Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. június 17., csütörtök A Szovjetunió újabb békekezdeményezéseit terjesztette elő a világ- szervezetben Gromiko külügyminiszter. A szovjet diplomácia veze­tője az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakán szólalt fel. Leonyid Brezsnyevnek az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán Andrej Gromiko külügyminiszter ál­tal tolmácsolt üzenetéről szólva Mijazava Kiicsi japán kabinetfőnök, a kormány hi­vatalos szóvivője szerdán ki­jelentette: — Először történt, hogy egy állam nyilvánosan álta­lános kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy első­ként nem alkalmaz atom­fegyvereket Minthogy azon­ban ennek politikai háttere, indítéka nem világos, a ja­pán kormány egyelőre tar­tózkodik a véleménynyilvá­nítástól. Figyelemmel kíséri majd. hogy a szovjet kötele­zettségvállalás milyen hatás­sal lesz a hadászati atomfegy­verek csökkentéséről június 29-én kezdődő amerikai— szovjet tárgyalásokra. Véle­ményét ezután fogja ismer­tetni. Az El Pais, a legnagyobb példányszámú spanyol napi­lap és az Aya című, katolikus irányzatú madridi lap szer­dán az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakáról adott tudósításának címében emeli ki: a Szovjet­unió kötelezettséget vállalt arra, hogy nem alkalmaz el­sőként nukleáris fegyvert. A spanyol rádió szerda reggeli híradójának kommentátora nagy jelentőségű, egyoldalú leszerelési intézkedésnek mi­nősítette a szovjet bejelen­tést Lázár Gyeriy fogadta G. I. Marcsikét Pénteken szovjet—ameri­kai külügyminiszteri talál­kozóra kerül sor New York­ban — jelentette be Dean Fischer, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője. Amerikai hivatalos szemé­lyiségek szerint Andrej Gro­miko és Alexander Haig külügyminiszter újabb — immár a harmadik — talál­kozóján elsősorban a nukleá­ris fegyverzet csökkentésé­vel kapcsolatos kérdésekről, valamint Izrael libanoni in­váziójáról lesz szó. Wa­shingtonban nem tartják le­hetetlennek, hogy a tárgya­lások a két külügyminiszter között még szombaton is folytatódnak. Az amerikai külügyminisztérium ugyan semmit sem közölt a talál­kozó napirendjéről, de kül- ügyminisztériumi források tudni vélik, hogy Haig köz­vetlenül tájékozódik Leonyid Brezsnyevnek, az ENSZ-köz­gyűlés rendkívüli ülésszaká­hoz kedden intézett bejelen­téséről, amely szerint a Szov­jetunió nem alkalmaz első­ként nukleáris fegyvert. Wa­shingtonban azt sem tartják kizártnak, hogy a tárgyalá­sokon szó lesz az esetleges szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról. Fiáig külügyminiszter csü­törtökön utazik Reagan el­nök kíséretében New York­ba. Az amerikai elnök a ter­vek szerint a nap folyamán felszólal az ENSZ-közgyűlé- sének rendkívüli leszerelési ülésszakán. BaziÉia érkezett Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívásába szerdán Magyarországra érkezett Jo­hannes Rau, a Német Szövet, ségi Köztársaság Északrajna- Vesztfália tartományi mi­niszterelnöke. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter fo­gadta. Jelen volt Georg Sperl, az NSZK budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gurij Ivanovics Marcsukot, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Szovjet­unió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnö­két, aki Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására tartóz­kodik 'hazánkban. A szívé­lyes, baráti légkörű találko­zón jelen volt Aczél György, Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Tétényi Pál, a Tu­dománypolitikai Bizottság titkára. Részt vett Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Olimp Alekszejevics Csuka- nov, az SZKP KB osztályve­zető-helyettese. Szerdán a Parlamentben befejeződtek Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Gurij Marcsuk akadé­mikus, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettese, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságá­nak elnöke közötti megbe­szélések. A baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodott Gurij Marcsuk és kísérete ellátoga­tott a Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinátba, a Csepel Vas­es Fémművekbe, a Köznonti Fizikai Kutatóintézetbe, meg­ismerkedett az MVMT teher­elosztójával, az Energiagaz­dálkodási Intézettel és más in­tézményekkel. A budapesti Műszaki Egye­tem rektori tanácsa Gurij Marcsukot tiszteletbeli dok­torává választotta./ Aczél Györggyel, a Minisz­tertanács elnökhelyettesével folytatott szívélyes, baráti lég­körű zárómegbeszélésen átte­kintették a két ország közötti kétoldalú, és a szocialista or­szágok közötti sokoldalú együttműködés kiszélesítésé­nek lehetőségét, a látogatás során felmerült javaslatokat, és emlékeztetőt írtak alá, melyben megfogalmazták az együttműködés továbbfejlesz­tésének fő irányait. Gurij Marcsuk elutazás előtt az MSZMP KB székházában ta­lálkozott Kádár Jánossal, a Központi Bizottság első titká­rával. A vendégek szerdán este el­utaztak hazánkból. Mii pátlmiií Klopfte meopfa Tegnap délelőtt megyénk­be érkezett Nguyen Vac Ngoc, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága propaganda alosztályának ve­zetője. A vendéget Miskolcon, a megyei pártszékházban Nagy Zoltán, a megyei párt- bizottság titkára tájékoztat­ta a megye életéről, a poli­tikai munka időszerű kérdé­seiről. Ezt követően a megyei oktatási igazgatóságon elő­adást tartott a Vietnami Kommunista Párt V. kong­resszusáról és az ország je­lenlegi helyzetéről. Vietna­mi vendégünk tegnap, a dél­utáni órákbai.1 az edelényi járásba látogatott, majd ma elutazik megyénkből. Georgi Dimitrov és korunk címmel nemzetközi elméleti konferen­ciát tartanak Szófiában. A képen: a magyar küldöttség, középen a küldöttség vezetője, Aczél György, az MSZMP PB tagja. Plenáris üléssel és három szekcióban folytatódott szer­dán Szófiában a Georgi Di­mitrov születésének 100. év­fordulója alkalmából rende­zett nemzetközi elméleti kon­ferencia. A délelőtti plenáris ülésen több külföldi küldöttség ve­zetője szólalt feL A délutáni szekcióüléseken a magyar pártküldöttség tag­jai is felszólaltak, köztük Szokolai Katalin, a Politikai Főiskola tanára. Borsi Emil, a Politikai Főiskola tanára. A nemzetközi elméleti kon­ferencia csütörtökön ér véget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására június 11— 16. között Lionel Sotonak, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkársága tagjának vezetésével kubai pártküldöttség tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. A delegációval megbeszélést folytatott Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott találkozó­kon véleménycserét folytat­tak a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzet értékelé­séről, az MSZMP és a Kubai KP gazdaságpolitikai mun­kájának tapasztalatairól, Ma­gyarország és Kuba szocia­lista építőmunkájának, két- és többoldalú gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseiről. A kubai delegá­ció látogatást tett az Orszá­gos Tervhivatalban, a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban. A Veszprém megyében tett látogatás során a kubai vendégek ipari és mezőgaz­dasági üzemek tevékenységé­vel ismerkedtek. A Lionel Soto vezette ku­bai pártküldöttség szerdán elutazott hazánkból. Egy forradalmi életút tablója ízéi éve sz Dimitrov 1909-től 1923-ig az Általános Munkás Szak- szervezeti Szövetség titká­raként dolgozott. Lenint követve fellépett az értel­metlen háborúval szemben, részt vett a Balkáni Szoci­áldemokrata Föderáció és a Kommunista Intemacio- nálé munkájában. 1923. jú­nius 9-én Cankov generá­lis jobboldali államcsíny­nyel átvette a hatalmat. Az ellene szervezett felkelés szeptember 23-án Vrescs községből indult, és hama­rosan az egész északnyu­gati országrészre átterjedt. Dimitrov és Kolarov veze­tésével nyolc városban és 440 községben létrehozták a munkások és parasztok for­radalmi hatalmi szerveit, amelyhez a fazismuselle- nes középrétegek is csat­lakoztak. Az élet igazolta a dimitrovi egységpolitika életképességét, annak elle­nére, hogy a bolgárok első népi-nemzeti antifasiszta harca akkor még nem győzhetett. Véres megtorlás követ­kezett, Dimitrov emigráció­ba kényszerült. A követke­ző évtizedben Európa kü­lönböző városaiban; Moszk­vában, Bécsben, Berlinben élt és minden erejét a bol­gár, a balkáni, és a nyu­gat-európai kommunista- és munkásmozgalom kibon­3. Harc a törpe vádlókkal Dimitrov a lipcsei perben takoztatására fordította. A Kommunista Internacioná- lé tekintélyes vezetőjeként nagy erőfeszítéseket tett a nemzetközi proletár egy­ségfront létrehozása és a szövetségi politika kidolgo­zása érdekében. Amikor Hitlead; 1933-ban Németország kancellárjává választották, első dolga volt lecsapni a haladó társadal­mi mozgalmakra. Ennek előkészítéseként 1933. feb­ruár 27-én éjjel —, mint azóta ismeretes — a nácik felgyújtották a Reichstag épületét. Provokatív céljuk az volt, hogy a választások előtt a német nép, sőt az egész világ előtt kompro­mittálják a kommunistákat, megvádolva őket a bűntett elkövetésével. A Reichstag még lángokban állt. a vizs­gálatot még el sem kezd­hették, de a fasiszta sajtó máris tényként tálalta: „A gyújtogatás a kommunisták műve volt és egy nemzet­közi kommunista felkelés jeladásának szánták”. Meg­kezdődött a kommunisták,' szociáldemokraták, szak- szervezeti aktivisták letar­tóztatása. őrizetbe vették Dimitrovot és két bolgár harcostársát is. Göring monstre-pert készített elő, amellyel a fasiszta terror a koncentrációs táborok fel­állításának szükségességét kívánta indokolni. A biro­dalmi rádió egyenes adás­ban közvetítette a tárgya­lást. Göbbels a győzelem biztos tudatában rengeteg újságírót csődített össze, a hamis tanúk sokaságát so­rakoztatta fel. Tervük azonban csődöt mondott. Dimitrov —, aki vállalta saját védelmét — a per során higgadt ala­possággal, érvekkel, nagy­szerű agitátor erényeket csillogtatva pontról-pontra megcáfolta a vád képtelen állításait. Átlátva a fasisz­ták szándékain, nem véde­kezett. vádlottból vádlóvá lépett alő: feltárta a fa­siszta provokáció céljait, s nevetséges helyzetbe hozta a német fasizmus főkolom­posait. Emlékezetes záróbeszédé­ben az alábbiakat emelte ki: „Védelmezem kom­munista forradalmi becsü­letemet ... Védelmezem éje­tem értelmét és tartal­mát ... ezért akartam be­bizonyítani, hogy a kom­munista pártnak egy ilyen bűncselekményben való részvételhez semmi köze nem volt...” Tudta, hogy beszéde nemcsak a bíróság­nak szól. hanem elsősor­ban a német kommunis­táknak, ezért meghatároz­ta közvetlen feladataikat: „Tömegmunka, tömegharc, tömegellenállás. egység­front, semmiféle kaland!” Dimitrovot bátor és kö­vetkezetes magatartása mi­att, valamint a világ ha­ladó közvéleményének til­takozására Harcostársaival együtt 1933. december 23- án a fasiszta bíróság kény­telen volt felmenteni. A törpék vesztettek. V. F. (Következik: Egység — Dimitrov szellemében) Reagálások Brezsnyev izoidiro QimiMonferencia

Next

/
Thumbnails
Contents