Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

1982. június IS., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A wicei lácíi láliptása megyénkben A barátsági gyűlés elnöksége Grósz Károly beszéde Grósz Károly bevezetőben m régi keletű magyar—len­gyel barátság jelentőségét hangsúlyozva elmondotta: lengyel barátainkhoz hason­lóan különös gonddal ápol­juk ennek a hagyománynak a haladó értékeit, mert tud­juk, hogy hazánk, népünk történelme nagyon sok ro­kon vonást mutat. Azt is meggyőződéssel valljuk — mondotta —, hogy a mindkét nép számára a Szovjetunió­nak a fasizmus felett aratott győzelme hozta meg azt, hogy végre ónálló nemzeti létben élve építhesse az em­beriség leghaladóbb társa­dalmi rendszerét, a szocia­lizmust. Ezzel a magyar— lengyel barátságban is új fe­jezet kezdődött: a (marxiz­mus—leninizmus, a proletár nemzetköziség eszméi, a szo­cialista építés hasonló — immár gyakorlati — felada­keresés buktatóival együtt — válságos helyzetekkel is szembe kellett néznie. Ha­zánkban 1956-ban volt a szo­cialista építésnek ilyen kri­tikus szakasza, lengyel ba­rátaink most vannak nehéz helyzetben. Hangsúlyozta, minit ahogy nálunk 1956 után sikerült a konszolidáció, ez Lengyelországban is sikerül­ni fog. A lengyel elvtársak helyzetüket reálisan elemez­ve, a marxista—leninista po­litika -alapján keresik a meg­újulás útját. Bízunk benne, hogy lengyel barátaink hely­re tudják állítani a párt és a nép közötti bizalmait s az elvi alapokon folytatott szö­vetségi politika, a szilárd munkáshatalom meghozza eredményét. tevékenysége és a különböző, nyíltan ellenforradalmi cso­portok erősödő tevékenysége arra késztette a vezetést, hogy a lengyel nép és a szo­cialista országok érdekeit fi­gyelembe véve, éljen az al­kotmány adta lehetőségével, a szükségállapot kihirdetésé vei. Ma már elmondhatjuk - mondotta a továbbiakban — hogy megszüntettük a szooir lizmust fenyegető veszélye két és erőt gyűjtünk a továb­bi eredményes munkához. A vajdasági pártszerveze­tek helyzetér'"’ "ékenységé ről elmondott^ ogy azok o szükségállapot Kihirdetésekor nagyon meg voltak gyengül­ve, emellett a sziléziai bá nyászok, kohászok közúti működtek a Szolidaritás leg­szélsőségesebb. legagresszí- vabb erői, akik hazugsággal és provokációkkal próbálták aktivizálni a tömegeket. A vajdasági púrtszervek ismer­ve saját hibáikat, akarva a lom uralkodik, fokozatosan csökkentik a szükségállapot bevezetésével járó korláto­zásokat. A gazdasági élet normalizálódott: a megszo­kott rendben folyik a ter­melés az üzemekben és az oktatás az isiről ákban és a felsőfokú tanintézetekben. A nehéz körülmények között következetesen folytatják a gazdasági reform bevezeté­sét. A pártszervek egyre ak­tívabb szerepet töltenek be az üzemek, intézmények éle­tében ; néldául javaslatukra alakultak meg a szociális bizottságok, amelyek maguk­ra vállalták a dolgozók szo­ciális problémái egy részé­nek megoldását. Nagyon jól működik a Nemzeti Újjászü­letés Tanácsa, amelynek a vajdaság területén 370 bi­zottsága van, nyolcezer tag­gal, akik nemcsak a LEMP, hanem más pártok és Külön­böző szervezetek tagjaiból és pártonkívüli ékből tevőd­nek össze. Hangsúlyozta, hogy mindezeket az eredmé­nyeket rendkívül nehéz gaz­dasági körülmények között, minden dolgozót érintő áru­hiánnyal, ellátási nehézsé­gekkel küzdve érték el. Nyersanyagellátási és más nehézségekkel küzdve min­dent megtesznek a gazdasá­gi élet normalizálása érde­kében. A Itató wicei bányá­szok