Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 7982. április 22., csütörtök Nézőtéri meditáció Szerelmi háromszög és biolöghi tandráma Búrt Reynolds és Jil Clayburgh, mint Phil és Marilyn az Egy elvált térti ballépései című amerikai tilmvigjátékban. Angliai Erzsébet Bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban Szokatlan bőségben kínál­ják az új filmeket e héten a bemutató mozik. A lentebb részletesismertetendő két filmen kívül látható a japan egész műsort betöltő mese­rajzfilm a Tizenkét hónap, valamint a Kung-Fu című lengyel dráma, amely a 30-as éveibe lépett lengyel értelmi­ség konfliktusairól szól. Rész­letesebben az amerikai Egy elvált férfi ballépései és a francia Amerilcdi nagybácsim című filmekről szólunk. * Az Alan J. Pakula ren­dezte amerikai filmvígjáték alapjában nagyon egyszerű történet. Egy bizonyos Phil és felesége Jessica rájönnek, hogy nem egymáshoz válók, békésen elválnak. Aztán a férj nagyón magányos, s jól­lehet, a rokonok összeboro- nálgatják egy, az öregedéstől * félő óvónővel Marilynnel, meg az elvált férfiak klubja- a ha is el-eljár, vissza-vissza- vágyódik feleségéhez, fel is újítják kapcsolataikat. Aztán újra szétválnak, megint visz- szakerül az öregedő leányhoz és talán boldogok is lesznek, de mi azt már nem yárjuk meg a moziban. Ennyit látunk a filmen, s ha nem kitűnő színészek játszanak a fősze­repeket és a rendező munká­ján nem érződne a rendkívül biztos mesteri szintű hozzá­értés, bizony nagyon lapos lehetne ez a szokvány sze­relmi háromszögtörténet, egyes részletei még a dicsha­táron is táncolnak. így csak az róható fel neki, hogy va­lamivel hosszabb a kelleténél. El-elnyúlnak egyes jelenetei, néha már azt hisszük, hogy a befejezéshez értünk, de nem, még mindig van egy ki­sebb csavarás a végén, míg végre megjelenik a „vége” felirat. Különösebb művészi t értékekkel — az említett szí­nészi játékon, s a rendezői munkán kívül e film nem je­leskedik. Az amerikai, köze­lebbről bostoni életből, a szokványokon kívül semmit nem mutat meg, a belőle ki­olvasható társadalmi kép már közhelyes, mondandóját ke­resni szükségtelen, de a sze­szélyes tavaszon a hideg elől a moziba húzódva csaknem kétórányi időtöltésként el­megy. * Merőben más jellegű a filmbaráti körök mozijaiban látható Amerikai nagybácsim. A filmet Alain Resnais ren­dezte. Nem lesz belőle nagy sikerű közönségíilm, nem vé­letlenül a szőkébb hálózatban vetítik, a filmérdekességekre, magvas művekre vágyó és a moziban gondolkodni is kész nézők azonban értékes két órával gazdagodhatnak, ha megtekintik. Ugyanis két óra a tiszta vetítési ideje ennek a filmnek és mindvégig na­gyon feszült figyelmet kíván. Egy bizonyos Henri Gáborit nevű professzor — az ő mű­veinek a nyomán született a film — leszögezi, hogy „egy lény célja a lót-, önmaga fönntartása”. Ez pedig azt is jelenti, hogy minden megma­gyarázható, megérthető, tes­tünk reakcióinak vizsgálatá­val. A professzor beszél ál­latkísérleteiről, bemutatja azokat és velük párhuzamo­san több,” egymástól teljesen független ember életsorsának alakulásában is próbálja ön­maga tételét bizonyítani, mintegy az állatkísérletek ta­pasztalatainak igazolásaként A néző előtt egy rendkívül töredezett film pereg; a már említett állatkísérletek, az egymással párhuzamosan fu­tó történetek szereplőinek gyerekkori élménytöredékei, régi moziélmény-forgácsai, valamint a jelenben játszódó történetük képsorai váltják egymást, és így alakul ki előttünk tulajdonképpen a nagy filmen belül több kis dráma is, az egyes szereplők életének az útja. Szükségte­len a kis történeteket elme­sélni. De döbbenetes, ahogyan a professzor tételei és fehér­egér-kísérletei az emberi sor­sokban igazolódnak, ahogyan a manipulált társadalomban az egyes ember az öt ért kü­lönböző hatásokra reagál. Természetesen 'az egyes szá­lakon futó emberi sorsok nemcsak a természettudomá­nyi kísérletek sémái szerint alakúinak, de mindvégig ki­olvasható a filmből az az alapgondolat, amit a tudós meg is fogalmaz, amely sze­rint az életben nincsenek ba­rátaink, csak versenytársa­ink. Elmélete szerint az ál­latvilágot és az embert tár­sadalmat a természetes kivá­lasztódás és a fennmaradásért vívott harc egyazon törvényei uralják. Felfogásával termé­szetesen lehet vitázni, ám ha gondolkodva nézzük filmjét, az emberi sorsok megdöbben­tenek, 1 elgondolkoztatnak. Nagyon nehéz, de értékes em­lékeket hagyó filmalkotás. (benedek) TÖRTÉNELEM a királynői budoár felől. Többet árul eí a nagypolitika esemé­nyeiről és mozgatórugóiról, mintha rendre végighallgat­nánk a koronatanács üléseit. Az uralkodói hálószobatitkok összeszövődnek a hatalmi intrikák szálaival. A szerelmi macska—egér harc cincogá­sán és miákolásán átszűrődik a vihar tombolása, amely a Nagy Armadát a tenger fe­nekére süllyeszti. Ferdinand Bruckner drá­maírói ereje elsősorban ab­ban nyilvánul meg, hogy pompásan test és remekül hangszerel. Angliai Erzsébet című nagyszabású színpadi műve a hangosfilm megszü­letése idején keletkezett; dramaturgiai és szcenikai eszményeit Bruckner innen meríti. Játszik a képmontázs- zsal, a cselekményszinkroni- tással, hősei tengereken át dialogizálnak. Ehhez persze osztott terű színpad kell; ha másképp nem jut rá hely, a módszer a színpadi légtér merész megfékezése. Az Angliai Erzsébet, kez­detben tegaiábbis, ügyes mu­tatvány. Dúsan cicomázott képeskönyv, amibe belelen­genek a gyilkos indulatok gyászdrapériái. És a bíbor­ba rsony-feketeség dús festői- ségében szinte szikrát vetve pattognak, riposztoznak a párbeszédek. A belviszályok- kal terhes és a világhódítás térképét is éppen átrajzoló történelemnek a tizenhatodik század vége felé sok közölni­valója van, s Bruckner drá­mája ennek jó részét magába olvasztja anélkül, hogy a részletekbe érdemes volna különösebben belebonyolód­nunk. Bruckner mozgalmas jele­netsorainak hálójába azt ke­ríti, akiről a legrészleteseb­ben akar informálódni. Vagy­is, hogy végtére erős-e vagy gyenge nő ez a Tudor Erzsé­bet, aki negyvenhat éves uralkodása alatt Angliára fénykort, gazdagságot, dicső­Harmadszor érkezett meg­hívás az Egressy Béni Zene­iskola gyermekkórusa részé­re a belgiumi Neerpeltből. Kétévenként ott rendezik meg az európai ifjúsági ze­nei fesztivált, külön a kó­rusok, külön a zenekarok ré­szére. Az idei találkozón — amely egyébként sorrendben a harmincadik lesz — részt vesznek a miskolci gyerekek is, akiknek magas énekkul- tűráját országhatárainkon túl is jól ismerik már. Hiszen osztatlan sikert arattak Finn­országban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriá­ban; ötször vettek részt ed­dig nemzetközi kórustalálko­zón — a debrecenin több al­kalommal is —, s eddig két első és két harmadik díjjal gazdagították éremgyűjtemé­nyüket. De gyakori szereplői a Filharmónia koncertjeinek, s sokszor hallhatjuk őket a kü­lönböző ünnepségeken. A hatvanhárom kórustag és a kísérők április 29-én indul­nak az Európában legrango­sabbnak tartott ifjúsági fesz­tiválra, s május 1-én mutat­ják be programjukat. A neer- pelti európai ifjúsági zenei fesztiválon egyébként az idén 123 kórus vesz részt: 105 nyugat-európai, három ten­séget hozott, habár az eszkö­zökben nem volt válogatás, elhatározásait és tetteit er­kölcsi aggályok ritkán befo­lyásoltak. Nagystílű, valóban uralkodásra termett törté­nelmi személyiség-e, vagy ki­csinyes, szeszélyes, toporzé- koló némber? Ez is? Az is? Hiúsága, ami nélkül nincs királyi hatalom, milyen természetű? Fenséges? Ne- vétséges ? A bruckneri tesztelés ter­mészetesen stíluskövetkez­ményekkel jár. A szerző a darab szereplőit többféleképp viselkedteti. ehhez mérten változik a jelenetek hangvé­tele, karaktere. Egy negyed­órán belül is hol lángoló hé­roszokkal, hol cselt forraló álnokokkal (netán, szabadság­harcosokkal), hol »meg a ko­mikumig menő eszelősökkel telik meg a színpad, s ha jól figyelünk, a figurák némely­kor éppenséggel ugyanazok. Gyanítható, hogy Bruckner e darabjának írása közben egy kis Shakespeare-breviáriu- mot hordott a zsebében, s lopva elő-előhúzta. Nincs eb­ben semmi anakronizmus, hiszen, amint a darab is utal rá, Erzsébet kora nagyobbára Shakespeare kora. Ugyan­akkor sejthetőleg egySchiller- drámakötet is meglapulha­tott nála valahol, amiért ugyancsak nem hibáztatható, végtére Bruckner is német nyelvű színdarabíró, s az ide­kapcsolódó hagyományoknak jogosan hódol. VALAMI EGYSÉGES és átütő drámaírói koncepcióról nem is beszélhetünk mindad­dig, amíg a darabban szerte- indázó utalások lényege egy gerentúli és 15 szocialista or­szágból. A béke, a barátság jegyében megrendezésre ke­rülő fesztivál hagyományai szerint ezúttal mintegy 140 ezer fiatal és gyermek énekli együtt Beethoven Örömódá­jából ; „ ... minden ember le­gyen testvér...” Az Egressy Béni Állami Ze­neiskola hagyományai sae­csomópontba nem gyűlik, hogy két nagyformátumú em­ber engesztelhetetlen megüt­közésévé feszülve, valljon a belső emberi indulatok és a történelemformáló ideológiák közös gyökereiről és vonásai­ról. 11. Fiilöp spanyol király megközelítőleg sem annyira körüljárt alakja a drámának, mint Erzsébet, mondhatni egysíkúan gyűlölködő, meg­szállott, bigott és kegyetlen, mégis nagyszerű drámai el­lenfélnek bizonyul. Mindent egy lapra tesz fel, elvakultan hisz abban, hogy Erzsébetet leigázza, Angliát bekebelezi — és veszít. S ezzel fordul az európai széljárás is; a hala­dás, az uralkodás, a hódítás új szelei fújnak, mert ez el­kerülhetetlen és törvénysze­rű. De a két zsarnok lélekro- konsága a kétféle udvari de­koráció közt megmarad, mert amennyi taszító indulat van bennük egymással szemben, legalább annyi motívum kap­csolja őket egymáshoz. Ez az emberi-történelmi dialektika érdekes, olykor egészen bravúros formák közt jut érvényre a színpadon; a második részben mintha két színdarab előadása folyna egyszerre, s ezek üzennének egymásnak. Mindenképp számításba kell vennünk, hogy nemi az eredeti mű egészét látjuk megvalósulni, de az eredmény arról vall, hogy Schwajda György céltudatos dramatur­giai húzása, tömörítése fe­szességet vitt az előadásba. Ám hogy ez számunkra így érzékelhető, azt elsősorban Csiszár Imre rendezői nagy­vonalúsága eredményezi. A rint a rangos fellépésre ké­szülő kórus bemutatja mű­sorát az elutazás előtt a vá­ros közönségének. Most is fsy lesznek: szombaton délután 4 órakor a Bartók-teremben a koncert második részében azt a tizenöt percnyi műsort hall­ják majd a résztvevők, amely- lyel a fesztiválon indulnak. Ennek a mostani koncertnek nagy létszámú előadásnak nemcsak a terjengősségét' si­került kivédenie, hanem szo­katlanul imponáló ritmus diktálásával egy fölpörge­tett, lélegzetvételnyi szünelet nem tűrő, vérbeli látványos színházi produkció teljese­dett ki Csiszár keze alatt. Mindez együttvéve a színé­szekkel és a technikai mun­katársakkal végzett muiiiia precíz és erőteljes fegyelme­zettségének köszönhető. Ha­nem az a magával ragadó ér­zelmi építkezés, ami az egész előadást végeredmény­ben élvezetessé és sikeressé teszi, már a művészi inven­ció és elmélyülés jelenlétét igazolja. Szlávik István bo­nyolult feladatok megoldású­ra képes, puritán megielené- sű szép díszlete, Szakács Györgyi tervező gazdag sok­színű jelmeztára mind kor­hűség, mind kiállítás tekin­tetében a vállalkozás értékű­hez és jelentőségéhez méltó. AM HA ENNYIFÉLE mű­vészi erőforrással rendelke­zik is egy társulat, ennek a darabnak az előadásába csak akkor vághat, bele. ha van a címszerep eljátszására minden tekintetben alkalmas színésznője. Tímár Éva já- tékkultúrájának érettsége es ámyalatossága kulcsfontossá­gú tényező, hogy Angliai Er­zsébet ellentmondásos jelle­mét és egyéniségét plasztikus sokoldalúságában és talányos­ságában lássuk. Blaslcó Péter csaknem önmarcangoló bele­éléssel adja II. Fülöpöt. Mi- hályi Győző Essex grófja ka- maszos és lendületes, Malus György mint Bacon, sikerül­tén ön mutogató jelenség, a Cecilt játszó Simon György bölcsen visszafogott, Zsolnai Júlia Spanyol Izabellája ko­mor egyszerűségű. De ami legfontosabb: a népes szerep- osztásnak nem akad gyenge pontja. Ez is az előadás fel- készültségére vall. azonban a szokásostól elté­rőek a körülményei. Meghí­vottak vesznek rajta részt. S a meghívók a város üzemei­be „mentek szét”. A koncert köszönet — kö­szönet azoknak, akik segítet­tele, hogy együtt legyen az utazás nem kis költsége. Hogy egyáltalán elmehesse­nek. Mert igaz, a kórus „pénz­tárcájában” ott volt még a bulgáriai fesztiválon nyert dij, a tizenháromezer forint; s tízezer összejött a filhar­móniai koncertekből, s az el­múlt hetekben megtartott kis hangversenyek fellépti díja :s gazdagította a számlát, s a minisztérium is támogatta az utazást. Köze] 180'ezer fo­rintot viszont a város üzemei, vállalatai juttattak a kórus­nak. Ezért hát a köszönő kon­cert. S tegyük hozzá: a ne­mes gesztuson túl egy nagy­szerű összefogás tanúi is le­hetünk, jó ügy érdekében történt összefogásé. A hu­szonnyolc általános iskolából énekelnek az Egressy kóru­sában a gyerekek. Igazán a várost képviselik. Ezt érezték meg, akik se­gítettek. És sokan segítettek. (cß. a.) Sas György „Köszönjük, városunk!” Az Egressy kórusa Belgiumba készül A kórus és a kórusverető, dr. Farbaky Gézáné. A felvétel a bul­gáriai fesztiválon készült — eredményhirdetés előtt. MAGÁNAUTÓSOK, FIGYELEM I MINDEN TÍPUSÚ SZEMÉLYGÉPKOCSIVAL NEVEZHET AZ ELSŐ MISKOLCI CENTRUM VÁROSI RALLYE AUTÓVERSENYRE Jelentkezés az áruház mögötti parkolóban, 24-én, szombaton 7 órától 8 óráig. MINDENKI NYERHET!

Next

/
Thumbnails
Contents