Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. Június 27., vasárnap A további fejlődés leltételei A valóságra építve illúziókat oszlató, következetesen valóságföltáró az a közlemény, amely az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről a tegnapi lapokban a közvélemény elé került. A párt vezető testületé az időszerű nemzetközi kérdések áttekintése után azokat a tapasztalatokat tárgyalta meg, amelyek az idei népgazdasági terv eddigi teljesítéséből levonhatók, valamint a külgazdasági kapcsolataink alakulását, fejlesztését illetik. Jóleső tudattal nyugtázhatjuk azt a legfőbb megállapítást, hogy a magyar nép kiegyensúlyozott belpolitikai légkörben, céltudatosan dolgozik az idei terv valóra váltásán. Mégis szembe kell néznünk mindazzal, ami ezt a szorgos munkát leronthatja, vagy legalábbis befolyásolhatja. Főként azokkal a világgazdasági tényezőkkel, amelyekről az elmúlt esztendők során meg kellett tanulnunk, hogy nem táplálhatunk velük kap7 csolatban semmiféle illúziókat. Még jó egy évtizede ugyanis élt a közhangulatban az az alapjában véve bizalmat jelentő, ám hamis hit, hogy a szocialista népgazdaságot nem érintik a világpiaci változások, s ml ezektől függetlenül is mehetünk a magunk útján. Időközben aztán kiderült, s különösen az 1973—74-es nagy olaj- árrobbanás ébreszthetett rá mindenkit, hogy sem tőkés, sem szocialista országban nincs mód az ilyesmit figyelmen kívül hagyni, mivel ezek a gazdálkodás külső feltételeit jelentik. Nem lenne tehát különbség e tekintetben a két társadalmi rendszer biztonsága között? De igen. Mégpedig abban, hogy a mi lehetőségeink nagyobbak az idejében fölismert alkalmazkodáshoz, s humánusabban — munkáselbocsátások és liasonló megrázkódtatások nélkül — vezethetjük le a nem várt gondokat. Ez pedig nem is olyan kis dolog, ha a nagy nyugati gazdasági válságokra, a munkanélküliek tömegeire és különféle kényszerintézkedéseikre gondolunk. Nálunk viszont arról lehet ugyan vitatkozni, hogy kellő időben észleltük-e a gyöketés világgazdasági változásokat, késtünk-e vagy sem, de annyi bizonyos: a teendők irányát fölismerve, ma már népgazdasági terveink jobban számításba veszik a gazdálkodás változó körülményeit. Mégpedig úgy — és ez a legfontosabb —, hogy gazdaságpolitikánk hosszú távra szóló céljai változatlanok maradnak. Nem kevesebbet jelent ez — mint amit a XII. pártkong-. resszus kimondott —, hogy megőrizzük élet- színvonalunkat, s megteremtjük a további fejlődés feltételeit ebben a szakaszban. Ehhez azonban elengedhetetlenül társul a gazdasági tevékenység harmadik kiemelt feladata: a külgazdasági egyensúly helyreállítása. A kongresszus óta ebben is sikerült előrelépnünk: már tavaly az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki, ám belátható ideig meghatározó követelmény marad gazdaságpolitikánkban ennek az egyensúlynak az elérése és stabilizálása. Íme hát azok a realitások, amelyeket felismertünk, amellyel számolunk gazdasági tevékenységünkben. Bár előre nem látható események ezután is bekövetkezhetnek a világpiacon — mint ahogyan az 1979—80-as másödik, egyáltalán ki nem számítható olajárrobbanás volt —, de ha megfelelően fölkészültünk az ellensúlyozásának a megteremtésére, akkor katasztrófa nem érhet bennünket. Sőt! Ha nagyobb erőfeszítéssel is, de tartani tudjuk magunkat elgondolásainkhoz. Nem legyinthetünk tehát a világpiacra, de nem is vágyunk kiszolgáltatottjai — ez nagyon lényeges tanulság, amelyre a Központi Bizottság e közleményének szelleme újólag ráirányítja gondolatainkat. A mi kezünkben van a termelés alkalmazkodó képességének fokozása és ennek megfelelő gazdálkodás kialakítása. Miként növekszik fejlődésünk, milyen szintet ér el életszínvonalunk — nagymértékben azon múlik, hogy jól tudunk-e alkalmazkodni a külgazdasági környezethez, vagyis egészen hétköznapi konkrétsággal szóivá, mennyiben tudjuk például javítani az export gazdaságosságát, piacot biztosítani mindenütt, szocialista és tőkés országokban, s ellátva a hazai igényeket is. E célok még jó ideig nagyobb erőfeszítéseket kívánnak a korábbiaknál. És ezt nem is kell eltitkolnunk. Sőt! Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha csak ugyanannyit akarunk elérni, mint akár 4—5 évvel ezelőtt, akkor .sokkal többet és főként okosabban kell tennünk most, a változott külső viszonyok közepette, amikor világszerte drágultak az alapanyagok, az energiahordozók, s a kereskedelmi forgalom lassúbb, nem is szólva a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító ismeretes nyugati diszkriminációs lépésekről. Mit tehetünk? A párt vezető testületé a legfontosabb teendőket a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javításában határozta meg. Ezenkívül takarékoskodásban energiával és anyagokkal, a beruházási tevékenység mérséklésében, a teljesítmények és a bérek összehangoltabb alakításában, a jobb szervezettségben, a nagyobb kezdeményezőkészségben, a kereslethez való jobb alkalmazkodásban. Ha jól meggondoljuk: ezek a legfontosabb követelmények kinek- kinek szólnak a maga posztján, legyen akár a gazdasági irányítás, akár a közvetlen termelés részese, magyarán szólva legyen igazgató vagy kétkezi munkás, egyaránt nyújtanak alkalmat a közös cselekvésre. S ehhez csak biztatóan járul hozzá és a közös erőfeszítések értelmét húzza alá a Központi Bizottságnak az a kifejezett meggyőződése, hogy „az 1982. évi tervben foglalt feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő ösz- szefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők”. Nagy jelentőségű megállapítás és perspektíva ez mindannyiunk számára. Különösen oly korban, amikor — mint a közleménynek a külpolitikai fejezete megállapítja — a nemzetközi helyzet változatlanul feszült. Alapvetően azért, mert az imperializmus szélsőséges körei agresszív politikát folytatnak, s katonai erőfölényre törekszenek. A mi oldalunkon viszont — azon túlmenően, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség újabb és újabb kezdeményezéseket tesz az enyhülés 'eredményeinek a megőrzésére, a fegyverkezési verseny megállítására — az a törekvés mutatkozik meg: építsük továbbra nemzetek között a békés gazdasági kapcsolatokat. Ezek ugyanis a kölcsönös előnyök alapján stabilizáló hatást gyakorolnak a nemzetközi viszonyok alakulására. Hazánk, s a szocialista országok többsége kiváló példáját adta e szándék gyakorlati megnyilvánulásának a KGST legutóbbi, Budapesten lezajlott ülésszakán. Mintegy demonstrálva is azt, miként összpontosítjuk erőfeszítéseinket a közös békés építésre, szemben az imperializmus iegreakciósabb köreinek nyomásával, mellyel befagyasztani szeretnék a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A mi politikánk viszont a békés egymás mellett élés jegyében, társadalmi rendszertől függetlenül, változatlanul kész az együttműködés szélesítésére, ha az partnereink és népünk érdekeinek egyaránt megfelel. Kitűnik ez az elmúlt hetek diplomáciai mozgásaiból éppúgy, mint a közeli hetek már jórészt bejelentett, várható államközi eseményeiből, a baráti látogatások, tárgyalások sorából. B Központi Bizottság értékelésének szellemében mindent egybevetve: a realitás, a valóság erős talaján — jól ■ lehet illúziók nélkül, de a külső és a belső feltételekhez biztosabban alkalmazkodva — haladhatunk tovább céljaink felé. L. Z. Évadzáró társulati ülésen Színházi számvetés Misko'cnn (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató gondolatait mintegy továbbfolytatva Csiszár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője értékelte az 1981/82- es éVad művészi tevékenységét, kiemelve azt a tényt, hogy igen bonyolult világban (olykor a félelem árnyékában) élve, különösen fontos szerep jut a színházművészetnek abban, hogy az emberek jobban el tudjanak igazodni a ma dolgaiban, jobban megismerjék önmagukat és egymást; hogy tudjuk, mi mellett állunk és kik ellen (mi ellen) harcolunk. A színház feladata fontos dolgokról beszélni ebben a bonyolult világban. A színház művészeti vezetője külön is értékelte a hat nagyszínházi, a két kamaraszínházi és a két játékszíni bemutatót, s mindent összegezve ezt mondta: — A három évvel ezelőtt megkezdett úton haladtunk ebben az évadban is, s közben sok tehetséges kollégával gyarapodva egészében sikeresen zártuk idei évadunkat, annak ellenére, hogy a korábbiaknál is keményebb munkát követeltek a színház dolgozóitól az adott feltételek. Kimagaslóan jó színészi teljesítmények és előadások ott voltak, ahol jó csapatmunka, együttes munka volt; erre a „csapatjátékra” kérem továbbra is tagjainkat, a színházon, előadáson kívül is... A két megye és a két város képviseletében dr. Kör- nyey László, Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztályvezetője köszönte meg a színház munkáját, majd átadta Miskolc város művészeti díját Bánó Pál színművésznek (akinek ez volt egyébként a 40. szolgálati éve) és Szakácsi Györgyi jelmeztervezőnek. Az évadzáró társulati ülés befejezéseként jubilánsokat és nyugdíjba vonulókat köszöntöttek a színház vezetői és tagjai. ít n. JJ Az MSZMP Központi Bizottságiak üdvözlete a JKSZ XII. kongresszusihoz (Folytatás az 1. oldalról) Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a kongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője szombaton átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt írásos üdvözletét a JKSZ XII. kongresszusának. * Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket tolmácsoljuk Jugoszlávia kommunistáinak és dolgozóinak. Eredményekben gazdag, sikeres munkát kívánunk a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusának. A JKSZ XII. kongresszusa az elmúlt négy év munkáját mérlegelve joggal állapíthatja meg, hogy hazájukban tovább szilárdult a népi hatalom, s jelentős eredményeket értek el a szocializmus építésében. Méltán övezi széles körű elismerés Jugoszláviának az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett anti- imperialista tevékenységét, a békéért, a , leszerelésért, a nemzetközi együttműködésért vívott küzdelmét. A szocialista Jugoszlávia fejlődése elválaszthatatlanul összeforrt a nép kiváló fiának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, Joszip Broz Tito elvtársnak az életművével. A világ haladó erői nagyra értékelik a jugoszláv kommunisták áldozatos munkáját és azt a szilárd elhatározottságát, hogy töretlenül folytatják a szocialista társadalom építésének történelmi jelentőségi" művét. A Magyar Népköztársaság ban szilárd a néphatalom fejlődik a szocialista rend szer, érvényesül pártunk vezető szerepe. Országunk dől gozó népe erősödő nemzeti egységben munkálkodik pártunk XII. kongresszusa határozatainak megvalósításán. Tevékenységünk középpontjában szocialista építőmunkánk eredményeinek megszilárdítása és továbbfejlesztése áll. Örömmel tölt el bennünket, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatok kölcsönösen gyümölcsözően alakulnak. A jövőben is minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a gyakorlatban bevált tartós elvek alapján erősödjék pártjaink internacionalista . szolidaritása, fejlődjön népeink és országaink együttműködése. Közös érdekünk népeink barátságának erősítése. A Magyar Népköztársaságban élő horvát, szerb és szlovén nemzetiségű lakosok, s a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyarok összekötő kapcsot jelentenek népeink között, fontos szerepük van a magyar—jugoszláv barátság elmélyítésében. A szélsőséges imperialista körök agresszivitása rontja a nemzetközi légkört, a világ különböző térségeiben növeli a feszültséget, fenyegeti az emberiség és az egyetemes béke érdekeit. Pártunk meggyőződéssel vallja, hogy napjainkban a békéért, az enyhülésért és a leszerelésért folytatott harcban megkülönböztetett jelentősévan minden kommunista es más haladó demokratikus erő összefogásának és közös fellépésének. Népünk békét akar, a kü- ónböző táx’sadalmi beren- lezkedésű országok békés :gymás mellett élésének a üve. Ezért támogatjuk a Szovjetuniónak a fegyverke- .ési hajsza megfékezésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a leszerelésre, a béke és a biztonság megszilárdítására tett javaslatait, s minden más olyan kezdeményezést, amely megfelel a népek, közöttük a szocializmust építő magyar nép legfőbb érdekeinek. Kedves Elvtársak! Eredményes munkát kívánunk a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusánál::. Őszintén kívánjuk, hogy kongresszusuk határozatainak megvalósítása segítse elő a szocialista Jugoszlávia előrehaladását, felvirágoztatását, a magyar és a jugoszláv nép barátságának elmélyülését az élet minden területén, a szocializmus és a béke egyetemes ügyének javára. Budapest, 1982. június 20, Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága * Az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amely Óvári Miklós, a PB tagja, a KB titkára vezetésével Belgrádban részt vesz a JKSZ XII. kongresszusán, szombat délután koszorút helyezett el Tito elnök sírján. A küldöttség ezt követően megtekintette a Joszip Broz Tito emlékközpontot. Folytatódik az i Miközben Bejrutban továbbra is tart a törékeny tűzszünet, az izraeli hadügyminiszter azt mondta: Izrael minden korábbinál közelebb áll célja eléréséhez, a palesztin ellenállás megsemmisítéséhez. Sáron kijelentésével kapcsolatosak azok a Libanonból érkező hírek, amelyek szerint az izraeli katonaság a tűzszünetet a Nyugat-Bejrút körüli állásainak megerősítésére, a fegyverek és lőszerek után-, pótlására használja fel. Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter tévéinterjújában türelemre szólította fel az izraelieket, kijelentve: „Hamarosan beérik katonai akciónk gyümölcse.” Sáron azt mondotta: a Bejrút—Damaszkusz izraeli invázió nemzetközi út megkaparintásával Izrael gyakorlatilag hatékonyan ellenőrzi egész Libanont. Fahd szaúd-arábiai király szombaton újabb üzenetet in- i tézett Reagan amerikai el- ; nőkhöz, sürgetve az izraeli j agresszió azonnali megállítását. Mubarak egyiptomi elnök is üzenetet intézett Reagan- hez, arra kérve az amerikai j elnököt, hogy vegye rá Izraelt' az invázió azonnal beszüntetésére. Mubarak egyébként szombaton újságíróknak kijelentette: elutasítja azt az izraeli követelést, hogy a PFSZ tegye le a fegyvert és a palesztinok távozzanak Libanonból. Méhes Lajos ipari miniszter június 23. és 26. között dr. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter meghívására delegáció élén hivatalos látogatást tett Ausztriában. A látogatás során a két ország iparának együttműködéséről, annak fejlesztési lehetőségeiről, valamint a harmadik piaci együttműködésről árgyalt vendéglátójával és Rudolf Sallingerrel, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnökével. Méhes Lajost fogadta Bruno Kreisky szövetségi kancellár. Méhes Lajos szombaton hazaérkezett Ausztriából. George Shultz az USA új kilíigvminiszíere Az amerikai szenátus külügyi bizottsága július 12-re tűzte ki George Shultz külügyminiszteri kinevezésének megvitatását. Alexander Haig, aki pénteken mondott le posztjáról, közölte: helyén marad addig, amíg azt az ügyek átadásának zavartalan lebonyolítása megkívánja. Haig lemondása magában véve nem meglepetés, időzítése azonban mindenkit váratlanul ért. Szavahihető kül- ügyminisztériumi források azt állítják, hogy a Szibéria— Nyugat- Európa-gázvezeték ügye volt az a csepp, amely- lyel betelt a külügyminiszter pohara. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője tagadta, hogy ez váltotta volna ki a lemondást. Szerinte csupán csak „összejöttek a dolgok”. A kormányon belül Haig legfőbb ellenfele Weinberger hadügyminiszter volt. ó sohasem foglalkozott külpolitikával, viszont elvei és kali- forniai kötődésed miatt a Reagan-vonal hű követőjén számít. Nehéz a komoly változás rt ményét fűzni George Shultz nak, Nixon egykori pénzügyminiszterének Haig helyére történt kinevezéséhez is. ónultz 61 éves, nagy kormányzati, ha nem is külpolitikai tapasztalatokkal rendelkezik. Az utóbbi néhány évet a magánszektorban töltötte a Bechtel nevű kaliforniai multinacionális korporáció elnökeként. Helyettese 1980-ig Caspar Weinberger volt. A hadügyminiszter közölte: „nagy örömmel tekintenek az újabb közös munka elé”. A Fehér Ház pénteken estei „az amerikai külpolitika folytonosságát” húzta alá, és egy szóvivő közölte, hogy az elnök „kiváló embert talált” Shultz személyében a posztra, aki emellett az elnök „személyes jó barátja”. Haig távozása mindazonáltal súlyos erkölcsi csapása már „félúton” levő és a vá- ’asztóknak felmutatható külpolitikai * sikerekkel eddig lem rendelkező Reagan kor- nányra. A külpolitika ab- ■ zolút folytonosságával kapcsolatos nvilatkozatokat washingtoni "Megfigyelők korainak tartják. j