példát mutatnak: ebbein az évben 88 millió tonna sze­net hoztak a felszínre, amely 11’millió tonnával több, mint \z elmúlt év azonos idősza­kában. A szocialista orszá­gok segítségének köszönhető­en az elmúlt időszakban ke­vésbé érzik a Egyesült Álla­mok és más tőkés országok gazdasági szankcióinak kö­vetkezményeit; csökkentek ellátási problémáik. Befejezésül köszöneté* noodott a lengyel párt és a 'ongye] nép iránt tanúsított -zolidari Ucsun kert. hangsú­lyozta, hogy a két nép ba­rátságában fontos szerepe van a katowicei vajdaság és Borsod megye közötti testvé­ri együttműködésnek. A vaj­A lengyel vendégek látogatása a BVK-ban párt megújulását és a párt­tal új alapokra helyezték a két nép történelmi léptékű barátságát. Legfőbb szövetségesünk lett a Szovjetunió, amely szuve­renitásunk alapvető külső garanciáját adja; azonos szö­vetségi rendszerhez, a Var­sói Szerződéshez tartozunk és közös érdekeink egyre erősödő szálakkal kötnek ösz- sze bennünket a KGST-ben. Ezen belül a kétoldalú po­litikád, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális kapcsola­taink is mind jobban bővül­nek. Nagy örömünkre szol­gál — mondotta —, hogy kö­zös szövetségi rendszerünk szilárd, sokoldalú kapcsola­taink pedig biztatóan, hatá­rozottan fejlődnek. Egyebek között arról is szólt, hogy a szocializmus építése során évszázadok mu­lasztásait pótoltuk, s gyöke­resen újat teremtve mindkét »épnek időnként —, az út­A továbbiakban arról be­szélt, hogy a szocialista épí­tés útjának nehéz szakaszán vagyunk, mi is sok nehéz­séggel küzdünk, de van reá­lis programunk. Megyénk­ben nyugodt, kiegyensúlyo­zott a politikai légkör, a dol­gozók bíznak pártunk bevált politikájában. Tapasztaltuk mondotta —, hogy a jelen­legi nehezebb helyzetben erősödött a dolgozók, a kom­munisták cselekvőkészsége, tenniakarása. Befejezésül elmondotta, hogy a barátság és a szocia­lista internacionalizmus szel­lemében erősítjük kapcso­latainkat a testvéri orszá­gokkal, s vállaljuk az ez­zel járó kötelezettségeket is. Testvérmegyei kapcsolatain­kat is úgy tekintjük, hogy lényegük a proletár interna­cionalizmusban gyökeredzik a dolgozók közös érdekeibő1 fakad és a társadalmi, poli­tikai rendszerünk közös vo­násaira épül. Végezetül sok sikert kívánt a Katowice vajdaság kommunistáinak a szocialista megújulás folya­matához. élet lenini normáihoz való visszatérést — politikai har •ot folytattak az ellensége •lökkel. A LEMP IV. plénu ma után elkezdődött ege hosszan tartó és nehéz folya­daság politikai' állami veze­tése, dolgozói és kommunis­tái nevében további sikere­ket kívánt Borsod megye és Kazincbarcika dolgozóinak a szocializmus építésében, sze­mélyes • boldogságot: életük­Zbigniew Messner beszéde Ezután Zbigniew Messner, testvérmegyénk politikai de­legációjának vezetője mon dott beszédet. Tolmácsolta ; katowicei vajdaság dolgozói nak, kommunistáinak szívé­lyes, elvtársi üdvözletét, s hangsúlyozta, hogy mos tar látogatásuk jó alkalom arra. hogy megismerjék a baráti magyar nép, a borsodi dol­gozók életét, munkáját. A lengyelországi fejlődést ele­mezve, részletesen szólt azokról az okokról, a lengye párt- és állami vezetésnél azokról a hibáiról, amelyek közrejáts'/',,ak az 1980-as események létrejöttében. El­mondotta, hogy a külső és a belső ellenség a szocializmu ■pítésében elkövetett hibó at felhasználva, az elér edményeket meghamisít« i dolgozókat manipulálva, ; Szolidaritás szakszervezete roI használva próbálták Ler •elországot kiragadni a szó alista táborból. A cél érdé kében nem riadtak vissza . hazugságoktól, a zsarolástó a pszichikai és a fizikai tér ror alkalmazásától sem. A elmúlt tíz évben .jelentősei meggyengült párt úgy vélte ogy az ellenforradalom nen ■Kivetkezhet be, de nagyot irágán fizetett ezért a téve­désért. A Szolidaritás szélső­séges elemeinek bomlasztó mat: a párt sorainak megtisz­títása és a párt egységének megteremtése. A vajdasági oártszervek létszáma jelen­ősen, sok tízezer fővel le tökkent; sokan visszaadtál tg,könyvüket, sokat töröltek i kizártak, de ma már a léziai pártszerveknek 29!i ■r aktív tagja van. Elmondotta, hogy a szük- "gállapot bevezetése óta a mszolidációs folyamat egy or területen látványosan negindult, sok párttaggyű- ést és találkozót tartanak; lialógust folytatnak a társa­dalom minden rétegével A vajdaságban rend és nyuga­tion. * A barátsági gyűlés után lest vérmegyénk delegációja a Borsodi Vegyi Kombiná­tot kereste fel, ahol a vál­lalatról szóló film megte­kintése után üzemlátogatá­son ismerkedtek az itt dol­gozók munkájával. A ven­dégek többek között megte­kintették a Polimer üzem központi irányító termét, s nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a korszerű technikáról és a BVK termékeiről. Len­gyel vendégeink kazincbar­cikai programja városnézés­sel fejeződött be. A tét: három órán belül Amíg „hűteni” kezűik a borsét A kombájnosnak borsódzik a háta. A borsótól. Húszmé­terenként kaparja ki a ka­sza közül a földet. A trak­toros óránként a sorompoör- rei vitatkozik. Mi lenne, ha egyszer a vonat előtt át­eresztene? Az emberek a fejtögépeknél a traktorost szidják. Hol késik? Az ága­zatvezető »z esőt szidja — a búza miatt csak félig —, hiszen egy teljes hetet állt a munka. Most. reménykedik. Lényegében ennyi az egész, amit röviden úgy írhatnánk le: a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetben zavartalanul halad a zöld­borsó betakarítása. A tét: három óra. Ennyi időn be­lül kell felszedni a tábláról a terményt, s a tizenhárom kilométernyire fekvő telepre beszállítani, ott kifejteni, majd a Miskolci Hűtőházija eljuttatni. Ez a távolság már több mint húsz kilométer. Ha túllépik a három órát, a borsó menthetetlenül elrom­lik;. A kombájnos — Egy közepes tóvoiugró messzebb er fokiét, mint amennyit elakadás nélkül haladhatok — mondja a kombájnos. — Fekszik a bor­só, kénytelenek vagyunk na­gyon leereszteni a vágóasz­talt. A legkisebb terep - egyenetlenség elég viszont ahhoz, hogy kaszálás helyett a . földet túrjuk. Szinte mé­terenként meg kell állni. Na­ponta, ha százszor nem ug­rok le a gépről, s kapaszko­dók vissza, akkor egyszer sem. Schuh er Ödön ágaaatveze­l.ő: —- A helyükben marén szétrobbantam volna az ide­gességtől. Nyugodt emoerek. Pár perc alatt tényleg ki­tűnik, hogy többet állnak, mint mennek a kombájnok. Amelyek nem is kombájnok Orosz Mihály, a vezetője: — Kívülről kombájnnak hot. hiszen vú c a kasza, s forog a moto;. ., de a dob nem csépel. Benőre fektet­jük a borsót, s pár órás fonnyasztás «tan. innen sze­di fel a Hamster. Pontosab­ban: rendre fektetnénk, ha bírnánk. Ennek a borsónak legalább a negyede ott ma­rad a földön. Ha a külön­ben jó termésnek minden szemét betakaríthatnánk, leg­alább ötven hektárral kelle­ne kevesebbet termeszte­nünk. Az ágazatvezetőre nézek, *1. vábólint: — Így van. Sőt, es különös dolgot fűz hoz­za — Most ae egyszer nem örülök, hogy ennyire jól si­került a vegyszeres gyomir­tás. Májusban hatszor esett, de mindössze 20 milliméter csapadék hullott le. Ez any- nyira kevés, hogy a borsó szára nem bírta, a növény a talajra tapadt. Ha lennének gyomok, akkor az feltá­masztaná a hüvelyeket any- nyira. hogy a kasza alábúj­jon. De így ez idegölő mun­ka. Az órámon néztem, tíz perc alatt tizenegyszer akadt el a kombájn. Tízéves öreg gép ez, de ebben a munká­ban jelenleg semmilyen tí­pus nem múlja felül. Mert nincs jobb. Az ágazatvezetö Mostanában a borsót ké­nyes növénynek tartják. A magyarázat aligha a nővén} megváltozott életfolyamatai­ban van. sokkal inkább ab­ban. hogy termelésének költ­ségei jobban nőttek, mint ahogy az árát emelték. Így akik szakmai okokból nem ,adnak húsz mázsás hektá­ronkénti termést elérni — ami a gazdaságosság kulcsa — előszeretettel használják a kényes kifejezést. Az ágazat­vezető : — A termesztése sem le- snyálom. A növény érését úgy kell irányítani, hogy a szakaszosan — napos, hetes eltérésekkel — vetett kilenc fajta, folyamatosan, egymás után érjen be. Zöld futósza­lag ez. A kombájnnak azon a napon kell oda érnie a kö­vetkező táblára, amikor ott a minőség, a zsengeség meg­követeli. Ha az agronómus rosszul tervezett, altkor az elöregedésből származó kár, több százezer forintot tehet ki. Ez a mi felelősségűnk, a többi az időjáráson múlik. A fejtögépek mellett sasi figyeltem, hogy mennyi ide­ig altnak munka nélkül áss ein betek. Akkor már tud­tam: a minőség érdekében, nemcsak teljesítménybérben, hanem olyan prémiumfelté­tellel dolgoznak, hogy ha a termés hetven százalékát el­ső osztályban veszik át, ak­kor keresetük húsz százalé­ka lehet a prémium. A mun­kaszervezés kitűnőre vizsgá­zott. Mire a söprést befejez­ték, érkezett a terménnyel teli ójabb Hamster-kocsi. Ki­véve egy esetet. Az ágazat- vezető savanyúan mondta: — A sorompó. Ezt elfelej­tettük bekalkulálni a ter­vekbe. A gépész A három óra nagy úr. Ha állnak a fejtőgépek, kevesebb a teljesítmény. Az IFA, ame­lyik a hűtőházba szállítja a terményt, viszont nem vár­hat, így néha negyednyi ra­kománnyal indul el. Az ál­lomáson, ahol négy, korsze­rűnek aligha nevezhető gép fejti a borsót, a gépész a mindenes. Neve Dávid János. Éppen a rostát, tisztította: — A tisztaság lényeges. A minőség is. hiszen első osz­tályú terményért ma már ki­logrammonként tíz forintot kapunk. Tizenöt éves gépek­kel dolgozunk. Sok baj nincs velük. Két műszakban; éjjel, nappal fejtünk, így megállás sincs. Több mint 250 heti tárról érkezik ide borsó, s így a gépekre na­gyon oda kell figyelni, hi­szen a kombájnokat a határ­ban pótolhatjuk, de ezeket itt, aligha. Igaz, jól is kere­sünk. Schiller Ödön: — Hogy kényes növény? Lehet, sőt termesztése is bonyolult. De nincs olyan része, amely ne lenne hasznosítható. Árbevé­tele nagy; 5,2 millió forint, nyeresége csekély. Idén 120 ezret terveztünk rá. Talán ezért nem szeretik. De kiváló elövetemény, hiszen gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok! telepednek meg. A búza utá­na négy-öt mázsával maga­sabb termést ad. Szalmája,’ azaz szára és hüvelye, amit melasszal keverve silózunk, értékes, s mennyiségileg is sok, hiszen évente 2500 ton­nát tartósítunk. így szerintem megéri. Már csak azért is, mert ebben a gazdaságban a búza is hozzám tartozik, s tudom, hogy annak árbevéte­lét mennyivel növeli a bor­só, Termesztésének haté­konyságát így kölcsönhatás­ban kell nézni. Mert a gaz­daságosság nálunk is cél; Mint gondolom, mindenütt ez a lényeg. , — kármán —; j i

Next

/
Thumbnails
Contents