Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
1982. április 28., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Sorházak, Mezőpanel-elemekböi r Sikeres negyedévet zártak a nyékládliázi Mezöpanel Vállalatnál. A.bázishoz viszonyítva 3 százalékkal többet, 35,6 millió forint termelési értéket állítottak elő. Még friss emlékű a sikerélmény, amelyet a nyéklád- házi Mezőpanel Vállalat kollektívája az úgynevezett Pa- dozit előállításával szerzett. A termék kiválóan alkalmasnak bizonyult a mezőgazdasági épületek melegpadló-burkolására. Korábban e célra csak a Bo- dit márkanevet viselő osztrák fajtát használhatták. A magyar változat immár két- esztendős múltra tekint vissza, nem véletlen tehát, hogy a negyedéves tervtelje- sités kapcsán is külön említették a gyártásából eredő hasznot. — Sikeres negyedével; hagytunk magunk mögött — mondja Majoros Zoltán,. a vállalkozási osztály vezetője. — A bázisév hasonló időszakához viszonyítva három százalékkal többet termeltünk. Az év első három hónapjában sikerült 35,6 millió forint termelési értéket realizálnunk. Külön kell beszélnünk a Padozit gazdasági hasznáról, amely ebben az időszakban több, mint egymillió forintot jövedelmezett. Ezzel a termékünkkel jelentős mennyiségű importot tudtunk helyettesíteni. A gyár dolgozói érthetően fellelkesültek a sikeren. Ennek köszönhetően olyan termékek gyártásával kezdtek foglalkozni, amelyek tulajdonképpen nem tartoznak a mezőgazdasági épületelemgyártás profiljába. Ez a kezdeményezés is sikerrel járt, ma már konkrét eredményekről adhatunk hírt. — Jelentősen megnövekedőit az érdeklődés a Mező- panel-szerkezelelcből építhető sorházak iránt — jegyzi meg a vállalkozási osztályvezető. — Ilyen elemek előállításával eleinte csak (kísérletképpen foglalkoztunk. ' Ma már igény van a nagy- sorozatú gyártásukra is. Az első, ilyen szerkezetekből épült lakások Nyíregyházán találhatók. Ott, a mi termékeink alkalmazásával az idén is harminckét OTP-ér- tékesítésű lakást alakítanak ki. Az új technológia iránt érdeklődtek a kiskunhalasiak is. Kunfehértón például harminchat lakást építenek az állami gazdaság dolgozói számára. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szőkébb hazánkban, Borsodban is felfigyeltek termékeinkre. Lakásszövetkezetet alakítottak például a szerencsi KISZ- fiatalok — a sorházépitkezés előnyeit kihasználva harminckét; lakást akarnak megépíteni Mezőpanel-elemekből. — Nem beszéltünk még a vállalat alaptevékenységéről, a mezőgazdasági épületelemgyártásról ... — A sorházépítésre alkalmas elemek újdonságok — mondja Majoros Zoltán. — A figyelem most mindenütt a kislakás-építkezésre, a magánerős lakásépítésre irányul, ezért említettük első helyen az ilyen jellegű célok megvalósítását segítő termékeket. Természetesen, továbbra is elsőrendű itt a mezőgazdasági célokat szolgáló alaptevékenység. Ez évi feladataink sorában kiemelkedik a Hajdúszoboszlón megépítendő negyvenezer férőhelyes sertéstelep. Ezenkívül a mi elemeinket használják fel a mezőhéki termelőszövetkezet szakosított sertéstelepének elkészítésében is. — Mit terveznek még az idén? — Idei tervfeladatunk 150 millió forint termelési érték előállítása. Üzemünkben már az elmúlt évben bevezettük az ötnapos munkahetet. A termeléskiesés egyensúlyozására — egyebek között — műszaki fejlesztést is végrehajtottunk. Megvalósitoltuk cégünknél a napjainkban legkorszerűbbnek tartott betongyártást és -szállítást. Erre az ÉPGÉP által gyártott prototípusokat vásároltuk meg. Elektronikus betonkeverő-teleppel pillanatnyilag az országban egyedül mi rendelkezünk. Az ÉLGÉP ugyancsak tőkés licenc alapján készítette el a betonszivattyút, amelyet a szállítás korszerűsítésére vásároltunk meg. Az új technológia lényege, hogy a keverőgéptől csőrendszeren keresztül szállítjuk a nyersbetont a felhasználás helyére. — Milyen 'segítséget nyújtanak a feladatok megvalósításában a szocialista brigádok? — A kollektívára mindenkor számíthatunk. Legutóbb például gondot okozott a vállalatnak a hegesztett hálók hiánya. Az ebből adódó termeléskiesést pótolták a szocialista brigádok. Bármikor készek szabad szombatjukat és a vasárnapot is feláldozni, ha azt feladataink megkövetelik. — Milyen szakmai .felkészültséget követel az új technológiák alkalmazása? — Üzemünkben négyszáz- húszán dolgoznak. A szakmunkások képzésére évek óta nagy figyelmet fordítunk. Dolgozóink közül jelenleg is sokan tanulnak például a debreceni nehézgépkezelő iskolában, építőgépkezelőnek. Ezenkívül rendszeresen megszervezzük az úgynevezett ismeretfelújító tanfolyamokat is, régebbi dolgozóink számára. r — Milyen szerződéseket kötöttek erre az esztendőre? — A gyorsan szerelhető, és gazdaságosan értékesíthető termékek iránt nagyon megnövekedett a kereslet — mondja az osztályvezető. — Éppen ezért az idén nem küszködünk rendeléshiánnyal. Ma már nem kell raktárra termelnünk, termékeink kiszállítását háromnegyed évre, szerződésekben biztosítottuk. Dcvald Hedvig Több fa a tsz-ekből Az erdők hozama 30 év alatt megkétszereződött. A lehetőségeket mindenekelőtt a jól felkészült és a szakmai munkában is, erős állami erdészetek használták ki; a tsz-el: tulajdonában levő erdők hasznosítása sokáig vontatottan haladt. Az elmúlt egy-két évben azonban a termelőszövetkezeti erdőgazdái kodás legalább 10 éves lemaradást hozott be, a tsz- gazdálkodásnalt ebben az ágazatában is az intenzív fejlődés jelei mutatkoznak. Tavaly már 1,9 millió köbméter fát adtak a termelőszövetkezetek. és az idei tervek szerint ezt a teljesítményt 5—10 százalékkal javítják. A termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás egyik jellemzője az elaprózottság. A közös gazdaságok a> kiutat a társulásos formában találták meg. Nemcsak egymás között alakítottak tsz-erdőtársuláso- kat, hanem a környékbeli ' erdőgazdaságok segítségével élve, több helyen" azokat is bevonták a fejlesztési elképzelések megvalósításába. A MÉM felmérése szerint; a termelőszövetkezeti erdőknek már csaknem felét társulásos formában művelik, gondozzák. Hozzávetőleg 230 ezer hektáron dolgoznak már közös elképzelések alapján, szemben az 1979. évi 48 ezer hektárral. .Átlagos erdőterületük — egy-egy gazdaság 300 hektáréval szemben — általában 3000—5000 hektárt tesz ki, ami már megfelel egy kisebb erdőgazdaság művelési körzetének. Országszerte mintegy 70 ezer tanácstag vesz részt a közéletben, a közösségért vállal társadalmi munkát, megpróbálja — több-kevesebb sikerrel — képviselni * választóinak érdekeit a különféle testületi üléseken, bizottságokban, vagy csali a tanácsi előadók, ügyintézők ajtaján kopogtatva. A tanácstagi munka eredményeiről és gondjairól sok szó esik egész évben, a tanácsülések közötti hétköznapokon is. Hogy most mégis érdemes erről külön szóim, azt egy jelentős közéleti eseménysorozat igazolja. Ezekben a hetekben, hónapokban adnak számot választóiknak szerte az országban a tanácstagok: mit végeztek, mit sikerült elintézniük, milyen mérleget vonhatnak meg az elmúlt évi munkáról, melyek az idei esztendő legfontosabb feladatai és reális fejlesztési, fejlődési lehetőségei az adott községi, városi választókerületben. Ezek a közéleti találkozók — a korábbi tapasztalatok egyértelmű bizonysága szerint — persze csak akkor lehetnek eredményesek, ha maguk a választók is minél nagyobb számban megjelennek a tanácstagi beszámolón, és őszintén elmondják észre- véte’riket, véleményüket. A tanácstagi beszámolók tavalyi mérlege ilyen szempontból kifejezetten pozitív. Meglehet persze, hogy a két évvel ezelőtti választások is szerepet játszottak abban, hogy megújult, felfrissült a közéleti érdeklődés, nagyobb lett a bizalom az újjáválasztott vagy éppen újonnan megválasztott tanácstagok munkája iránt. A tanácstagi beszámolóknak mindig vannak olyan örökzöld témái, amelyek már szinte elmaradhatatlanul — és tegyük hozzá: jogosan — foglalkoztatják a választó- körzet lakosságát. Ilyen pél- . dául — főleg vidéken — az aszfaltozott utak és járdák hiánya, a közvilágítás megoldatlansága, a parkok állapota, a közlekedés és az ingatlankezelés nem megfelelő volta. Elekben a sokakat foglalkoztató kérdésekben természetesen nem várható, hogy a tanácstag egy csapásra minden — egyébként jogos — felvetést meg tudjon oldani. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egy kézlegyintéssel intézzük el a kisebb- nagyobb közösségeket foglalkoztató gondokat, s azokat a tanácstagi beszámolón már ne is tegyük szóvá. Hiszen meglehet, hogy az adott kérdés megoldása könnyebb, mint gondolnánk. Különösen, ha a helyi üzemek, vállalatok segítsége, és persze a leginkább érdekelt lakosság önkéntes társadalmi munkával is „hadrafogható”, megsokszorozva ezzel a tanácsok amúgy bizony szűkös anyagi fejlesztési lehetőségeit. A tanácstag sokszor — ha jól dolgozik, és van némi szervezőkészsége is — a katalizátor szerepét töltheti be a jogos lakossági igények kielégítésének szervezésében. Mert nem elég csak jelezni a tanács illetékes vezetőinek, hogy újabb üzletre, szolgáltató egységre lenne szükség, hogy a vezetékes víz után most már a csatornázáson a sor, hogy előbb-utóbb a szervezett szemétszállítást is meg kell oldani a faluban — szóval, nem elég minderről csak beszélni, hanem konkrétan ösztönözni, előmozdítani kell a cselekvést is. S ebbe az emberek agitá- lásától a helyi tartalékok még jobb feltárásáig sok minden belefér. Visszatérve a tanácstagi beszámolókhoz: nincs kínosabb dolog, amikor a közösség választott képviselője csak általánosságban beszél, és a résztvevők konkrét kérdéseire nemigen képes kielégítően válaszolni. Mivel mindent természetesen ö sem tudhat, célszerű a beszámolóra meghívni azoknak a szervezeteknek a vezetőit, amelyek mindennapi munkájukkal a legszorosabban kapcsolódnak a lakossági igények kielégítéséhez. így elsősorban a ház- kezelőségek, a kereskedelmi, egészségügyi, művelődési, oktatási, szolgáltató szervezetek képviselőire gondolunk, akik a felmerülő esetleges panaszokra, javaslatokra a tanácstagnál konkrétabb választ tudnak adni. Természetesen az sem baj, ha ezt a jelenlevők nem fogadják eL Akkor a tanácstag legalább megtudja, hogy a különféle fórumokon az adott kérdéssel kapcsolatban milyen érdekeket, véleményeket kell képviselnie, s milyen ellenérvekkel kell szembeszállnia. Kevés beszámoló akad, amelyen valamilyen formában nem kerül szóba az ügyintézés, az adminisztráció. Szerencsére ma már többnyire pozitív előjellel. Hiszen az elmúlt évek ezen a területen hozták a legjelentősebb előrelépést. Elég talán az államigazgatási eljárásokat gyorsító, egyszerűsítő új jogszabályokra utalnunk, vagy arra, hogy immár országszerte megalakultak a tanácsi ügyfélszolgálati irodák, amelyek gyakran percek alatt kiadják az állampolgároknak a szükséges igazolásokat, hatósági bizonyítványokat,’ Minderről a tanácstagok elégedetten számolhatnak be választóiknak, hiszen ők maguk is állandó szorgalmazói közé tartoztak a bürokrácia csökkentésének. Elbizakodottságra persze azért e területen sincs ok: továbbra is bőven van még mit nyesegetni a hivatali munka vadhajtásain, s ebben sem lebecsülendő a tanácstagok szerepe. A tanácstagoké, akik beszámolóikon remélhetően választóiktól újabb municiót kapnak az idei esztendő közéleti feladatainak minél eredményesebb elvégzéséhez. d. a, ; Érdekességek a világ mezőgazdaságiké A VETŐMAGVAK ŰJFA.TTA „kezelését” dolgozták ki az üzbég tudósok. Vékony műanyag hártyát visznek fel a vetőmagvakra. Ez a hártya olyan vegyszereket tartalmaz, amelyek serkentik a növény fejlődését, és védik a betegségelvtől. Az így kezelt vetőmag gyorsabban kel ki, és nagyobb termést hoz. A műanyag hártya nem méri Új kapcsolóóra A gödöllői Ganz Árammérőgyár új kvarc vezérlésű villamos kapcsolóóra licencét vásárolta meg, sorozatgyártását hamarosan megkezdik, s a tervek szerint még az idén mintegy ötvenezret állítanak elő belőle. A készülék használatával jelentős energiamegtakarítás érhető el, a kapcsolóórák feladata ugyanis, hogy a csúcsidőszakokban kikapcsolják a legnagyobb áramfogyasztó készülékeket. A hagyományos kapcsolóórák 20 Celsius-fokos hőmérsékleten havonta csaknem öt percet siethetnek vagy késhetnek. Járatpontosságukban ezért évente akár egy óra eltérés is keletkezhet, s ennek következtében előfordulhat, hogy a nagy áramfogyasztású berendezések nem a kellő időben lépnek működésbe, állnak le. A kvarc vezérlésű villamos kapcsolóóránál naponta mindössze 0,4 másodperc lehet a pontatlanság, és évente sem haladhatja meg az öt percet. gezó, nem szennyezi a környezetet, idővel teljesen leoldódik a magvakról, és felszívódik a talajban. * NÖVEKSZIK A MEZŐGAZDASÁGI termelés az Afgán Demokratikus Köztársaságban. Az előző évben 2,2 százalékos, legutóbb pedig mintegy 3.5 százalékos volt a mezőgazdaság termelésének évi növekedése. Különösen cukorrépából, burgonyából és gyapotból emelkedett a termelés. A kormány anyagilag és technikailag támogatja a mezőgazdaságot. Az állami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek és a kisgazdaságok az elmúlt évben 120 ezre tonna műtrágyát kaptak. A termelők olcsó hiteleket kapnak fejlesztésekre, vetőmag vásárlásra, telepítésre, műtrágya- és gépvásárlásra. A kormány néhány mezőgazdasági termék felvásárlási árát is felemelte. * EGY DÉL-ANGLIAI farmon egy fríz fajtájú tehén 305 napos laktációs időszak alatt 19170 kilogramm tejet adott. Ez Nagy-Britanniában rekordnak számít. Nagy-Bri- t.ariniában egyébként egy másik mezőgazdasági rekord is született: egy Charolais fajtájú hízott bika 1442 kilogramm testsúlyt ért el. * A ZETOT? TUAKTOROb gyártását 1946-ban kezdte! meg Csehszlovákiában. Azó ta több mint félmilliót értékesítettek belőlük külföldön. Az elmúlt évben gyártott; Zetorok több mint felét exportálta a Motokov vállalat. Az utóbbi években a KGST-tagországok évente több mint 6000 Zetor traktort vásároltak. Hagyományos vásárlói még a Zeto- roknak: Fran,ci ország, Nagy- Britannia, Írország, az NSZK, Spanyolország, Izland, Görögország és a skandináv államok. A brnói gyár állandóan korszerűsíti termékeit. Különösen az 5011, 6011 és a 7011 típusokat magába foglaló negyedik, korszerűsített Zetor-sor felel meg a legmagasabb világpiaci követelményeknek. * A JUHTENYÉSZTÉS ismét fellendülőben van a szomszédos Ausztriában, ahol az utóbbi évtizedekben negyedére csökkent a juhok száma._ A mélypont óta már növekedés tapasztalható, s a juhok száma eléri a 200 ezret. (Ez kevesebb, mint a megyénkben található juhok száma.) Az állomány 23 ezer gazdaságban található. Mindössze negyven mezőgazdasági üzemben tartanak 100-nál több juhot. Most főleg az alpesi legelőket kívánják a juhokkal hasznosítani, és sok gazdaságban a ház körüli melléktermékekkel etetik igen olcsón, gazdaságosan a juhokat. * A CUKORBÓL MŰANYAGOT sikerült előállítani vnik- róbák segítségével az egyik angliai mezőgazdasági laboratóriumban. Egyelőre még kétszer olyan drágán, mint a hagyományos módszerrel. A „mikróba-műanyag” ez idő szerint még kemény és törik, nem lehet belőle műszálat előállítani. A kísérleteket azonban tovább folytatták, mert a kutatók fantáziát látnak a cukorból készült műanyagban.
