Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

«9 ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. június 16., szerda Kályha, kánikula, közművelődés A mi kertünk is zöldül Töprengés a miskolci nyári műveszeti programról Évtizedek óta kicsit irigy­kedve figyelt a miskolci ál­lampolgár Szegedre, Gyulá­ra, Szentendrére, Egerre, Pécsre, sőt olyan kisebb he­lyekre is újabban, mint Kis- várda, Nyírbátor és még né­hány más városra, amelyek­nek nevét nyaranként sze­mébe lökte az országosan terjesztett plakát, napi kul­turális programját hirdette a rádió, a televízió, a nyom­tatott sajtó. Igen, irigykedve néztük ezeket a városokat, mert ott volt nagymúltú nyári színház, szabadtéri já­téksorozat, volt várszínház, utcaszínház, templomkon­cert stb. A más kertje mint­ha mindig zöldebbnek tűn­ne, s nem vettük észre a magunk nyári programjait, amelyek első ízben tavaly álltak össze koncepciózus, több hónapot átölelő, sokszí­nű műsorrá, s most 1982 nyarának kezdetén talán to­vább szélesednek, új hajtá­sokat sarjasztanak, színesed­nek, gazdagodnak, vonzób­bakká lesznek. Igen, tavaly már elkezdett a mi kertünk is tervszerűbben zöldellni, s az idei nyári programunk már a tavalyi kezdetekre épülhet. Miskolc 1982-es nyári programjáról beszéltünk igen hosszasan és sokoldalúan azon a megbeszélésen, amit a minap a Miskolc városi Művelődési Központ hívott össze, eredetileg sajtótájé­koztatónak szántan, de több órás, baráti hangulatú, a vá­ros művelődési életét sokol­dalúan körüljáró beszélge­téssé terebélyesedve. A vá­rosi tanács és a művelődési központ irányította nyári programot Halmai László, a művelődési központ igazga­tója ismertette, s részletei­ben kiegészítették a tájékoz­tatást a rendezvények mű­vészeti vezetői, irányítói. A Miskolci nyár 1982 so­rozat részletes programját naptárszerűen ismertetni ta­lán szükségtelen jóelőre, ide­jében felhívjuk majd az ér­tékekre a figyelmet, most csak néhány jobb vonulatát jelezzük. Alapvető tulajdon­sága a miskolci nyári prog­ramnak, hogy elsősorban a szabadtéri, idegenforgalmi, lakótelepi lehetőségekre épül; sokszínű, többrétű, hogy a miskolciak, .az itt üdülők, az ide látogatók, vagy éppen a műsorok kedvéért ide uta­zók válogathassanak, tervez­hessenek, tudatosan éljék át a nyári programot. Kiemelkedő eseménynek számít mindenképpen a di­ósgyőri várra épülő nemzet­közi Kaláka folknapok meg­rendezése július 3—4-én, amelyen több külföldi folk- együttes vesz részt az NSZK- ból, Ausztriából, Romániából és természetesért a hazaiak. Ehhez színes gyermekünnep is kapcsolódik. Negyven-öt- ven vásáros sátor kínál por­tékákat, lesz a kicsik szóra­koztatására cirkusz, kaszka- dőrbemutató, egyéb. Merő­ben más jellegű a július 12- re tervezett, ugyancsak Di­ósgyőrött létrehozandó lézer­bemutató, amelyen Csáji At­tila mutatja be e modem technika művészeti alkalma­zásának lehetőségeit. Há­romnapos országos fafaragó­kiállítás és -konferencia lesz július 30-a és augusztus el­seje között, s ennek kereté­ben a Műhibán felállítandó emlékmű ügyében helyszíni tárgyalást tartanak. A diós­győri várban lép fel augusz­tus első napjaiban több elő­adásban Köllö Miklós Do­minó pantomimegyüttese; augusztus közepén country- találkozó lesz a Gárdonyi­parkban, az augusztus 19— 20—21-i rockszínházi bemu­tatók a tavalyi Sztárcsinálók című rockoperát ismétlik, de 22-én új darabot is látha­tunk, Lázadók, széniek, sé­rültek és mi magunk cím­mel. Szeptemberben a Csa- nyikban rendeznek rockna­pot. Változatlanul gazdag a zenei program. A Muzsikáló udvar most elsősorban ka­maraegyütteseket szerepeltet, a Collegium Musicum soro­zatban tíz hangverseny lesz az avasi templomban, há­rom nagyobb koncert a di­ósgyőri várban; nosztalgia- gálaműsort terveznek a nyár zárásaként. A nyári program nagy att­rakciójának kell tekintenünk a Muzsikáló udvarban ta­valy kezdett operák folyta­tását. A tavaly bemutatott Cimarosa-vígoperát, A titkos házasságot még öt alkalom­mal mutatják be; új bemu­tató lesz Mozart Don Jüan­ja és a sorrendben először látható Ökör a háztetőn, Da­rius Milhaud és Jean Coc­teau közös alkotása, a ba­lettre épülő, a húszas évek párizsi kávéházi hangulatát idéző játék. Ezek bizonyára országos érdeklődést kelte­nek. S persze lesz még sok­féle rendezvény az ifjúsági parkban, lesznek különböző — fafaragó, nyelvi, olvasó, képzőművészeti, honismereti, természetvédelmi, régészeti — táborok, elsősorban ta­nulók részére. Ez a miskolci nyári prog­ram talán ma még nem ren­delkezik olyan országos hír­névvel, mint korábban élet- rekelt társai. Jellegében is más, mint Szeged, vagy Szentendre, de néhány da­rabja, elsősorban a Muzsi­káló udvar vígoperái, a lé­zerest, a nemzetközi Kaláka folknapok, a rockszínház be­mutatói sokakat vonzhatnak nemcsak a városból és a me­gyéből, hanem távolabbi he­lyekről is. Ha nem eleve le­becsülő tekintettel vizsgál­juk Miskolc nyári tervét, úgy meg kell állapítanunk, nemcsak a szomszéd kertje zöld, a mienk is zöldül és virágzik. Talán még bátor­talanabbul, kicsit el is kés­ve. De vannak benne ide­genforgalmi vonzerőt is je­lentő színek. Ám le kell kflzdenünk rossz vélekedéseket, előíté­leteket, tudatosítanunk kell magunkban és mások között, hogy Miskolcnak ipara mel­lett művészeti élete is van, s ősi gimnáziuma, 159 éves színháza, múzeumai, fél év­ezrednél öregebb műemléki temploma és egyéb értékei mellett, a nyári idényben — hosszan, egész nyáron át — olyan művészeti programot is kínál, amelyért érdemes itthon maradni, s amelyért érdemes idejönni. És propa­gandánkban sem kellene ta­lán annyira tartózkodónak lennünk. Nem válik őszig Miskolc Szeged versenytár­sává. Ez nem is ítél. De az adott lehetőségekkel- jól sá­fárkodva messze előbbre lép­het. Bizalommal nézünk elé­be ... (benedek) Akik jártak tánciskolába, tudják jól, mit jelent az a kifejezés: a „kályhától in­dulni"; vagy a „menjünk vissza a kályhához”. Amíg az ember megtanul egy táncot, jó tudnia, honnan kell kez­deni (s melyik lábbal), mi az a biztos pont, ami nem té­veszthető el. Hát akkor in­duljunk el a kályhától... * Minap „kedves” sorok je­lentek meg lapunk hasábjain úttörők tollából. Arról szá­moltak be, hogy miskolci mű­velődési házaktól és könyv­tártól milyen és mennyi se­gítséget kaptak szabadidejük eltöltéséhez, hasznos felhasz­nálásához. Jól időzítették „felszólításukat”, ajánlották társaik figyelmébe unalom helyett az említett intézmé­nyek programjait, hiszen e héttől igazán van szabadide­jük az iskolásoknak, itt a va­káció. A szünidei gyermekfoglal­koztatásokról mi magunk is szoktunk szólni, lényegesebb­nek persze azt tartjuk, ami miatt a gyerekek is tollat fogtak; a rendszeres, folya­matos kapcsolattartás esemé­nyeit; azt, hogy az iskolák és a közművelődési intézmények mennyire tudják érvényesíte­ni kölcsönösen adott lehető­ségeiket. S nem csupán Mis­kolcról lehetne e tekintetben jó példát hozni. Többnyire persze úgy van, hogy a pozi­tív jelenségek kapnak nyil­vánosságot. És ez olykor azt sejtetheti, hogy rendben va­gyunk ez ügyben. Pedig ez még nincs így. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács elmúlt év végi ülése elé került (a korábbi öt évet összefoglaló) tájékoztató írá­sos anyagában ez fogalmazó­dott meg: „Fejlődött a köz­oktatási és közművelődési intézmények együttműködése, azonban még további fel­adatok vannak e két nagy nevelési rendszer egymásra- épített, tervszerű munkájá­nak kialakításában.” Hogy jócskán akadnak bi­zony tennivalók, arról sok beszélgetés, tanácskozás sze­mélyes megnyilatkozása ta­núskodik. A szélsőségek kö­zött hallani például iskola- igazgatók és népművelők rossz viszonyáról, szemben­állásáról; a közös munka, az együttműködés emberi balga­ságokból épített akadályairól. Népművelőket hallgatva úgy áll a dolog, hogy az iskolák­ban van ellenállás, onnan fúj a „presztízsféltés szele”, az iskolák vezetői inkább a me­revebbek, a nehezebben moz­dulni akarók.., Pedagógu­Ma, szerdán délután fél 4 órakor Erwin Skeib, az NDK magyarországi Kultúrcentru- mának igazgatója nyitja meg Sajóbábonyban azt a kéthetes* kulturális programsorozatot, melyet a nagyközségi nép­frontbizottság és a Déryné Művelődési Ház szervezett és rendez. A megnyitóval egy­ben megnyílik A pémet klasz- szicizmus emlékhelyei című irodalmi dokumentumkiállí­tás is a lakótelepi bemutátó- teremben. Még ugyanezen a napon, vagyis ma délután 5 órakor a vegyiművek szocia­lista brigád vezetőinek fóruma soktól viszont ugyancsak hall­ható annak felidézése, amikor még a falusi tanító egyedül volt a mindenes, s kultúra­szervező erejéből mozgalma­sabb élet született sokszor, mint a mai „munkamegosz­tásban”. Nem a mi dolgunk igazsá­got tenni ez ügyben, de szól­ni kell e helyütt is róla, mert mind több fórumon hangzik el az iskola és a közművelő­dési intézmények együttmű­ködésének szükséges jobbítá­sa. A közelmúltban közmű­velődési felügyelőink találko­zóján is mindig visszatértek e témához: akár arról volt szó, hogy „változatlanul je­lentős a tiszteletdíjas és szak­képzetlen népművelők ará­nya”; akár azt feszegették a felszólalások, hogyan lehet a kistelepülések kulturális alap­ellátásán javítani; a vélemé­nyek mindig ott kötöttek ki, hogy az oktatási intézmé­nyek, az iskolák nélkül nem beszélhetünk közművelődés­ről; a párhuzamos „haladás” végső soron hely ben járást eredményez. Ahhoz, hogy a fellelhető hiányosságokat meg lehessen szüntetni, népműve­lőknek és pedagógusoknak, a helyi tanácsok vezetőinek, a járási és megyei felügyeleti szerveknek egyaránt megvan a maguk teendője. A közmű­velődési felügyelők maguk is javasolták a továbbképzések olyan formájának éltetését, ami alkalmat ad az oktatási emberekkel való találkozás­ra, véleménycserére, az egy­séges szemléleti és cselekvési „program” kialakítására. Ez lenne tehát az a bizo­nyos „kályha”, ahonnan újra el kellene indulni, a helyes lépéseket megtalálni a to­vábbhaladáshoz. Volt a fel­ügyelők- emlegetett tanácsko­zásán olyan vélemény is, hogy vigyázni kellene az együttműködés túlhangsúlyo­zásával, hiszen eddig is sokan voltak, akik így dolgoztak, hiszen régen rájöttek ennek szükségességére. Valaki pe­dig azt is mondhatná, miért éppen most, már az iskolák szünidejében, a nyárban, a kánikulában beszélni mind­erről ?! * Rekkenő meleg volt akkor is, amikor a népművelők a közelmúltban (igaz, vízpar­ton), e témáról beszélgettek. Hazafelé jövet, Miskolc egyik felforrósodott utcáján, ami­kor éppen szenvedtük a gép- kocsihaladozást: a szembejö­vő forgalomban feltűnt egy kézikocsit húzó férfi... kály- ■ hát cipelt... a kánikulá­ban ... (t. n. j.) keretében tart előadást Er­win Skeib Munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom az NDK-ban címmel. A további program is igen gazdag lesz Sajóbábonyban: csütörtökön a felnőttklubban Goethe halálának 150. évfor­dulója tiszteletére irodalmi estet rendeznek; június 22-én klasszikus német zeneszer­zők műveiből kamarazenei est lesz hallható; több isme­retterjesztő rendezvény és filmbemutató egészíti ki a programsorozatot, teszik azt teljessé vetélkedők, vásárok, kiállítások. NDK nemzeti bét Sapioiiyban Budapest egyik új szállodájába, a Déli pályaudvarnál épülő Buda-Penta Hotelbe készül az a nagyméretű dombormű, melyet Kiss Sándor Munkácsy-díjos szobrászművész készít zsennyei alkotóházában. A dombormű a múlt századi ká­véház emlékképét idézi, anyaga cseresznyefa, mérete 12x5 méteres. Magyar művészet a XX. század másét! felében A különböző adományozá­sokból 1968-ban alakult sá­rospataki képtár nemrégiben fejlődésének új szakaszába lépett: része lett a Borsod megyei Múzeumi Szervezet­nek. Ez a körülmény lehe­tővé tette, hogy a pataki és a miskolci gyűjtemények egyesítéséből megrendezzék azt a kiállítást, amely azt tűzte ki céljául, hogy a fel­szabadul ás utáni magyar mű­vészetről adjon információt. Helyszűke miatt ugyan csu­pán 130 művész 150 alkotá­sa került bemutatásra, de ennyi mű is elegendőnek lát­szik arra, hogy az utóbbi há­rom és fél évtized művésze­tének legfőbb tendenciáit je­lezze. A didaktikusán felépített kiállítás az európai iskola kezdeményezéseit követő, úgynevezett szocreál korszak bemutatásával indul. Az első csoportot Kassák Lajos, An­na Margit, Hincz Gyula, Ga- dányi Jenő, Vilt Tibor, az utóbbit, Domanovszky, Ben- cze László, Burghardt Trtzső, Csabai Kálmán, Szabó Vla­dimir ma is értékelhető képei mellett Konecsni Györgv nem éppen sikeres műve, a Rá­kóczi és Esze Tamás című műve képviseli. A természet­elvű törekvések jelentős al­kotásokkal szerepelnek, Sző- nyi freskóterve, Bemáth Aurél pasztellportréja, Szent- iványi Lajos lírai kompozí­ciója az újabb magyar festé­szet főművei. Az idősebb szentendreiek közül Barcsay Jenő, Fónyi Géza, Miháltz Pál, Diener-Dénes Rudolf, Czóbel Béla képei kerültek bemutatásra. A nonfiguratív művészet jelentős művelői; Barth a László, Kokas Ignác, Gerzson Pál. illetve a szentendreiek közül Komiss Dezső, Bálint Endre művei láthatók. Hang­súlyosan szerepel a rendez­vényen Kondor Béla, akit ma már iskolateremtő mes­terként tisztelhetünk. Részle­tes áttekintést ad a kiállítás az őt követő vagy vele együtt feltörő magyar grafika mes­tereiről. Szalay Lajos két rajzát Feledy Gyula, Reich Károly, Würtz Adám, Kass János, Csohány Kálmán mű­vei követik. Az utánuk követ­kező nagy grafikai fellen­dülés minden fontosabb sze­mélyisége megtalálható itt a narratív jellegű Pető János­tól és Somogyi Győzőtől, a fantasztikumot művelő, gro­teszk felfogású Banga Feren­cen át Szabados Árpádig vagy Hencze Tamásig. Ugyanígy a festészeti anyag a hagyományos törekvéseket felújító vásárhelyiektől (Ivu- rucz, Szurcsik, Patay) abszurd látomásokat megörökítő fia­talokig (Dienes Gábor, Nagy Gábor, Máger Agnes, Kár- páty Tamás) került bemuta­tásra. Továbbá a* szerkesztő racionális Nódler Istvántól és Óvári Lászlótól a művé­szet lényegén elmélkedő Bir- kás Ákosig mindenféle felfo­gás tanulmányozható itt. A fo­tó képzőművészeti alkalma­zására Baranyai András és Pincehelyi Sándor müvei ad­nak jelzést. A kiállítást mint­egy 40 szobor és érem egészí­ti ki Kisfalud! Stróbl Zsig­mondiéi a legújabb törekvé­sekig. Ez a kiállítás azért sem érdektelen, mert az ország egyik leglátogatottabb ide­genforgalmi helyén, a sáros­pataki várban került bemu­tatásra. 90 000 személy, te­hát sok ember találkozhat itt a mai magyar művészet értékeivel és megismerheti annak problémáit is. Végvári Lajos Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy az I. fél évben utalványra vásárolt ét az illetékes téglagyárakból kisméretű TÉGLÁT i™üs 3Ö'™ »Miért elszálltai! Július 1-től ezekre az utalványokra nem szolgálnak ki téglát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents