Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. május 9., vasárnap HOMROGD Dél körül járt már, amikor másodszor toppantunk be a homrogdi vegyesboltba. ígér­tük reggel, hogy jövünk majd újra. Sivák Dénesné, a ve­gyesbolt vezetője azzal foga­dott, hogy alighanem megne- szel-ték a szikszói sütőüzem­ben' látogatásunkat, mert idő­ben is jött a kenyér, no és alföldit hozott, azt pedig olyan régen nem kaptak, hogy talán sohasem kaptak. Ami azt illeti, nem is a kenyér minőségével van bajuk, ám­bár a kukoricásra kicsit pa­naszkodtak a községiek utóbb, inkább arra, ahogy érkezik. Márpedig gyakran csak dél­után jön a kenyeres kocsi, s olyankor érdemes lenne meg­nézni, hányán várnak kint a bolt előtt. Jó időben, rossz időben. A kenyeret, akárhol gyan is, itt is frissen szeretik. A tegnapit csak szükségből viszik. Ma már inkább rossz beidegződés persze, mert nem savanyodik. Tej, tejtermék nyitásra ott a boltban, s no­ha szinte minden portán fej­nek tejet, fogy. Nemcsak az óvodások viszik, meg a nap­közisek. És röpke óra alatt elfogyott a gyönyörű ,.szíves” saláta is ... Igaz, fóliasátrat egyre több­felé láthat, aki bekukkant a majdnem egyutcás, ezerlelkes falu portái mögé. Ámbár, le­gyintett rá Pocsai Péterné, aki szomszédasszonyaival ép­pen azon meditált, hogy az árokparti tulipánok sehogy- sem találnak magukra ebben a komisz tavaszban — ezek nem igazi fóliasátrak. Csak a nap fűti őket. így azután oda­lett a paradicsomnak meg a görögdinnyének való palánta. Mondta is az unokáknak, megette a görögdinnyét az idő, hiába „spekuláltak” rá. Hogy mi terem még a fólia alatt? Saláta, egy kis paradi­csom, paprika, inkább amit maguk fogyasztanak el. Azt már a tanácstitkár — közös községi tanács van Homrog- don, s hozzájuk tartozik meg Monaj — tette hozzá; az itt lakó népek nemigen piacoz- nak. Kapni lehet akár öt kiló gyümölcsöt is ajándékba, de pénzért nem eladó. Pedig a pénznek van becsülete. Hogy is mondta az öreg juhászem­ber, akarom mondani bacsó, mert szigorúan helyreigazí­tott: — Az életért dolgozni kell. Az életet a munka adja. Itt nálunk, az állatok ... Vozár István nyugdíjas tsz- tagot többnek gondoltam hat­vankettőnél. A gerincoszlop­pal volt a baj, de azért el te­relgeti a harminc anyajuhot. Van tehén, két szép ló is az istállóban. így szokta meg, így nőtt fel, az állatok körül Csepp unokája előttünk ül' meg a szürkét. A portákon ott a jószág, hol több, hol kevesebb. Hi­szen itt mindig zsíros legelő volt. A föld is jó, de a legelő kiváló. Az öreg ember fiai a termelőszövetkezetben van­nak, bacsó az egyik, van vagy 300—1000 juh a szövetkezet­ben, megvan a számításuk. Biztos kenyér, vastagabb sze­let. És iparkodó, szorgalmas nép lelkik a faluban. — Tudja, nekem már mondták, miért őrizgetem a régi házat? Építkeztem én is; az egyik fiamnak, a másik gyereknek ... Nekünk az öregasszonnyal már megfelel. Az övék más, mint ahogy az életük is más ... A falu közepén, a közepe táján épül egy új ház. (Kü­lönben négy-öt épül évente — mondta Mákonyi András tanácstitkár, mintegy bizony­ságképpen, hogy megállapo­dik lassan a lakosság.) Nem is csak emelettel emelkedik a környezők fölé; magasab­bak a szobák, magasabb a tető. Zádori János egyike az el­járóknak. Miskolcra jár dol­gozni, a vasúthoz. Most a fe­leség szüleinél laknak. Ho­gyan képzeli életét az új ház­ban? A nagy házban? Az biz­tos, hogy a fiú- meg a lány­gyereknek is külön szobája lesz... Azután talán marad­nak, persze, ha nem kapnak majd kedvet a tanuláshoz Egyébként a faluhan műkö­dött, s ha csendesebben is, de működik a kétezeréves kó­rus. Azért mondják így — vi­lágosított fel a kórus vezetője, Bubnó íjászló esperes —, mert a negyven tag életkora ennyit tesz ki. Minősítésűk is volt már, rádiófelvétel is ké­szült velük. Szopkó Lászlótól, az iskola igazgatójától így azután tu­lajdonképpen egy felől ér­deklődtem. (Éppen, nevelői értekezletet tartottalt, s a hátrányos helyzetű tanulók­ról folytatott eszmecseréhez mindenkit meghívtak, kinek dolga, s tiszte tenni valamit értük.) Arról, hogy a pedagó­gus, az orvos, a gyógyszerész, szóval az itt élő értelmiség hogyan „mozdítja” a falut? Az öreg bacsó gyerekkorától barátságban yan a jószággal... — Hogyan? Azt mondom mindig a nevelőimnek, ne előzze meg senki őket a kö­szönésben. Ami nem könnyű dolog. De ne csak köszönjünk, beszélgessünk is ... Sokáig csak a pedagógus mozgott... Úgy tűnik, lassan egymásra is találunk... Mert tenni van mit. Csntorás Annamária Fotó: Fojtán László f'lapközisek pingpong csatája. A felsős csoport mellett a közeljö-* vőben egy alsós indítását is tervezik. Most készült el különben egy bitumenes kézilabdapálya, amihez a falu lakossága is odaadta két keze munkáját. Memento film szalagon Napjainkban látható a premiermozikban a Nürnberg 1946 című magyar dokumentum­film, Róna Péter alkotása. A mai felnőtt, kü­lönösképpen az ötven éven felüli társadalom­ban Nürnberg neve borzongató emlékeket idéz. Amiről a film szól, ugyancsak borzon­gató. Vajon .miért kell éppen most, a béke és barátság hónapjának kezdetén rossz em lékeket felidézni? A válasz egyértelmű: ala nem ismeri a háború borzalmait, kevéssé tudja értékelni a békét. És bizonyára féltem is kevéssé tudja. Ezért kell a Nürnberg 1946 című film segítségével újra, meg újra fel­idézni azt a második világháborút és az azt megelőző tömegirtó fasizmust, hogy a már békében felnőtté lett, vagy azóta született generációk, új évfolyamok milliói a cáfolha­tatlan dokumentumok hitelével érzékelhes­sék, mi volt az a világ történelmében pá­ratlan emberellenes bűncselekményhalmaz, amely fölött Nümbergben 1946-ban a Nem­zetközi Katonai Törvényszék ítéletet mon­dott. Négyszázöt ülést tartott a bíróság, 240 tanút hallgatott ki, 16 ezer oldalt tesznek ki a jegyzőkönyvek. A náci Németország leg­főbb bűnös vezetői üllek a vádlottak padján és feleltek népirtó tetteikért. Róna Péter filmje rendkívül sok dokumen­tumanyagot használ fel, köztük már ismer­teket is. Mégis szükséges újra, meg újra fel­idézni ezeket, mert mint a filmbeli mai fia­talokkal folytatott beszélgetésből kitűnik: a mindössze harminchét évvel befejeződött há­ború tényei sokszor tévesen élnek új generá­ciók tudatában, máshol halványulnak az em­lékek, annak a háborúnak és sok-sok millió áldozatot követelő népellenes gaztettnek em­lékei, amelyeket szem elöl téveszteni azért sem szabad, hogy mai és jövőbeni békénket értékelni és óvni tudjuk. A nürnbergi doku­mentumok mellett Willy Brandt, Oleg Troja- novszkij és Simon Wiesenthal nyilatkozatai segítik a mélyebben elemző megértést, Kar­sai Elek pedig a legújabbkori amerikai ku­tatásainak dokumentumaival egészíti ki és teszi még kézzelfoghatóbbá mindazt, ami Nürnberg nevéhez kapcsolódik. (benedek) A MAJb pályázati felhívása az 1982. évre A Magyar x udományos Akadémia Miskolci Akadé­miai Bizottsága (MAB), vala­mint Észak-Magyarország megyei tanácsai és vállalatai a régióban folyó tudományos tevékenység hatékonyabbá té­telére az alábbi témakörökből hirdetnek pályázatot: Bor sód-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács: 1. Komplex re­habilitáció (orvosi és foglal­kozási) adott szakterületen. 2- Gazdasági együttműködés az egyes megyék között, il­letve az országhatár mentén fekvő csehszlovákiai térsé­gekkel. 3. A megyék közötti munkaerőmozgás és az ezzel kapcsolatos foglalkoztatáspo­litikai együttműködés lehető­ségei. Borsodi Szénbányák Válla­lat: Végrehajtás gyorsítása a Borsodi Szénbányáknál. Borsodi Vegyi Kombinát: A vállalati belső önelszámo­lási rendszerek bevezetésé­nek elvi és gyakorlati prob­lémái. December 4. Drótmüvek: 1. A Renard-féle szabványsor használatának feltételei és hatása a hengerelt-húzott huzalok és továbbfeldolgozott huzaltermékek (például sod­ronykötél, hegesztett háló, rugó stb.) gyártása és fe1- használása területén- 2. A harmadtermékgyártás terü­letén kialakítható új termé­kek. Diósgyőri Gépgyár: 1. Mé- retpontos kovácsolás! techno­lógiák kiaiakítása és elter­jesztése. 2. Olyan gyártási el­járások kidolgozása (például durva-, közép- és finomleme­zek szabási terveinek opti­malizálása), amelyekkel a gyártási önköltség anyag- és energiahányada lényegesen csökkenthető. 3. Olyan gyárt- mányfejlesztési megoldások vagy tökéletesítések kidolgo­zása, amelyek a jelenlegi ki­vitelű gyártmányokhoz képest — üzemeltetésük során — je­lentős energiamegtakarítást biztosítanak. 4. Olyan be­szerzési és anyaggazdálkodási folyamatrendszer kidolgozása,- amellyel mindenképpen biz­tosítani lehet, hogy csak olyan nem rubelelszámolású import alkatrészek vagy ke­reskedelmi áruk kerülhetnek be a vállalathoz, amelyeket belföldről, vagy KGST-orszá- gokból beszerezni nem lehet. Finomszerelvény gyár. Eger: Vállalati szellemi munka ha­tékonyságának mérése. Lenin Kohászati Művek: 1. Az ismert, nagyolvasztón kí­vüli nyers vaskéntelenítő el­járások közül a leggazdasá­gosabb kiválasztása. 2. A ter­mikus és a mechanikus fo­lyamatok összekapcsolásával elérhető minőségjavulás a képlékenyalakitásban. Mátraaljai Szénbányák: Külfejtési körülmények kö­zött szállítószalagon szállított szén minőségének (fűtőérték, hamutartalom) folyamatos meghatározása, mérési mód­szer és készülék kidolgozása. Miskolc megyei város Ta­nácsa: 1. Miskolc ipari struk­túrájának várható és szüksé­ges változásai az ezredfordu­lóig. 2- Miskolc város és köz­vetlen vonzáskörzete, infra- stukturális és ellátási kapcso­latai, a szükséges fejlesztés főbb irányai. 3. A foglalkoz­tatottság szerkezetének alaku­lása Miskolcon, külön tekin­tettel a demográfiai hullám várható kihatásaira. Nógrád megyei Tanács: 1. Krónikus, nem fertőző be­tegségek epidemiológiája. 2. Komplex rehabilitáció (orvosi és foglalkozási) adott szakte­rületen. 3- Szociológiai prob­lémák és az,ok megoldása az egészségügyben. Országos Bányagépgyártó Vállalat Salgótarjáni Bánya­gépgyára: 1. Könnyű kivitelű szállítószalag-görgő kialakítá­sa (teljes gyártási dokumen­tációja), melynek futási el­lenállása, tömítő- és tartós teherbiróképessége jobb le­gyen az OBV által gyártott típusokénál, a jelenlegi gyár­tási költségszintet tartva. 2. Szalaggörgők paramétereit — futási ellenállás tömítő- és tartós teherbíróképesség — megközelítő vagy annál jobb értékekkel tervezendő olyan konstrukció, melynek gyártá­sa termelékenyebb, egysze­rűbb és olcsóbb a jelenlegi­nél (teljes gyártási dokumen- táéió). Országos Ere- és Ásvány­bányák Rézérc Művei: Űj fejtésmód technológiájának kidolgozása a gyöngyösoroszi •laposdőlésű telérekre. Ózdi Kohászati Üzemek: 1. Az öntödék minőségi igénye szerinti öntészeti nyersvas ^előállítása üstmetallurgiai úton- 2. A termikus és a me­chanikus folyamatok össze­kapcsolásával elérhető minő ségjavulás a képlékenyalakí­tásban. 3. A hengerelt áruk hazai termékválasztékának felülvizsgálata és racionalizá­lása. 4. Kohászati másod- és harmadtermékgyártás terüle­tén kialakítható új termékek Salgótarjáni Kohászati Üze­mek: 1. A termikus és a me­chanikus folyamatok össze­kapcsolásával elérhető minő­ségjavulás a képlékenyalakí- táshan. 2- A harmadtermék­gyártás területén kialakítható új termékek. Salgótarjáni Kohászati Üze­mek Kislerenyei Gyára: Ra- pistán-görgős pályák áthida­lására aLkalmas, nagyobb mé- redekségű hevederes szállító- pályák fejlesztése. Tiszai Kőolajipari VállaUrt: 1. Teljesítménymérés lehető­ségének vizsgálata a vállalat irányítási és adminisztrációs területein. 2. Állóeszköz-fenn­tartás (karbantartás) gazda­ságosságának vizsgálata. (Megjegyzés: a társadalom- tudományi tárgyú pályázati felhívásokat külön hirdeti meg a MAB.) Pályázati feltételek: Pályáz­hatnak tudományos vagy gyakorlati munkakörben dol­gozó egyéni kutatók, illetve kutató kollektívák- A pályá­zaton eddig nem publikált; máshol még be nem nyújtott, olyan tanulmányokkal iehet részt venni, amelyek a "el­dolgozott témák eddigi iro­dalmához képest eredeti, új gondolatanyagot tartalmaz­nak. A pályázatot 4 példány­ban (oldalanként körülbelül 25 sor), A4 alakban kell jel­igésen benyújtani a Miskolci Akadémiai Bizottsághoz (Mis- kolc-Egyetemváros, NME Központi épület I. em. 126. ■szoba, 3515). A pályázatok terjedelme maximum 100 ol­dal. A tanulmányhoz egyol­dalas összefoglalót kell csa­tolni, és meg keli jelölni a gyakorlati felhasználhatóság szempontjából számba jöhető területeket, intézményeket, illetve üzemeket. — A pályá­zati témákkal kapcsolatban felvilágosítást nyújt az ado­mányozó intézmény, illetve a MAB. A pályázatok benyújtásának legkésőbbi határideje 1982. október 29. A megfelelő szín­vonalú pályázatokat a MAB 3—10 ezer forintig jutalmaz­za. A különféle pályamüve­ket az illetékes szakbizottsá­gok bírálják el és javasolják díjazásra az adományozó in­tézmények képviselőinek be­vonásával, illetve terjesztik alő kiadásra. A benyújtott pályázatok eredményhirdeté­sére 1982. december 15-én ké­ül sor. Dr. /am bú János, az MTA rendes tagja, a MAB elnöke Május 9-én (csak egy napig) a sportcsarnokban. (Miskolc, Felszabadítók útja 19.) kempingszékek 30 százalékos árengedménnyel kaphatók a kempingkiállításon BORSOD/

Next

/
Thumbnails
Contents