Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-30 / 151. szám
1982. június 30., szerein ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A főtechnológus Hegyi Géza, a Miskolci Pamutfonoda főtechnológusa, fiatalember. Kétgyermekes családapa. Gépészmérnöki diplomáját városunk Nehézipari Műszaki Egyetemén szerezte meg. 1974-ben gya. őrlő mérnökként látott munkához. Egy év elteltével kutatómérnök lett, majd 1976-ban levelező tagozaton textil-gépészmérnöki végzettséget szerzett. A múlt évben bentlakásos vezetőképző iskolára küldték, tanulmányait ott is sikerrel befejezte. Pályakezdésétől napjainkig nyolc év telt el, ma már a fonodában fontos műszaki, vezetői beosztásban tevékenykedik. A technika azon ágazatával foglalkozik, amelyhez az ipari nyersanyagok feldolgozásának elmélete és gyakorlata tartozik. A fonodában pamutalapanyagot dolgoznak fel, fonalat készítenek belőle, amelyet a feldolgozó gyárak kötéssel, szövéssel késztermékké alakítanak ót. A főtechnológusnak műszaki utasításai révén a termeléshez olyan technológiai feltételeket kell teremtenie, hogy az alapanyagból jó minőségű fonal készüljön, s hogy a dolgozók hatékonyan, termelékenyen, jó kereset mellett termelhessenek. Ez ' nem könnyű dolog, különösen akkor nem, ha az alapanyag olykor nem a legjobb minőségű, ha a műszál fonási tulajdonságai ismeretlenek. — Lehet, hogy szerencsés vagyok, hogy pályafutásom ilyen szépen alakult, és har- mincegynehány éves koromra vezető beosztásban dolgozok — mondja. — Magas követelményekkel kell megbirkóznunk. Egy mai műszaki vezető, mérnök, nagy próbatétel előtt áll: legjobb tudása szerint gondoskodnia kell a meglevő lehetőségek hatékony kihasználásáról, a tartalékok feltárásáról. Ügy látom, velünk szemben olyanok az elvárások, hogy szinte mindenben illetékeseknek kell lennünk, ami az üzem életével kapcsolatos. A termelés műszaki irányítása mellett, jól kell értenünk) a politikához és a Mte ügyeibe« is hallatnunk kell szavunkat. — Milyennek tartja a mai műszaki értelmiség munkájának hatékonyságát ? — A Miskolci Pamutíonodában jó műszaki gárda tevékenykedik: összeszokott, kipróbált, tapasztalt kollégák működnek együtt, jó eredményeket produkálva. Általános panasz, hogy még mindig sok az adminisztráció, kevés a műszaki segéderő, jó lenne számítógép is. A műszaki értelmiség akkor tud a leghatékonyabban dolgozni, ha rendelkezik a szükséges műszaki információkkal. Számítógép segíts égével meg lehet szerezni, ki lehet számítani a legoptimálisabb termelési feltételeket, gyorsan és időben. Ezt ma kézi számolással kevésbé lehet megvalósítani. — Milyen embernek ismeri önmagát? — Nagyon örülök, hogy birtokában vagyok a gyárvezetés bizalmának, hogy fiatal korom ellenére nem féltek ilyen fontos területet rám bízni. Ez jó dolog. Engem mind eredményesebb munkára serkent. Azonban úgy látom, mivel számos dologban külön bejáratú véleményeim vannak, emiatt olyan „kreatív típusúak” közé sorolnak. Ez nem baj, hiszen alaptermészetem a türelmetlenség, a hajthatatlan- ság. Mindig a megújulásra törekszem. Az eddig eltelt nyolc esztendő nem nagy idő, és a pálya elején állók türelmetlensége rajtam is meglátszik. — Miiyen fontos feladatokon dolgozik? — Hozzám tartozik a feldolgozandó alapanyag, aminek minősége — miután sok országból kerül hozzánk — eléggé változékony. A hulladékot feldolgozó új, korszerű üzem is egymás után adja fel a leckét, és egyéb más új gépek hatékony működtetésének biztosítása sem jár gond nélkül. Most foglalkozunk, persze kollektív munkával, a Werner elnevezésű amerikai munkaszervezési módszer tanulmányozásával, hasznosításával. Szeretek újítani is. Néhány újításomat már be * vezették. — Milyennek itéü meg közéleti tevékenységét? — A pártoktatásban vitakörvezető vagyok. Műszaki előadásokat tar tolt, korábban a gyári FMKT vezetője voltam, részt veszek a szocialista brigádvezetők oktatásában. Mindig szívesen megyek oda, ahová meghívnak. — Milyen az cmyagi megbecsülése?? — Nincs panaszom. Persze, a megelégedés relatív kérdés, mert ha az emelkedő árakat figyelembe veszem, akkor nincs teljes megelégedettség. Egy alkalommal már megkaptam a Kiváló Dolgozó kitüntetést, — Mit kezd szabad idejével? — Nagyon szeretek a családom, gyermekeim körében lenni. Figyelemmel kísérem a műszaki irodalom kiadványait, és jut idő gépkocsim bütykölgetésére is. — Sikeresnek tartja eddigi pályafutását? — Teljes mértékben, és hadd tegyem még hozzá: a műszakiak társadalmi megbecsülése, munkájuk elismerése attól függ, amit alkotnak. Attól a műszaki-technológiai színvonaltól, amelynek megteremtéséért felelősséget viselnek. Bnda István Fotó: Balogh Géza Uf melléküzemág Emcdön Évi százezer akkumulátor a mezőgazdasági gépekhez Megyénk mezőgazdasági szövetkezetei közül egyre többen folytatnak valamilyen melléküzemági tevékenységet. A gazdaságok pénzügyi egyensúlya, a nagyobb s elsősorban az alaptevékenység fejlesztésére fordítható nyereség érdekében alakítják ki a melléküzemágakat. Igen jól segítik ezek a melléküzemágak a szolgáltatások bővítését, sok esetben gyártanak „hiánycikkeket”, s leggyakrabban olyan eszközöket, alkatrészeket, amelyeket maguk a mezőgazdasági üzemek hiányolnak, keresnek a „piacon”. Az emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben létrehozott új melléküzemág is zömmel a mezőgazdaság jobb eszközellátását szolgálja. A budapesti Unitechnika Ipari Szövetkezettel és a Borsod megyei AGROKER Vállalattal hoztak létre társulásos alapon egy skkumulátorüze- aaet. Június 1-én, egy átalakított épületben már beindult a próbaüzem. Egyelőre 6 voltos, műanyagházas akkumulátorokat gyártanak, de augusztustól megkezdik a 12 voltosok gyártását is. A jövö év elején pedig itt készülnek majd a kombájnokhoz, erőgépekhez szükséges akkumulátorok. Jelenleg heten dolgoznak a kialakított szalagon,- Valamennyien Budapesten, egy Um folyamon sajátították el az akkumulátorszerelés mesterségét. Augusztustól tervezik a második szalag beindítását, s az ott szükséges munkásokat már helyben, Ernődön tanítják be. A fiatal művezető, Varga András, áld néhány hónapja dolgozik a szövetkezetben, örömmel mondja, hogy rövidesen húszán dolgoznak már az új melléküzemágban. Épül az újabb üzemépület is, ahol a garanciális javításokat fogják végezni. Jelenleg, a próbaüzem alatt napi 180 száraz- akkumulátort. szerelnek ös*sze, ám kellő gyakorlat után, várhatóan egy-egy szalagon 220—240 lesz a napj termelés. A további fejlesztést figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy évente mintegy százezer darab akkumulátor készül majd Ernődön. További tervük, hogy idővel akkumulátoraik ne csak „szárazon”, hanem savval, árammal feltöltve hagyják majd el az üzemet. így jelentősen növelhető a termelési érték és a nyereség is. A társulásban az ünitech- nika Ipari Szövetkezet adja az anyagot — amit eddig zavartalanul biztosítottak —, a tsz végzi az összeszerelést, míg az AGROKER a forgalmazó. A társulásban az emődi Sabadságharcos Termelő- szövetkezet 45 százalékkal-részes. Az idén 17—20 millió forint közötti termelési értéket terveztek, de két éven belül szeretnék elérni az 50—60 millió forintos értéket. ♦esanalossf) Importot Is pótol HidraulÉkos hengerek a mez&gspiparnak Készülnek a mimkahettgerek a saját erőből átalakított hossz- lyukiúró gépen. Fotó: Fojtán László A Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál az idén várhatóan befejezik a hidraulikus munkahengerek gyártásának fejlesztését. Hatéves programról van szó, melyet két szakaszban valósítanak meg a miskolci törzsgyárban. Végeredményben olyan gyártóbázist szándékoznak létrehozni, amely maradéktalanul ellátja majd a hazai mezőgépipart hidraulikus hengerekkel, sőt az egyéb iparágaknak való szállítással jelentős devizamegtakarítást tesz lehetővé. — A hetvenes évek közepétől megnőtt a kereslet a hidraulikus munkahengerek iránt — mondja Michel József, a vállalat műszaki igazgatója. — Érthetően, hiszen ezek az alkatrészek fontosak a gépesítés és az automatizálás fokozása, a termelékenység növelése céljából. A mezőgépipar manapság a legnagyobb felhasználó hidraulikus munkahengerekből, az igények maradéktalan kielégítését azonban az egyetlen hazai gyártó, az Újpesti Gépelemgyár, nem vállalta. A döntés, a kialakult helyzet évente több milliárd forint termeléskiesést okozott volna a Mezőgép Tröszt vállalatainak. Ezért bízta meg a tröszt vezetése vállalatunkat a hidraulikus hengerek gyártásával. S mi munkához láttunk. KIALAKULT A GYÁRTÓBÁZIS Azt már az első vizsgálatok és számítások egyértelműen bebizonyították, hogy a meglevő gyártóeszközök és gyártási rendszerek nem elegendőek a tervezett évi 45— 50 ezer hidraulikus munkahenger előállításához. Szükségessé vált tehát az új termékhez illeszkedő korszerű technológia meghonosítása, a géppark felújítása, új gyártási sorok kialakítása. Miután az anyagi és a szellemi erőforrások meglehetősen korlátozottak voltak, a feladatnak a vállalat két részletben tett eleget. Az első fejlesztési szakasz 1980-ban zárult.. — Ebben az időszakban az alapvető gyártóbázist akartuk kialakítani — magyarázza a műszaki igazgató. — Ez sikerült, s 1979-ben már csaknem 25 ezer munkahen- ger gyártására rendezkedtünk be. A fejlesztésben, a gyártási feltételek megteremtésében jelentős részt végeztünk el saját erőből, többek között sok újítást felhasználtunk. A célgépek ki- alakitásában segített a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépgyártás-technológia tanszéke is. A házilag elvégzett fejlesztések sok-sok millió forint kiadásától, számottevő tőkés importtól mentesítették vállalatunkat. A dugattyúk és a tömítőhá- zak megmunkálására kétNC- vezérlésű gépet vásároltunk, s az új technika bevezetése szinte zökkenőmentesen történt. A technológiai fejlesztések, a kapacitásbővítés mellett, sikerrel oldottuk meg a gyártmányfejlesztést. Ennek eredményeként kialakult egy 160 bar névleges nyomású típussor és több speciális konstrukció. OJ típussorok, SPECIÁLIS KONSTRUKCIÓK A fejlesztés ma is tartó második szakaszában bőven maradt még munka. Nem odázható el tovább egy megfelelő hatásfokú alkatrészmosónak a kialakítása, ahol szerelés előtt kellően megtisztítják az alkatrészeket. Szerepel az elképzelések között egy túlnyomásos szellőztetéssel ellátott szerelde átadása is. Tervezik továbbá olyan hossz - lyukfúrógép vásárlását, amely legfeljebb 300 milliméter átmérőjű és 3000 milliméter hosszú furatok készítésére lesz alkalmas. A dugattyúru- dak és a tárcsa jellegű alkatrészek megmunkálására négy CNC-esztergát helyeznek majd üzembe. A miskolci egyetem és a Gépipari Technológiai Intézet szakembereinek segítségét is igénybe veszi a MEZŐGÉP a célgépek kifej lesztéséhez. — A gyártmányfejlesztés során, a kapacitás növelésével párhuzamosan, új 160, 250 és 320 bar névleges nyomású típussort is üzembe állítunk — közli Michel József. — Ezen túlmenően több speciális konstrukciót is kidolgozunk. Ilyen lesz a bányászati hidraulikus munkahenger. Típussoraink kiépítése folyamán figyelembe vesszük a KGST-szabvanyok legutóbbi előírásait, valamint. az Európai Olaj Hidraulika és Pneumatika Egyesülés ajánlásait. Tömitö és vezető elemekként a legnevesebb szakcégek gyártmányait. használjuk. Mindez és az alkalmazásra kerülő korszerű technológia, a minden darabra kiterjedő ellenőrzés biztosítja hidraulikus hengereink jó minőségét, termékeink megfelelő áron való eladhatóságát. A statisztika is alátámasztja a műszaki igazgató szavait. Ma már a vállalat több mint egymilliárd forint évi termeléséből 150 millió forintra rúg az az összeg, amely a hidraulikus hengerek gyártásából származik. Ennek mintegy egyötödét a külföldi értékesítés teszi ki. De ez az arány már a közeljövőben jelentősen eltolódik majd, mert az NSZK-ban jó vélemény alakult ki a Miskolcról vásárolt hidraulikus munkahengerekről. KOOPERÁCIÓS KAPCSOLAT A magyar vállalat 1979-től áíl kooperációs kapcsolatban a nyugatnémet Sauer Hydraulik céggel. A kapcsolat- felvételt a borsodi szakemberek kezdeményezték. A műszaki igazgató erről így beszél: — Gépi berendezéseink műszaki paraméterei, a hazai alapanyag választéka, a keménykrómozási és vegy- nikkelezési technológia korlátái határt szabnak vállalkozó kedvünknek. Röviden: saját erőnkből képtelenek vágj unk a speciális igényeknek eleget tenni. A kapcsolat keretében elhárítjuk a termelést gátló akadályokat, a tapasztalatcsere során hozzájutunk a szükséges konstrukciós és technológiai ismeretekhez. Így a közeljövőben nemcsak elegei tehetünk a hazai mezőgépiparral szembeni kötelezettségünknek, hanem még több devizát biztosíthatunk a népgazdaságnak. A jelenlegi évi 1 millió nyugatnémet márka értékű kooperációs termelés ugyanis háromszorosára növekszik majd a VI. ötéves terv végére. Kola.i László Pályázati felhívás Újítások, találmányok hasznosítása Negyedévenként rendszeresen megjelenik az Újítási Magazin, amely a vállalatoknál már alkalmazott, a gyakorlatban bevált közhasznú és átvételre alkalmas újításokat tartalmazza. A kiadvány gazdája a SZOT, az Országos Találmányi Hivatal, az Ipari Minisztérium és a szaktárcák. Az első szám az idén, áprilisban látott napvilágot, s ebben pályázati felhívásról is olvasni lehetett. A pályázóknak legalább három különböző szellemi alkotás átvételét javasolják, és ennek alapján a hasznosítási szerződéseket az újítókkal. illetve az újítást első ízben megvalósító vállalattal 1982. november 30-ig meg kell kötniük. Azok, akik olyan újításnak, találmánynak az Újítási Magazinban való közzétételét javasolták, ."melyeket legalább három különböző vállalatnál 1982. november 30-ig hasznosítottak, az erre vonatkozó szerződéseket ezen időpontig megkötötték, részt vehetnek a pályázaton. A pályázat díjai: kétszemélyes turistaút szocialista, valamint tőkés országba, kettő darab 10 ezer forintos. három darab ötezer forintos vásárlási utalvány. A sorsoláson részt vehetnek azok, akik az 1982. november 30-ig megjelenő Újítási Magazinok bármelyikében az előírt feltételeknek megfelelnek. A pályázók között sorsolás útján osztják szót a jutalmakat Eredményhirdetés a sorsolásról 1983. első negyedében lesz, az Újítási Magazinban és a Népszava 1983. február 13-i számában.
