Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. június 2., szerda SDjfVl A téma: mindennapjaink közös gondjai okosan „belakni” ezt az or­Tükrözni a szellemi élet vitáit (cs. a.) Lukovszky László eoilékkiiliíása szágot, ahol gond például a falu életképessége, a környe­zetet érő sokféle ártalom, ahol még több mint harminc­hét évvel a felszabadulás és az ezzel járó emberi újjá­születés után is az évezredes kiéhezettség maradványai munkálnak az emberekben, és hátráltatják a megfelelő és szükséges életmód-kultúra kialakulását. A találkozó résztvevői sok­féle kérdéssel fordultak a vendéghez, elsősorban a kör­nyezetvédelem gondjainak köréből való témákkal. Töb­ben talán nem is feleletet vár­tak tőle, hiszen mit is vála­szolhatott volna néhány kér­désre, hanem hangosan együttgondolkodtak vele. Né­ha szenvedélyesen fogalmaz­va is. A hosszú beszélgetés alapvetően tükrözte a Lázár iránti tiszteletet és bizalmat, nem kevésbé azt, hogy az ol­vasók — legalábbis a jelen­voltak — nemcsak a szépiro­dalomra kíváncsiak, hanem a közgazdasági témákra, min­dennapjaink „non fiction” gondjainak felvetésére is, s a társadalom egészének javára szolgáló intézkedések szorgal­mazását várják a közíróktól. Ez a „szépirodalom-mentes” könyvheti találkozó ezt ta­núsította. (bm) tán, a Látóhatár egyik szer­kesztője, nem ezt a kifejezést használta. Csupán „illusztrá­lásnak” jelezte a választást, a meghívást, amely kifejezi a folyóirat törekvéseit is. Azt, hogy a mai sokszínű, meny- nyiségileg is nagyon gazdag, megjelent irodalmi anyagból a tájékoztatás, az orientálás, a figyelemfelkeltés igényével válogatnak. A Látóhatár, mondotta, nem „szuperfolyó­irat”, s nem is törekszik az lenni. Viszont megpróbálja (s ez idővel és anyagiakkal is takarékoskodás), hogy ki­egyenlítse a különböző folyó­iratok publicitásának kü­lönbségeit, jelezze azokat a témákat, amelyek iránt meg­élénkül az érdeklődés, s fel­erősítse, közvetítse az iroda­lom- és a művelődéspolitika fontos gondolatait felvető írásokat. De nem elhanyagol­ható szerepet játszhat a fo­lyóirat abban is, hogy vala­miféle párbeszéd alakulhas­son ki ezekről a kérdések­ről. Egy termékeny eszme­csere elősegítése fontosnak ítélt feladatuk. S mindenek- felett az sem közömbös, hogy a Látóhatár mintegy tükröző­je is az irodalmi termés leg­javának (legalábbis az lehet), s így a napi irodalomról kap­hatunk általa valamiféle ké­pet. A júniusi Napjainkból Tataik népművészet ívijieménys Az évszázadai' során felbecsülhetetlen értékű alko­tásod születtek a tadzsik népművészek keze nyomán. A nem i égen megnyit etnográfiai múzeum gyűjteménye jelentei, töb- mint tízezer értékes darabból áll. Sok al­kotás Tr>i-ö‘rorszagba Bulgáriába. Iránba, Irakba, In­diába f an-naciszáobg, az NDK-ba és Kubába került. 4 tadzsik díszítőművészet századokkal ezelőtt kelet­kezett a gazdag fantáziájú művészek kézi megmunká­lásaik sir ári gyakran alkalmazzák az aranyszálat. Sa- lá.os a kerámiájuk Szeretik a cizellált és intarzia-be­rakásokkal díszített rézedényeket. Az aprólékos, finom kidolgozású tárgyak ma is igen keresettek. Menyasszonyi fejdisz Rézkancsók a műit századból. Koncertek, tárlatok Lázár István közel harminc esztendeje a fővárosban la­kik, de kevés ember kötődik olyan sok szállal szülőváro­sához. Sárospatakhoz és szü­lőföldjéhez, a zempléni táj­hoz, mint ő. Közíró, aki min­dennapos tevékenységében annyit foglalkozna szülőpát­riája gondjaival, bajaival, örömeivel, bizonyára egy sem. Öt hívta meg baráti ta­lálkozóra hétfő délutánra a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, a könyv­hét egyik íróvendégeként. Köszöntőjében dr. Kömyey Lászióné, a könyvtár igazga­tója Lázár írói közéletiségét emelte ki a nagy számban megjelent érdeklődő előtt. Kereken két és fél óra hosszat tartott az érdekes gondolatcsere, amelyen nyo­ma sem volt semmiféle pro- tokoUaritásnak, szokványos- sablonos-illedelmes kérde- zősködésnek, hanem igazán, a szó legszorosabb értelmé­ben vett közéleti töltésű gon­dolatcsere volt a vendég ér­deklődési körét, tématerüle­teit jól ismerő olvasók, a ve­le együtt napjainkért és jö­vőnkért felelősen gondolko­dó érdeklődők és az író kö­zött, Lázárt — mint mondot­ta — az izgatja, miként lehet Volt egy pillanat, amikor felötlött bennem a kérdés, ugyan kinek a vendégei va­gyunk? A Miskolc városi Könyvtáré-e, vagy a Látóha­táré? Végül is mindegy volt, ki vállalta a házigazda sze­repét. Nekünk, viszonylag ke­veseknek, akik elfogadtuk a meghívást hétfő estére a Jó­zsef Attila Klubkönyvtárba, többet mondott a szellemi' izgalom, amelynek részesei lehettünk. Nagyon» is külön­böző alkotókat hívott meg ugyanis asztalához a Látóha­tár; című folyóirat erre az es­tére: Kalász Lászlót, a pát­riánkban élő költőt, aki Tar­ján Tamás szavait idézve, „egyszerre bátyja az irodal­mi ínyenceknek és a populá- risabb ízlésűeknek”, Garai Gábort, aki verseiben vasko­san vállalja fel a közélet gondjait, tennivalóit (ezúttal annak volt keve.sebb jelentő­sége, hogy két hónapja a fo­lyóirat főszerkesztői tisztét is ellátja). És említhetném Tar­ján Tamást is, aki kétféle sze­repkört is vállalt erre az es­tére; kalauz volt a költőkkel, a mai irodalmi élettel való ismerkedésben, s alkotó-pa- rodista, Kolozsvári Grand- pierre Emil stílusát felvillan­tó írásával. Amolyan irodalmi svédasz­tal köré invitálták tehát ben­nünket, noha Zimonyi Zol­Egy éve távozott el közü­lünk Lukovszky László két­szeres Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész. Miskolc képzőművészeti élete, a Mis­kolci Galéria mast emlék- kiállítással tiszteleg a város művészének emléke előtt. A Galéria korábban felhívással fordult a lakossághoz, a kö- zületekhez, hogy az elhunyt művész munkáit egybegyűjt- 6e, illetve azokról valamilyen katasztert készíthessen. A felhívás nyomán igen sokan ajánlották fel a birtokukban levő Lukovszky-műveket ki­állításon történő bemutatás­ra. Nagyon gazdag anyag gyűlt össze a Miskolci Galé­riában, amelynél: rendezését Dobrik István művészettörté­nész megkezdte. A magáno­soktól, közületektől, múzeu­mokból beérkezett festmé­nyek, grafikák, egyedi rajzok válogatását bemutató tárlatot június 4-én, pénteken dél­után öt órakor Nagy Zoltán, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára nyitja meg, s az egy hónapig láto­gatható. A Napjaink júniusi számá­ban megkezdődtek a hozzá­szólások A jövő magyar fa­luja címmel indított vitához. Ismeretes, hogy Gulyás Mi­hály májusi cikke indította el a bizonyára termékeny vi­tát. Most Nagy Béla Van előrelépés! című hozzászólá­sát közlik. Gazdag a lap szép­prózai anyaga: Tornai József (Forró nyarak), Takács Jó­zsef (Hosszú út hazafelé), Csobod Árpád (A fekete Wartburg) elbeszéléssel, Kiss Dénes (Félelmek a gyerek­korból) regényrészlettel je­lentkezett. Lányi Botond Mostohák címmel írt ripor­tot a szétvált szülők gyer­mekeiről. Szendrei Lőrinc ér­Eger nyári színháza, az Agria Játékszín az idei nyá­ron nyolcadik alkalommal várja a színház, a zene és a táncművészet híveit- Ked­den művészeti ankéton is­mertette az idei terveket Egerben Kalmár Péter, Eger város Tanácsának általános elnökhelyettese, az Agria Já­tékszín művészeti tanácsának elnöke és Valló Péter ren­dező, az Agria Játékszín művészeti vezetője. Kalmár Péter tájékoztatá­sa szerint megalapozódtak az Agria Játékszín feltételei, ki­épült és formalizálódott szervezete, szervesen beleil­leszkedett a megye művelő­désébe, alkotó gárdája ver­buválódott, kinyilvánította művészi programját, megta­lálta közönségét, sikerrel igazolta létjogát és életké­pességét. Vállalkozás, amely nyaranta nem kevesebbet hi­vatott .bizonyítani tízezres nézőszámával, szakmai és kritikai fogadtatásával, mint hogy Egernek igénye van igazi színházra és képes azt fenntartani. Évi két bemu­tatójával a színházi műhely jelenlétét adja Egernek, egy­szersmind országosan kaput tár rendezvénysorozatával a város kultúrájára. Megalakulása óta figyelem­mel kísértük a szomszédos megyeszékhely nyári színhá­zának életét, ott voltunk minden bemutatóján, méltat­tuk azokat, hírt adtunk tö­rekvéseiről. Érdeklődéss.ei várjuk, hogy a néhány év előtti éles profilváltás — és művészeti vezetésbeni válto­zás — után az idén mivel várja az Agria az ország nyári színházat szerető kö­zönségét. Valló Péter információja szerint az idei nyár ismét új szerzőt, $ egyúttal új elkép­zelések kezdetét ígéri az Ag­ria színpadán. A magyar mű­vek után most a közvetlen környezet, Közép-Európa irodalmának bekapcsolásával próbálkoznak. Ezt az egri színpad színesebbé tétele, új, illetve Magyarországon még nem, vagy csak alig játszott színművek színpadra kerülé­se, az ezekben a művekben fellelhető szellemiség, élet­anyag indokolja. A Romkert­ben folytatódik a két éve kezdett sorozat: a környe­zethez illő görög drámák bemutatásával olyan kultu­rális feladatok ellátását pró­bálja megvalósítani az Ag­telmiségi interjúsorozatában Simaházi György ináncsi tsz- elnökkel beszélget. Az inter­jú címe: Dűlőutak diplomá­sa. Kiss Gyula Vadnay Ká­rolyra emlékezik születése 150. évfordulóján. Illés End­re drámáiról Laczkó And­rás, Sz. Lukács Imre mun­kásságáról Bakonyi István ír. Csorba Csaba Kisnána várát mutatja be. ■ D. Szabó Ede pedig A közvélemény kó­dexei címmel a miskolci tár­latok vendégkönyveiben bön­gész. Több könyvkritika és hírösszeállítás, valamint igen gazdag vers- és grafikai anyag teszi teljessé a Nap-i jaink most megjelent számát. ria, amelyek alapvetőek a színházi ízlés és igényszint formálásában. Nézzük hát, ezek a célki­tűzések milyen bemutatók­ban realizálódnak majd az idei nyáron. A Líceum ud­varán az első cél, Közép- Európa irodalmának bekap­csolása jegyében elsőként Carl Zuckmayer híres mű­ve, A köpenicki kapitány ke­rül bemutatásra. (Sokan is­merhetik a mű alapjául szolgáló regényt, vagy az annak nyomán készült fil­met, s ebből az egyetlen tiszti kabáttal kapitányként ügyködő Wilhelm Voigt ka­landos históriáját.) Ez a mű nem nélkülözi azt a gondo­latiságot, amelyet az Agria szolgálni kíván. A köpenicki kapitány előadását Valló Pé­ter rendezi, a címszerepet Szilágyi Tibor játssza, más főbb szerepekben a miskolci Tímár Éva és Blaskó Péter, valamint Reviczky Gábor, Szombathy Gyula, Miklóssy György, Tolnai Miklós, Sir Katalin, Maszkay István, Sí­pos András és Székhelyi Jó­zsef alakításait láthatjuk, a további, nagy létszámú sze­replőgárda többségben szín- művészeti főiskolásokból adó­dik. A Romkertben Euripi­dész és Goethe Iphigeneia a Tauruszok földjén című mű­veiből mutatnak be egy új­szerű adaptációt, ugyancsak Valló Péter rendezésében, Iphigeneia szerepében Rutt- kai Évával, a további szere­pekben a főiskolásokkal. A köpenicki kapitány első be­mutatója július 9-én lesz és 24-ig tíz alkalommal kerül színre, az Iphigeneia először június 30-án, és július 8-ig összesen hétszer látható. Szervesen ehhez a program­hoz kapcsolódik a Dobos cukrászdában jelentkező Ag- ria-pódium sorozat, mint 1982 új kezdeményezése. Ennek keretében látható Székhelyi József, továbbá Szombathy Gyula—Tímár Éva—Komló- sy Zsuzsa, Szilágyi Tibor— Reviczky Gábor—Sír Kati, illetve Tolnai Miklós estje. A kialakult szokásoknak megfelelően több folklór- műsor, nyolc komolyzenei hangverseny, számos egyéb művészeti és közművelődési alkalom, valamint a nyári egyetem műemlékvédelmi és filmművészeti tagozatának ígéretes sorozatai teszik tel­jessé Eger 1982-es nyarának kulturális programját. (bcnedck) A nyár beköszönte ellené­re igen ígéretes a júniusi miskolci koncertkínálat. A Collegium Musicum sorozat­ban az avasi templomban jú­nius 8-án Petrován Mária és Révész László orgonaestjét, 23-án pedig Zeke Lajos or- gonaestjét rendezik meg. Ez utóbbin az Egressy Béni Ze­neiskola kórusa és az Új Miskolci Vonósnégyes műkö­dik közre. A Muzsikáló ud­varban (Kossuth u. 11.)' jú­nius 17-én a Tinódi Ka­marazenekar ad hangver­senyt. Az együttes művésze­ti vezetője Mossóczy Vilmos. A zenei élethez tartozik: még, hogy júniusba^ Tapol­cán, a sportcsarnok előtt, va­lamint a Tanácsköztársaság téren, összesen hét alkalom­mal lesz térzene a MÁV, illetve a Vasas Fúvószene­kar közreműködésével, , A táriati élet kínálatából itt említjük meg Drozsnyik István grafikáinak kiállítását a Mini Galériában, iúnius 21-től, valamint Mezöfi Ti­bor június 10-én a Vasas Ga­léria Amatőrfórumában nyí­ló tárlatát. A Fotónalériában 14-től E. Szabó István munt kái láthatók. És természete­sen láthatók még a máius- ból áthozott kiállítások is. Egri nyár 1982-ben Agria ígérete A VASVILL szaküzleteiben minden tele víziókészüléket megtalál! MISKOLC, VÁSÁRTÉRI U. 13-15. MISKOLC, BAJCSY-ZSILINSZKY U. 2. MISKOLC, VÖRÖSMARTY U. 15. A LABDARÚGÓ VILÁGBAJNOKSÁG ELŐTT ÉRDEMES NÁLUNK SZÉTNÉZNI! KERESKEDELMI üALLALAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents