Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-23 / 94. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1982. április 23., péntek í Lenin születésének ft2. évfordulóján * • Ünnepség a megyei Kiállítási hívogató A Szönyi-teremben és a Miskolci Galériában Nagy Zoltán átadja a Szocialista Kultúráért kitüntetést Pintér Ferencnek. Lenin születésének: 112. évfordulója tiszteletére tegnap délelőtt ünnepséget tartottak Miskolcon, a megyei pártszékházban. A miskolci Kossuth Gimnázium diákjainak műsora után Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság titkára mondott köszöntőt. Lenin életművét méltatva egyebeik között elmondotta: szép hagyománya pártunknak, hogy ■minden évben a marxizmus— leninizmus eszméjét hirdető üdváló propagandisták körében tisztelgünk emlékének. Hangsúlyozta, hogy az erősödő ideológiai harcban jelentősen megnőtt a propagandisták szerepe: a szélsőségektől óvakodva, alapos és folytonos felkészüléssel kell választ adni a szocialista építés új kérdéseire. A propaganda minőségi fejlesztésének igénye megköveteli a változó körülményekhez való alkalmazkodást, az új iránti készséget. A lenini elmélet és a lenini politikai gyakorlat megköveteli a szocialista demokrácia állandó fejlesztését, elmélyítését; ez egyik fontos feltétele annak, hogy eredményesen oldjuk meg feladatainkat. Végezetül a megyei pártbizottság nevében köszönetét mondott a párt propagandistáinak eddigi eredményes munkájukért, további sikereket kívánt. A megy« pártbizottság titkára ezután kitüntetéseket, elismerő okleveleket és jutalmakat nyújtott át a marxizmus—leninizmus terjesztésé- ben kiemelkedő munkát vég- aett propagandistáknak. Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült: Pintér Ferenc, leninvárosi vezető propagandista; Kiváló Munkáért kitüntetést kapott: Győrije Ferenc, a Szerencsi járási Pártbizottság munkatársa. 30, 25, 20 és 15 éves eredményes propagandamunkáját elismerő oklevelet kapott: Juhász András az edelényi járás, Leső Margit, az encsi járás, Szállási János mező- csáti, Kántor Lajos, a sátoraljaújhelyi járás, Galambost Leopold, a szerencsi járás, Péczely Endre a kazincbarcikai, Fincicki Barnabás, a leninvárosi, dr. Szilágyi János, a mezőkövesdi városi-járási, Takács Vendel, az Özd városijárási, Turcsányi Vilmos, a sárospataki, Tatár Béláné, a sátoraljaújhelyi városi, Per- jési Zoltán, a megyei tanács, Kocsis András, a Borsodi Szénbányák Vállalat, Fehér Tibor, a megyei rendőr-főkapitányság, Stechlik András és Füredi Zoltán, a Miskolc városi Pártbizottság, lllésné dr. Kovács Magdolna, a megyei oktatási igazgatóság, Déry Csaba, a Miskolc járási, Ke- rata István, a Miskolc városi Pártbizottság propagandistája. A Budapesten tartott központi Lenin-ünnepségen vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést: Nagy Sándor, az Ózdi városi-járási Pártbizottság vezető propagandistája; a Lenin-emlék- plakettet: Arany Lajos felső- telekesi, Szabó Lajos, a BVM Alsózsoícai Gyára, Fényes Tibor, a Lenin Kohászati Művek, Lendák Lajos, az Encsi járási Pártbizottság vezető propagandistája. * Tegnap, Miskolcon, az SZMT székházában ünnepséget rendezitek Lenin születésének 112. évfordulója alkalmából, amelyen megjelent Tóth József, az SZMT vezető titkára és jutalmakat adott át a legkiválóbb szakszervezeti propagandistáknak. Az SZMT rendezvényén Szalai István, a Szakszervezetek megyei Tanácsa kulturális agitációs-propaganda osztályának vezetője emlékezett meg Lenin munkásságáról, a propagandista hivatás nagy jelentőségéről. Képzőművészeti kiállítás nyílt Miskolcon tegnap délután és ugyancsak képző- művészeti kiállítás nyílik ma délután. E két tárlatra hívjuk fel az alábbiakban a figyelmet : IGMÁNDY SCHRANZ EMIL Igmándy Schranz Emil festőművész az idősebb művészgenerációhoz tartozik. Szakmai tanulmányait a húszas években végezte a Képzőművészeti Főiskolán, majd tanársegéd volt, de már főiskolai tanulmányai alatt Miskolchoz kötődött. Ugyanis négy nyáron át a miskolci művésztelepen végezte tájképi és szabadtéri alaprajzi tanulmányait. A harmincas évek elejétől több múzeum grafikusa volt, később rajztanárként működött, nyári művésztelepeken vett részt, stúdiókban, vezetett foglalkozásokat. A Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István-ter- mében tegnap délután 5 órakor nyílt meg kiállítása, amelyen harminchat gouache alkotása látható. Képein az emberi környezetet, az embert körülvevő tájat fogalmazza át, s láttatja. A kiállítást Kutas Artúr festőd művész nyitotta meg, s az május 6-ig — a Képcsarnok Szőnyi-termének nyitvatartási idején — tekinthető meg. S mert a Képcsarnok műkereskedelmi intézmény, természetesen meg is vásárolhatók a kiállított művek, amelyek minden bizonnyal nem kevés érdeklődő ízlésével találkoznak. MAGYAR NAIV FESTŐK ÉS SZOBRÁSZOK A kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Miskolci Galéria rendezésében, ez utóbbinak a Déryné utca 5. szám alatti helyiségében ma délután 5 órakor nyűik meg a „Magyar naiv festők és szobrászok* című kiállítás. E tárlat anyaga a kecskeméti . Magyar Naiv Művészek Múzeuma gyűjteményéből való és a válogatás nemrég tért vissza egy nagy sikerű párizsi vendégkiállításról, majd további anyagokkal kipótolva kerül mától a miskolci tárlatlátogatók elé. Közel harminc alkotó, nagyobbrészt élő magyar naiv művész kilencvenkilenc festménye és harmincnégy plasztikája látható a Galéria termeiben. Ma délután 5 órakor Bánszky Pál művészettörténész, a kecskeméti múzeum igazgatója nyitja meg a tárlatot. Az ő ajánlásából idézünk néhány gondolatot: „A század eleje óla szerte a világon és Magyarországon Is, mint folyamatot követhetjük nyomon a naiv művészet alakulását. A művek leginkább az azokat létrehozó egyénekre jellemzőek, gyakran személyi kitárulkozások. Ösösztöneikre és tehetségükre hagyatkozva maguknak állítanak fel szabályt, függetlenül az akadémikus normáktól, iskoláktól és stílus- irányzatoktól, hiszen el sem jutottak hozzájuk olyan elvek, amelyekből megtudhatták volna, hogyan kell festeni, szobrot készíteni. A formai képzettség hiánya abban is közrejátszik, hogy a látvány optikai elképzelése helyett a hangsúlyt a tartalomra helyezik. Műveiknek jellemző sajátja a gondolat bő áradása, gyakori a me- sélő-elbeszélő jellege, jelképi ereje, vagy éppen dekoratív egyszerűsége. Szívesen festik, vagy faragják meg rokonok, barátok, vagy közismert emberek portréját. Többen a múlt emlékeiből, vagy a közelmúlt politikai eseményeiből kapnak ösztönzést. Az őszinteségnek és a személyes meggyőződésnek a magával ragadó ereje általában egy pillanat alatt megszabadítja a nézőt a formai előítéletektől, a konvenció nyűgétől.” — A kiállítás hétfő kivételével május 23-ig tekinthető meg. Ma este a képernyőn: Ki fizeti a révészt? Semmelwels-emlékiíongresszns Semmelweis- és Michaelis- emlékkongresszusra készül a Magyar Nőgyógyász Társaság és az Északnyugatnémet Nőorvos Társaság. Amint dr. Gimes Rezső egyetemi docens, a Magyar Nőgyógyász Társaság főtitkára elmondta, Kurt Semm professzor, a kiéli női kfinilca igazgatója, a meddőség- kutatás világhírű szakértője másfél évvel ezelőtt — a budapesti nemzetközi androló- gus szimpozion alkalmából — vetette fel a kongresszus megrendezésének gondolatát Hétrészes, angol—görög koprodukcióban készült tévéfilmsorozat kézdödik ma este 21.55-kor a második műsorban. A sorozat főcíme: Ki fizeti a révészt? E cím az alvilág révészére, Kharonra utal, aki a mitológia szerint megfelelő obulus ellenében átszállítja a lelkeket az élőket a holtaktól elválasztó Styx folyón. A cselekmény egy volt angol tiszt történetét meséli el, aki húsz évvel a második világháború után visszatér Kréta szigetére, ahol katonáskodott, s itt különböző emberekkel találkozik, akik aztán nagy hatással lesznek további életére. ■ r r A megyei kórház kultúrtermében tegnap, csütörtökön délelőtt nyitották meg a hetedik borsodi orvos- és gyógyszerésznapokat. A résztvevőket, közöttük Nagy Zoltánt, a megyei pártbizottság titkárát és dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettest dr. Szabó István, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője üdvözölte. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg a három napig tartó ülésszakot. Hangsúlyozta, hogy a magas színvonalú betegellátást a megyében dolgozó orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók áldozatkész, odaadó munkája teremtette meg a múltban és teremti meg a jövőben is. Dr. Hutás Imre miniszterhelyettes Az egészségügyi műveltség, kulturált egészségügy címmel tartott igen értékes előadást. Széleskörűen értelmezte a kultúra fogalmát, majd leszögezte, hogy az egészségügyi kultúra része a szocialista kultúrának. Előadása további részében az egészségügyi kultúra tárgyi, társadalmi és egyéb vonatkozásait elemezte. — Az egészségügy tárgyi kultúráján — mondotta — az egész eszköz- és intézményrendszert értem, külső szabályozási eszközeivel együtt. Egészségügyi intézményeink nagy része a felszabadulás után épült és fejlődött. Az építményekben már érvényesülnek a korszerű egészségügyi követelmények, de még egyszerre léteznek elavult fekvőbeteg-intézmények, sokágyas kórtermekkel, ahol a kulturált ellátás feltételei nem adottak. Ez nem speciális magyar probléma. A rekonstrukciók során — akár ágyak feláldozásával is — arra kell törekedni, hogy oldjuk ezt a feszültséget. A továbbiakban utalt arra, hogy a takarékossági intézkedések gyakran éppen a beteg szellemi, vagy szélesebb kulturális kiszolgálását rövidítik meg. A társadalmi kultúráról szólva vizsgálta a beteg és egészségügyi dolgozók egymáshoz való viszonyát, valamint az egészségügyi dolgozók egymás közti viszonyát. Az egészségügy társadalmi kultúrájában nem érvényesültek olyan mértékben mindig a szocializmus eszméi, mint ahogy kívánatos. A társadalmi egyenlőség, a szocialista tudatosság igénye nemi erősödött olyan mértékben,' mint ahogyan azt jogosan megkívánhatnánk. Vannak kiélezett helyzetek orvos és beteg között, s ezek sajnos előtérbe kerülnek, hangot kapnak, feszültség forrásai lehetnek. Ennek egyik oka az etikai helyzet, a pénz, de ami gyakran hiányzik az orvosokból: a beleélés, a beteg helyzetének átélése. A beleélés művészete elengedhetetlen az or\ os számára. — Gyakran éri az a vád az egészségügyet — mondotta az előadó —, hogy kialakult egy merev feudális rendszer, s ezeket a korlátokat nagyon nehéz áttörni. Az egészségügyi dolgozók egymás közti kapcsolatának demokratizálása érdekében sokat tettünk az elmúlt években, de lehet, hogy még nem eleget. A fekvőbeteg- és járóbeteg-osztályok dolgozóinak egymáshoz való viszonya gyakran nem mondható kulturáltnak. Osztályok, szakmák között érthetetlen a rivalizálás, s ennek az áldozata nemegyszer a beteg. A küldözgetés, a túlzó szakmai sovinizmus helyett több eredménnyel járna a konzílium és a jelenleginél nyitottabb kapcsolat az intézmények, osztályok között. Szólni kell az orvosok és szakdolgozók _ kapcsolatáról, annak kultúráltságáról is, ami szin-* tén nem mindenhol felel meg a szocialista elveknek. Tudomásul kell venni, hogy a szakdolgozó-képzésben, a főiskolákon különböző szintű oktatás folyik. Egy adott főiskolát végzett szakember olyan speciális ismerettel rendelkezik, ami meghaladhatja és gyakran meg is haladja például az általános orvosi ismereteket. Bűnös köny- nyelműség, ha ezt a tudásanyagot nem használják fel megfelelően. Ehhez azonban alapvetően meg kell változni a jelenlegi orvos—nővér, illetve orvos—szakdolgozói viszonynak. A team-munkában egyenrangú kapcsolatnak kell lenni. A plenáris ülésen dr. Molnár György főigazgató főorvos Az elégedetlen beteg, dr. Velkey Lqszló főigazgató- helyettes főorvos Gyermek a kórházban — rendelőben címmel tartottak előadást. Ezt követően a tudományos ülés szekciókban folytatta munkáját A. I. Alakuló közgyűlés előtt A lépmővészet védelme r A Művelődési Minisztérium az elmúlt év novemberében engedélyezte az Országos Népművészeti Egyesület megalakítását A Borsod megyei szervezet szombaton, április 24-én, délelőtt 10 órakor tartja alakuló közgyűlését Miskolcon, a Miskolc városi Művelődési Központ Üttörő- házában. Márton Jánosné, az előkészítő bizottság vezetője tájékoztatásul elmondta: ■ a megyében élő, a népművészeti mozgalomban részt vevő amatőrök közül eddig közel 230-an kérték felvételüket az egyesületbe. Többségükben — s ez megfelel az amatőr mozgalom arányainak is — hímzők, fafaragók, de néhány szövó, bőrmegmunkáló és ke-; ramikus is van a jelentkezők között. Az egyesület megalakításának gondolata egyébként Miskolcon, az országos fafaragó konferencián vetődött fel. Főleg az amatőr mozgalomban tevékenykedők érezték szükségét annak, hogy e szerteágazó: s olykor tévutakra is futó tevékenységet összehangoltabban vezessék. A népművészeti hagyományok ápolásában ugyanis nem elégséges a korábbi korszakok tárgyalkotásainak összegyűjtése, újrafeldolgozása. Elenged hetetlen a korszerű művészeti formanyelv kialakítása is. ELLENŐRZÖTT MINŐSÉG, ALACSONY ÁR. FORGALOMBA HOZZA APIÉRT KÉR. VÁLL SIGNETTA GOLYÓSIRON Egy db 4,50 Ft "«•«j .. IL
