Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
T982. június T9., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 a lakosságért Interjú dr. Papp Lajos államtitkárral F elgyorsultak a társadalmi, gazdasági folyamatok. Új elvárások, magasabb követelmények kerültek előtérbe. Ugyanakkor célkitűzéseinket nehezebb gazdasági körülmények között kell megvalósítani. Kevesebb a pénz. Jobban meg kell gondolni, mire költjük. Mindez óhatatlanul kihatott és ki- hát a tanácsok munkájára: a költségvetésre, a fejlesztési elképzelésekre éppúgy, mint a gazdasági, egészségügyi, kulturális és egyéb szervező tevékenységre. A társadalmi, gazdasági változások a tanácsi szervezetet nem érték váratlanul. Felkészültek az állami feladatok ma- ' gasabb szintű ellátására. Napjaink időszerű követelményei — a gazdasági megújulás sajá- i tosságai, a szocialista demokrácia kiszélesítő, j se — hogyan érintik a településfejlesztési po- ■ litikát? A szűkösebb anyagi körülmények kö- J zött a tanácsok miként tevékenykedhetnek I eredményesen, hogyan biztosítsák a lakosság , minél jobb közérzetét a településeken? Dr. i Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács j Tanácsi Hivatalának elnökével a tanácsok idő- i szerű feladatairól beszélgettünk. — A tanácsok átfogják az 'egész Lakosságot. Szerepük a szocializmus építése sorúin fokozódik. Nő a gazdásági, szervező, az egészségügyi, a kulturális, nevelő és szociálpolitikai tevékenységük. Hatáskörük az utóbbi években mintegy 50 feladattal bővült. A felgyorsult társadalmi, gazdasági változásokat megfelelőn követték. Szervezeti rendszerük képes az állami feladatok magasabb szintű ellátására, a társadalmi igények hatékonyabb kielégítésére. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a lakosság bizálőmmal van a tanácsok iránt. Ez a bizalom elsősorban abból táplálkozik, hogy a tanácsok általában eredményesen látták el feladataikat. Nyílt község-, várospolitikát folytattak, támaszkodtak az emberek véleményére, döntő többségükben megfelelően éltek az 'önállósággal. Igyekeztek1 a helyi erőforrásokat kiaknázni, más szervekkel együttműködni a helyi célok 1 megvalósításúban. A helyzet .azonban differencián?: itt-ott jócskán akad formalitás is a munkájukban,': sőt' bürokratikus je\ lehségek is még fel-íel- ütik "H fejüket.-Az eredmények tehát biztatóak a fejlődés szempontjából. Az előrelépésnek/* ti változó körülményekhez igazodva, milyen következményei vannak? — A tanácsoknak fokozniuk kell a változó követelményekhez igazodó, az új iránti igényességüket, következetesebben kell vállalniuk a kezdeményező szerepet is. Mindehhez pedig az szükséges, hogy öntevékenyebben éljenek az önállósággal, szélesítsék tö- mégkapcsolataikat. A helyi adottságok pedig ne maradjanak csupán az erő- fpr fások lehetőségei, hanem a mindennapok során líásfcnosítsák azokat. Igyekezzenek a központi célkitűzéseket ..— amelyek a lakosság alapellátását szolgálják — megvalósítani. Helyezzék előtérbe a gazdasági, egészségügyi, kulturális szervezőmunkát. Fejtessenek súlyt a lakosság életkörülményeinek sökoldálú javítására. — A tanácsok önállósága, kezdeményezőkészsége, a szélesebb szervezőtevékenysége egyben a népképviseleti önkormányzat erősítését is jelenti? ■ Nemcsak az erősítését, hanem kiteljesedését Is. A. testületi tevékenység a tanácsi munka alapvető részé. ' A tanács és a végrehajtó bizottság közötti munkamegosztás kialakult. Az utóbbi évtizedben erősödött a testületek szerepe. A településeken a helyi feladatokat a testületek határozzák meg, ezért fontos, hogy minden, a lakosságot érintő kérdéssel napirendben foglalkozzanak. Továbbá az is elengedhetetlen, hogy a testület irányítsa, mozgassa az apparátust, ne pedig fordítva. A ’ tanácselnökre hárul, hogy a testület szándéka maradéktalanul megvalósuljon. Ez politikai kérdés. Á döntéseket jobban elő ■kell készíteni. Az előkészítő munkába be kell vonni a lakosságot és a különböző bizottságokat. A vezetők figyeljenek a lakosság véleményére. — Ha azt akarjuk, hogy erősödjön a tanács és a lakosság kapcsolata, akkor a tanácstagi munka feltételeit is javítani kell. Mi ennek az útja, módja? — A tanácsi demokrácia fejlesztése lényeges politikai követelmény. Ez csakis a tanács és a lakosság erősödő kapcsolatán keresztül valósítható meg. Rendszeressé kell tenni a kapcsolatot a társadalmi szervezetekkel, így a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel és a szakszervezetekkel is. Nem azért, hogy több értekezlet legyen, hanem azért, hogy a helyi gondokra minél jobb, közösen kialakított megoldást lehessen találni. A tanácsi demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen a jó tanácstagi munka nélkül. A tanácstagok rendszeresen kapjanak tájékoztatást a a lakossági gondok orvoslásáról. A tanácsi tisztség- viselőknek személyesen is legyen kapcsolatuk a tanácstagokkal — Hallhatnánk-e néhány szót a közös tanácsokról? Mi az irányadó a társközségek és a közös tanácsú községek kapcsolatában? — A közös tanácsok döntő többsége jól működik. Ez az igazgatási forma bevált. Hazánkban 3004 község van. Közülük 715 a közös tanácsú község, ezekhez 2325 település tartozik. Gond, hogy több helven a társközségi tanácstagi csoportok tevékenysége formális. Több közérdekű megbízatást, hatáskört kell adni számukra. A vezetői fogadóórákat rendszeresen meg kell tartani ezekben a községekben. A közös tanácsi testületek üléseiken rendszeresebben foglalkozzanak a társközségek gondjaival. — Milyen a tanácsok gazdálkodási tevékenysége? Mi a helyzet a községeket illetően? — A VI. ötéves tervben a tanácsok 550 milliárd forinttal gazdálkodnak. A terveiket a központi célkitűzéseknek és a lakosság igényének figyelembevételével alkották meg. Az első év eredményei biztatóak. A tervezettnél több lakás, általános iskola, vízvezeték épült. Lemaradás a szennyvízelvezetésnél tapasztalható. A költség- vetésből a községek nagyobb hányaddal részesülnek. Korábban 125, a mostani tervidőszakban 420 községben van meg a lehetőség a fokozottabb fejlesztésre. Ebben növekvő szerepe lesz a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásának. — Napjainkban mi a tanácsi gazdálkodás fő követelménye? — A korábbi beruházáscentrikus szemléletet ma már népgazdasági helyzetünknél fogva sem lehet követni. A lehetséges beruházások mellett a meglevő épületek bővítésével, korszerűsítésével, jobb kihasználásával kell a megoldás útját követni. Előtérbe került a hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás. A tanácsoknak fontos szerepük van abban, hogy a különböző intézményeken keresztül biztosítsák a lakosság alapellátását. A 14 ezer intézmény működtetését a követelmények és lehetőségek rugalmas, ésszerű összehangolásával kell megoldani. Ebben is a tanácsoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a helyi adottságok feltárására. A lakosság és a helyi szervek ösz- szefogásában sok erő rejlik. A lakossági igények kielégítését, a települési környezet kialakítását napjainkban is a tanácsok a helyi gazdálkodó szervekkel érdekegyeztetés útján, közösen valósítják meg. A városok és a környező községek egymásrautaltságát is jobban figyelembe kell venni az összefogásban. Nagy erőt jelent a társadalmi munka. — Egyes községekben fogy a lakosság. Hogyan lehet az elvándorlást csökkenteni? — Ügy, hogy a községekben jól érezzék magukat az emberek. Elsősorban legyen helyben vagy a közelben munkalehetőségük. Ennek van a legnagyobb kötőereje. Nagyon fontos az alapellátás biztosítása, a jó kereskedelmi hálózat, közlekedés, a művelődési és sportolási lehetőségek. A szolgáltatások milyenségének, közelségének is megvan a megtartó ereje. Célszerűnek látszik a javító-szolgáltató tevékenység szervezeti decentralizálása. A megfelelő javítószolgáltatás nagyban hozzájárul a lakosság által ma már széles körben használt sokféle gépi technika iránti igény jobb kielégítéséhez. A fogyasztási szolgáltatások fejlesztésére kormányhatározat van. A tanácsok feladata, hogy szervezzék a helyi adottságoknak megfelelő különböző társulások, kisvállalkozások létrejöttét, segítsék a kisiparosok, kiskereskedők tevékenységét. A jövőben a lakásépítésben nagyobb súlyt kap a magánerős családi ház építése. Ezen a téren is sokát tehetnek a tanácsok — Milyen a hatósági munka? — Évente több millió hatósági döntést hoznak a tanácsok. A hatósági ügyintézés sokat fejlődött, megfelel a jogpolitikai elveknek. A bürokratikus ügyintézés valamelyest .visszaszorult A tanácsi testületek gyakran tűzik napirendre a hatósági munkát. Ez helyes, mert társadalmi megítélést kap ezáltal. Tovább kell azonban javítani az ügyintézés gyorsaságát. — Tovább nő-e a községi tanácsok hatásköre? — A hatásköri decentralizálást általában befejezettnek lehet tekinteni. További jelentős ilyen irányú lépés tehát nem várható. A városkörnyéki községi igazgatás szélesítésére az érdeklődés fokozódik. A jövőben nagyobb súlyt kap a tartalmi munka javítása, a felesleges eljárások megszüntetése, az államigazgatási munka minőségének, hatékonyságának jobbá tétele. S. J. Félelmetes látványt nyújtott a magasba szökő füstgomolyag. Tűz: után Az úszótetős kőolajtartály a tűz után Másfél héttel ezelőtt, június 9-én délután szirénázó tűzoltókocsik száguldottak Tiszapalkonya irányába. Először mindenki találgatott, de fél óra elteltével már a legtöbb leninvárosi tudta, hogy a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál kigyulladt egy nagy térfogatú tartály. Pontosabban, az egyik 60 000 köbméteres tartályból — a keverőberendezés meghibásodása miatt — kőolaj folyt ki, amely meggyulladt. A hír gyorsan terjedt. Voltak, akik megtoldották hiányos információjukat, s a legvadabb rémhíreket költötték. Robbanásról és sérülésről beszéltek, mert hát a mentők is a helyszínre vonultak. Szerencsére, közbeavatkozásukra nem volt szükség. A tartálytüzet, amely természetesen korántsem volt veszélytelen, a jól felszerelt tűzoltóegységeknek sikerült megfékezniük. Igaz, jó néhány órát igénybe vett, amíg az égő kőolajat eloltották. A lényeg mégsem ez, hanem hogy az ember végül is megzabolázta az elszabadult tüzet, amely rémületben tartotta a környékbelieket. A tűz óta több mint egy hét telt el. Mi történt ez idő alatt? Erről kérdeztük Farkas Kálmánt, a Tiszai Kőolajipari Vállalat igazgatóját — Lassan kiheverjük az idegi és fizikai fáradalmat — mondja az igazgató. — Életemben sok mindent átéltem, de ilyen veszélyes helyzettel még nem találtam szemben magamat. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok a tűzoltóegységek, mindenekelőtt a leninvárosi tűzoltók helytállásáról, hiszen az első perctől kezdve szinte emberfeletti munkát végeztek. De ugyanezt mondhatom a TVK és a Tiszai Erőmű dolgozóiról is, akik közül — a vállalatok vezetőivel az élen — sokan vettek részt a védekezésben. Valóban a bajban, az igazán nehéz helyzetben derül ki, kire számithat az ember. Volt olyan TIFO-s dolgozó, akit úgymond „erőszakkal” kellett hazaküldeni, mert már több műszakot teljesített egyfolytában. — Az égő olaj eloltásával azonban nem fejeződött be a védekezés. — Bőven akadt munka még a tűz megfékezése után is — jegyezte meg az igazgató. — Ugyanis nagy meny- nyiségű szennyezett, vizes, oltóanyaggal kevert olaj maradt a tartályt körülvevő védőgödörben és magában a tartályban. Amikor a tüzet eloltottuk, a gödörben körülbelül másfél méter magasságban állt a felgyülemlett olajos-habos-vizes keverék. S félő volt, hogy a magas hőmérséklet hatására, vagy egyéb ok miatt újabb veszélyhelyzet áll elő. Ezért a legfontosabb feladat az volt. hogy mielőbb eltávolítsuk a szennyezett olajat. Néhány nap alatt sikerült elvezetni a nagy mennyiségű keveréket, amit a vállalat víztisztító rendszerének tartályaiba vezettünk, itt történik ugyanis az olaj szétválasztása a kü- lünböző szennyező anyagoktól. — Mi lesz a tartály sorsa? — A hét elején, kedden megtörtént a hatósági szemle, majd ezt követően engedélyt kaptunk a meghibásodott keverőberendezés kijavítására. A tűz okának íel- '•derítését természetesen a szakértői bizottság tovább folytatja. Mi magunk is létrehoztunk egy bizottságot, amely a tartály szerkezeti vizsgálatát hivatott elvégezni, abból a célból, hogy megállapítsa: milyen javításokat igényel a tartály üzembe helyezése. — A tűz okozott-e fennakadást a TIFÓ termelésében? — A kérdésre egyértelmű nemmel válaszolhatok. Ugyanis a tűz előtt és még jelenleg is éves nagyjavítást végzünk a termelőüzemekben, így nem következett be termeléskiesés sem. A keleti, termékvezetéken zavartalanul érkezik hozzánk a Szovjetunióból vásárolt benzin és gázolaj, nincs hiány tároló- kapacitásban. Partnervállalataink részére is biztosítjuk a szerződésben előírt szolgáltatásokat, és rövidesen megkezdi a kőolaj feldolgozását a vállalat kombinált üzeme — mondotta végezetül Farkas Kálmán. Lovas Lajos Fotó: Szabó Istvánná Közönségszolgálat ŰJ KEMPING A VELENCE1-TŐNÁL 1982. június 17. — új kemping készült el a Velen^. cei-tónál, az ifjúsági és üdülőközpont szomszédságában, a velencei parton. A „Panoráma” elnevezésű táborban — egyelőre csak ideiglenes létesítményekkel — háromszáz táborozót tudnak fogadni, július elsejétől. A kemping épitése még nem fejeződött be teljesen, jövőre előreláthatóan duplájára növelik a szálláshelyek számát, s elkészülnek a végleges kommunális létesítmények is. A Velencei-tó legújabb kempingje az M—7-es autópályán, vagy vonattal Velence állomástól közelíthető meg. Szálláshelyek a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal agárdi Nemeskócsag kempingjében rendelhetők. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ Ezerkétszáz közalkalmazott természetjárót várnak június 19-én Miskolcra a Közalkalmazottak Szakszervezete kétnapos országos találkozójára. A rendezők gazdag programban mutatják meg az érdeklődőknek a megyeszékhely, Miskolc-Tapolca, Lillafüred és a Bükk nevezetességeit. TONETT-H ALÓSZOBA DEBRECENBŐL 1982. június 18, — új hálószoba-garnitúra gyártását kezdték meg a Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni hajlítottbútor gyárában. A Virág fantázianevű, nosztalgia bútorként is emlegetett hálószobát hajlított elemekből állították össze: a franciaágyhoz hozzáépítették az éjjeli szekrényeket, emellett asztal, fotelek és fésülködő asztal egészíti ki a garnitúrát. A Tonett-szisztémújú franciaágyat külön is meg lehet vásárolni. Az ágy és a fotelek többféle, mintás és egyszínű plüss kárpitozással készülnek. Az idén kétszáz Tonett-hálósfeobát szállít a belkereskedelemnek a d*»j- receni gyár.
