Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

1982. május 12., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ‘Nem vette észté? r A hármas főút miskolci bevezető szakaszánál Hejő- csaba felöl meglepő kép tá­rul a járművezető szeme elé. áki az eligazító táblákat, az alattuk rögzített lámpákat figyeli. Végig, valamennyi táblát (a Futó' utcánál még a for­galom irányát jelző berende­zést is) megrongálta egy el­haladó jármű, aminek na­gyon magas volt a rakomá­nya, a jármű vezetőjének pedig túlságosan alacsony lehetett a közlekedési kultú­rája. Aki járművet vezet, tudja, hogy a legkisebb ág karcolását is észleli a veze­tő, mint ahogy a rongálónak is észlelni kellett az ütkö­zéseket a táblákkal. A KPM Közúti Igazgatóságán meg­tudtuk: nem marad titokban a rongáló kiléte. nyomon vannak a kézrekerítésében. I (nagy) Diósgyőri reggel ' jgp | A Fórumon kérdezték A fogyasztói értiekvédeíemri! f Ä Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójának Fórum­műsora legutóbb a fogyasztói érdekvédelemmel foglalko­zott: számos kérdés hang­zott el a témával kapcsolat­ban. Közülük néhányra a megyei tanács vb kereske­delmi osztályától kaptunk választ. Milyen gyakran ellenőrzik Borsodban az élelmiszerbol­tokban a minőségrontást, súly csonkítást, árdrágítást? — A kereskedelmi osztály kereskedelmi felügyelete éves terv alapján végez, vizs­gálatokat, 1981-ben,1769 eset­ben..., A .vizsgálatok mintegy, harminchét százalékát ,a pa­naszok jogossága miatt (657 eset) pénzbírsággal büntet­ték, mintegy 700 ezer forint értékben. Ez 405 kereskedel­mi dolgozót érintett, köztük öt esetben büntető feljelen­tést is tettek. A vizsgálatok, ellenőrzések tehát folyamato­sak.' Miskolci hallgató érdeklő­dött a ■ piaci árakról; mely termékeknek van szabadára és honnan tudhatja meg a vásárló? — A piacokon minden ter­mék szabadáras, kivételt a burgonya és a különféle ter­mények képeznek, amelyek hatósági árral rendelkeznek. „Több boldvai vásárló” aláírással levél érkezett a Rádióhoz, amelyben a helyi 22. számú bolt pénztárgépé­nek blokkadásáról, illetve nem adásáról érdeklődnek. Köteles-e a pénztáros blok­kot adni ? — Kétféle elszámolású pénztárrrai dolgoznak a ke­reskedelemben. Az úgyneve­zett szoros elszámolású — ebben az esetben pénztári gép vagy összesítő dolgozik, ahol a blokk kötelező —, és a!, Szabadkasszás. elszámol ású, afiol nem kötelező blokkot adni. A boldvai 22. számú bolt az utóbbiak közé tarto­zik. Miskolci érdeklődő kérdez­te,’hogy,. utánpótlás-betét • • nélküli eszközöket miért hoz­nak forgalomba, mint példá­ul az NDK gyártmányú szá­ras felmosót? — Igyekeznek folyamatos utánpótlást biztosítani a ke­reskedelemben kapható esz­közöknek. A kérdésben konk­rétan említett felmosóhoz a Borsodi .Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat 102. számú vas-edény szakboltjában kapható betét. Vásárlók ellenőrző mérle­gét hiányolja egy miskolci érdeklődő. — ABC-áruházakban álta­lában van vásárlók ellenőrző mérlege. Nem kötelező. Ha a vállalat biztosítja, akkor ellátja velük a boltjait. Nyugdíjas érdeklődő kér­dezett az élelmiszer-vásárlás­ban időnként meglevő ked­vezményekről, vásárokról. Különböző városokat említ — nem a megyében —, ahol ezek folyamatosak. Mi a helyzet a megyében? — Borsodi gyakorlat is, hogy különböző üzletekben kedvezményes vásárok van­nak. Nem lehet előírni kö­telezőként, de nagyon sok boltban akcióheteket hirdet­nek, engedményes vásárokat; ilyen például az Unió Áfész július 80-ig tartó tombolaje­gyes akciója a 16. számú ABC-ben. Balesetet szenvedett egy hallgató Miskolcon, a Szent- péteri kapui Zamat ABC előtti síkos úton. Bokatörés miatti kárigényét a Város- gondnokság elutasította, sze­rintük a bolt felelős a bal­esetért. Kihez fordulhat a panaszos jogorvoslatért? — A Zamat-bolt: előtti jár­darész tisztán tartása a bolt feladata. A kérdező kárigé­nyét a Miskolci Kiskereske­delmi Vállalat nem ismerte el, mert a bolt dolgozóinak nyilatkozata szerint a bal­eset nem a bolt előtt, hanem a közterületet képező lépcsőn történt. A panaszos polgári peres úton szerezhet érvényt állításának. —ke— Félmillió a brigádoktól Megyénk kereskedelmi, vendéglátóioari és pénzügyi dolgozói az elmúlt évben megközelítően 1500 munka­brigádban dolgoztak. Közü­lük összesen 1048 brigád ér­demelte ki a szocialista cí­met, 11 324 taggal. A kommunista műszakok­ból. és rokkantak társa­dalmi megsegítésére irányu­ló felajánlásokból az elmúlt évben több mint egymillió forintot gyűjtöttek össze, eb­ből a miskolci gyermekreha­bilitációs központ építésére megközelítően ötszázezer fo­rintot fizettek be. A szocia­lista munkaversen.v-mozga- Iom kedvező eredményeket hozott a takarékszövetkeze­teknél is. Betétállományuk 1981. december 31-én meg­közelítette az egymilliárd fo­rintot, az éves betétnövek­mény pedig 126,1 millió fo­rint volt, 13.8 százalékkal több, mint 1980-ban. Bővítik a bírságolok körét Többször is bizonyítást nyert már: egyszeri, alkal­mankénti akciókkal nem le­het tartósan megőrizni a vá­ros tisztaságát, ahhoz szükség volna a lokálpatrióták ra­gaszkodó magatartására, vé­dő, óvó szeretetére. Azok, akik régen jártak Miskolcon és hosszú évek után idelá­togatnak, érzékelik a válto­zásokat, mi pedig, akik itt élünk, úgy érezzük, az elért eredmények elismerése mel­lett is, hogy lehetne még szebb, még tisztább az össz­kép, amit a nálunk megfor­dult idegen emlékként magá­val visz, illetve az a környe­zet, amelyben élünk. Vállalati, üzemi kollektívák fognak tavaszonként ásót, gereblyét, felfrissítik a par­kokat, a játszóterek felszere­léseit, megszépítik a portá­lokat. Akciókat szerveznek lakásszövetkezetek a nép­fronttal, a tanáccsal közö­sen, hogy a lakótelepeken ne a szél hordozza a szemetet. Korszerűsíti, fejleszti gép­parkját a köztisztasági válla­lat is. A mór szokásos tava­szi tisztasági akciók nyomán szinte alig maradnak zugok, mezsgyék, ahol még munkát találhatna egy rendet terem­tő kedvű brigád, iskolás csa­pat, lakótelepi közösség. Munkahelyünk, lakásunk környéke, a szőkébb, vagy tágabb értelemben vett kör­nyezetünk megszépül és ahogy múlnak a hetek, fáj­dalommal látjuk, hogyan szürkül vissza szemetessé a park, a tér. A rendet megteremteni nem könnyű feladat, de meg­tartani talán még ennél is nehezebb. Mert jelenleg még kevesen gondolnak arra, hogy figyelmeztetni lehetne az utcai szemetelőket. De hát ki tegye, ki kezdje és vajon milyen eredmény várható ettől a kezdeményezéstől? A Városgondnokság veze­tője, Varga Zoltán konkrét terveket tár fel, amelynek része az idei környezetvédel­mi akció is. A tavalyi si­keres volt, így magától érte­tődő, hogy a folytatástól még többet remélnek. De mit is? — A városi tanács építési osztálya, a vb-hivatal, a rendőrkapitányság összehan­golt programot készített, amiben helyet kapott az is, hogy bővítjük