Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-26 / 121. szám

1982. május 26., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 sSMI Ha felvillan a jelzőlámpa Mér megdicsérték, bemu­tatták, kicsúfolták a MIK új ötletét, a Miskolc, Árpád és Kuruc utca 52 .lépcsőházat összékötő diszpécserszolgála­tot. Több mint egy hónap telt el a teljes üzemelés megkezdése óta. Nézzük te­hát, milyen egy reggel 7-től este 7-ig tartó műszak. Schupkéyel Péter ezen a napon az ügyeletes diszpé­cser — különben a villany- szerelő csoport vezetője —, ő ül a vezérlőasztal mellett. Beszélgetünk, azaz' megpró­báljuk összeterelgetni a folyton megszakadó gondo­latsorokat, mert az asztalon fel-felvillannak a piros gom­bok. Ettől nem lehet elte­kinteni, mert míg a diszpé­cser nem jelez vissza, addig jajgató sípolás tölti meg a szobát. — Miért van ennyi hí­vás? — Ezek a liftszerelők — világosít fel a diszpécser —, ilyenkor reggel sorra járják a lépcsőházakat, s minden liftből bejelentkeznek. Így tudom, hogy merre vannak, s ha sürgős hívás van, oda tudom küldeni őket. — A lakók véleménye sze­rint túl gyakran rossz a lift. Ml ennek az oka? — Ezek a liftek több mint 10 évesek. Kopnak, rongá­lódnak. — Alkatrész? — Van alkatrészünk. Ha nincs, a legtávolabbi megye­bői is beszerzi a vállalat. Ilyenkor esetleg egy-két na­pig áll a lift. Ez ritkán for­dul elő. Van olyan felvonó, amelyben szinte már min-' dent kicseréltünk, még a motort is. — Erről jut eszembe! Ki­cserélték az eredetileg be­szerelt hangszóró-mikrofon egységet is. Miért? — Mert nem győztük pó- tolgatni. Egyszerűen kilop­ták a liftből. — És ez a mostani na­gyon csinos telefonkészülék nem csábítja a szarkákat? Sejtelmes mosollyal jelez vissza néhány hívást a disz­pécser majd közli a „meg­oldást”: — Sokat gondolkodtunk. Mitévők legyünk? Itt ez a nagyszerű rendszer, s a hu- ligánkodóktól nem tudjuk használni. Aztán jött az öt­let! Ogy kötöttük az Áramot hogy ha valaki letépi a tele­font. a liftajtó automatiku­san bezár. — Nená veszélyes dolog ez? — De igen — a tolvaj számára. Itt ugyanis azonnal jelez az üzemen kívüli felira­tú lámpa az .adott házszám­nál. Felveszem a telefont, s ha nem tudok kapcsolatot teremteni, akkor egyértelmű á dolog. Rendőr kíséretében kimegy a szerelő *— ez eset­leg tíz-tizenöt perc, vagy még annyi sem —, s kisza­badul a liftrongáló. Ezután kíséretről a rendőr gondos­1 kodik .. — Történt ilyen eset? — Egymás után három, s a hír gyorsan terjedt. Fog­tunk egy fiút a saját lépcső­házában, s két ipari tanuló srácot, akik az avasi lakó­telepről jöttek ide „telefont szerezni”. Egyet a házfel­ügyelő engedett ki, mielőtt mi odaértünk volna, az el is szaladt telefonnal együtt. Azóta elvettük a házfelügye­lőktől a liftkulcsot, csak mi engedjük ki a bennrekedtet. Kellett valamilyen radikális eszköz, mert az 52 lépcsőház­ból 40-ben rongálták meg a készüléket. Ijesztően magas ez a szám! Egy kissé szégyen is a lakó­telepre. Kisfiú nyit be a diszpécser­szobába: — Csókolom! Anyukám üzeni, hogy rossz a lift a 38. szám alatt, és telefonálni sem tud, mert az is rossz... „Bácsi kérem, elromlott a fii- tünk ..." — Ezért kár volt olyan messziről ideszaladnod, a másik tépcsőházbói is hív­hattatok volna — mondja az ügyeletes,. , ................. A gyerek megvonja, a vál­lát. Hiába, tudni'kell éssze­rűen használni a technikát. Ezen a napon a diszpécse.en kívül négy liftes, egy mű­szerész, egy villanyszerelő és egy vízvezeték-szerelő adja a szolgálatot. A műszakon 15 hibabeje­lentés érkezett, öt vízvezeték­probléma, hat felvonóhiba, két villanyszerelés és két, műszerészre tartozó kapute­lefon-hiba. Az üzembe he­lyezés. április 1. óta 760 hi­babejelentést jegyeztek be a pontosan vezetett naplóba. Beírják, hány órakor, milyen hibát jelentettek, honnan, s azt is, hány órára végeztek a munkával. A halványzöld munkaru­hás MIK-eseket lassan meg­ismerik a lakótelepen, s kez­dik bizalmukba fogadni a lakók. Erre példa, hogy ott­létem idején bejött egy asz- szony. s leadta a 10. eme­leten levő lakáskulcsát. Csak úgy, az idegen diszpé­cser kezébe. Megtudta ugyan­is, hogy aznap javítják a ka­putelefont, s ahhoz a lakás­ba is be kell menni, ő vi­szont nem lesz otthon. Az a lakáskulcs az én sze­memben jelképe annak, hogy megbízható, összeszokott, fe­gyelmezett, jó gárda dolgozik a lakótelepen. Viták, morgo- lódások azért akadnak. A szerelőknek is új a munka­rend, az önállóság, a na­gyobb felelősség. Joggal bosz- szantia őket, amikor csak ugratásból hívják, vagy azért, mert valaki stopra ál­lította a liftet, vagy kitá­masztották az ajtaját. A la­kók sem elég türelmesek, s akadnak, akik idegenkednek az újdonságoktól. A MIK szolgáltatásának ez a módja még mindig fiatal, a teljes sikert a kölcsönös bizalom, türelem hozza meg — s talán nem sokat kés­leltet rajta a televízió csí­pős, hitetlenkedést kifejező kommentárja sem. Adamovics Ilona Innovációról nyári egyetemen Az idén másodszor ad ott­hont Győr is nvári egye­temnek: július 12-t öl 16-ig tartó rendezvényen 120 üze­mi közénvezető ismerkedik az innovációval kapcsolatos tudományos kutatások leg­frissebb eredménveivel Elő­adások hangzanak el egye­bek között arról, hogyan fej­leszthető az alkotóképesség, s milyen módszerekkel mér­hetők az egyéni teljesítmé­nyek Sző lesz arról is. hogy miként épül be az innovatív szemlélet a vezetés rendsze­rébe és mindennapi gyakor­latába. Az elmélet! előadásokon túl a résztvevők tapasztalat­cseréken és üzemlátogatáso­kon arról is tájékozódnak, hogy a győri vállalatoknál, például a Rába-gyárban, a Gardéniában és a Kötött- kesztyűgyárban bevezetett újítások mennyiben járultak hozzá a termelékenység nö­veléséhez és a termelés gaz­daságosságának tokozásához. Átutalási betétszámfa, takarékcsekk ' Az OTP új szolgáltatásai Minden családban, minden hónapban rendszeresen visz- szatérő kötelezettség befizet­ni a lakbért vagy a szövet­kezeti lakás töriesztőrészie- tét. elintézni a fűtés- és me- leevíz-díjat. kiegyenlíteni a villanyszámlát, a tv és rádió díját, feladni a telefonszám­la összegét. Olyan kötele­zettségek ezek. amelyek elől kitérni nem lehet. Az is igaz. hogy mindezt rendezni nem is mindig egyszerű, hi­szen a számi álcát nem egy­szerre. nem egy napon hoz­zák. S ha napközben nem talál otthon senkit a postás vagy a díjbeszedő. menni kell a hivatalba rendezni a rendezendőket. Sok-sok fá­radsággal. bosszúsággal, ké­nyelmetlenséggel jár az el­intézésnek ez a módja. En­nek megszüntetéséhez nyújt nagy segítséget az Országos Takarékpénztár, amikor min­denki számára lehetővé te­szi, felkínálja az átutalási betétszámláról történő fize­tést GÉP! ADATFELDOLGOZÁS ’ Átutalási betétszámlát nyitni igén egyszerű. Aki él­ni akad ezzel a lehetőséggel, bemegy a lakóhelye szerinti legközelebbi OTP-fiókba és bejelenti ez irányú szándé­kát. Kitölt egy erről szóló szerződést, amelyben köz-li: milyen kötelezettségek telje­sítését kéri a takarékpénz­tártól. Az ügyfél teendője ezután az, hogy az erre a célra rendszeresített csekk­befizetési lapon hónapról hó­napra — egy tételben — pon­tosan befizesse azt az ösz- szeget, amelyből fedezhetők a szerződésben megjelölt ki­adások. E kiadások teljesíté­séről az OTP gondoskodik minimális kezelési költség el­lenében. Lényeges, hogy a betét­számla tulajdonosa minden hónap 10-ig, vagy az OTP pénztáránál, vagy postán fel­adja a pénzt, mert ezzel ve­szi elejét a különféle félre­értéseknek. Az a helyzet ugyanis, hogy a takarékpénz­tárnál gépi adatfeldolgozás­sal történik az elszámolás. az ügyletek ’ebonyolítása, ami azt jelenti: például aki három hónapon át késedel­mesen fizet és számláiénak egyenlege 1000 forintnál na­gyobb tartozást mutat, azt a gép automatikusan törli a számlatulajdonosok sorából. Ezt vállalni senkinek sem érdemes, mert a késéssel, a befizetések elmulasztásával önmagának okoz gondot, ké­nyelmetlenséget az ügyfél. „ÜZENET” A SZÁMLÁN Ha valakinek a késedel­mes. vagy a szükségesnél ke­vesebb pénz befizetése miatt tartozása van a betétszám­lán. erre a minden hónap­ban. a címére megküldött el­számoláson felhívják a figyel­mét. Az első hónapban csak felszólítás történik a hiányzó összeg befizetésére, a máso­dik hónapban már 8 napon belüli kiegyenlítést ír elő a gép, a harmadik hónapban — ha nem történik meg időben ' a hiányzó összeg be­fizetése — töröl ... Az ügy­fél tehát megfelelő tájékoz­tatásban részesül, ami ele­ve kizár mindenféle rekla­mációt. Éppen ezért feltét­lenül szükséges, hogy min­den számlatulajdonos figyel­mesen olvassa el ezt az „üzenetet” ... Ha van ilyen. Ha az egyenlegértesítő alján nincs semmi, azt jelenti, minden rendben __ A z effajta bonyodalmak megelőzhetők úgy is, hogy az ügyfél megbízást ad vál­lalatának: a minden hónap­ban esedékes összeget utal­ja át munkabéréből azOTP- nek. Sokan húzódoznak et­től a megoldástól, mert at­tól félnek, hogyha bármilyen egyéb jellegű Igazolást kér­nek, ezt a levonást feltün­tetik azon. Feltétlenül tudni kell: az így átutalt összeget a munkáltatónak nem kell feltüntetni, ez az átutalás nem olyan, mint egy letiltás, vagy egyéb megkötöttség. Emiatt a dolgozó nem ke­rülhet hátrányos helyzetbe. Ezt a munkáltatónak is tud­nia kell és illik tudnia ... Ma Borsodban mintegy 15 ezer átutalási betétszámla­tulajdonos van, akik nem bánták meg, hogy igénybe vették a takarékpénztárnak ezt a sok kényelmet jelentő szolgáltatását. A TAKARÉKCSEKK ELŐNYEI E szolgáltatás körébe tar­tozik az is, hogy e számla egyben takarékbetétkönyv is. Az ide elhelyezett megtaka­rításra szánt forintok 4 szá­zalékkal kamatoznak, a pénz bármikor kivehető, felhasz­nálható. Különösen a nyug­díjasok szeretik, kedvelik a takarékosságnak ezt a for­máját, mégpedig úgy. hogy a nyugdíjintézettől ide kérik átutalni illetményüket. S mindig annyit kérnek a számláról, amennyire éppen szükségük van. Azok a szám­latulajdonosok, akiknek 10 ezer, vagy ennél több pén­ze van ezen a számlán, több­nyire nem készpénzt kér­nek, hanem takarékcsekket, ami kényelmes és biztonsá­gos módja a vásárlásoknak, a rendelkezésre álló töke felhasználásának. Borsod­ban eddig közel százan él­tek a takarékcsekk adta le­hetőségekkel. Takarékcsekket bárki vált­hat, akinek van átutalási be­tétszámlája, amire a mun­kabéréből havonta legalább 2500 forintot átutalnak. A lé­nyeg, hogy ezen a számlán 10 ezer forint egyenleg le­gyen. Akinek nincs munka­bérből történő átutalása, an­nál az egyenleg minimálisan 20 ezer forint kell legyen. Borsodban jelenleg 11 vál­lalat fogad el fizetőeszköz­ként takarékcsekket. Ezeknél a cégeknél külön jelzik, hogy ilyen fizetési módra is van lehetőség. Ez a csekk termé­szetesen nemcsak Borsodban, hanem az egész ország terü­letén érvényes éppúgy, mint­ha készpénzzel fizetne a számla-, illetve a csekktu­lajdonos. Az átutalási betétszámla tehát nagy kényelmet, biz­tonságot jelent, / — érdemes belépni azok sorába, akik már igénybe vették a taka­rékpénztárnak ezt az új és mind nagyobb népszerűség­nek örvendő szolgáltatását. T. F. Élelmiszer-gazdaság Malomipar és a mindennapi kenyerünk Szeptemberben megkezdő­dik a próbaüzem a Borsod megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat miskol­ci malmában. Decembertől pedig teljes üzemmel műkö­dik majd az új malom. Tel­jesítménye mintegy 120 ton­na gabona őrlése lesz na­ponta. ami elegendő Miskolc és közvetlen környékének el­látásához. Ez a malom, mi­vel hazai viszonylatban opti­mális üzemnagyságúnak te­kinthető a 100—120 tonna/ 24 órás teljesítmény, ebből a szempontból is megfelelőnek, korszerűnek mondható. Az új miskolci malomról, a gabonafélék megyei ter­mesztésének hatásáról, az ét­kezési, fogyasztói szokások változásairól beszélgettünk dr. Szabó Józseffel, a Bor­sod megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igaz­gatójával. A fejlett malomiparral rendelkező országok 30—40 évvel ezelőtt 20—30-féle liszt­féleséget állítottak elő, és a magyar malomipar a külön­böző igények kielégítésére is közel 20-féle búzalisztet, hat­nyolcféle rozslisztet és há­romféle daralisztet készített. Ma a hazai malomipar már csak négy-ötféle búzaliszt­féleséget állít elő. Indokolt-e ez a választékcsökkenés? — En a hazai választékot te sokallom, hiszen az őrlés során éppen a tápsókban és vitaminokban leggazdagabb magbelső éa béj közötti részt vonjuk ki a lisztből, aminek következményei az egyes emésztőszervi betegségek. Az idők folyamán érthető­en' változtak a fogyasztói szokások. A felszabadulást követően az egyik legfonto­sabb feladat volt a lakosság ellátása, később az életszín­vonal és a táplálkozási kul­túra fokozódása, a kenyér- és sütőipar fejlődése magával hozott egy bizonyos válasz­tékcsökkenést. Ez a tenden­cia, a táplálkozás egyéb te­rületein is, „uniformizálódás- ban” nyilvánul meg. Az űj malom technológiája — hiszen a technika ezen a területen nem sokat válto­zott — ma is olyan, mint ré­gen volt. Ezzel szemben a gyártástechnológia egyes részterületein rohamosan, erőteljesen fejlődött a mű­szerezettség, az automatizált­ság. Az elkészült malomban már nem kell majd a mol­nárnak a terméket szemmel és kézzel ellenőrizni. A köz­ponti vezérlőteremből mind­ezt bonyolult műszerek, sza­bályozóberendezések oldják meg. Ez viszont megköveteli, hogy az új malom dolgozói, az irányítók és a karban­tartók olyan tanfolyamokon vegyenek részt — és ez ma már rendszeres is —. ahol az érintett dolgozók a leg­korszerűbb malomipari isme­reteket is elsajátítják. Ezen a téren nem is le­het panaszra oka a malom vezetőinek és dolgozóinak. Sajnálatos viszont, hogy ez az új beruházás csak csök­kenti a vállalat eredményét, hiszen a kevésbé korszerű, lényegesen alacsonyabb tech­nikai színvonalú encsi. gön­ci, mezőkeresztesi, putnoki, sárospataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi, szikszói, tiszalúci malmok a lényegesen kisebo amortizációs költség miatt több nyereséget produkálnak, mint majdan a korszerű új malom. Talán nem túlzás a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Tröszt vállalatainak az a törekvése sem, hogy „saját hatáskörben” a felvásárlási árak bátrabb differenciálásá­vá! jobban ösztönözhessenek a javító búzatermesztésre, és talán még arra is, hogy a mezőgazdasági szervezetek besegítsenek a malomipar raktározási tevékenységébe. Hiszen a malomipar, a sör­ipar raktárai, silói az év na­gyobbik hánvadában kihasz­nálatlanok. viszont az amor­tizációs költség terheli a ter­melést. Egyszer dugulásig telt. másszor kiürült silók, illetve hombárok indokolat­lanul növelik a termelési költséget, és bár a legfonto­sabb pékáruk fogyasztói árai többségében már hosszú évek óta változatlanok, és hogy azok Is maradjanak, a termelési költségek minden elemére nagyobb gondot kell fordítani. Buchert Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents