg. most jelentkezik • új évfolyamában a'z első, sorban a tizenegyedik számával. A folyóirat élén a Tegnap és ma rovatban Hegedűs Géza Az olvasómoz-i Balom emlékezete című visszatekintését olvashatjuk. majd krónikát találunk hatvani, lóti és hegyaljai olvasókkal való találkozásokról. A következőkben Tóbiás Áron „Magyar” egyetem Amerikában című, igen érdekes beszámolóját olvashatjuk, majd a Szovjet irodalom i 1982 című rovat Rab Zsuzsa A homok és a világűr között című, Csingiz Ajt- matovot idéző írása után : a szovjet író egy regény- részletét, Veress Miklós Vjacseszlav Kuprijanovot idéző rövid írását, végül Kuprijanov verseit találn juk. Borsodi vonatkozású az író és olvasó rovatban kö- : zölt összeállítás az edelé- nvi könyvtár vendégkönyvéből. Ebben 1984-től 1981- ig találhatók bejegyzések. A művelődő közösségek : nyomában Zay László Há-i rom pont... címmel arról ír, hogy az újság is művelődő közösségeket szolgál, Nógrádi Gábor Veszprém megyei községeket mutat be, Karácsonyi István az erdőkertesi művelődési intézményről inform mái, és olvasható — Forinttal nem mérhető társadalmi munka címmel — egy Mezőkövesden tartott 1 megyei tapasztalatcsere-értekezlet tanulságainak ösz- szegzése. A továbbiakban több könyvtári vonatkozású írás, országos múzeumok igazi gatóinak nyilatkozata a könyvekről, az ismeretterjesztő irodalomról feljegyzés, az Akadémiai Kiadó műhelyének bemutatása, a különböző nyári olvasótáborokról több beszámoló, valamint Gy. Szabó Béla erdélyi grafikusművész bemutatása olvasható. Néhány hét. óla kedves színfoltja a zempléni tájnak a 37-es műút tarcali elágazásánál megnyílt Sárga Borház csárda. Kétségkívül jó szolgalatot telt ezzel a borkombinát Tokaj- Hegyalja növekvő idegen- forgalmának. Hiszen a csárda a történelmi borvidék kapujában egyaránt szíves traktával fogadja a Miskolc—Szerencs és a Nyíregyházán, Tokajon át az Alföld felöl érkező vendégeket. Kimondottan csárdának való helyen épült annak idején a Sárga Borház. Bizonysága ennek, hogy a' letűnt századiban mindig volt itt csárda, amely a „rendes” vendégeken kívül a „szomjas betyárokat” is fogadta, sőt ez utóbbiakat rejtegette is. A környékbeli öregek még ma is emlegetik a zombori „kettes” csárdát. Romjai — nem mesz- sze a Sárga Borháztól — ma is láthatók. A hagyomány szerint azért kapta a „kettes” nevet, mert a szokásos ajtaján kívül egy titkos kijárata is volt, természetesen az üldözött - betyárok menekülésének biztosítására. Amikor Petőfi 1847. július 9-én Miskolc felől jövet Hegvaljóra érkezett, egy vendégfogadóban elidőzött Szerencsen, majd tovább folytatta útját Sárospatak felé. „Szebbnél szebb tájakon járok, barátom” — írta 11. úti levelében Herényi Frigyesnek. „Ma Hcgy- alián jöttem keresztül... E városokban laknak, e hegyeken az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackba A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ hálózati-módszertani csoportjának • kiadványai sorábán újabb sorozat ini dúlt, Borsodi Ifjúsági Klubok címmel. Az első számban az ifjúsági klubok működési irányelveiről, az azok végrehajtásához segítséget adó útmutatóról, a működési szabályzat elkészítéséről, a munkalervzárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem a siralom völgye ...” Elképzelhető, hogy a táj szépségeitől fellelkesült költő nem „hagyta ki” az útjába eső „kettes” csárdát sem. Annál is inkább, mert itteni csárdabeli élményei alapján 1847. július 9-i szerencsi keltezéssel versel, is, irt Panyó Panni címmel. Ebben Panyó Panni, a csárdába be-betérö „jó betyárok” szórakoztatója imigyen dicsekszik: „Vagyok a csárdák lakosa / Keblem betyárok vánkosa .. .” És ha a „kettes” hajdan a betyárok tanyája vblt, hogyne fordult volna meg benne az abaúji-zempléni táj leghíresebb betyárja, Angyal Bandi. Hiszen ez mindig útjába esett, valahányszor a zempléni hegyekből az Alföld felé „ugratta a lovát”. Ősei a hegyközi Nyíri község birtokos urai voltak. Apját, Önody Andrást a 18. század második felében a gróf Károlyi család gazdatisztjeként említi Abaúj vármegye monográfiája. Ugyanitt, Nyíriben született a fia, akinek szintén Ónody András volt a „becsületes” neve, de miután nemesemberből rablóvá züllött, betyárnevén Angyal Bandiként vált hírhedtté. Sok érdekes történet maradt fenn a vidéken Angyal Bandiról. Hogy például egy parasztlány volt a kedvese, s amikor bujdosásában megtudta, hogy a lány szülés előtt van, váratlanul megjelent és segédkezett a szülés „levezetésében." Az újszülöttet a ma is meglékészítésről olvashatunk tái jékoztalást. majd nagyobb írás foglalkozik az ifjúsági klub helyével, szerepével, feladataival. A következő nagyobb fejezet az ifjúsági klubban folyó közösségi nevelésről szól, végül az ifjúsági klubok vei zetéséről kap tájékoztatást vő Király-kút melletti patak vizében megfürdette. Nem tudott Angyal Bandi megmaradni a zempléni hegyekben. Gyakran „ugratta a lovát” egy-egy alföldi portyára is. „Zúg az erdő, zúg a mező, vajon ki zúgatja. / Talán bizony Angyal Bandi a lovát ugratja ...” —- maradt, fenn róla az ismert népdal. S valahányszor az Alföldre nyargalt rablóútra, vagy amikor zsákmányával onnan visszatért Abaújba, Zemplénbe, bizonyára meglátogatta a zombori „kettes” _ csárdát, éhét csillapítani, szóraját oltani. Egyszer aztán végleg rajtavesztett a betyáréleten. A róla szóló egyetlen abaúji népballada szerint úgy „beletanult” a lótolvajlásba, hogy amikor Göncön a vásárban a lovakat kezdte „vizsgálni”, a pandúrok rajtaütöttek és elfogták. Sorsát így örökítette meg a ballada utolsó strófája: „Megkötözték Angyal Bandit kötéllel, kötéllel, / Ügy kísérték fel Kassára fegyverrel. fegyverrel. / Egy itee víz, egy font kenyér Bandinak számára. / Harminchárom fontos vasat kezére, lábára ...” Annyit tudunk még róla, hogy Nyíriben sokáig állt Angyal Bandi szülőháza, mígnem a Károlyi grófok lebontatták, és a helyén vadászkastélyt építtettek. A Király-kút mellett megfürdetett fia megházasodott. és az ő fiát. vagyis Angyal Bandi unokáját a múlt század ulolsó évtizedeiben még ismerték / ' 'ban. az érdeklődő olvasó. Ez utóbbi írásban, a vezetéselmélet történeti áttekintése után, a legfontosabb vezetői feladatokról, adottságokról. a vezetés funkcióiról, a gyakorlati emberismeretről találunk fii 'gyeimet érdemlő tájékoztatást. Hegyi József Borsodi Ifjúsági Klubok — Nem féltek.',.? — Ha te lennél az apukánk ..., akkor... akkor még így se félnénk! — Hát féltek? — A! Mitől? Szól a tévé. — Persze, nem szabad félni. — Azért mégis jobb lenne, ha te az apukánk lennél ... Az egészen más lenne! A kicsi izeg-mozog, végül ki böki. — Igazán, legyél te az apukánk! — Hál... majd meglátjuk ! — Anyuka is azt mondta. — Igazán? — nyújtja ezt n szót a férfi. Az idősebb bizonygatja öccse kijelentését. — Öcsi nem hazudós. Igazat mondott most is. Az asszony áll meg az asztal mellett. — Miről beszélgettek? A két gyerek a férfira néz. Várják, nyilatkozzon. Mind a két gyerekarcon feszült várakozás. Mintha most dőlne el életük legfontosabb dolga, s ezt érzik. A kék szempár nyugtalan, a barna még öregesebb. — A, semmi különösebbről ... — Mégis ... — Butaságokról. Igaz, srácok? A két gyerek nem szól. Elmenekitik a tekintetüket. A kicsi a labdat nézi, majd lassan elereszti ujjai közül. A nagyobb fiú szája kes- kenyre húzódik. Legszívesebben sírna, de talán a lelke mélyén még erre is felkészül. Ugyanúgy, mint amikor abban reménykedtek, hogy ez a férfi végül is az ö apukájuk lesz. — Hát nem mondjátok meg...? — gügyögi azasz- szony, s megsimogatja a férfi kezét. — Mindenféléről, mondom! — s ingerültnek látszik, a kezét is elvonja. — No, én fizetek! Még sok dolgom van ma . .. — Azt ígérted, hogy eljössz hozzánk. Vagy nem ígérted? — Megfeledkeztem . valamiről. Rostéi lem. Igazán, kérlek, bocsáss meg .., — Hát, ha dolgod van, az más. .. — Fel a fejjel, fiúk! — mondja a férfi, miközben fizet. — Fel a fejjel! — s mégsimogatja a nagyobbi- kat. A barna szempár tekintete szinte rátapad az idegen férfira. Mintha könyörögni akarna. De csak egy villanásnyi kérés érződik a fiú tekintetében. Aztán megkeményedik, férfiasán szikrázó lesz a tekintete. — öcsi ... Ö igazából nagyon jó kis fiú! — mondja. — Hát persze, hogy jó — mondja az anyja. Csak a sárga kis kau- csuklabda , marad utánuk, miután a pincér összeszedi a félig ivott pepszisüvege- ket. JJ Él.” — Amikor kitalálták, hogy itt könyvtár lesz, sokan nem akarták elhinni — mesélte kissé pironkodva Marika, a mikóházi könyvtár vezetöie. — Szégyen, nem szégyen; ez az épület istálló volt valamikor. Hinné?... Könyvekkel zsúfolt polcok, szépen körben a fal mellett, képek a falon. Valódi kiskönyvtár. Mi lenne benne a kivetni való? — Nagy szükségünk volt rá, igazoltuk is a létrejöttét, mert minden olvasóra öt könyv jut fejenként, azi tán a társközségekben is sokan olvasnak: viszik a könyvet Alsóregmecen. Fel- sőregmecen, Vilyvitány- ban ... — Mik a legolvasottab- bak? 1- Elsősorban a gyermekkönyvek. sokat olvasnak a gyerekek. Aztán, mivel kis könyvtár vagyunk, sok marxista iskolába járó keresi itt a kötelező irodalmat, amit a városban, nagyobb könvv- lárban már nem kap kézhez. Itt megtalálja. Igyekszünk minden érdekesebbhez hozzájutni, ellátni az olvasókat. — Azok a könyvek a legértékesebbek, amelyeket már „rongyosra” olvastak. — néz körül birodalmában a mikóházi könyvtáros. ______________—ke— f aros a sivatag szélén Szoborcsoport Navoi központjában. A három lányalak K3- zép-Ázsia három folyóját, az Amu-Darját, a Szir-Darját és a Zeravsant személyesíti meg. Évente több ezer turista keresi lel Szamarkand és Buhara építészeti- emlékeit. A két város között félúton, a Kizil-Kum sivatag szélén fekszik az alig negyed- százados város, Navoi, amely a híres üzbég költőről kapta a nevét. Lakóinak száma meghaladja a 90 ezret. Az új városok kialakulása a Szovjetunióban mindennapos jelenség. Azokon a területeken épülnek elsősorban, ahol a föld mélye gazdag nyersanyagokban. Navoi tipikusan ilyen város. Gyapottermesztő vidéken, nagy földgázmező közelében létesült. Hőerőműve, elektrokémiai 'gyára, vegyiüzeme van. Az itt gyártott műtrágyával csaknem háromszorosára növelték a gyapottermelést. A város jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió világelső lett a gya- pottermesztésben. Navoiban évente kétezer gyermek születik. A családtagok számától - függően minden családnak lakást biztosítanak. A kereskedelmi hálózat, a kulturális létesítmények, a szolgáltatóházak egymáshoz közel helyezkednek el. Az áruház, a filmszínház két-három buszmegállóra van a lakóteleptől. Minden gyereket el tudnak helyezni bölcsődében, illetve óvodában. A házak udvara játszótér a kicsiknek, kellemes pihenő-1 hely a felnőtteknek. Aj ipartelepet két kilométer szeles erdősáv választja ei a várostól. Ezzel magyarázható a város tiszta levegője. Navoi ten-rajzát lenir»- grádi mérnökök készítették A tervezőknek sikerült ösz- szehangolni az egységei építészeti elgondolásokat e; a beépítés összetettségét Nem hagyták figyelmen kívül a forró éghajlatot és az üzbég életforma hagyományait sem. Az udvar a lakás folytatása, sőt annak része. A legnagyobb hang-; súlyt a növényzetre helyezték. Az elgondolások megvalósítása természetesen; sok nehézségbe ütközött hiszen a kerteket a puszta homokra telepítették. Ám az Amu-Darja vizét bevezették a városba, minden udvarban medence van, a tereket kis szökőkutak díszítik. Nyáron az átlaghőmérséklet meghaladja a 40 °C-t. Zöldterület nélkül itt, a sivatag szélén elképzelhetetlen lenne az élet. Nem csoda tehát, ha a zöldterület a városnak csaknem a felét foglalja el. Navoi gym's ütemben fejlődik. A tervek szerint 1990-re lakóinak száma eléri a 300 ezret. Nagyfa” Nagvfa községnek a neve a köztudatban már az alkoholelvonással párosul. A Magyar Televízió dokumentumosztályának egyik forgatócsoportja a napok-, ban kez.dte meg a forgatást Moldova Ágnes ren- dez.ő irányításával Nagyfán. A dokumentumfilm nem az alkoholizmussal foglalkozik általában, hanem arra keres választ, hogy a megrögzött alkoholista. beteg, aki fizikailag. szellemileg, társadalmilag már teljesen leépült, és .így helyzete szinte kilátástalan — további sorsa mi legyen. A film készítői alapvetően négy kérdésre szeretnének vá-f iaszt kapni: hogyan lesz valaki alkalmi ivóból az alkoholtól függő ivó: az alkoholtól való függőség milyen szegénységi, egészségi. társadalmi-környezeti változásokat idéz elő (amelvnek következtében a társadalom peremére. ili letve Nagyfára kerülnek!; ezek az emberi roncsok miért érdemelnek, ha érdemelnek, segítséget a társadaloméi: mi az. amit ezen a helven lehet és kell resszocializációjuk érdekében tenni, miiven eredménnyel járnak ezek a törekvések?