a bírságolási joggal rendelkezők számát és ezt a város tisztaságának érdekében határoztuk el. Az akció szervezői, résztvevői ugyanis valamennyien hisz­nek abban, hogy tovább ja­vítható a város tisztasága. Az ellenőrző utak, szemlék út­vonala, a körzetek határa a rendőrségi őrjáratok vonalá­hoz igazodik, ami megköny- nyíti a társadalmi munká­ban tevékenykedők dolgát. A csaknem egész éven át tartó akció ideje alatt ezek s r int nem lepődhet meg egyetlen szemetelő sem, ha mellé lép a bírságolási ha­táskörrel felruházott tiszta­ságőr. — Ez nemcsak az akció idejére vonatkozik, hanem egész évre. Bevonjuk a mun­kába többek között a ven­déglátóhelyek, idegenforgal­mi' körzetek gazdáit, dolgo­zóit is. Nem közömbös sem a város, sem a vendéglátó-, vagy idegenforgalmi vállala­tok számára, hogy milyen képet fest esztétikailag a környezet, ahol a város ven­dégei, vágy a városlakók szí­vesen tartózkodnak. Tulaj­donképpen a forgalomra gyakorolt hatás sem lehet közömös az érintett vállala­tok számára. A tisztasági, környezetvé­delmi akció keretében vég­zett munka havonta meg­mérettetik, amikor elvégzik a jelenlőlapokra rótt tapasz­talatok összesítését is. Ez se­gíthet abban, hogy időről időre az éppen legfontosabb feladatokra koncentrálja fi­gyelmét a város környezeté­ért munkálkodók köre. Re­méljük, futja majd erejük­ből arra is, hogy megfelelő aránytartással szorgalmazzák a vállalati, üzemi, bolti, üz­leti feladatokat, a lakossági tennivalókat. Mert a tiszta­ságot teremtő és védő tár­sadalmi munkára a tiszta Miskolc érdekében holnap is szükség lesz. ma is, Nagy József Az elmúlt évi munkával számot vető és az idei tennivalók, ról tanácskozó fórumokon általában tárgyilagosan beszéltünk nehézségeinkről: egyebek között arról, hogy hovatovább nem odázhatjuk el olyan problémák megoldását, amelyek nehéz teherként akadályozzák előrelépésünket. Napjaink mind sür­getőbb követelménye, hogy hatékonyabban dolgozzunk és természetesen ezzel együtt, ettől elválaszthatatlanul — ered­ményesebb politikai munkára van szükség. Vannak, akik úgy vélik, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben a munkahelyi demokrácia különböző fórumai is szűkülnek, korlátozottad­ban működnek; a termelés, a kereskedelem szigorúbb sza­bályozói ilyesféle hatással lesznek a politikai közéletre is. A gazdaságot és a politikát ily módon szembeállítani, szét­választani nem lehet: a magasabb követelmények még inkább igénylik a tartalmasabb demokráciát, a dolgozók aktívabb részvételét, alkotó gondolkodását. Emellett a jó vezetésnek, a demokratikus (és a Jsommunista) vezetési stílusnak mindig is lényege volt a dolgozók véleményének igénylése; anélkül, hogy a vezetők egyszemélyi felelőssége, vagy a demokratikus centralizmus egysége és dialektikája megbomlott volna. Akik az ellenkezőjét gondolják, azok számára eddig is csak különböző formalitások esetenként-időnként zavaró halmazait jelentették a szocialista demokrácia munkahelyi fórumai: csak „levezetett, lejelentett, leírt” rendezvények voltak. Mun. kahelye válogatja, de a működés zavarai sokfélék lehetnek: előfordul, hogy a döntések előkészítése során a különböző — esetleg lényegesen eltérő — javaslatokat nem ismeri (nem ismerheti?!) meg a döntést hozó kollektíva. Egyrészt ez is oka lehet a gyakran előforduló passzivitásnak, közönynek, másrészt az is, hogy az előkészítés folyamán a kiscsoportok eszmecseréin sokan