Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. május 7., péntek Tóth József, az SZMT vezető titkára tájékoztatja a megye szakszervezeti életéről a vendé­geket ipeefnémei szakszervezeti deiepió érkezeti megyénkké A Szakszervezetek Megyei Tanácsa meghívására három­tagú szakszervezeti küldött­ség érkezett az NSZK-ból megyénkbe. A delegáció ve­zetője Siegfried Bleicher, az Észak-Rajna Westfália-i szak- szervezet titkára, tagjai: Scheinder Güntram és Lu- cassen Hanjo. A vendégeket május 6-án csütörtökön reggel Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra és az elnökség tagjai fo­gadták a szakszervezeti szék­házban. Tóth József üdvözlő sza­vai után megtekintettek egy, a megyénket bemutató, né­met nyelvű filmet. Ezt kö­vetően a vezető titkár is­mertette a ázakszervezet me­gyei szervezetének felépíté­sét, munkamódszerét, bemu­tatva a megyei bizottságok, munkabizottságok tevékeny­ségét. Ismertette a szakszer­vezeti munka néhány ta­pasztalatát, az üzemekben folyó tevékenységet. A legfontosabb feladatok­ról szólva, részletesen beszélt a szakszervezet szerepéről az életszínvonal megőrzése és a gazdasági egyensúly megte­remtése érdekében folyta­tott politikai munka terüle­tén. Elemezte a teljes fog­lalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás egyidőben való megvalósításának gyakorla­tát. Nagy hangsúlyt kapott a tájékoztatóban a nyílt me­gye- és várospolitika, s ezzel összefüggésben a szakszerve­zet területpolitikai munkája. A vendégek nagy érdeklő­dést mutattak a lakásgaz­dálkodással kapcsolatos kér­dések iránt, s az itt hallot­takat összevetették saját ott­honi gyakorlatukkal. Mivel az NSZK-ban is csökken az állami lakásépítés üteme, élénken érdeklődtek, hogy nálunk milyen építési akci­ók, lakáshozjutási lehetősé­gek vannak. Csütörtökön délután a DIGÉP-be látogattak a ven­dégek, ahol Kárpáti Zoltán szb-titkár és a gazdasági ve­zetők ismertették a vállalat tevékenységét, a szakszerve­zet és a vállalatvezetés kap­csolatát, a szakszervezet rész­vételét a tervezésben és a végrehajtásban. Megtekintet­ték a kábelgépgyártó gyáregy­séget, s ott találkoztak a dolgozókkal, szakszervezeti aktívákkal. Ma a hollóházi porcelán­gyár szakszervezeti és gaz­dasági -vezetői fogadják a vendégeket, s mutatják be az üzemet. Itt a dolgozók élet- és munkakörülményeivel is­merkednek. Délután a To- kaj-hegyaljai Állami Gazda­sági Borkombinátba látogat­nak. A szakszervezeti kül­döttség szombaton utazik el megyénkből. Koron) Miiiály Saliólarjánban Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Nógrád megyébe látogatott. A ven­déget Salgótarjánban a me­gyei pártbizottság székházé­ban Géczi János első titkár tájékoztatta'Nógrád politikai, gazdasági és kulturális hely­Tegnap, csütörtökön dél­után Miskolcon, a Hevesy Iván Filmklubban ünnepé­lyes keretek között nyitották meg a szocialista filmek fesztiváljának idei megyei rendezvénysorozatát. A meg­jelenteket Gyulai Lajos, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóhelyettese köszöntök te, majd Gápelné Tóth Ró­zsa, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára indította útjára a május 24-ig tartó filmes rendezvénysorozatot. Bevezetőjében emlékeztetett rá. hogy a három évvel ezelőtt elhangzott országos békefelhívásra a MOKÉP az elsők között csatlakozott, hogy a maga sajátos (film­forgalmazás, filmművészet, „mozlzás”) eszközeivel hoz­zájáruljon az emberek bé­kevágyának kiteljesedéséhez a békés építőmunka és a testvéri szocialista országok népeivel való összetartozás Igényeinek demonstrálásához. zetéről. A Politikai Bizott­ság tagja salgótarjáni mun­kalátogatása végén a megyei pártbizottság tanácstermében aktívaülésen találkozott Nóg­rád politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tének vezetőivel, akiknek időszerű politikai kérdések­ről adott tájékoztatást. Kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a szocialista fil­mek fesztiváljának ez évi megyei programja — a ma­ga nagyon jó szakmai át­gondoltságával — méltó partnere lesz a békehónap nagyszámú, más jellegű ren­dezvényeinek. Hasonló szellemben üdvö­zölte a megyei megnyitót — és annak közönségét — Iván Ivanovics Behun, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza filmosztályának vezetője is, majd néhány szóval felvázol­ta az ünnepélyes megnyitót követé díszelőadáson bemu­tatott, szovjet—francia— NSZK koprodukcióban ké­szült Teherán ’43 című film elkészülésének körülményeit, motívumait A tegnapi megnyitóhoz kapcsolódóan a mozi előte­rében a Nagy Honvédő Há­ború idején készült plakátok­ból összeállított kiállítást rendeztek. De Mifa az új falát Az Olasz Keresztényde­mokrata Párt XV. kongresz- szusának küldöttei Ciriaco De Mitát választották a párt új főtitkárává. A szavazásra szerdán éj­szaka került sor azt köve­tően, hogy Flaminio Picco- li, a párt eddigi főtitkára válaszával lezárta a vasár­nap óta tartó felszólaláso­kat. A csütörtökön hajnalban közölt, de még nem hivata­losnak tekintett végered­mény szerint a két főtitkár­jelölt közül Ciriaco De Mit.a a küldöttek szavazatainak 55,14 százalékát, Arnaldo Forlani pedig 42,16 százalé­kát kapta. Az első kommen­tátorok De Mita főtitkárrá való megválasztásában azt hangsúlyozzák, hogy a pár­ton belüli irányzatok közül a mérsékelt vonal bizonyult erősebbnek a jobboldalival szemben. Dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter meghívásá­ra csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. A délután sorra került első találkozón a felek a kétol­dalú kapcsolatok áttekintése mellett véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet­től. A péntekre tervezett megbeszéléseken a gazdasági Kapcsolatok bővítéséről, az atomenergia békés hasznosí­tásával összefüggő témákról, valamint közlekedési kérdé­sekről lesz szó. Megyei megnyitó Miskolcon MegUőil az Mádén (Folytatás az 1. oldalról) mérje és minősítse, alapozza és továbbfejlessze társadal­mi-gazdasági életünk egy-egy meghatározó körét. — A Magyar Tudományos Akadémia törekvéseinek si­keres megvalósításához jó feltételeket teremt hazánk kiegyensúlyozott, nyugodt belpolitikai helyzete. A nyu­godt és kiegyensúlyozott bel­politikai élet természetesen nem jelent társadalmi moz­dulatlanságot, nem jelenti azt, hogy nincsenek gond­jaink és nem jelenti azt sem, hogy nincsenek társadalmi méretű viták. Ezeket a vitá­kat alapvetően és meghatá­rozó jelleggel az alkotó, a jobbító szándék vezérli. Ez­után arról szólt, hogy a párt Magyarországon ma olyan elfogadott politikai erő, amely teljesíti küldeté­sét, szervezi és irányítja a társadalom munkáját. Nö­vekvő hitelének alapja: a bizalom a tömegek iránt, a valóság tisztelete, az új gon­dolatok befogadására való készség, a szocialista demok­ratizmus fejlesztése. Népünk eddig a bizalomra bizalom­mal válaszolt, és reméljük, így lesz a jövőben is — hangsúlyozta, majd kifejtette: — Bonyolult világunkban a korábbiaknál is nagyobb jelentősége van annak, hogy a párt a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeit tisztelve még nagyobb fi­gyelmet fordítson történelmi és nemzeti sajátosságaink, országunk adottságai, lehető­ségei tanulmányozására, hogy célkitűző és feladatmeghatá­rozó, a tömegeket szervező és nevelő tevékenysége e körül­mények között is folyamato­san fejlődjön. A párt nem kerüli meg a konfliktusokat, napirendre tűzi a döntésre érett kérdéseket és a körül­ményeket mérlegelve igyek­szik megoldani azokat. A kritikus és önkritikus maga'- tartás, a megújulásra, a re­formokra irányuló készség, a realitások figyelembevétele volt eddig is sikereinek egyik záloga. Tudatában vagyunk annak, hogy örökre szóló po­litikai stabilitás nincs. Csak olyan van, amelyet naponta újra és újra, szorgalmas munkával megteremtünk. — Az utóbbi években meg­nőtt a politika és a gazda­ság kapcsolatának súlya a társadalom életében. Nem vé­letlen, hogy a párt és a kormány szinte naponta fog­lalkozik a gazdasági építő­munka soron levő feladatai­val. Ha kissé megkésve is, a magyar gazdaságpolitika és gazdaságirányítás választ talált a gazdasági fejlődés külső és belső feltételeiben bekövetkezett változásokra. A gazdasági fejlődés folyama­tosságában, a lakosság élet- körülményeinek védelmében a nagyobb megrázkódtatáso­kat valóban sikerült elkerül­ni. — A Központi Bizottság 1978. decemberi határozata alapján átfogó változásokra került sor a gazdaságpoliti­kai és gazdaságirányítási gyakorlatban. Az elmúlt há­rom év eredményei és ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy helyesen jelöltük ki a fő célokat, a gazdasági egyensúly javításának és az életszínvonal megőrzésének követelményét. Helyes volt ennek a két célnak aláren­delni minden más gazdasági feladatot a termelési, a fej­lesztési és az elosztási poli­tikában. Ügy ítéljük' meg, hogy gazdálkodásunk — bár nem maradéktalanul — egy­re jobban alkalmazkodik a gazdasági fejlődés szigorúbb külső és belső követelmé­nyeihez. — Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy nincsenek problémáink vagy azok nagy részét már megoldottuk. Gazdaságunk alkalmazkodó­képessége ma még kisebb a szükségesnél. Nem kielégítő a hatékonyság és a minőség javulása. Nem eléggé kor­szerű a termelési szerkezet. Még csak az első lépéseket tettük meg az új fejlődési pályán, az intenzív fejlődés kibontakoztatásában. Az azonban bebizonyosodott, hogy a mennyiségileg keve­sebb lehet minőségileg több. értékesebb. — Az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a változó követelmé­nyekhez igazodva az elmúlt években több változtatásra került sor a gazdasági sza­bályozásban, a tervezésben és a szervezeti rendszerben egyaránt. Az új ár- és mó­dosított gazdasági szabályo­zórendszer lényeges vonása, hogy a gazdálkodó szerveze­tek fokozottabban és folya­matosabban érzékelik a gaz­dálkodás külső és belső fel­tételeiben végbemenő válto­zásokat. — A szervezeti rendszer korszerűsítésének keretében sor került, a tudománypoliti­kai bizottság, valamint az Állami Tervbizottság munká­jának továbbfejlesztésére, a kormány gazdasági bizottsá­gának létrehozására, az iparirányítás egységesítésére, a piaci felügyelet szerveinek megerősítésére, a Kereskedel­mi Kamara szerepének növe­lésére. Megkezdődött a vál­lalati szervezeti rendszer korszerűsítése, amely üzem­mérettől függetlenül nagyobb teret biztosít az önálló kez­deményezés és az ésszerű kockázatvállalás kibontako­zásához. — Gazdasági fejlődésünk külső feltételeinek alakulását illetően a következő években is jelentős további változá­sokkal, nehézségekkel kell szembenézni. Ezt felismerve sincs lehetőségünk a világ- gazdaságtól való függetlene­désre, a befelé fordulásra. A gazdaság intenzív fejlődésé­nek biztosítása csak a nép­gazdaság alkalmazkodóké­pességének javításával, kül­gazdasági aktivitásának nö­velésével érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdaságirányítási rendszert, annak minden fontos elemét folyamatosan továbbfejlesszük. — Folyamatban van a szervezeti és a vállalatirá­nyítási rendszer korszerűsí­tése. E munka azon a felis­merésen alapul, hogy ipa­runk szerkezetében egyaránt helye van a nagyobb mére­tű és összetettebb szervezetű gazdálkodó egységeknek, a kis- és közepes vállalatok­nak. A szervezeti változások hatásáról még nem lehet tel­jes képet alkotni. Azt vi­szont már elmondhatjuk, hogy az átszervezések nem okoztak zavart, fokozódott az önálló kezdeményezés, és az újonnan létrehozott vállala­toknál a jövedelmezőség az átlagosnál dinamikusabban nőtt. A következőkben arról szólt, hogy a VI. ötéves nép- gazdasági terv a gazdasági hatékonyság növekedését szolgáló tényezők között az első helyen említi a tudomá­nyos vívmányok gyors és hatékony gyakorlati alkalma­zását. A tudományos kutatás és műszaki fejlesztés céljai­ra — a korábbiakhoz hason­lóan — a jelenlegi középtá­vú tervidőszakban is a bel­földön felhasználható nem­zeti jövedelem három száza­léka fordítható, ami nemzet­közi összehasonlításban is el­fogadható arány. Végezetül Havasi Ferenc hangsúlyozta: — Pártunk — amelynek elmúlt negyedszá­zados politikája a társadal­mi-gazdasági élet valameny- nyi területén a reformok és a megújulási készségünk leg­főbb ihletője volt — a jö­vőben is számít arra, hogy a tudomány, a Magyar Tudo­mányos Akadémia még ak­tívabban járul hozzá közös céljaink megvalósításához. * Havasi Ferenc beszédét követően hangzott el Bognár József akadémikus vitaindí­tó előadása gazdaságpoliti­kánkról, az utóbbi 25 évben elért eredményekről, nép­gazdaságunk és a világgaz­daság összefüggéseiről. Az előadás arra az alapvető megállapításra épült, hogy hazánkban a gyökeres világ- gazdasági fordulatok, a nö­vekvő kölcsönös gazdasági függőségek, az együttműkö­dést megnehezítő nemzetkö­zi politikai körülmények és a nemzeti gazdaságok fejlő­dési feltételei romlásának időszakában is politikai fo­lyamatosság van. Ez abban jut kifejezésre — hangsú­lyozta az előadó —, hogy az országot és a nemzetet ugyanazon politikai, társa­dalmi és gazdasági erőköz­pontok kormányozzák, ame­lyeknek irányításával a ne­gyedszázaddal ezelőtti társa­dalmi-nemzeti tragédiából a mai helyzetbe emelkedtünk fel. A nemzeti létet, sorsot és tudatot ilyen mélyen be­folyásoló és jelentősen átala­kító gazdasági, politikai és társadalmi változások meg­valósítására csak a megúju­lás és átalakulás képességé­vel rendelkező politikai erő­központok képesek; csak ezek képesek arra, hogy egy dinamikusan változó világ­ban a megfelelő időpontban reformokat vezessenek be, és ezáltal új hatóerőket kap­csoljanak be a fejlődés ára­mába. Több más felszólalás után fejeződött be a közgyűlés el­ső napja. A tanácskozás pén. teken folytatódik. Ili élelmiszer-vizsgálati rendelet A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és az egészségügyi miniszter együt­tes rendeletet adott ki az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgála­táról és ellenőrzéséről. A rendelet az élelmiszertör­vénnyel és az állategészség-, ügyről szóló törvényerejű rendelettel összhangban in­tézkedik az állatok levágá­sának és az állati eredetű élelmiszer-nyersanvagok, fél­kész és késztermékek elöál- litásának, feldolgozásának és forgalomba hozatalának fel­tételeiről valamint az élel­miszer-higiéniai vizsgálat és ellenőrzés . rendjéről. Élelmi­szert csakis a rendeletben előírt hatósági vizsgálatok kedvező eredménye esetén lehet közfogyasztásra forga­lomba hozni. A vizsgálat, il­letőleg az ellenőrzés során a hatósági állatorvos elbírálja az élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságát és dönt a felhasználás módjáról is. Az együttes rendelet előírja a húsvizsgálattal és az el­lenőrzéssel kapcsolatos vala­mennyi szakmai teendőt, to­vábbá más szakterületeket is érint Egyebek között példá­ul a hús hűtőházi tárolásá­nak szabályait, a tejfeldol­gozás előírásait, a tojás és a méz forgalmazásának tud­nivalóit stb. tartalmazza. Jubileumi köszöntő Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön az Országos Anyag- és Arhivatalba láto­gatott, ahol az intézmény megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából átadta a párt Központi Bizottságának üdvözletét. Jelen volt Falu­végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is, aki a kor»- mány nevében köszöntötte az intézmény törzsgárdá iának tagjait.

Next

/
Thumbnails
Contents