Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Megkezdődött a XXI. közgazdász vándorgyűlés Amint az várható volt, Ro­nald Reagan vasárnap mon­dott beszédében elsősorban a szovjet—amerikai kapcsola­tokról, ezen belül tőleg a fegyverzetkorlátozásról és a csúcstalálkozó lehetőségeiről szólt. A jelek szerint jól tesz- szük, ha minden illúzió és a felfokozott várakozás mellő­zésével valami lényegeset azért figyelembe veszünk: azt, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke egyáltalán indít­tatva érezte magát e beszéd elmondására — méghozzá félreérthetetlenül úgy, hogy a lehető legnagyobb nyilvá­nosságot kapjon, amit mond. Az elnök hivatalba lépése óta első ízben jelentette ki: „Nem kétlem, hogy a szovjet nép és a szovjet vezetők alapvetően érdekeltek a nuk­leáris fegyverek bevetésének megakadályozásában.” Mit jelent ez? Nem töb­bet, de nem is kevesebbet, mint azt, hogy a Reagan-ka- bínet — legalábbis bizonyos megfogalmazásokban, szó- használatokban — valame­lyest kénytelen volt eltérni saját korábbi kijelentéseitől. Az ok egyértelműnek tűnik: az elnök környezetében im­már egyszerűen nem lehe­tett nem érzékelni azt a nyomást, amely a Fehér Házra nehezedik és amely arra irányul, hogy Washing­ton az eddiginél konstruktí­vabban kezelje Moszkva minden nehézség ellenére tö­retlen tárgyalási készségét. Ezért mondhatunk egyelő­re legalábbis annyit, hogy a beszéd ténye jó esetben és folytatás esetén valamelyes elmozdulást jelenthet a Po- tomac-parti mozdulatlanság veszélyes holtpontjáról. Nem lehet azonban eléggé hang­súlyozni, hogy ez csak lehe­tőség. Ám a jelenlegi nem­zetközi helyzetben a mégoly halvány lehetőségekét is köszönteni kell. A beszéd tényénél keve­sebb derűlátásra adnak okot az elnöki expozé egyes tar­talmi vonatkozásai. Ami a két főtéma közül a pozití­vabb, az a szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségére vonatkozott. Bár az elnök megismételte a szovjet rész­ről már elvetett, egy előké­szítetlen júniusi találkozóval kapcsolatos indítványát, nem zárkózott el egy későbbi (és értelemszerűen gondosan elő­készített) csúcs lehetőségétől. önmagában az is pozitív, hogy az elnök kilátásba he­lyezte az általa Start-nak átkeresztelt SALT-tárgyalá­sok folytatását. Szakaszos terve azonban nyilvánvalóan egyoldalúan ^újtaná a Szov­jetunió biztonsági érdekeit (a szárazföldi telepítésű szov­jet rakéták egyoldalú lesze­relése a nyilvánvaló cél, miközben az Egyesült Álla­moknak többségében repülő­gépekre és tengeralattjárók­ra telepített hadászati ra­kétáit a megállapodás nem érintené.) Jellemző. hogy még Muskie volt amerikai külügyminiszter is azt nyi­latkozta erről, hogy az indít­vány „ebben a formában nem elfogadható a Szovjet­unió számára”. Ez és a többi tartalmi ne­gatívum (a témák zsaroló jellegű önkényes összekap­csolása, mint például Afga­nisztán, Angola ügye, a len­gyel kérdés amerikai ihleté­sű rendezése stb.) nem vál­toztat azon a tényen, hogy a beszéd nyomán egy őszi csúcs lehetősége valamivel közelebb került a megvaló­suláshoz. Tegnap Balatonfüreden megkezdődött a XXI. köz­gazdász vándorgyűlés. Csi- kós-Nagy Bála, a Magyar Közgazdasági Társaság elnö­kének megnyitója után Ha­vasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja mondott vitaindító be­szédet. Az új növekedési pá­lya kibontakozását, jellemző vonásait és az ezzel össze­függő gazdaságpolitikai al­ternatívákat értékelte. Átte­kintette gazdasági fejlődé­sünk legjellemzőbb szaka­szait, szólt azokról a mér­földkövekről, amelyekhez egy-egy fejlődési szakasz köthető. Rámutatott, hogy az intenzív fejlődés igénye már a hatvanas évek elején mu­tatkozott. 