Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

1982. május 14., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gazdaságosabb termeíésfejíesztés Szakis Iliiéi, nagy beruházások Beszélgetés dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezesügyi miniszterhelyettessel Centrifugakeretek A miskolci műanyagfeldolgozó üzemben fröccsöntő gépen készülnek a centrifugakeretek. A gépnél: Gáli Ilona. Fotó: Laczó József Az energiagazdálkodás Nemcsak költséggazdálkodás A múlt esztendőt a kedvezőtlen kilátások ellenére is jó ered­ménnyel zárta o mezőgazdaság. Ennek a ténynek az ismeretében az idei lehetőségekről beszélgettünk dr. Vendégh Ferenc mezőgaz­dasági és élelmezésügyi, miniszterhelyettessel. A közelmúlt világigázdasá- f>.i eseményei is megerősítet­ték a népgazdaság egységei­nél azt a meggyőződést, hogy az energiagazdálkodás nem nélkülözheti sem a központi, sem a vállalati tervezést, egy­szóval a gazdálkodás olyan eszközeit, amelyek az ellátás biztonságát, gazdaságosságát, ugyanakkor az energiataka­rékosságot, pontosabban az energiagazdálkodást szolgál­ják. ' Nem forintban Greisiger Miklóssal, az Ál­lami Energetikai és Energia­biztonságtechnikai Felügye­let Miskolci Energiagazdálko­dási Körzet vezetőjével a kö­zelmúlt és napjaink energia­gazdálkodási módjairól, fel­adatairól -beszélgettünk. — Az 1973 előtti időkben el­sősorban a villamosenergia­termelést és -felhasználást tartották jobban kézben a vállalatok és a felügyelet is. Ennek jelentősége ma sem csökkent, ugyanakkor meg­nőtt a folyékony energiahor­dozók szerepe. Az energiapo­litika fő iránya ezéi-t az, hogy az elkövetkező években fo­lyamatosan és állandóan mér­sékeljük a népgazdaság tü­zelőanyag-felhasználásának — ezen belül különösen a szénhidrogén- és a kokszfo­gyasztás — növekedési üte­mét. — „Valódi energiagazdál­kodásról” nem is beszélhe­tünk, ha a megtakarítást csak forintban, értékben mérjük, hiszen az szoros összefüggés­ben van a termeléssel, a faj­lagos energiafelhasználás vizsgálatával, illetve a natu- ráliákban mérhető megtaka­rítással. A költséggazdálkodás ugyan nagymértékben és mind jobban függ az ener­giatakarékosságtól, az ener­giagazdálkodástól, de azzal mégsem aznrso« A program célja Ismeretes, hogy a gazdasági bizottság a VI. ötéves tervvel Összehangolt energiagazdál­kodási akcióprogramot dol­gozott és tűzött célul az 1981 —85-ös évekre. Az energia­gazdálkodási program célja, hogy az 1979—80-ban meg­kezdődött és kibontakozott takarékossági folyamat úgy fejlődjön, hogy a VI. öt­éves tervidőszakban a tüzelő­anyag-, illetve energiafelhasz­nálás 10 százalékkal csökken­jen. A tavalyi év e tekintetben viszonylag sikeresnek mond­ható, hiszen a nemzeti jöve­delem szerény mértékű emel­kedése mellett az energiafel­használás 0,7 százalékkal mér­séklődött. Ha ezt az értéket, illetve az ezzel arányos fel- használást Borsodra vetítjük, akkor sem kell szégyenkez­nünk — csak itt több a fel­adat —, hiszen a kohászat, a vegyipar, stb. felhasználása miatt Borsod megye az or­szág energiafelhasználásának 18—20 százalékát veszi igény­be. Az energiagazdálkodási célkitűzések teljesítésének és az eddig elért eredmények­nek eszközei: a termelési szer­kezet kedvezőbb energiaigé­nyességének alakítása, a na­gyobb fogyasztóknál az a tény, hogy egyre központibb, súly- pontibb kérdéssé vált az ener­giatakarékosság; az, hogy a korábbinál szélesebb körű ak­ció indult az energiafelhasz­náló berendezések korszerű­sítésében, s hogy a lakosság is aktívabban működött közr< az energiatakarékosságban. 15 milliárd forint i Az akcióprogram részletezi a szervezési intézkedésekkel megvalósuló energiamegtaka­rításokat. az energiafelhasz­náló berendezéseket korsze­rűsítő beruházásokat, az energiaigényes technológiák korszerűsítését, stb. Ezekre jó megyei példa egyebek kö­zött a kohászati üzemek fú- vőszéi hőmérsékletének nö­velése, a BÉM zsugorítömű rekonstrukciója. Országos szinten e program többek kö­zött előírja, hogy meg kell építeni egy 1 millió tonna évi kapacitású krakkói óüzemet, fejleszteni kell a gázgazdál­kodást és folytatni mintegy 260 kilométer vonalhossz be­kapcsolásával a vasút villa­mosítását, stb. Nyitott szemmel járunk va­lamennyien, így nyilvánvaló, hogy a termelés növekedésé­vel arányosan hazánk energia­felhasználását elsősorban barnaszénnel, kisebb mérték­ben földgázzal, és atomener­giával lehet kielégíteni. Az olaj ugyanis olyan kincs, amit ma már fűtésre megengedhe­tetlen pazarlás fordítani, hi­szen az abból előállítható, úgynevezett, fehéráruik lénye­gesen nagyobb értéket kép- viseinelk. A vállalatok, üzemek az energiagazdálkodási program fejlesztési feladatainak meg­valósítására — elsősorban az egyedileg kiemelt feladatok­hoz— 15 milliárd forintot ve­hetnek igénybe. Ennek az összegnél? mintegy fele álla­mi támogatás, a fennmaradó összeget saját forrásból, il­letve bankhitelből kell finan­szírozni. Felesleges lenne hangsú­lyozni, hogy az energiagaz­dálkodás terén sok a tartalék. A mezőgazdaságban például a hulladékok hasznosítá­sa; a kukorica nedves táro­lása csupán a VI. ötéves terv­ben előreláthatóan 370 ezer tonna olaj kiváltását teszi le­hetővé. A határidők, felelősök Az ipar, a háztartások megtakarítási lehetőségei ugyancsak számottevőek. Fő­ként, ha arra gondolunk, hogy a szoros értelemben vett energiagazdálkodást ez ideig csak ott folytattak, ahol az energiaköltség a termelési költség számottevő eleme volt. A VI. ötéves tervidő­szakra szóló energiagazdál­kodási program határidőket és felelőseket is felsorol. Megvalósításának ez is ga­ranciája. De alighanem * z is, hogy valamennyien jól tud­juk: energiahordozókban sze­gény ország vagyunk, így az ezzel való takarékosság lét­kérdésünk. Buciiért Miklós — A mezőgazdasági nagy­üzemek 1981-ben 4,5 milliárd forinttal több nyereséget ér­tek el a tervezettnél. Mire ad lehetőséget ez a többlet- nyereség?,Vagy, ismerve pél­dául a hneltörlesztések meg­gyorsítását, a hitelkeretek szűkülését, lehet-e egyáltalán szabadon felhasználható több­letnyereségről beszélni? — Ennél a 4,5 milliárdnál hangsúlyozni kell, hogy — az adózás rendszeréből követ­kezően — a költségvetés be­vételei is a tervezettet lé­nyegesen meghaladó mérték­ben emelkedtek. Az előzetes adatok szerint az adótöbb­let, a következő évek hitel- törlesztéseinek előrehozása, a forgóalap-feltöltési kötele­zettség, a tervezettnél keve­sebb amortizáció és a nye­reségrészesedési többlet miatt a beruházási vásárlóerő a tervezettet alig haladja meg, különösen, ha azzal is szá­molnunk kell, hogy hitelfel­vételre — a múlt évhez ké­pest — lényegesen szeré­nyebb mértékben nyílik le­hetőség. — A mezőgazdasági nagy­üzemek egyliarmadában az eredmény a korábbival azo­nos szinten maradt, illetve az alá csökkent. Az állami gaz­daságok nyereségének 30 százaléka a négy mezőgaz­dasági kombinátban képző­dött. Az ágazat keretein be­lül van-e valamilyen lehető­ség átcsoportosításra? — A jövedelemnek a sza­bályozórendszeren kívüli esz­közökkel történő átcsoporto­sítására nincs szükség! A na­gyobb nyereséggel záró gaz­daságoknál ugyanis dinamiku­sabban nőtt az adó összege is. Hasonló hatást váltott ki a hiteltörlesztések előrehozata­la, hiszen a bank azoknál a gazdaságoknál „gyorsította” a lejáratot, ahol a magasabb jövedelemből több „szabad” fejlesztési forrás képződött... Azt sem szabad elfelejteni, hogy az alacsony jövedelmű és kedvezőtlen adottságú nagyüzemek helyzetének ja­vításához szükséges pénzügyi forrást az ágazatnak Önerőből kellett megteremtenie, az energiahordozók árához nyúj­tott dotáció megszüntetésé­vel és a tejprémium mér­tékének 20 százalékos csök­kentésével teremtették elő a szükséges összeget. Ezzel te­kintélyes összegű, eddig ered­ménynövelő forrást csoporto­síthattunk át az átlagosnál jobb gazdaságoktól az ala­csonyabb jövedelműek javá­ra. Ha ezeken túl még bár­milyen indokkal hozzányúl­nánk a gazdaságok jövedel­méhez, akkor az már a ha­tékonyság növelését, a ter­vezett termelés fejlesztését akadályozná. — A mezőgazdasági üze­mek a szűkös beruházási le­hetőségekre panaszkodnak, ugyanakkor a mezőgazdasági beruházások a tervezett szint­nél rendre magasabbak. Va­jon ennek az ellentmondás­nak nem az-e az oka, hogy A Miskolci Vas- és Fém­ipari Szövetkezet az elimúlt évet 14,1 millió forint nye­reséggel zárta, amely 3,1 mil­lió forinttal haladta meg a tervezett értéket. A gazdasági eredménynek a vártnál ked­vezőbb alakulásában megha­tározó jelentősége volt az ex­port ütemes növekedésének. A legjelentősebb munkát az iráni Isfaháni városban vé­ti mezőgazdasági beruházások szerkezete nem a terv sze­rint alakul? Hogy az üzemek elsősorban és érthetően a gyorsan megtérülő beruházá­sokra (például kiegészítő te­vékenység), és nem az alap­vető, de kisebb nyereséget hozó tevékenységekre kon­centrálnak? — Ami a panaszkodást il­leti, nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági üze­mek egyharmadának alig van fejlesztési forrása, és a mi­nimális vagy teljesen hiány­zó, úgynevezett sajáterő mi­att nem tudnak hitelt fel­venni. Ami a többieket illeti, népgazdasági okok miatt ma­ga a felvehető hitelkeret is szűkös. A mezőgazdasági be­ruházások szerkezetét te­kintve csak az építési beru­házások térnek el a terve­zettől. Igaz, ezek adják az összes beruházások egyhar- madát. De ez az elmozdulás sem ellentétes a népgazda­sági tervben megfogalmazot­takkal. Például a gazdasá­gok a tervezettnél több szarvasmarha- és sertésférő­hely építéséhez fogtak. Je­lentős mértékben túlteljesí­tették a baromfiférőhely-be- ruházások időarányos tervét és a tárolóterekkel kapcso­latos beruházási igény is több a tervezettnél. — Szűkös hitelkeret, túl­teljesített beruházások! Hon­nan a pénz? — Persze, egyetlen gazda­ság sem építkezett valami­féle „elásott kincsből”. Az általános pénzhiány melletti többletberuházásokat az tet­te lehetővé, hogy a mező- gazdasági üzemek 1981-ben kezdeményezett beruházásai­nál? nagy része megfelelt a konvertálható árualapokat bővítő hitelfeltételeknek, s így hozzájutottak az általuk igényelt pluszhitelhez. Ennek megfelelően az 1981-ben ter­ven felül igénybe vett kon­vertálható hitelt a Magyar Nemzeti Bank elsősorban az alaptevékenység fejlesztését elősegítő beruházásokhoz fo­lyósította. Ugyancsak a ter­vezettet meghaladó mérték­ben vettek igénybe összege­ket az energia-racionalizálási beruházásokhoz az e célra elkülönített keretből... A gép-, a meliorációs és az ültetvénytelepítési beruházá­sok a tervezett szinten ala­kultak. Természetesen igaz az is, hogy az alaptevékeny­ségen kívüli tevékenységet is számottevő mértékben fej­lesztették a mezőgazdasági nagyüzemek. Ennek azonban alacsony a beruházási igé­nye. éppen ez benne az egyik jelentős üzemi és nép- gazdasági előny. ■— Vajon a beruházások mellett a mezőgazdasági üze­mek anyagi érdekeltségi rendszere szavatolja-e a gaz­daságos termelésfejlesztést? — Már csak azért sem le­het a beruházás a termelés­fejlesztés kizárólagos eszkö­ze, mert sok gazdaságnak eh­hez nincs is pénze. Elkopta­g< -.tél? a szövetkezet brigád­jai, ahol acélszerkezeteket és toronyszerelő berendezéseket gyártottak. A körültekintő szervezést igénylő megbíza­tás teljesítése olyan tapaszta­latokkal is szolgált, amelyeke* jól hasznosíthatnak a szere­lők az idei feladatok végzése során. Mivel a gazdálkodó egység a gyártás folyamatá­nak meggyorsítására revét­tott dolog lenne most úgy általában a kihasználatlan tartalékol? emlegetése, de a különböző fejlettségi színvo­nalon álló, eltérő adottságú és jövedelmű mezőgazdasagi nagyüzemek között a ter­melésfejlesztést szolgáló gazdasági együttműködések­nek valóban olyan „telér”- je rejlik, amit vétek lenne kiaknázatlanul hagyni. Pél­dául amíg az alacsony jövedelmű gazdaságoknak ál­talában kevés és el­használt gépük van, amíg a termőföldet nem tudják idő­ben és jól megművelni, s gondjaik vannak a rét- és legelőterületek, a meglevő állatférőhelyek hasznosításá­val is, addig az erős gazda­ságokban a növénytermeies és az állattenyésztés további dinamikus fejlődését sok esetben a kellő termőterület hiánya akadályozza. Éppen ezért az együttműködés ki­bontakoztatása érdekében az erős nagyüzemek meghatáro­zott célra tartalékalapjukat is átadhatják az alacsony jö­vedelmű gazdaságoknál?, és ennek fejében részesedhet­nek gazdasági eredményeik­ből. Emellett az erős gazda­ságok anyagi és szellemi ka­pacitásainak mozgósítása ér­dekében például a gyenge és erős gazdaságok együttműkö­dése esetén éppen úgy elszá­molható az árkiegészítés — meghatározott feltételek mel­lett — és a termelésiadó­kedvezmény, mintha a gyengébb adottságú gazdaság egymaga dolgozott volna. A közösen elért eredmény utá­ni adózás is az alacsonyabb jövedelmű üzem feltételei szerint történik. — Segíti-e a gazdaságos termelésfejlesztést a kister­melőkkel kiépített kapcsolat- rendszer bővítése? — Ez a „beruházásmeaites” termelésfejlesztésnei? egy másik formája. Ennek ered­ményeként jelentősen bővült azoknak a kedvezőtlen adott­ságú mezőgazdasági nagyüze­meknek a köre, amelyek a háztáji gazdaságok által ter­melt és a nagyüzemen ke­resztül értékesített egyes mezőgazdasági termékek után árkiegészítést kapnak. A tejár-kiegészítést, a tej­prémiumot, a vágómarhaár- kiegészitést a mezőgazdasági üzemek akkor is megkaphat­ják, ha állataikat szerződéses formában a kistermelők tart­ják ... Rugalmasabbá váltak a korábban állami támoga­tással létesített termelőbe­rendezések hasznosítását elő­író szabályok is. Egyes — nagyüzemi módon gazdaságo­san nem használható — ter­melőkapacitásokat, mint pél­dául istállókat ültetvénye­ket a mezőgazdasági nagy­üzemek akár bérbe is adhat­nak. Végül, de nem utolsó­sorban lehetővé tettük, hogy a mezőgazdasági üzemi dol­gozók az alaptevékenység ke­retében — külön megállapo­dás alapján — munkakörük­be nem tartozó munkákat is vállaljanak... Az ilyen és az ezekhez hasonló terme­lésbővítést ösztönző intézke­dések kidolgozásával a to­vábbiakban is foglalkozunk. B. P. lenítő berendezést, vásárolt illetve helyezett üzembe, a fejlesztés további tőkés mun­kák határidőre, jó minőség­ben való teljesítését teszi le­hetővé. Kisebb jelentőségű. de ugyancsak jövedelmező a szövetkezetnek a komplett kisüzemek szállítása és ösz- szeszerelése. Az elmúlt esz­tendőben kilenc szövetkezeti dolgozó végzett szerelési mun­kálatokat afrikai országok­ban. Eliférbei az export

Next

/
Thumbnails
Contents