Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

yj^r íÁ ■ WLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M?ZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLPN MFOVEI Br70TTSAf5 4M\K LAPJA XXXVIII. évfolyam, 78. szám Ara: 1.40 Ft Pontok. 1982. nor'lis 8. A pártalapszervezetek szerepe Záróhözlemény a KB-titkárok prágai tanácskozásáról Március 30. és április 1. kö­zött Prágában tanácskozást tartottak a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai Központi Bizottságai­nak pártszervezési kérdések­kel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vet­tek : Georgi Atanaszov, a Bolgár Kommunista Párt KB titkára; Mikulás Benő Csehszlovákia Kommunista Pártja KB tit­kára; Jósé Ramon Machado Ventura, a Kubai Kommunis­ta Párt KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára; Sopha Knotphouthone, a Lao­szi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese; Kazi- mierz Barcikowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Szampi- lin Zsalanazsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Horst Dohlus, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Constan­tin Dascalescu, a Román Kommunista Párt KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára; Ivan Va- szujcvics Kapitonov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB titkára, Vu Anh, a Viet­nami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja. A tanácskozás munkájában részt vettek a Központi Bizott­ságok illetékes osztályvezetői, osztályvezető-helyettesei és Konsztantyin Zarodov, a Bé­ke és Szocializmus folyóirat főszerkesztője is. A tanácskozáson beható vé­leménycserére került sor ar­ról a növekvő szerepről, ame­lyet a pártalapszervezetek töl­tenek be a testvérpártok poli­tikájának és kongresszusi ha­tározatainak megvalósításá­ban. A tanácskozás résztvevői egyöntetűen megállapították, hogy pártjaiknak a társada­lomban, a szocializmus és kommunizmus építésében be­töltött vezető szerepe annál teljesebben érvényesül, minél hatékonyabban tevékenyked­nek a pártalapszervezetek. Megfelelő felkészültségük és munkájuk egyik forrása a párt tekintélyének, és nagy­mértékben segíti, hogy meg­valósuljon a politikai irány­vonal, amelyet minden párt a konkrét feltételek és sajátos­ságok figyelembevételével a marxista—leninista elmélet alkotó alkalmazásával alakít ki. A tanácskozáson rámutat­tak, hogy az alapszervezetek tevékenységének sokoldalú fejlesztése különösen nagy je­lentőségű a tömegkapcsolatok erősítésében, a testvérpártok kongresszusai által kitűzött nagy feladatok megvalósítá­sában. amelyen a szocialista közösség országainak népei munkálkodnak. A tanácskozás részvevői tá­jékoztatták egymást arról, hogy mit tesznek a pártalap- szerkezetek politikai-szerve­zeti megerősítéséért, munká­juk továbbfejlesztéséért, a gazdasági és kulturális építés­ben betöltött szerepük növe­léséért. Hangsúlyozták a párt­alapszervezetek és a kommu­nisták felelősségét a politikai nevelő, felvilágosító munká­ban. a jó munkahelyi politikai légkör kialakításában. Fon­tos feladatként jelölték meg, hogy a pártalapszervezetek segítsék a dolgozók munka­helyi és közéleti aktivitásá­nak kibontakozását, erősítsék a közösségi ^ szellemet és az elvtársi együttműködést. Megvizsgálták, hogy az alap- szervezetek hogyan töltik be politikai szerepüket a dolgo­zó közösségekben, hogyan se­gítik a dolgozók bevonását a termelés, az állami és társa­dalmi élet irányításába, mi­ként alakul együttműködésük a szakszervezetekkel, az ifjú­sági és más tömegszerveze­tekkel. A tanácskozáson méltatták a pártalapszervezeteknek azt a tevékenységét, amellyel hoz­zájárulnak a tömegeknek a szocialista hazafiság és az in­tern acionalizmus szellemében való neveléséhez, a szocialista országok és pártjaik barátsá­gának és együttműködésének elmélyítéséhez, a békéért és a társadalmi haladásért folyta­tott közös harchoz. A felszólalók nagy figyel­met fordítottak az alapszer­vezetekben folyó pártélet kér­déseire, amely rendkívül fon­tos tényező a párt eszmei, po­litikai és szervezeti egységé­nek erősítésében, a párttag­ság összetételének minőségi javításában, a párttagok pél­damutatásában, a pártdemok­rácia fejlesztésében és a párt­fegyelem megszilárdításában. A tanácskozás részvevői elemezték a felsőbb pártszer­veknek az alapszervezetek irányításában szerzett tapasz­talatait. Hangsúlyoztál^ hogy javítani kell a pártbizottságok irányító tevékenységét, amelytől nagymértékben függ a pártszervezetek, a párttagok aktivitása. A tanácskozás szívélyes, baráti légkörben, az egyenjo­gúság, az internacionalista szolidaritás, az egység és az összeforrottság szellemében zajlott le. A testvérpártok küldöttsé­geinek vezetőit,. köztük Né­meth Károlyt csütörtökön délelőtt fogadta Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke. aEkaítíiióI KifiisEetések április 4. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának 3'/. évfordulója alkalmából az érdemes és eredményes mun­ka elismeréseként kormánykitüntetéseket adományozott. Borsod- Abaúj-Zemplén megye dolgozói közül ez alkalommal Is szép szám­mal kapták meg a magas elismerést. A kitüntetések egy részét tegnap délután adták át Mis­kolcon, a városi tanács hiva­talának nagytermében az ez alkalomból rendezett ünnep­ségen, melyen részt vett Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára is. Az egybegyűltek előtt Fe­jes László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ün­nepi beszédet. Megemlékezett a magyar nép nagy sorsfor­dulójáról, április negyediké­ről. kegyelettel szólt a ha­zánk felszabadításáért életü­ket áldozó szovjet, bolgár, román katonákról, majd ha­zánk, illetve megyénk ' jelen­legi helyzetéről szólva, utalt a kohászat, a gépgyártás, a vegyipar, a szénbányászat meghatározó szerepére. El­mondta, hogy megyénkben politikailag szilárd, szakmai­lag képzett munkásgárda te­vékenykedik. a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar hatha­tósan fejlődik. Szeretettel üd­vözölte megyénk munkás­kollektívájának azokat az élenjáró dolgozóit, akik ez alkalommal veszik át magas kitüntetésüket, majd ezt kö­vetően dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács elnöke átadta a kormány kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Choma Ti­vadar, a harsányi Petőfi Mgtsz elnöke, dr. Gönczi Fe­renc, a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója, Jaskó Sándor, a Sátoraljaújhelyi já­rási Hivatal elnökhelyettese, Lábas József, Leninváros vá­rosi Tanácsának elnöke, Les- kó István, Tokaj nagyközség Tanácsának elnöke, Lipták Balázs, Miskolc városi Ta­nács V. B. tervosztályának vezetője, Takács István, Ka­zincbarcika város Tanácsá­nak elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: dr. Balogh Ernő, a Kazincbarcikai Váro­si Kórház igazgató főorvosa, Bendsák Kálmán, a Miskol­ci Sütőipari Vállalat igazga­tója, Bernáth Károly, a Mis­kolci Ingatlankezelő Vállalat főépítésvezetője, Ferenczi Si­mon, a selyebi Virradat Mgtsz főágazatvezetöje. Ka- zsimérszki Ferenc, a Sátor­aljaújhelyi Sütőipari Vállalat igazgatója, Kormos György, a borsodsziráki Bartók Béla Mgtsz elnökhelyettese, Papp László, a Mezőkövesdi járási Hivatal osztályvezetője. Pan Miklós, a Tokaji Helytörté­neti Múzeum vezetőbe. Pin­tér József, a borsodivánkai Kossuth Laios Mgtsz elnöke. dr. Sugár János, a Miskolci Vendéglátőipari Vállalat igaz­gatnia. dr Visóczki Lajos, a mádi II. Rákóczi Ferenc Mg Szakszövetkezet elnöke. (Folytatás a 3. oldalon) FétailárÉs készlettel Mintegy félinilliórd forint értékű készlettel várják a vásárló­kat az AGROICER mályi telephelyén. Ez évi forgalmuk már­cius 20-ig már elérte a 630 millió forintot, amely 60 millióval meghaladja az előző évit. Képünkön a telep egy részlete '.át­ható. saaeMW’iniiiWM'?; mmmm-isrnsseasamsmat Suf&L/qfe me H tóiépéí üi (3. oldal) £ Vili C3. oldal) fi pill piac <4 oldali ió- és ii-isor (7. oldal) tesszi szünet az MM {8. oldal) 1 gyermekgondozási segély Iiirszerisilíséri A gyermekgondozási se­gélyre való jogosultság felté­teleinek módosításáról, illet­ve a jogosultak körének bőví­téséről hozott minisztertaná­csi határozat a szociálpolitikai gondoskodás rendszerének fo­lyamatos továbbfejlesztését célzó kormányzati törekvések részeként született; azzal a szándékkal, hogy a segélyezés igazodjék a társadalmi szük­ségletekhez, igényekhez. A most elfogadott — és má­jus 1-től hatályba lépő — kormányhatározat a munka és a gyermeknevelés egyidejű vállalására kíván ösztönözni. Az utóbbi esztendőkben ugyanis bizonyos társadalmi jelenségek anra utaltak, hogy mind többek számára vált nehezen összeegyeztethetővé a munka és a család. Növeke­dett azoknak az aránya, akik a három évnél korábban tér­tek vissza munkahelyükre. Bizonyára sokat segít majd ezeken a gondokon az új sza­bályozásnak az a rendelke­zése, mely szerint az édes­anyák a gyermek másfél éves korától a gyes összegének csökkentése nélkül részmun­kaidőben — havi átlagban napi négy órát — munkát vállalhatnak. Ezt egészíti lti a segélyre jogosultság kiterjesztése . az édesapákra. A kicsik egyéves korukig feltétlenül az édes­anya közelségét, gondozását igénylik, ám ezután mód nyí­lik arra, hogy a család vá­lasszon: anyagi, vagy szakmai szempontból melyik házas­társnak előnyösebb a segély adta lehetőséggel élni. Ugyancsak a támogatási rendszer korszerűsítésének részeként intézkedett arról a kormány, hogy a tartósan be­teg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekek szülei a segélyt a gyermek hatéves koráig vehe­tik igénybe.. i A minisztertanácsi határo­zat nyomán, olyan társadalmi csoportok is részt kérhetnek a szociális gondoskodás e for­májából, akik eddig kívül maradtak a gyermekgondozá­si segélyre jogosultak körén, tgy a bedolgozók, a rész- munkaidőben foglalkoztatot­tak. illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tógok családtag­iak amennyiben legalább 90 napon át mtmkameeállanodás alapján részt vettek a közös tevékenységben. Az újonnan j ogosu Itó k m un k á 1 tó tő j ukn ál jelezhetik a gyermekgondozá­si segély isénvbevételének szándékát, tehetik ezt akkor is, ha gyermekük korábban született, de még nem érte el harmadik életévét, tehát a rendelkezés visszamenőleg is érvényes. A feltételeken eny­hít az is, hogy a jövőben két éven belüli 9 hónapos — leg­alább napi négyórás — előze­tes munkaviszony alapján kérhető a segély; szemben ax eddigi másfél éven belül IS hónapi, legalább napi hat­órás munkaviszonnyal. Bizo­nyos rétegek — például a fel­sőfokú tanintézetek hallgatói, a kisiparosok, az egyéni gaz­dálkodók — továbbra sem jogosultak a segélyre. Exportra Jükkzséicen szalogrendszerber dolgoznak oesti ruhaipari szövetkezetnek otthoni munkalehetöségkén1 o talubeii osz- szonyok, iányok, mintegy százan. A három szalagon hazai és külföldre kerülő termékeket készítenek. I

Next

/
Thumbnails
Contents