1973 után kedve­zőtlenné váltak gazdasági életünk külső feltételei. A kialakult feltételekhez való alkalmazkodás, a versenyké­pesség javítása elengedhetet­len követelménnyé vált. Eb­ben az időszakban termelé­sünk legfőbb gondját az im­portnövekedés okozta, amely­nek értékét nem tudtuk ver­senyképes áruval kiegyenlí­teni. Éppen ezért az MSZMP Központi Bizottságának 1978- as határozata már fó célként a külgazdasági egyensúly megteremtését tűzte ki az életszínvonal megőrzése mel­lett A továbbiakban a Közpon­ti Bizottság titkára értékel­te . az 1978—82-es időszak­ban bekövetkezett változáso­kat. Javult az egyensúly, nőtt az export, csökkent az anyagfelhasználás mértéke, nőtt a termelékenység. A fejlődés jelenlegi alacso­nyabb növekedési üteméről szólva Havasi Ferenc kije­lentette, hogy ez nem elha­tározás kérdése, hanem kö­vetkezmény. Amennyire nő a termelés versenyképessége, olyan ütemben növekedhet a fejlődés dinamizmusa is. A további feladatokkal kap­csolatban hangoztatta, hogy javítani kell pozíciónkat a tőkés és a szocialista piacon, tovább kell fejleszteni a gaz­daságirányítás rendszerét, a tervezést, a szabályzókat és a gazdasági szervezeteket. Életszín vonal-politikánkkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a népgazdasági terhe­ket csak fokozatosan érezte meg a lakosság. A jövedel­mek alakulásáról szólva azt emelte ki, hogy ugyanazért a fizetésért nagyobb teljesít­ményre van szükség. Meg­említette az ötnapos munka­hét bevezetését, a nyugdíjak kiegészítését, a pályakezdők segítését, valamint az ipari és mezőgazdasági háztáji és kisegítő tevékenység támo­gatását. Ezután a vándorgyűlés résztvevői négy szekcióban összegezték az intenzív nö­vekedés eddigi tapasztalata­it és a rugalmasabb gazdál­kodásra hívták fel a figyel­met. Hoós János, az Orszá­gos Tervhivatal államtitkára a népgazdasági tervezés fej­lesztésének feladatairól szólt. Külön szekció foglalkozott a gazdasági szabályozás új kö­vetelményeivel. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a gazdasági egyensúly és különösen a külgazdasági egyensúly mi­előbbi helyreállításáról szólt. Az új növekedési pálya nem­zetközi összefüggéseivel Bog­nár József akadémikus fog­lalkozott, kijelentette, hogy új gazdaságnövekedési típus­ra van szükség. Ennek a modellnek alapvető köyetel- ménye, hogy takarékos le­gyen az energiával, a nyers­anyaggal, a munkaerővel, a beruházásokkal, az importtal és a fogyasztással. Hetényi István pénzügyminiszter, a negyedik szekció előadója a gazdasági szervezetek átala­kításával foglalkozott. Ezek alapvető célja a termelőerők és a termelési viszonyok op­timális összehangolása volt. A közgazdász vándorgyű­lés ma folytatja munkáját. A győzelem napja ünnepségeken emlékeztek meg a győzelem napjáról a Szovjet­unióban. A képen: ünnepség a moszkvai Gorkij-paikban. Madártávlatból így fest a Diósgyőri Papírgyár, amelynek helyén 200 évvel ezelőtt kezdte meg a működést Csejtei Martinyi Sámuel papirkészitő malomja. Az évforduló ünnepségei az el­múlt héten kezdődtek meg a gyárban. Hogyan dolgozik most a gyár 400 főnyi kollektívája, hogyan készül most a papír, milyen tervek fogalmazódnak meg az évfordulón? Erről szól Írásunk lapunk 3. oldalán. A béke--és barátsági hónap megyei nyitánya IBB Tegnap délután 2 órakor zsúfolásig megtelt a Hejő- csabai Cement- és Mészmű­vek tanácskozóterme. Itt ke­rült megrendezésre a béke­barátsági hónap megyei nyi­tó ünnepsége. Szabó István; a HCM igazgatója köszöntöt­te a gyűlés résztvevőit és vendégeit, közöttük Drótos Lászlót, a Miskolc városi Pártbizottság első titkárát, Amriskó Gusztávot, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának titkárát, a megye és város párt-, állami éá tár­sadalmi szerveinek megjelent képviselőit. A HCM igazgatója beveze­tőjében elmondta, hogy a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 37. évfordulója me­mento a népek számára. Azon kell fáradozni, hogy Európa és a világ népeinek közös gondja a béke megőrzése legyen. Ezután Ágoston László, a Magyar Távirati Iroda pártbizottságának tit­kára, az Országos Béketa­nács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte az ünnepi gyű­lés résztvevőit, majd elemez­te a nemzetközi helyzet ala­kulását napjainkban. Az enyhülés az imperializmus körei számára nem teremt kedvező helyzetet, s zavarja ezeket a köröket az önálló­ságra, a függetlenségre tö­rekvő népek egyre erősbödő harca is._ 1945. május 9-e, a hitleri fasizmus felett ara­tott győzelem óta ,sem nyu­godott meg a világ, hiszen az eltelt 37 évben a világ különböző pontjain mintegy 400 helyi háború, fegyveres konfliktus 10 millió ember életébe került Hihetetlen nagyságú összegeket fordíta­nak fegyverkezésre napjaink­ban, miközben milliók éhez­nek. Az éleződő nemzetközi helyzet rádöbbenti a világ békeszerető népeit arra, hogy egységesen tiltakozzanak a pusztító eszközök gyártása, telepítése ellen, hiszen so­sem volt még ilyen veszély­ben holnapunk. Az aktív békemozgalmaknak, az álta­lános békére való törekvés­nek kell érvényesülnie a világ minden népénél. Nálunk sincs ez másképp, hiszen milliók és milliók érzik az egyre sürgetőbb cselekvés szükségességét • A békéért folytatott küzdelem jelentő­sége megnőtt es ehhez a mi viszonyaink között az alapo­kat a gazdálkodásban való helytállás, az értő politizá­lás és a színvonalas cselek­vés adja. Ágoston László előadása után a békemozgalomban ki­fejtett eredményes munkájuk elismeréseként többen kap­tak kitüntetést Az Országos Béketanács elnöksége „Béke­mozgalom emlékplakettet” adományozott a December 4. Drótművek MSZBT tagcso­portjának. Kitüntető jelvényt kapott Perényi Károly, a HNF Miskolc városi Bizott­ságának tagja, valamint Hegyi József, a HNF sáros­pataki bizottságának tagja. Eperjesi László, a HGM szakszervezeti bizottságának titkára, Somogyi László, az LKM főművezetője. Kárpát­falvi Elemér, a HNF Mis­kolc városi Bizottságának tagja és Csclényi Imre, a Diósgyőri Papírgyár párttit­kára emléklapot kapott. A kitüntetéseket Amriskó Gusz­táv, a HNF megyei titkára adta át. A gyermekek békét akarnak! A legifjabb nemzedék győ­zelem napján, vasárnap tar­tott békenagygyűlésével meg­kezdődött a májusi béke- és barátságdemonstrációk sora. A fővárosi sportcsarnokban mintegy 12 ezer úttörő gyűlt össze az ország minden ré­széből. hogy kifejezze 1 300 000 magyar úttörő békevágyát, tettrekészségét. Az őszinte lelkesedéssel átfűtött de­monstráción ott volt az Or­szágos Béketanácsnak mind a 300 tagja, és ugyancsak testületileg vett részt a Ma­gyar Űttörők Szövetsége Or­szágos Tanácsának több mint száz tagja, hogy jelenlétével is megtisztelje a pajtások és ifjú vezetőik elkötelezettségét a béke ügye mellett. Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtit­kára mondott beszédet, ki­hangsúlyozta, hogy 37 éve kontinensünkön béke van. Púja Frigyes külügyminisz­ter vasárnap háromnapos, hi­vatalos látogatásra a Ciprusi Köztársaságba érkezett. Magyar—ciprusi tárgyalá­sokat tartottak hétfőn Nico­siában. Hétfőn Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnö­ke hivatalában fogadta a magyar diplomácia vezetőjét. A rendkívül szívélyes, bará­ti légkörű találkozón Kip­rianu kiemelte, hogy orszá­gaink államközi kapcsolatai problémamentesek és harmo­nikusan fejlődnek. A ciprusi elnök-és a magyar külügy­miniszter aggodalommal szólt a nemzetközi helyzet romlá­sáról. Púja Frigyes a magyar nép és kormány ismételt támoga­tásáról biztosította a ciprusi probléma rendezését célzó erőfeszítéseket. Púja Frigyes a találkozó után koszorút helyezett el a néhai Makariosz érsek-elnök emlékművénél, majd rövid látogatást tett Georgiosz La- dasznál, a képviselőház el­nökénél. A két külügyminiszter tár­gyalásán áttekintették á nem­zetközi helyzet több időszerű kérdését és a kétoldalú kap­csolatok alakulását. Púja Frigyes a délutáni órákban koszorút helyezett el a nicosiai Szabadság em­lékműnél, majd elvtársi meg­beszélést tartott Ezekiasz Papaioannuval. a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Központi Bizottsá­gának főtitkárával. Este Nikosz Roiandisz kül­ügyminiszter vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents