Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
ESZAK-MAGYÄRORSZÄG VA Í982. május T.7 siombaf Hazánkban mindössze három helyen, A Jósvaión, Tapolcán és Abaligeten van ’Kr barlanggyógyászat. A szervezett barlanggyógykezelés a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére, a I Borsodi Szénbányák Vállalat anyagi támoga- ' tásával és fenntartásával 1959-ben kezdődött meg Jósvalőn, a Béke-barlangban. Az első tíz év vizsgálati eredményeinek alapján 1969-ben a Béke-barlangot gyógybarlanggá minősítette az egészségügyi miniszter. Az idén, a szervezett gyógy üdültetés május 13-án kezdődik. Érmek lehetőségeiről, a kúra eredményéről ; beszélgettünk dr. Adorján Barna főorvossal, a Borsodi Szénbányák Vállalat üzemorvosával ' — Rendszeres gyógy üdültetés 1967 óta van a Békerbarlangban. Egy-egy kúra időtartama három hét. Ez idő alatt napi öt, illetőleg négy órát tartózkodnak a betegek a barlangban, akik természetesen alapos kivizsgálás után érkeznek ide, és állandó orvosi felügyelet mellett vannak. Közel hatvan beteg részére tudunk szállást és étkezést biztosítani egy csoportban. Sajnos csak nyáron, mivel a szálláshelyek nincsenek téliesxtve.. Alig egy éve tudományos felmérést végeztek a szakemberek a jósvafői Béke-barlang hasznosításáról, az itteni gyógykezelésről. Az anyag összeállításában tevékenyen részt vett a gyógybarlang orvosi ellenőrzésének irányítója, dr. Adorján Barna is. — A több mint 3000 méter hosszú barlangból közel 1000 köbméter légterű, mintegy 340 négyzetméter alapterület használható terápiás célokra. A felmérés idején 5283 betegből 2876 bányász volt, 556 beteg pedig külföldről érkezett. Közülük 40 százalékuknak tartósan, 33 százalékuknak csupán pár hónapra, 15 százalékuknak pedig mindössze a kúra időtartamára szűntek meg a panaszaik. Vizsgálódásaink arra utalnak, hogy a felsőlégúti és horgos megbetegedésben szenvedők panaszait betegségük elején a gyógykúrával, mondhatni tökéletesen megszüntettük. A megelőzésre, a krónikus betegségek kialakulásának megakadályozására -gondoltunk elsősorban akkor, amikor a gyerekek löszére is indítottunk turnusokat. 1981-től a Borsod megyei Gyermekegészségügyi Központ is. szervez turnust a gondozásban levő gyermekek részére, évente egy alkalommal, két hétre. A barlanggyógyításról készített felmérésben a szakemberek írnak a barlanggyógyászat fejlesztésének lehetőségeiről is, amelyet indokolttá tesz az igények növekedése. Ebben megállapították, hogy a hazánkban ismert közel ezer barlang lehetőségei még kihasználatlanok. És mi a helyzet a jósvafői gyógy- barlanggal? — Bővítésre, fejlesztésre megvan a lehetőség; hiszen a gyógyításban hasznosított két teremtől nem messze egy harmadik, jóval nagyobb is található. A szálláshelyek tőkésítésével pedig egész évben folyamatossá lehetne í! I; ügyes kezű betegek alkotásai díszítik a barlang íalát a kúrateremben lenni a gyógykezelést. Arról nem beszélve, hogy újabb szálláshelyek építésével tovább növelhetnénk a gyógyításba bevontak létszámát. Igaz, a lehetőségek adottak. Ar» arról sem szabad megfeledkezni, hogy a barlamgkeze- lésben érdekelt vállalatok — jelen esetben Jpsvafőn a Borsodi Szénbányák —anyagi támogatásának további biztosítása a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen nagy erőfeszítéseket kíván. A barlanggyógyászat fejlesztése tehát szélesebb körű összefogást kíván az eddiginél. És még valami. A betegek szálláshelyeit biztosító pavilonok bérelt területen vannak. A bérlőnek, azaz a Borsodi Szénbányák Vállalatnak ötévenként újra meg újra meg kell kérnie a „fennmaradási” engedélyt.' Ugyanis a már régóta tervezett jósvafői víztározó építési munkálatainak kezdetével a bérleményt felszámolja az illetékes tanács. Hogy mi lesz akkor a betegekkel, a barlanggyógyászattal? ... Arra vonatkozó tervek még nem ismeretesek. Manes Márta Fojtán László A konyhasó és a vérnyomás Némelyek tetszés szerinti mennyiségű konyhasót fogyaszthatnak, mégsem lesz magas a vérnyomásuk. Mások ellenben már arra is vérnyomásuknak az emelkedésével reagálnak, ha csak egy csekélyke mennyiségű sót fogyasztanak. Az emberek napi sófogyasztása általában 10— 15 gramm. Olykor akaratlanul — mit sem tudva róla — fogyasztunk konyhasót. Például akad ásványvíz, amelyben literenként több mint 1 gramm nátrium van. De egyes élelmiszereinkben is van nátrium. Tíz deka csabai kolbászban például 1,6, ugyanennyi disznósajtban 1,75, párizsiban 0,9 gramm. A félbarna kenyér is tartalmaz 0,325 gramm nátriumot. Az NSZK-ban Detmoldot és Rosenheimet szemelték ki arra, hogy az elkövetkező öt évben az ország legkerékpár- barátibb városaivá váljanak. A kerékpárutaknak olyan rendszerét igyekeznek bennük kiépíteni, amely folyamatosan összeköti egymással a lakóterületeket, a városközpontot, az iskolákat és az óvodákat, a belvárosi központokat, a sporttelepeket, a sportcsarnokokat, a művelődési központot és a pályaudvart, s amely mintául szolgálhat más városok számára is. Amerikai kutatók vizsgálatokat végeztek a járművezetés közben is dohányzók között, amelyek több érdekes megállapítással jártak. Kiderült, hogy az erős dohányosok lényegesen több közlekedési balesetet okoznak, mint nem füstölő társaik. Ezzel összefüggésben úgy találták, hogy a dohányos úrvezetők a balesetokozás terén túltesznek a hivatásos vezetőkön. Pedig a vezetés közbeni dohányzás • alig okoz nagyobb figyelemelterelödest, mint például egy alma elfogyasztása, vágy az autórádió hallgatása. Nem is a már égő cigaretta, netán szivar folyamatos szívásával van baj, hanem a rágyújtással és a parázs esetleges lehullásával. Amikor menetközben gyújtunk rá egy cigarettára — bármennyire begyakorlottak is a mozdulataink — a figyelmünk néhány pillanatra öftere!ődik az útról, a forgalomról. Nincs az a gyakorlott dohányos, aki legalább egy kis időre ne pillantana rá a gyújtóra, a gyufára, a cigarettára, sőt a többségnél ez valóságos ceremónia, ami egyben a vezetésből való időleges kikapcsotódasl >s jelenti. A legnagyobb baj az, hogy a dohányzást mindig bizonyos kéa- és fejmozgások kísérik, amelyek a kocsi iráivytartását befolyásoló önkéntelen zavaró mozdulatokat idézhetnek elő. Súlyos bonyodalmak forrása lehet, ha véletlenül lehullik a parázs. Az inger, hogy utánakapjunk, elnyomjuk — pláne ha ruhánkra, testünkre hullott —, sokkal ei'ösebo annál a tudatos szándéknál, hogy csak az útra szabad figyelnünk. Nincs könnyebb dolga a vezetőnek akkor sem. ha szemébe megy a cigaretta füstje, csípni kezdi azt, amitől hunyorogni, könnyezni kénytelen. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy sokan éppen akkor gyújtanak rá, amikor nehezebb forgalmi helyzetbe kerülnek, midőn valami módon levezetendő feszültséget éreznek magukban. A körülmények kedvezőtlen egybeesése azután balesetei okozhat (különösen a kezdő vagy kevésbé gyakorlott vezetőknél, akiknek még rutinjuk sincs egyes nehezebb közlekedési szituációk megoldásához). Vannak kutatók, akik lelki indítékokban keresik a dohányosok „számlájára írható"’ gyakoribb balesetek okát. Az erős dohányosok többnyire túl Zárkózottak — mondják —. kevésbé vannak tekintettel másokra, s mint egy komoly szenvedély rabjai, kevésbé megbízhatóak. Így a balesetek okait nem a vezetés közbeni dohányzás tényével magyarázzák, hanem jellembeli hiányosságokkal. Egyesek úgy vetik, hogy * „megrögzött” nikotinisták számára van veszélyesebb dolog is a vezetés közbeni dohányzásnál: az. ha nem gyújthatnak rá a volánnál. Emiatt ugyanis ingerlékenyek, agresszívabbak lesznek, ami erősen hozzájárulhat a balesetek bekövetkezéséhez. Mi tehát a megoldás? Csak helyeselni lehet az olyan elhatározást, hogy az autóvezető dohányzási tilalmat „rendel el” mind maga. mind utasai számára*, a gépkocsiban. Rendszerint sohasem olyan feszített programú az út, hogy ne lenne idő 49— 60 percenként egy kis megállásra, amikor az autóból kiszállva bárki nyugodtan elszívhat egy cigarettát. Különösen ajánlható a „füstmentes” autózás az éjszakai vezetésnél, e módon ugyanis megkímélhetjük az egyébként, is erősen igénybevett szemünket a füstcsipéstől. Próbálkozhatnak az erős dohányos autóvezetők azzal is, hogy rágógumival „foglalja« el” a szájukat az utazás során. Sokan úgy vélik, hogy e tekintetben a motorkerék - pár „egészségesebb” j áruvá az autónál, ott ugyanis eszébe sem juthat a vezetőnek menet közben rágyújtani .... R.I. „Tolvajt” kiált r Uj biztonsági zár Az egyik genfi találmányi kiállításon élemmel díjaztak egy biztonsági zárat, amely „totvajt” kiált, ha megkísérlik benyomni az ajtót. A bűnügyi statisztikák szerint a betörők nagy többsége az ajtón át próbál behatolni a kifosztandó lakásba. Általában csak akkor ráadnak vissza, ha ellenállásba 1 ütköznek, vagy ha riasztójelet hallanak. A Promalarm .307 nevű díjnyertes biztonsági zárát a kulcsba beépített parányi mágneses mezők megfelelő kódok alapján hozzák működésbe. A kulcsot nem lehet másolói. Ha az ajtóra 50 kg nehezedik, a riasztórendszer hangjelzéseket ad — ezek erőssége 95 decibel értékhatárig szabályozható be. A riasztóhangok két és fél percen át szólnak, s - a«tematikusán tízszer ismétlődnek. A riasztórendszert mikroprocesszor működteti, n árammal nyolc — egyenként. 1,5 voltos — elem látja el. A riasztó hangjel akkor is megszólal, ha belülről megnyomnak egy gombot: a lakás idős vagy. beteg lakói így kérhetnek segítséget. Szibéria — ma Szibéria az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió egyik legfejlettebb gazdasági körzetévé vált. Fejlődésének üteme már két évtizede tartósan meghaladja az országos átlagot, s jelenleg két és félszer annyi nemzeti jövedelmet állít elő, mint Kazahsztán, kétszer • annyit, mint a közép-ázsiai köztársaságok összesen, s többet, mint a balti, a Kaukázuson túli köztársaságok és Moldávia együttvéve. Az elmúlt két évtizedben Szibériában létrejött a nehézipar szilárd bázisa a Kuz- nyecki-medencében, az ipari övezet a transzszibériai vasútvonal mentén, az ország legnagyobb kőolaj- és gázipari komplexuma Nyugat- Szibériában, színesfém-., fa- és fafeldolgozó-ipari, valamint energiaigényes vegyi termékeket gyártó bázisok. A hetvenes években Szibéria a szovjet kitermelőipar teljes termelésének több mint 20 százalékát, ezen belül a szén és a kőolaj 30 százalékát, a fűrészáru 25 százalékát, a vas és az acél termelésének körülbelül 10 százalékát adta. Szibéria ma egyre erőteljesebben befolyásolja az ország tüzelőanyag- és energia- ellátását: a tüzelőanyag-termelés növekedésének több mint 90 százalékát biztosítja. Teljes egészében innen származik a kőolajtermelés növekedése, sőt Szibéria olaj- termelése pótolja a többi körzet közel 52 millió tonnás termelés-visszaesését is. A kitermelőipar aránya Szibériában közel 2,5-sze" nagyobb az országos állagnál, a főként végtermékeket gyártó (gép-, könnyű- és élelmiszeripar), valamint a nagyobb munkaigényű iparágaknak viszont itt lényegesen kisebb a hányaduk, mint a Szovjetunió egész iparában. . .ei„ A gazdag szibériai nyersanyagforrások lehetővé teszik a nagy mermytségben, gazdaságosan történő kitermelést és feldolgozást. Viszont az ország többi körzetéhez hasonlítva e területen munkaerőhiány van, magasabbak a létfenntartási költségek és a bérek, több ráfordítást igényel a szociális' infrastruktúra. Az átlagosnál nagyobb beruházások szükségesek a természeti kincsek kiaknázásának megkezdéséhez, és a terület, tújnyomó' « részének nehéz természeti t és éghajlati viszonyaiból adódóan nagyobbak a termelési költségek.