elmondjak véleményüket és annak meg­ismétlésére — különböző okokból — egy nagyobb fórumon már nem vállalkoznak. Például az is előfordul, hogy egyesek — okkal-ok nélkül — tartanak a munkahelyi vezetőtől, vagy, éppen egy erőszakosabban vitatkozó és a döntésben valami­képpen érdekelt munkatárstól. Kisebb-nagyobb kellemetlenségektől óvják magukat: „ne szólj szám, nem fáj fejem” régen rossz beidegződésének je­gyében, lemondanak a közösségben élő ember alapvető jogá. ról. Arról, hogy beleszóljon a személyét, is érintő közös dolgok alakításába. Pedig a demokratikus vita nálunk természetes dolog: a pártban, a különböző társadalmi és tömegszerveze­tekben is; csak még gyakorolni kell. Azt is valljuk, amit egy francia filozófus (Voltaire) kétszáz évvel ezelőtt írt: „Egy szóval sem értek egyet azzal, amit mond, de mindhalálig védem a jogát, hogy elmondhassa”. Ez ma is igaz, és az is, hogy mivel a vitának sokféle formája lehetséges, a párt a hangsúlyt a demokratikus és a pártszerü jelzőkre teszi. Nem folyhatnak öncélú viták, azokat a vitákat szorgalmazzuk, amelyek tartalmukkal elősegítik politikai és gazdasági cél­jaink megvalósítását és szellemükkel erősítik a szocialista demokráciát. A demokrácia kiteljesedése egy folyamat, amelynek jelen­legi szakasza több elhagyott állomáshoz képest sokkal előbbre van, de az esetenként felbukkanó félreértések és téves néze­tek fékezőleg hatnak. Aki megsérti a demokratizmus írott és íratlan szabályait, aki presztízskérdést csinál abból, hogy az ő véleményét fogadják el, az egy ismerős (igaz, eltűnőben levő) típust képvisel; akit nehéz meggyőzni, mert nem hagyja magát. Lukács György a párbeszédről és a vitáról egy hely ütt ezt mondta: „... a beszélgetésben két lehetőség van: az egyik, hogy keress üli az igazságot és sikerül a beszélgetés, ha vala­mifajta oldalára az igazságnak sikerül rájönni. A másik, ami a legtöbb emberben megvan, hogy a beszélgetésben érvé­nyesülni akar. És mihelyt érvényesülni akar, akkor cigány, útra megy az egész.” Az is igaz, hogy nem a citatológia, a tekintélyek túltengő idézgetése, hanem saját gyakorlatunk, mindennapi tapaszta­lataink próbáját kiállt meggyőző érvek jelentik a viták leg­főbb „fegyverét”. A munkahelyi demokrácia áltál biztosított véleménycserék és viták nélkül nem lehet teljes az a cselek­vési egység, amelyet pedig nap mint nap meg kell újítanunk, A szocialista demokráciának —, amely a párt és a tömeg­szervezetek mozgató ereje és éltető forrása — a nyíltan ki­mondott, őszinte vélemény az egyik alapja. Ezek fórumain még inkább vigyázni kell a demokrácia gyakorlatára, hiszen egyenjogú és egyenrangú választók és választottak részesei a közéletnek; a közös felelősségnek. Petra József „Energiatakarékos" törpetyók „Energiatakarékos” barom­fifajtát nemesítettek ki a Sasad Tsz genetikusai. A Minavis elnevezésű Broiler- szülőpár anyaállata a te­nyésztői munka eredménye­ként lényegesen kisebb súlyú a normális változatnál, u.ló- dai között azonban már nin­csen különbség. Az állattar­tók nyeresége abból adódik,' hogy a törpetyúk kevesebb takarmányból is megél, tar­tása olcsóbb. A különleges, új baromfi az eddigi vizsgálatok szerint megközelítően tíz ki­lóval kevesebb takarmányt igényel, a felneveléshez és a tojástermeléshez, mint nor­mál nagyságú társai. Legelésző juhok Ily,. \ I » % ' V t . • • • life

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents