Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI Elutazott Budapestről a mongol miniszterelnök Közlemény a tárgyalásokról Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Ferihegyi repülőtéren elbúcsúzik Zsambin Batmönh mongol miniszterelnöktől. Zsambin Batmönh, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodott hazánk­ban, héttőn elutazott Buda­pestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Mada­rast Attila pénzügyi állam­titkár, Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes, valamint Tar ab a János, a Magyar- Népköztársaság Ulánbátort és Badamtarin Baldo, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Lázár Györgynek, a ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Zsambin Bat­mönh, a Mongol Népi For­radalmi Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke 1882. júni­us 11. és 14. között hivata­los, baráti látogatást tett Magyarországon. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szívélyes, elvtársi légkörű találkozón fogadta a Mongol Népköz- társaság kormányának elnö­két Magyarországi tartózkodá­sa során a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke és kísérete ipari és mezőgazdasági létesítménye­ket látogatott meg, kulturá­lis programon vett részt. A mongol vendégeket minde­nütt meleg baráti fogadta­tásban részesítették. Zsambin Batmönh koerao- rút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél. (Folytatás a 2. oldalon) Szsviel kornáiwilafkozat az izraeli agresszióról A szovjet kormány hétfőn este közzétett nyilatkozatá­ban követeli: haladéktalanul vessenek véget az izraeli ag­ressziónak Libanonban. „A Szovjetunióban, épp­úgy mint szerte a világon, felháborodást kelt Izrael ki­hívó banditizmusa. Világos, hogy az izraeli agressziót a Tel Aviv és Washington kö­zött létrejött »stratégiai együttműködés« keretei kö­zött hajtják végre”. A szovjet kormánynyilat­kozat leszögezi: az agresszió Libanon független és egysé­ges állami létét fenyegeti. Egyre világossabbá válik, hogy az országot fel akarják darabolni és a megszállt te­rületre „soknemzetiségű erő­ket” akarnak elhelyezni — ezeknek az erőknek a mag- vát amerikai csapatok ké­peznék. — Izrael és pártfogói akció­ikkal a többi arab országot is fenyegetik — szögezi le a szovjet kormánynyilatkozat, majd megállapítja: a cél az, hogy az arab államokat egy­más után kényszerítsék rá az imperialista diktátum el­fogadására. Arra számítanak, hogy az arab világ megosz­tott, az araboknak nem si­kerül egyesíteniük erőfeszí­téseiket a soron levő áldo­zat megsegítésére. „A közel-keleti béke érde­kében, a nemzetközi bizton­ság széles körű érdekei mi­att haladéktalanul intézke­déseket kell tenni az agresz- szió megfékezésére, a tűz­szünetre, az izraeli csapatok kivonására Libanon terüle­téről. Ezt követelik az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy­hangú határozatai, amelye­ket végre kell hajtani. Ma ez a kulcskérdés.” „A Szovjetunió nem sza­vakban, hanem tettekkel áll ki az arabok mellett, arra törekszik, hogy az agresszor kitakarodjék Libanonból. (Folytatás a 2. oldalon) Megnyitották a Hunniáit Elérkezett a várva- várt nap, vasárnap megkezdődött a XII. labdarúgó-világbajnokság döntője. A megnyitó ün­nepségre Barcelonában ke­rült sor. A Nou Camp-stadi- on felé már órákkal a kez­dés előtt valóságos népván­dorlás indult, s óriási erők­kel vonultak fel a biztonsági szervek is. A rendelkezésre bocsátott adatok szerint 1200 rendőr, 50 orvos, 250 men­tőautó és 2 helikopter is ké­szenlétben állt a stadion kö­rül. A megnyitó ünnepség lát­ványos volt, s a hírek szerint ez a világbajnokság szerve­zőinek 770 ezer dollárjába került. A mintegy egyórás műsorban 2216 iskolás, 36 táncos és 300 zászlóvivő ka­pott különböző szerepeket. A _ : látványos táncok kellő alap­hangot biztosítottak, utána pedig színes, zászlós felvo­nulás következett. A fiatalok a FIFA valamennyi, 150 tag­országának lobogóját bevit­ték a zöld gyepre. Vastapsot aratott, amikor a mezbe öl­tözött kisgyerekek a hajdani világsztárok vezetésével vo­nultak be. A nyugatnémet Franz Beckenbauer, a brazil Luis Bellini, az olasz Gianni- no Ferrari, az uruguayi Alcide Chico Ghiggia, az angol Bobby Charlton és az argen­tin Omar Larrosa integetett a kis csapat élén a közön­ségnek. Óriások tánca után a diá­kok hatalmas, pettyes labdái alakítottak ki a pályán, majd hatalmas fehér galambot formáltak. Ezt körbevették mások a nemzetek lobogói­val. Fiatal gyerek vonult be ezután a pálya közepére a spanyol válogatott mezében, kezében labdával, amely tu­lajdonképpen egy „kalitka” volt, s a kezdő körből an­nak kinyitása után a béke jelképeként fehér galambot engedett a magasba. Ezután következtek a hiva­talos beszédek. Pablo Por­ta, a spanyol labdarúgó szö­vetség elnöke üdvözölte a vendégeket és a közönséget, majd loao Havelange, a FI­FA elnöké arról beszélt, hogy ez a legnagyobb világbaj­nokság e nagyszerű sport- esemény első kiírása óta. Vé­gül I. János Károly király megnyitotta a világbajnoksá­got. (Részletes beszámolóink a 7. oldalon.) Korszerű üzem A Miskolci Pamutfonoda hulladékfeldolgozó üzemében automata gépsor helyettesíti az em­ber munkáját. A képen: Nyilas Kálmánná, az üzem kiváló dolgozója a berendezés műkö­dését ellenőrzi. Aszályos hetek után Hz eső végszóra jött Tegnap végre fellélegez­hettek megyénk mezőgazda- sági üzemeiben, amikor haj­nalban a szürke, borús égbol­tot megpillantották. Kivétel nélkül felderültek az arcok, hiszen az utóbbi hetek aszá­lyos időjárása már-már az­zal a veszéllyel fenyegetett, hogy kiégnek a kultúrák. Pe­dig még soha nem készültek fel jobban gazdaságaink a jó termésre, a betakarításra, hiszen a talajmunkáikat ki­váló minőségben végeztek el, optimális időböt vetettek, s fokozták a tápanyag-után­pótlást is. A „gabona prog­ram” jegyében üzemeink je­lentősen megnövelték a kalá­szosok vetésterületét, de a több ezer hektár ráadáste­rület termésének sorsa ettől, a tegnap leesett csapadéktól függött a legjobban. Gazda­ságainkban éppen ezért ér­deklődtünk, hogy az eső mennyire befolyásolja még a gabonaféléit hozamait? * Sajópetrl, Egyetértés Ter­melőszövetkezet, Vígh György elnök: — Mit is mondhatnék mást, mint azt, hogy nagyon meg­könnyebbültünk. Kis terüle­tű gazdaság a miénk, alig éri el az ezer hektárt, de ebből 630 hektáron kalászost ter­melünk. Aggódtunk, mert a kavicsos altalajú, sülevényes részeken már pusztított az aszály. Az eső a legjobbkor jött, Visszaadta a reményt, hogy a tervezett hozamain­kat, a hektáronkénti 38 má­zsás búza-, 33 mázsás tava­szi árpa-, s a 22 mázsás zab­termést elérhessük. A beta­karításra felkészültünk, min­den gépünk időre ki lesz ja­vítva. Egyedül a nagy telje­sítményű E—516-os jelzésű aratócséplőgépünkkel akad­nak gondok, hiszen az egész országot bejártuk a ferdefel­hordó láncáért, de nem kap­tunk. Azt még rossz elgon­dolni is, hogy mi lesz, ha ez a gép a munkából kiesik. * Az enesi Zója Termelőszö­vetkezetben hetek óta elő­ször sóhajtott fél a főagro- nómus, Pataki László: — Még ilyet nem tapasztal­tunk. Az esők menetrend­szerűen elkerültek bennün­ket, csak hallottuk, hogy esett a környéken, itt-ott, de nálunk már repedeztek a ta­lajok. Eddig hat milliméter hullott le, de úgy néz ki, hogy a felhőzet nem szakad szét. Erre nagy szükségünk van, hiszen legalább negyven milliméter csapadék, s hűvös idő kell a szemképzéshez. A felső fennsíki határunkban már így is pusztított az aszály. Ez a csapadék több tízmillió forintot mentett meg, hiszen az utolsó perc­ben jött. A betakarítás így is nehéz feladatnak ígérkezik, hiszen 1482 hektár búzát, s több mint 500 hektár árpát kell learatni a kombájnok­nak. önerőből ezt nem tud­nánk megoldani, mert tizen­négy kombájnunk közül csak háromnak megfelelő a telje­sítménye. Ezt a három Claas Dominátort küldjük le délre, a Szeghalmi Állami Gazda­ságba a jövő hónap első nap­ján, hiszen mi csak rá két hétre arathatunk. Természe­tesen a gazdaság viszonozza a segítséget, s valószínű az érésidő eltérése miatt, a fuló­kércsi termdösTsSvetSrezettÄ is kapunk két kombájnt. Az elmúlt években jó kapcsola­tot alakítottunk ki a kelet­szlovákiai bodolói szövetke­zettel, amely hat szállítójár­művel segíti aratásunkat. * A nemes bi kid Nógrádi Sándor Termelőszövetkezet­ben valamivel kedvezőbb a kép, mivel az aszály itt ká­rokat nem okozott. Ha az eső­zés kitart, akkor a tervezett 45 mázsás búzatermés meg­lesz, ami rekord a szövetke­zet történetében. És vele ax a 300 ezer forint ráadás jöve­delem, amelyet a többletter­mésért ad az állam. A csa­padékos időjárású aratásra is felkészültek, megkötötték a szerződést bérszárításra a két szomszédos szövetkezettel. * A tartós meleg kétségkívül a hejőkeresztúri Hejőmenti Termelőszövetkezetet hozta a legnehezebb helyzetbe. Kis Tóth László fóagronómus: — Majdnem későn érkezett az eső. Homokos, kavicsos altalajú tábláink nagy részest felsült a búza. Még nem le­het felmérni, mennyi a kár, hiszen a búzának a szár fe­léig elszáradtak a levelei, amely a szemképződést nem a legkedvezőbb irányba be­folyásolja. Pedig májusban még azt mutatta a határ, hogy a 37 mázsás hektáron­kénti termés biztosan meg­lesz. Így nem merek jósolni. A csapadék nagyon kellett, mert az árpa, de főleg a ka­pások — a napraforgó és a kukorica — nagyon meghá­lálja. Az ötnapos munkahét tapasztalatai Az ötnapos munkahétre va­ló áttéréssel kapcsolatban megtett intézkedések hatását vizsgálta az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal, s a fel­mérés eredményéről a kor­mányt is tájékoztatta. Tájékoztatójában a hivatal megállapítja, hogy ma már kereken négymillió ember dolgozik hetente öt napot. Az a cél, hogy lehetőleg minél több dolgozónak szombat—va­sárnapon legyen szabad ideje lényegében megvalósult. Ter­mészetesen a heti többlet­szabadnap a munkaköri be­osztástól függően a hét1 más napjára is eshet, idényjellegű munkáknál pedig a szabad­napokat összevontan, a szezon utána is igénybe vehetik a dolgozók. Az ötnapos munkahétre va­ló áttérés a munkaidőalap né­mi csökkenésével járt együtt. Ennek pótlását a vállalatok elsősorban a műszaki, gazda­sági folyamatok helyes meg­szervezésével, a teljesítmény­követelmények fokozásával, munkaerő-átcsoportosítással, a munkafegyelem javításával önerőből oldották meg. Az ötnapos munkahét be­vezetése általában pozitív fo­gadtatásra talált. A legtöbb észrevétel a napi munkaidő hosszával, az ebédidővel, to­vábbá a lakossági szolgál­tatásokkal kapcsolatban hangzott el. A munkarend helyes megválasztása és egyéb intézkedések révén a kezdeti gondok fokozatosan enyhültek. A kereskedelmi te­vékenységet és szolgáltatást végző vállalatokat irányító minisztériumok és tanácsok — a fogyasztói szokások helyes irányú befolyásolását figye­lembe véve — a nyitvatartási, üzemelési időt a reális társa­dalmi igényeknek megfelelően állapították meg.

Next

/
Thumbnails
Contents