Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-25 / 120. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1*982. május 25., kedd A képernyő előtt Hétvégen A nemrégen zárult miskolci tévéfesztivál bizony alaposan elvont a napi műsorok megismerésének lehetőségétől, s még napokkal a sorozat zárása után sem tudtam teljes figyelemmel a „hétköznapi” képernyőre koncentrálni. A hét utolsó napjait azonban már a megszokott képernyő előtt tölthettem, heti megjegyzéseim hát erre az időre szorítkoznak. * A Szombat esti filmkoktélt mindig érdeklődve várom, hátha hoz valami jobbat a korábbiaknál. Nos, a minapi műsorígéret biztató volt: Humor Harold és Menő Manó kedvenceim közé tartoznak, a Muppet-show, azaz Breki és a többiek is mindig felderít, ha meg olyan vendéget ígér, mint most Danny Kayt, hát igazán erdemes megnézni. Nem is csalódtam ezekben semmit. Breki és a többiek azt csinálták, ami tőlük várható, de Danny Kay vendégszereplése hagyott nemi hiányérzetet: e kiváló show-müvésztől többet is elnézegethettünk volna. Menő Manó. a vonalemberke ötperces kalandjai mindig megnevetteitnek. A rajztechnikai bravúron, az egyetlen vonallal való mozgásábrázoláson túl, ezeknek a kis villanásoknak mindig van valami kis gondolati tartalmuk — hogy ne mondjam: filozófiájuk, —, s nemcsak megmosolyogtat Menő Manó immár százhúszon felüli kalandja, hanem itt-ott tanulságok levonására is serkent. Harold Lloyd rövid kalandjai immár csaknem hatvan esztendősek, humoruknak mégsem lehet ellenállni. Eleinte azt hittem, valami némafilm iránti ifjonti vonzódás, időskori nosztalgia derít nevetésre Harold Lloyd kalandjai láttán, amikor folyton szalad, mindig üldözik, mindig póruljár, de a mindig kétbalkezes kisember tulajdonképpen diadalmaskodik minden mozzanatban a jómódú polgárok es az erőszakot képviselő rendőrök felett. Én még a némafilm korszakából ismerem ezeket a burleszkeket, de hasonlóan hahotázik műsor közben a tízéves unokám és harminc év körüli környezetem is. Ügy tűnik, klasszikus értékké, ma is ható művészi erővé érett Harold Lloyd humora. Pedig akárhogy is nézem, nincsen „megideologizólva”. Nem úgy, mint az ugyancsak az esti összeállításban látott Starsky és Hutch krimisorozat A gyilkos szélhámos című darabja, amelyben két — a sorozatban állandóan visszatérő — nyomozó akaratlanul segíti a hadseregbőd visszatért közös barátját egy sor gyilkosság elkövetésében, s a sokszoros bérgyilkos barát, amikor végül ártalmatlanná teszik, nem tud mást felhozni mentségére, mint azt, hogy a háborúban tanult meg ölni, s hát mindenkinek azt kell csinálnia, amihez ért. íme, ideológia a primitív krimiben! Tagadhatatlanul súlyos társadalmi kérdés a vietnami és más gyilkos háborúkból visszatérő zsoldosok „ölésből jól megélni” viszonyokhoz szokott emberek és a konszolidáltabb társadalom találkozása, ezt már jó néhány elmélyültebb dráma fel is dolgozta, de odavetett félmondatban, ilyen játékkömyezeitben ez bizony demagóg modem és hamisan cseng. (Egyébként a héten nem ez volt az egyetlen nagyon primitív krimi, a csütörtöki Célpont sorozatból A bankügylet sem kényeztetett el.) Kellemesen szórakoztatott David Copperfield bűvész látványos műsora, s közben csak az jutott eszembe, vajon a műsorszerkesztésnek nem tünt-e fel, hogy négy órával korábban Arkus József egyszemélyessé szegényedett Paraboláját is jórészt idegenből vett bűvészműsor töltötte ki, s a jóból is megárt a sok. A bunda című angol „meghökkentő mese” nem hökkentett meg, de jól szórakoztatott * Vasárnap késő este ötven percre a Bárdi Györgyé volt a képernyő. Kisded játékaim címmel, önmagát bekonferálva — Bitskey Tibor, Ruttkay Éva, Harsányi Gábor és Nyertes Zsuzsa főiskolai hallgató közreműködésével — Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Vészi Endre, Szép Ernő, Friedrich Schiller és Karinthy Frigyes írásainak tolmácsolásával mutatott fel egy szinte másik Bárdit, mint akit megszoktunk. Szerencsére a szűk évtized előtti Gugyerák már régen eltűnt repertoárjából, azt nem is vártuk, de nem volt jelen e műsorban az állandó intrikus sem. Egy más, egy kiegyensúlyozott figurákat életre keltő Bárdi állt, ült előttünk, aki talán ott van mindig Bárdi György játékaiban, csak valahogy nem vettük észre. E kisded játékok hívták elő és vetítették ki a képernyőre. Benedek Mikléa Demeter István emlékkiállítása Szorgalom Fotó: Fojtón László Hazakerüli az Ómagyar Mária-siralom Unalomszülte , veszélyek Ifjúságvédelem a Demeter István festőművész emlékkiállítása május 23-án, vasárnap nyűt meg Sajóládon, Feiedy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész bevezetőjével, a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény rendezésében. Feiedy Gyula — többek között — a következőket mondja Demeter művészetéről, illetve a kiállításról. — ... Halála óta az első, szerény, de tisztelgő kapunyitás robbanó szenvedélyektől fűtött művészetének világára. Alkalom tehát, hogy munkásságának ismerői is, immár a szerző megejtő személyes varázsának befolyása nélkül barangolhassanak e látomásos, festészet tájain. Jó alkalom ~ persze — mindenekelőtt arra, hogy egy rangos életmű kivételes élményeit ajándékozza az érdeklődők bízvást növekvő táborának. E művek alkotója pap volt Tanúsíthatom: a legigazabbak közül való. Festőként autodidakta, az önművelők legigényesebb fajtájából. Képei nem őrzik akadémiák stílusjegyeit. Azonban, ha a sematikus besorolásokhoz, iskolás minősítésekhez szoktatott művészetszemléletünk elfogultságait félretesszük, e művekben meg fogjuk érezni zaklatott századunk művészetének ösz- szefoglalt tapasztalatait. Mindezt egy rendkívül szug- gesztív egyéniség mindent ötvöző személyiségjegyeiben— Pieter de Somer, a leuveni katolikus egyetem rektora hétfőn átadta Zircz Péternek, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesének azt a XIII. századi pergamenkódexet, amely az egyik legrégibb írásos emlékünket, az Ömagyar Mária-siralmat tartalmazza. A két intézmény vezetői aláírásukkal hitelesítették a megállapodást, melynek értelmében a leuveni egyetem flamand vonatkozású tudomány-, könyv- és művelődéstörténeti dokumentumokat kap cserébe a számunkra felbecsülhetetlen értékű kódexért A 132 szóból álló, ömagyar Mária-siralom a Halotti beszéd mellett a másik olyan szövegemlékünk, amely igényes megfOrmánságával, telAz országos vidéki színházi találkozó keretében ma kerül sor Budapesten a Miskolci Nemzeti Színház bemutatkozására, A Fővárosi Operettszínház színpadán este 7 órai kezdettel — a korábbi tervektől eltérően — a Csetepaté Chioggiában című Goldoni-játékkal lesz jelen színházunk e találkozó hivatalos programjában. Ismeretes a korábbi híradásokból, hogy a színház egy másik kitűnő produkciója, az Angliai Erzsébet saejességével, a magyar irodalom kezdetét jelenti. A kódex sorsa a XIV. századtól a XX. század elejéig ismeretlen. A második világháború alatt a leuveni egyetemi könyvtár szinte teljesen elpusztult. Az egyetlen épen maradt páncélszekrény azonban megőrizte az értékes kötetet. A kódex az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzött nyelvemlékek közé kerül, s a tudósok hamarosan megkezdhetik feldolgozását A szakértők nagy reményeket fűznek a kutatásokhoz; mivel a 302 levelet tartalmazó kötet ajlapos vizsgálatára eddig nem volt mód, most fény derülhet az Ömagyar Mária-siralom keletkezésének körülményeire, részleteire is. repelt az eredeti bemutatási tervben, de ennek a nehéz díszlete az otthont adó Fővárosi Operettszínházban nem építhető fel, ezért kellett a másik idei kiemelkedően értékes produkciót, a Major Tamás rendezte Csetepaté Chioggiábant helyette bemutatni. Az Angliai Erzsébet így is eljut a fővárosi nézőkhöz, ugyanis az országos találkozót követően a miskolci együttes június 12-én a budapesti Nemzeti Színházban bemutatja. Az ifjúság egy rétege sokszor és sok vonatkozás oan kívülmarad, kívül is esik a vizsgálódások általános körén. Azokra a 14—18 éves fiatalokra utalunk, akiket „középiskolások” gyűjtőnévvel illetünk, közéj üli sorolva ennek a korosztálynak, mintegy harmadát kitevő szakmunkás-tanulókat is. „Demográfiai súlyúira!” tekintve, körülbelül félmillió fiút és leányt foglal magában ez a négy évjárat. Tinédzserek? Lehet őket ezzel á divatos szóval is nevezni. Lélektanban jártas szakemberek hosszan tudják sorolni a pubertás esztendeivel járó élettani változásokat, indulatokat, a sérülékenységet, a belső vívódásokat és a külsőségekben is megmutatkozó különcségeket, szertelenségeket . . . Serdülők és a felnőtt kor küszöbét éppen csak átlépők tábora ez a félmilliós sereg, aiig-alig különülve el még a gyermekkortól, mégis merőben más életérzésekkel, mint a gyermekeké. Városi lődörgők Szociológusok és pszichológusok néhány megfigyelését, több reprezentatív rétegvizsgálat néhány megjegyzését közreadva — e korosztály jellemzéseként: megfigyelhetők a veszélyeztetettség bizonyos mértékű jelei körükben, ha számszerűen nehéz is jelezni ennek a mértékét. Településszociológusok és pedagógusok sajátos megállapítása például, hogy elsősorban a városias beépítésű területeken alakulnak ki időszakonként unatkozó, lődörgő, magukkal mit kezdeni nem tudó kisebb, nagyobb csoportok. Az okok árnyaltak. A területek beépítése sajnálatos módon nem kedvez legtöbb helyen a fiataloknak. Nem kínálnak elegendő tartalmas szórakozást, kulturált szabadidő-eltöltési lehetőséget, sportalkalmat A KISZ és a népfront korábbi vizsgálatai szerint a jelenleg már „üzemelő” lakótelepi klubok, sport.helyiségek és (igen-igen szórványosan) a kondicionáló, illetve barkácsszobák a valós igényeknek legfeljebb az egyhatodát képesek megfelelő színvonalon kielégíteni. Nenn mintha a középiskolai, illetve a szakmunkásképzés ne foglalna el kellő időhányadot az iskolások hétköznapjaiból. A szervezett oktatásban résztvevők — tehát ennek a korosztálynak mintegy 80 százaléka — naponta legfeljebb két-három óra szabad idővel rendelkeznek. Nem lehet azonban számításon kívül hagyni azt a húsz százaléknyi, tekintélyes ifjúsági réteget, amelynek tagjai — kimaradva legtöbbször már az általános iskolákból is, és sokszor évekig kereset, munkahelyi elfoglaltság nélkül „lógva” a családban, vagy a család peremén, máskor pedig munkás- szálláson élve — a szabad időt elképesztő semmittevésközépis^olákban sei tölti, vagy törvénybe ütköző, az erkölcsi morált sértő dolgokra használják lei. Keveset Olvasnak Több megyében is egymástól függetlenül próbálták mérni a pedagógus munka- csoportok a fiatalok olvasottságát, illetve olvasási kedvét, szokásait. Éppen ebnen a korosztályban gyűjthették a leginkább elszomorító tapasztalatokat. A megkérdezett 15—17 évesek fele alig, illetve egyáltalán nem olvas szépirodalmat... A klasszikusokból egyet, kettőt, azokat is jobbára akkor, ha előzőleg tv-sorozatot láttak belőlük. Olvasási „kultúrájuk” legfeljebb esetenként képeslapok böngészését, a sportláp, illetve a szórakoztató, magazin jellegű újságok átnézését jelenti. Mint kifejtették, legtöbbjüket „untatja” a betű. (Nem tanultak meg szisztematikusan olvasni, erre érzékelhetően nem adott kellő segítséget sem az iskolai, sem a családi módszer.) Más megfigyelések a fiatalok egy részének rossz életérzéseit említik meg — a család kapcsán. Az unatkozó fiatalok között sok a rendezetlen családban élő, s itt nem elsősorban az elvált szülővel maradt, vagy a félárva fiatalokról lenne szó. Rosz- szabbak ennél a tapasztalatok a negatív életvitelű családoknál, illetve — sajnálatosan — a túlzottan elfoglalt, túl sokat vállaló és dolgozó szülők serdülő gyerekeinél. A 14—18 évesek korosztályában az említett réteg, csoport nem ismeri az idő értékét, körükben a munka értéke nem tudatos, inkább devalválódott. Szervezett hét végi programokat! Lehet eltöprengeni azon: milyen mértékű ezeknek a fiataloknak a körében a veszélyeztetettség? Ha tekintetbe vesszük, hogy — a bűnüldöző szervek kimutatása szerint — az elmúlt tíz évben kis mértékben (de sajnos az utóbbi másfél évoen jobban) kúszik felfelé a fiatalkorú bűnelkövetők grafikonvonala, akkor a veszélyeztetettséget komolyan kell vennünk. *• Tény: anyagi korlátok épp úgy nehezítik a nevelés és a családvédelem dolgát, mint az esetenként tapasztalt közömbösség. Nagyon sok helyen lenne ugyanis mód lakóhelyi szórakozási, sportalkalmak teremtésére. Az ötnapos tanítási hét bevezetésével az oktatási intézmények KlSZ-szervezeteinek is feladata kell, hogy legyen a hét végi programok szervezése. Az állandó és folyamatos ténykedés, a mainál sokkal változatosabb munka segítené az unalom és a nevelési, családi hátrányok elűzését, mérséklését ebben az ifjúsági korosztályban. V. M. Ma Budapesten vendégszerepel színlsázunk >.V Május 24-tól június 5-ig egyes szekrénysorok és kárpitozott garnitúrák 20-30 százalékos árengedménnyel (csak 2 bélig) a Borsod Domus Lakberendezési Áruházban (Miskolc, Nagyváthy utca 2.)
