Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
t 1932. május 16., vasárnap ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 5 Tanulás és Ipszlafare Minden agitációs és propagandatevékenységnek nélkülözhetetlen kelléke az irodalom, de legfontosabb eszköze volt és maradt ma is az előszó. Különösen érvényes ez a szakszervezeti mozgalomban, ahol a bizalmiak feladata, hogy biztosítsák a dolgozóknak a vezetésben való részvételét. A szakszervezeti propaganda előtt sokféle tennivaló éli; bővítenie kell a tisztség- viselők, köztük a bizalmiak gazdaságpolitikai, közgazda- sági ismereteit, hogy összefüggéseiben lássák a VI. ötéves terv célkitűzéseit, figyelemmel tudják kísérni a gazdaságirányítással kapcsolatos új intézkedéseket. Képesek legyenek egyszerre, egymással összefüggésben foglalkozni az országos folyamatokkal és a megyei, munkahelyi élet kérdéseivel. Az SZMT Oktatási Központjában ehhez kívánnak segítséget nyújtani a különböző tanfolyamokon. Már lassan két éve, hogy birtokba vehették Tapolcán a modern, erre a célra készült épületet, ahol egyszerre 100 hallgató tanulhat. Az elmúlt évben 27 tanfolyamot tartottak, ebből 5 tanfolyam hallgatói levelezők voltak, a többi bentlakásos. Évente átlag 1500—1600 szakszervezeti tisztségviselőt, bizalmit, főbizalmit képeznek. A számoknál maradva érdemes megemlíteni, hogy két szakszervezeti kongresz- szus közti időszakban öthatezer dolgozó vesz részt valamilyen szervezett szak- szervezeti oktatásban. Az SZMT egyik feladattervében Olvasható: „Megyénk szakszervezeti vezető testületéi, n, tisztségviselők agitá- ciós é-í. propagandatevékenységük \ órán kiemelten foglalkozzanak azzal, hogy a dolgozók reálisabban — szélsőségektől mentesen — ítéljék meg a megye, munkahelyük és saját maguk helyzetét, lehetőségeit, feladatait.” Ha ez a feladat jól valósul meg, akkor abban nagy szerepe van az oktatási központban folyó munkának. Papp József, az intézet vezetője elmondotta, hogy az alapképzésen túl, több speciális tanfolyamokat is tartanak, változatos oktatási formákkal. Sok a meghívott előadó, az adott téma legjobb ismerőit kérik fel az előadások és az azt követő konzultációk megtartására. A nagy hallgatói létszám ellenére megemlítette az intézet vezetője, hogy a beiskolázás egyre nehezebb. Előfordul, hogy 5—6 napos tanfolyamért is vitázni kell néhány gazdasági vezetővel, hogy elengedje a dolgozót. Nem mindenütt értették meg: ahhoz, hogy az érdekképviseletet jól lássa el a szak- szervezeti tisztségviselő, s felkészült partnere legyen a gazdasági vezetőnek, szüksége van az itteni tanfolyamokra. Most a főbizalmiak tanulnak az oktatási központban, valamennyi ük az építőiparban dolgoznak. Szűcs József főbizalmi a BÁÉV tmk-csoportvezetője, már negyedik alkalommal vesz részt szakszervezeti továbbképzésben. össze tudja hasonlítani, mennyivel magasabb színvonalúak a foglalkozások azóta, amióta az intézet saját épületet kapott. Már l!)50~től részt, vesz a mozgalmi munkában, korábban műhelybizottsági tag volt. A beszélgetés során elmondotta. hogy nemcsak ismeretszerzésre. de tapasztalatcserékre is igen alkalmas ez a tanfolyam. A munka nagy része a vállalatoknál a bizalmiakra hárul, A főbizalminak azonban ismernie kell az elvárásokat, hogy' segíteni tudja munkájában a bizalmit. Szűcs Józsefhez 26 bizalmi és annyi helyettes tartozik. Hideg Lajosné, az ÉÁÉV főbizalmi-helyettese második alkalommal vesz részt oktatáson. Mint mondja, igen sokat tanult az eddig elhangzott előadásokból. Sárközi Ferenc főbizalmi, aki az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalattól jött, hozzáteszi, hogy bár sók írásos anyagot kapnak otthon, de az élőszó erejét és tisztaságát semmi sem pótolhatja. Aztán nagyon figyelemre •'méltóan teszi hozzá: — Mi már sok mindent tudunk, de vajon a gazdaságvezető partnereink is így tudják-e? Szűcs József, a tapasztalt szakszervezeti aktíva megjegyzi, hogy a csoportos beszélgetésekből úgy látja, nincs partnerkapcsolati probléma ott, ahol a gazdasági vezető és a szakszervezeti tisztségviselő is fiatal. Hamarabb szót értenek, nem kötik őket régi, elavult gyakorlatok, megszokások. Juhász Sándorné, a BÁÉV főbizalmija első ízben van itt, s röviden Így fogalmaz: — Nagyon jó tájékoztatókat kaptunk eddig, bár nem biztos, . hogy mindent úgy tudunk majd a gyakorlatban megvalósítani, ahogyan kellene, s ahogyan szeretnénk. Nagyon szép feladatnak tartom a szakszervezeti megbízatást, sok örömet találtam már eddig is benne, de azt is tapasztaltam, hogy a kudarcot is el kell tudni viselni. Nem sikerül mindig minden. A beszélgetésből az tűnik ki, hogy a hallgatók a valós élethez kapnak segítséget. A konzultációk jól egészülnek ki az egymásközt folytatott kötetlen beszélgetésekkel. Ezek az igazi tapasztalatcserék. * Az intézetnek jól felszerelt könyvtára van, abban minden úgynevezett szakirodalom, határozat megtalálható. Szépirodalmi könyvek is vannak, de azokhoz ritkán nyúlnak. Egy vagy két hét csak arra elegendő, hogy az adott témába elmélyedjenek. Ez talán érthető is. Az ember teherbfróképes- sége azonban véges, éppen ezért az oktatási központban megfelelő szabad programról is gondoskodnak. Az egészséges kikapcsolódás közé sorolnám azt a társadalmi munkát is. amellyel az oktatók és hallgatók kiépítik az intézet parkját. Eddig 50 fát ültettek el, s az idén 200 rózsatövet. Külsőségeiben és tartalmi munkájában így gazdagodik ez az intézmény, ahol nemcsak borsodi, de gyakran Heves és Nógrád megyei szakszervezeti tisztségviselők is megfordulnák. Adamovics Ilona Különleges padlócsempe A padlóburkoló csempe iránt megnyilvánuló élénk kereslet kielégítésére a Rom- hányi Építési Kerámiagyár- _ ban különleges minőségű padlóburkoló lapok előállítását kezdték meg. A szokásos nál nagyobb méretű, mozaik- szerűen összerakható formájúra kiképzett csempékből a vállalat már az idén 234 ezei négyzetméternyit bocsát ki. A baskói varrodában IDÉN AUGUSZTUSBAN lesz két éve, hogy létrehozták Baskón az erdőbényei Kossuth Szakszövetkezet itteni varrodáját, amelynek vezetője Ferenc Guszíávné: — A helybeli asszonyok és lányok ugyancsak megörültek a hírnek akkor, amikor megtudták, varrodát építenek, hiszen a termelőszövetkezeten és a szakszövetkezetekbe való bedolgozáson kívül, nemigen akadt számukra más munkalehetőség. Jelenleg huszonhármán dolgoznál! itt, teljesítményben, egy műszakban. Most azokat a gyermekruhákat állítják össze, amelyeket a Békéscsabai Kötöttárugyár rendelt a szakszövetkezettől. Hegedűs Nándomé Szeged mellől jöjt ide az ország másik végébe lakni: — Tizenkét éve élek Baskón. Férjemmel Szegeden ismerkedtem meg, éppen ott dolgoztak. Az ismerkedésből házasság lett. Így kerültem olyan távol a szülői háztól. Van két gyermekünk, az egyik tizenegy éves, a másik A baskói asszonyok most a Békéscsabai Kötöttárugyárban dolgoznak hat A pénzre mindig szükség van, különösen akkor, ha kicsik a gyerekek. Én is szí- vr™n vállaltam hát a munkát a varrodában. Jó dolog, hogy itt van helyben, és a munka is igazán asszonyoknak való. Sass Józsefncnak már nagyobbak a gyermekei. A fiú 27, a nagyobbik lány 23, a kisebbik 13 éves. Mielőtt a varroda megépült, az édesanya bedolgozó volt a szak- szövetkezetben : — A férjem már nyolc éve nem dolgozik, és velünk él a 83 éves anyósom. Kellett a megélhetéshez az én munkám is. Jó alkalom volt erre a bedolgozás, ám a varrodában szívesebben dolgozom. A gyerekek közül a két nagyobbik Miskolcon van, a legkisebb pedig Abaújszán- tón kollégista. Velük már kevesebb a gpnd, mint azelőtt volt. Reggelenként korán kelek, ellátom az otthoni teendőket, enni adok a jószágoknak, aztán jövök dolgozni. Kora délután viszont már ismét a háziasszonyi teenElőször 1976-ban épült olyan játszótér Budapesten, a csillebérci úttörőtáborban, ahol a gyermekjátékok kialakításához és díszítéséhez a népművészet eszközeit és motívumait használták fel. Ez egyúttal több ezer gyermeknek jelentett hasznos és kellemes ismerkedést a népi kultúrával. Az idők során azonban az időjárás és a jádőkkel foglalkozhatom, mivel fél négyre befejezzük a munkát A VARRODA szomszédságában, ahogy az itteni asz- szonyok mondják, gyermek- megőrző is van. így az anyukák nyugodtan dolgozhatnak, hiszen gyermekeiket biztos helyen tudhatják a szomszédos óvodában, ahol gondoskodnak az apróságokról, amíg a mamákat elszólítja a kötelesség. Ferenc Jánosnénak mindkét gyermeke ebben a „gyermekmegőrzőben” van: — Tizenkét éve dolgozom. Azelőtt a szakszövetkezet koszorúüzemében, de ezt a munkát jobban szeretem. Alig egy hete jöttem vissza. Nyolc évig gyermekgondozási szabadságon voltam. Most már a nagyobbik négy és fél éves, a kisebbik gyerek három. Jó helyen vannak itt a szomszédban. örülünk, hogy gondoltak ránk, kisgyermekes édesanyákra. Ha nem építették volna meg az óvodát, sok asszonynak bizony gondot akozna a munkavállalás. A varroda egyetlen férfi- dolgozója Abrankó Attila. Láthatóan megszokta már, hogy csupa asszony között van; ték heve nem múlt el nyomtalanul, így a régi játszótér lassan megszűnt, amelynek helyén a miskolci Városi Művelődési Központ fafaragó stúdiójának tagjai építettek újat; hagyományőrző játékteret. Az új játszótér ünne pélyes avatását május 15-én szombaton délelőtt tartották a gyerekek közkedvelt, űtiö rőtáborában, Csi! i ebércen. — GÉPKEZELŐ VÁGTOK, én javítom meg az elromlott varrógépeket. Panaszra nincs okom, nincs kisebbségi érzésem a sok nő között. Rendesek hozzám. Elbolondozgat- nak, viccelődnek néha, ahogy az már lenni szokott hasonAz elmúlt napokban Szikszón járva, nem mindennapi esemény állított meg. A hatalmas földkupactól hosszú sor kígyózott a frissen épülő sportpályáig. A helyi gimnázium apraja-nagyja — „kínai” — módszerrel, kézből kézbe adták az üres és teli vödröket. Szorgalmukat még az sem befolyásolta, hogy a csípős szél megpróbálta visz- szahordani a földet az épületektől nem védett helyen. Nem lehetett tovább menni, néhány szót váltani kellett velük. Az udvaron már egy majdnem kész sportpálya képe tárul a látogató elé. Az éppen pihenő brigád már vérbeli mérkőzést vív a kézi- labdapályán. Tanárok, diákok közösen szerelik a kosárlabda palánkját. Bár, mint megtudtam, néhány nap még hátra van a hivatalos avatásig, de részleges használatát már semmi sem zavarja. Sokat lehetne írni a létesítmény elkészüléséről, az ott végzett társadalmi összefogásról. Meg is érdemelnék vállalatok, brigádok, hogy nyilvánosan . is köszönetét mondjanak munkájukért. Mégis, hogy ezt nem tesszük, egyetlen oka, hogy biztos maradnának ki olyanok, akik ott voltak, tettek az ügy érdekében. Különböző vállalatok, szövetkezetek, szocialista brigádok, szülők és tanárok fogtak össze a közös cél megvalósításában. Még senki sem számolta össze, talán nem is lehetne pénzben kifejezni azt, amit az iskola, a tanulók tettek. Az öröm azonban mégsem egyértelmű a szikszói gimnáziumban. Félreértés ne essék, nem elégedetlenségről, nem teljesíthetetlen igényről van szó. Az új sportpálya megépítése csak az egyik oldal, s kétségkívül az örömtelibb. Jómagam azok közé tartozom, akik közel egy évtizeddel ezelőtt többször is megfordultak a patinás iskola falai között. Most azonban egy lehangoló', sivár kép fogadja azt, aki tovább megy' a sportpályáról. Az iskola épülete 32 évvel ezelőtt készült el. Azóta jelentősebb felújítási végző szakemberek csak esetleg „látogatóként" fordultak meg. A karbantartásló körülmények között. Van, amikor én is velük együtt nótázom. Így aztán jobban megy a munka, gyorsan eltelik az idő. Szöveg: Monos Márta nál is csak a legszükségesebb hibák kijavítását végezték eL Így nem csoda, hogy a mai állapot egy cseppet sem szívderítő. A legtöbb tanterem padlózata, parkettája már annyira elkorhadt, hogy ideiglenesen nagy tábla farostlemezek leszögelésével próbálják elhárítani a baleset- veszélyt. A kiszolgáló és mellékhelyiségek „rendeltetésszerű” használata külön e célra kifejlesztett képességeket igényel a diákoktól. Lehet, hogy az eddig leírtakat sokan túlzásnak, felnagyításnak minősítik. Pedig még tizedét sem lehetett jelezni annak, ami az épületen belül van. Több tanteremben az ablakok keretestől kiesnek a falból, hogy az egész épületben használt áramforrás a legalapvetőbb érintés- védelmi követelményeknek sem felel meg. Még szerencse, hogy a fűtés befejeződött, mert a kazánházban az állandó szivattyúzás ellenére is robbanásveszély állott fenn. Mindez őszintén szólva elszomorító, de elgondolkoztató is, A korábban általános ‘iskolaként használt épületrészt most a gimnázium kapta meg. Nem lehet ma már pontosan visszaidézni, hogy mikor és miért jelentkezett ez a nagymérvű pusztulás. Talán annak idején az iskola helyét sem jól jelölték ki. Magas a talajvíz, nehéz ellene védekezni. Rendszeres javításokkal, gondos karbantartással valószínű, hogy több dolgot meg lehetett volna menteni, élettartamát meg- hosszabítani. A tennivaló most egyértelmű döntést követelt: sok millió forint fel- használásával az egész épülete1 korszerűsíteni, felújítani kell. Ki kell cserélni a födémtartó acélgerendákat, a korrózió által szétmart vezetékeket. Nem lehetett várni. Még az iskolai év befejezése előtt, ha kényszerből is. de vállalni kellett a bontásokkal járó kényelmetlenséget, zsúfoltságot. Mindezek ellenére tanárok, diákok derűsek, optimisták Elhatározott szándékuk. hogy a sportpálya után széppé és otthonossá varázsolják majd az iskolát is. ■V. M. Jó helyen tudják a varroda asszonyai gyermeküket, a szomszédos „gyermekmegőrzőben” Miskolciak készítették Új iáiszétér CsüEebetcea Fotó: Laczó József Szikszói inlevékeiység
