Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

1982. május 27., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Biztató terméskilátások Az esd a legjobbkor jött Zöldség fólia alól — Renden a lucerna — Segítség Csehszlovákiából Motorszerelők Egy Robur-motor teljes felújítását végzik Lengyel Attila és Tóth József motorszerelők az AFIT szeren, esi üzemében . Fotó: Laczó József A biztonságosabb áramszolgáltatáséjt Bűi a ttözsÉai alapíiizati állomási Megérkezett az óriás transzformátor Igazán nincs ok panasz­kodni az időjárásra — még akkor sem, ha renden ázik a lucerna —, hiszen az eső a lehető legjobbkor jött. Leg­alábbis ezt bizonyítják a ha­társzemlék, mert biztató ter­méskilátásokról számolnak be megyénk termelőszövet­kezeteiben. Jól fejlődnek a kalászosok, de a kapásnövé­nyeknek is szükségük volt tenyészidejűknek ebben a fontos szakaszában csapa­dékra. Egyedül a lucerna kaszálását „bénította meg” az eső, ezért a fontos pillan­gós növény kazlazása szüne­tel. Öt gazdaságunkban ér­deklődtünk, az időszerű fel­adatokról. A legörvendetesebb hírt a Nagymiskolci Állami Gazda­ságból kaptuk, ahol tegnap kezdték meg fólia alól a zöld­ség felszedését. Horváth Mi­hány igazgató: — A tízezer négyzetméter alapterületű fóliasátrak alól idén a zöldség az első ter­mékünk, ami folyamatosan a piacra kerül. Mivel a tava­lyi zöldség a város boltjai­ból elfogyott, gondolom a háziasszonyok számára a cso­mózott zöldség a lehető leg­jobbkor jön. A gyökér, s a sárgarépa mennyiségét a Zöldért határozza meg, s a vállalat szabja meg a felsze­dés ütemét is. Hetvennégy hektáron három szakaszban elvetettük a zöldbabot is, amelyből szintén szállítunk június végén a város bolt­jaiba. Ha igényli a kereske­delem, 150 hektáros burgo­nyaterületünkről, a későb­Mintegy kétszázharminc- millió forintba kerülne az a fejlesztés, amelynek megva­lósítása után megyénk leg­nagyobb sertéstelepe alakul­na ki a prügyi Tiszamente Termelőszövetkezetben. A kö- •zös gazdaság már évekkel ez­előtt ennek az állatfajnak a tartására szakosodott, s meg­levő telepeinek rekonstruk­ciója után jövőre már har­mincezer hízót adnak át 120 millió forintos termelési ér­tékben a húskombinátnak. A jelentős összegeket felemész­tő átalakítás, bővítés után több olyan létesítmény épült fel — például nagy telesít- ményű keverő, hatezer tonna befogadóképességű tárolótér —, amely lehetővé tenné a termelés megkétszerezését. Harmincezer sertéssel nevel­hetnének fel többet, ha a 230 millió forintos beruhá­záshoz megkapnák az állami támogatást, s a hitelt. A fej­lesztést elsősorban az olcsó­ság indokolja, hiszen járulé­kos beruházásokra alig len­ne szükség — javarészük már megvan —, s ugyanakkor a A borsodi szénmedence szénvagyonának jelentős ré­sze viszonylag kis területen. Put.nok térségében található, ahol a kutatások szerint leg­alább 90 millió tonnányi bar­naszén termelhető ki. A nagy szénvagyon és a kedvezi adottságok indokolták, hogy a régi bánva mellett korsze­rű újai nyisson itt a Borso­di Szénbányák Vállalat. A fejlesztés 1977-ben kez­dődött. A Bányászati Akna- mélyítő Vállalat a Királd biekben megkezdhetjük a korai burgonya felszedését. A nagycsécsi Sajómén ti Termelőszövetkezetben szin­tén a kedvező időjárást di­csérik. A kétszáz hektár nap­raforgónak, s a 240 hektár kukoricának a legjobbkor jött az eső, hiszen a homo­kos altalajú táblákban gyor­sabban pusztít az aszály. ' A lucernát lekaszálták, de húsz hektáron a termény renden fekszik, s így csali a takar­mánytermő terület felszára­dása után kezdhetik meg a rendsodrók a munkát. A szé­na majd hideglevegős kaz­lakba kerül. Szintén megállította a ta­karmánybetakarítást a le­hullott csapadék a megya- szói Aranykalász Termelő- szövetkezetben. Tóth Károly elnök: — Nem bánjuk, mert a határ csodálatos arcát mu­tatja. Lehet, hogy korai még mondani, de úgy néz ki, ki­magasló termést takarítha­tunk be őszi búzából. Ez hi­hetetlenül fontos is, hiszen az állam a gabonaprogram keretében ösztönzi a több­lettermelést. Ha az időjárás kitart, félmillió forinttal nö­velhetjük az 1180 hektáron termesztett, kenyérgabona jö­vedelmét. Ültetvényünkön jó, közepes termésre számolunk. A cseresznyét és meggyet a Szikszói Állami Gazdaságtól bérelt Colby típusú rázógép­pel szüreteljük, a mintegy hatvan tonnára becsült: ter­més a nyíregyházi konzerv­tervben szereplő épületek a hazánkban alkalmazott eljá­rások közül a legkisebb költ­séggel valósíthatók meg. Elő­re gyártott panelekből, szer­fás jellegű hizlaldákat épí­tenének fel, amelyekben a mélyalmos technológiát vá­lasztanának. így megtakarí­tanák a 40—50 millió forint­ba kerülő hígtrágyakezelő rendszert, s hétszáz hektárra elegendő értékes trágyát nyernének. Az etetést a ned­vesen tárolható kukoricára alapozzák, így az energiata­karékossági elvárásoknak is eleget tesznek. Mivel hatvan­ezer sertés felhizlalásához a szövetkezet nem tud elég ta­karmányt. termelni, a beru­házás megvalósulása után egyszerű gazdasági társulási alakítanának, amelynek tag­jai, a hernádnémeti, taktó- harkányi és megyaszói szövet­kezetek látnák el abrakkal a hizlaldákat. A létesítmények terveit az ISV termelési rend­szer szakembereinek segítsé­géve] készítették el. a meg­határában levő, Mocsolyás- nak nevezett, területen mé­lyítette az új függöelges ak­nát és alakította ki a föld alatti bányatérségeket. Föl­állították a 22 méter magas aknatornyot, ezt követően üzembe helyezik az akna szállító berendezését, A ter­vek szerint augusztus 1-re. Az új aknán szállnak majd le a bányászok és a szüksé­ges anyagok is ezen át kerül­nek a föld mélyébe, s ugyan­itt szállítják a meddőt is a napvilágra. Hét ér óta először terem a kajszi ültetvény a boldogkő- váraljai Hunyadi János Ter­melőszövetkezetben, ahol a fagykár ellenére közepes ter­méssel számolnak. A 48 hek­táros gyümölcsösből 150—180 tonna híres gönci kajszi el­szállításával számolnak. A közös gazdaságban megkezd­ték a felkészülést a betaka­rításra is, hiszen a közei száz hektáron termesztett vető­magborsót a jövő hónap vé­gén a rendre vágás után kombájnnal takarítják be. Szépen fejlődik a szövetke­zet másik „pénzes” növénye, a bab is. Az augusztus vé­gére, szeptember elejére száz hektáron beérő növényt, kéz­zel fektetik majd rendre, hogy a kombájn veszteség- mentes betakarítást végez­zen. A szikszói Béke Termelő- szövetkezetben ütemterv alapján készítik fel a kom­bájnokat az aratásra. Idén 2150 hektáron díszlik a ga­bona, de a nyár munkáihoz hozzátartozik a háromszáz hektáros őszi káposztarep­ce betakarítása is. Mivel a gabonafélék vetésterülete megnőtt, tizenöt kombájnt készítenek fel az aratásra. A szövetkezet csak öt nagy tel­jesítményű arató-cséplőgép­pel rendelkezik, ezért a szomszédos Csehszlovákia mislei szövetkezetéből ker­net kölcsön hat kombájnt, mert így két hót alatt be­takaríthatják a terményt. A segítséget a betakarítás után, természetesen viszonozzák. ság önerőből ilyen nagy ösz- szeget nem tud fordítani a célra — a hitelek felvételétől, s az állami támogatás mér­tékétől függ. Egy biztos, a megyénkben üzemelő hús­kombinátnak erre a hatvan­ezer sértésre nagy szüksége lenne. Az üzemben Varga nénit a szokott helyén, a présgép mellett találjuk. Mióta ide­került, ezen a gépen keresi a kenyerét, fontosnak tartja, hogy elmondja: nemcsak eh­hez a géphez ért, ha a szük­ség úgy hozza, megállja ő másutt is a helyét. Ez a munkatársak, és a művezető véleménye is. Nem véletlen, hop' egyöntetűen Varga Istvánnét ajánlják, amikor elmondjuk, egy mun- kásasszonyról szeretnénk írni. Varga nénire mindig lehet számítani, ő az, aki — bár betegségből sokat mért rá a sors — soha nem megy táp­pénzre, mindig többet telje­sít, mint amennyit a normá­ban előírtak. — A nyugdíjig még egy évem van — mondja —, de magam helyett hagyok itt másokat, fiatalokat a család­ból. Eddig még egyikük sem bánta meg. hogy ide, az Alu- míniumárugyár Szendrói Gyá­rába jött dolgozni. Az uno­kaöcsém, a Pista már meg­szerezte a szakmunkás-bizo­nyítványt, itt, a gyárban ta­nulta ki a daraboló mester­séget. Örülök a fiatalok lel­kesedésének, nem hoznak rám szégyent. Nincs ebben a munkában semmi ördöngös­ség: csak szorgalom és nagy odafigyelés kell hozzá. Meg az, hogy érdekelje az embert A maga nemében páratlan siker részese az Ox'szágos Vil­lamos-távvezeték Vállalat Kelet-magyaroiszági Üzem- igazgatósága. A mindössze 288 főnyi munkáskollektíva ugyanis gyors egymásután hatszor nyerte el az Élüzem címet;, legutóbb az elmúlt évi tevékenysége alapján. Az áramszolgáltatás „nagykeres­kedői” — ahogyan az üzem- igazgatóság dolgozói tréfásan nevezik önmagukat — Sza­bolcs, Hajdú, Borsod, Heves, Nógrád és Pest megye egy részében biztosítják a nélkü­lözhetetlen villamos energiát a nagyfogyasztóknak, vagyis 120 kilovolttal bezáróan. Az egység hazánk összes áram­igényének az egynegyedét szolgáltatja, továbbítja a fo­gyasztókhoz, s a működési területén található hazánk egyetlen 750 kilovoltos táv­vezetéke. Még annyit: össze­sen 4100 kilométer távveze­a munka, amit csinál. Én igyekszem minél többet meg­tudni az elvégzendő felada­tokról. Arról, hogy hova ke­rül, mihez használják a ke­zem alól kikerülő munkada­rabot. Többfajta műveletet kell tudnunk jól elvégezni, naponta más terméket készí­tünk. Itt nem segít csak a rutin. Több kell, olyan plusz­ra gondolok, ami ránk vall. Én például a késztermékei: előkészítésén dolgozom, itt dől el, hogy milyen lesz majd a gyártmány, amelyet kértek tőlünk. Varga néni öt gyerekei ne­velt fel, három lányt és két fiút. Emellett mindig kemé­nyen dolgozott, ipari mun­kásként. — A gyerekeket már szár­nyukra bocsátottuk, vala­mennyien férjhez mentek, megnősültek. Mindegyikük­nek jó szakmája van. Mi. öregek Színpetriben lakunk, a gyerekek a környező köz­ségekben építkeztek. Ahogy tudtuk, segítettük őket. Ä férjem is itt dolgozott, a mo­torbalesete előtt. Azóta rok­kantnyugdíjas. Amikor össze­kerültünk, nem volt sem­mink, csak az útravaló jó szüléinktől. Dolgos, szorgal­mas emberek voltak, pénzük mégsem volt sok. Az útra­való nem volt egyéb, mint a munka szeretete, amit kis­ték üzemeltetése hárul a kö­zösségre, s a hálózat az egy- harmada az ország nagyfe­szültségű vezetékrendszeré­nek. Mindezt azért bocsátottuk mondandónk bevezetésére, hogy érzékeltessük az üzem- igazgatóság jelentőségét, il­letve' az általa végzett tel- adat nagyságát. Ez a tenni­való pedig a jövőben még nagyobb lesz, hiszen köztu­dottan növekszik hazánk vil- lamosenergia-igénye, s ezen belül még ütemesebben nö­vekszik Borsod megye ez irá­nyú „étvágyra”. Érthetően persze, hiszen üzemek, gyá­rak sokasága termel ezen a vidéken. Nos, az áramszol­gáltatók feltétlenül eleget akarnak tenni a kötelezettsé­güknek, s jó előre felkészül­nek a jövő növekvő követel­ményeinek teljesítésére. — A tervek értelmében, bővítjük a felsőzsolcai alap­gyermekkorunk óta belénk- plántáltak. Ahogy teltek az évek, mi is gyarapodtunk. Felépítettük a házunkat, las­sacskán szép bútor is került bele, tv-t, rádiót, háztartási gépeket vettünk. Ennyi gye­teket egy fizetésből eltartani nem lehetett, így aztán dol­goztam én is mindig. Szép háztáji gazdaságunk van, az ennivalót megtermeljük, a fi­zetésből pedig futja öltözkö­désre, no meg a gyerekek, az unokák támogatására. Már a lányunokáim stafírungjára gyűjtök. Magam is szívesen kézimunkázgatok, de az övé­két, hogy nagyon szép le- gy’en, Szögligeten hímeztetem. Futja a keresetünkből, az uram sem viszi kocsmába a pénzt. Sőt, mióta rokkant- nyugdíjas, igazán jó dolgom van mellette. Két műszakra tárok dolgozni, mire haza­megyek. nemegyszer finom ebéddel vár. — Varga néni milyen útra- valót adott a gyereke.nek? — Ugyanazt, amit nekünk adtak a szüléink. Szeressék a munkát, legyenek türelme­sek, ha nem is sikerül min­den úgy' az elején, ahogy el­tervezték. Áz emberek meg­becsülését ki kell és ki is lehet vívni Ahogy nekünk is sikerült. Mi ugyanis cigányok vagy unk ... hálózati transzformátorállo­mást — újságolta Mráz lát­ván állomásvezető. — A fej­lesztéshez a jövő évben, kez­dünk hozzá, s ez lesz a prog­ram második üteme. A beru­házás 99 millió forintba ke­rül majd, s megvalósítása után a jelenleginél is bizton­ságosabb lesz megyénk áram­ellátása. — Mit tartalmaz ez a prog­ram? — Üzembe helyezzük a má­sodik 400/120 kilovoltos óriás transzformátort, továbbá a hozzá szükséges berendezése­ket. A meglevő két 40 mega- volt-amperes középfeszültségű transzformátor mellé még egy' 50 MVA-s trafót is beépítünk majd. Ezeknek a munkála­toknak az előkészületeit vé­gezzük. Ezekből az előkészületek­ből az „utca embere” is lát­hatott valamicskét május 25- én. Ezen a napon érkezett meg ugyanis az említett óri­ás transzformátor a felső­zsolcai alaphálózati állomás­ra. Nem kis munkát jelentett a 249 tonna (!) súlyú rako- mánymak a rendeltetési he- ly'ére való eljuttatása, s a szállítás idejére az útvonalat is lezárták. Gödről, a válla­lat nehézszállitó telepéről ér­kezett a speciális tréler, amely szinte araszolva tette meg az utat a vasútállomás­tól az arnóti bekötő útnál le­vő üzemigazgatóságig. Ezt követte az újabb nagy mun­ka: a transzformátornak az alapra helyezése. Délután négy órára ez is sikerült... Végre fellélegezhettek a szak­emberek: baj nélkül a he­lyére került az 50 millió fo­rintot érő berendezés. — Említette: a beruházás­sal biztonságosabb lesz Bor­sod megye áramszolgáltatá­sa. Kérdés: mennyivel? — A felsőzsolcai alapháló­zati transzformátorállomás­nak közel a duplájára nö­vekszik majd a villáma« telje, sitménye — válaszolta Mráz István. — Jelenleg 330 me- gavolt-amper az állomás ka­pacitása, s ehhez jön a 250 és az 50 MVA-s trafó üzem­be állításával 300 MVA. ösz- szesen tehát 630 megavolt- amper lesz az állomás telje­sítménye, amely már komoly érték, összehasonlításképpen: a 630 MVA hozzávetőlegesen a 80 százaléka a világvi- szony'latbah is jelentősnek számító Gagarin Hőerőmű villamos kapacitásának! (kolaj) | gyárba kerül. (Kármán) A legolcsóbb módszerekkel Hatvanezer sertés Prügyröl? valósítás — mivel a gaada­r Uj bánya Mocsolyáson Útravaló - Varga nénitől \

Next

/
Thumbnails
Contents