Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-12 / 60. szám
Í982. mdrctus ?2., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mire számíthatunk iac - külkereskedelem Alig akad ma olyan ország, amely el ne sújtana a rosz- szabbodó világgazdasági környezet. Ennek persze sok összetevője van. Elsősorban hadd utaljunk a tőkés piarcokon elhúzódó válságra, ,amely maga után vonta az '.elhelyezési lehetőségek erő- '.taljes mérséklődését. A mi 'gazdaságunk is megérezte a ífőkés világban 1980-ban bekövetkezett és még a múlt ,évben is erősen ható recessziót. Pedig tavaly ilyenkor — külkereskedelmi forgalmunk tervezésekor — arra számítottunk, hogv a prognózisok alapján a tőkés gazdaság recesszióját 1981. második felétől kisebb megélénkülés váltja majd fel. tv A PROGNÓZIS NEM VÁLT VALÓRA i A feltételezett megélénkülés nem következett be a tőkés gazdaságban. A fejlett tőkés országok belső gazdasági gondjaikon egyrészt kereskedelempolitikai intézkedésekkel igyekeztek enyhíteni, erősítették a protekcionizmust, gyakorivá váltak a külföldi szállítók ellen kezdeményezett dömpingeljárá- sok és megszaporodtak a diszkriminációra utaló jelenségek. A tőkés konjunktúrát nagymértékben meghatározó amerikai gazdaságot ugyan 1981. elején — az előző év harmadik negyedévében megkezdődött — intenzív beruházási tevékenység jellemezte. Az év közepén azonban a fellendülés megtorpant. Nyu- gat-Európában az év második felében volt érezhető kisebb javulás. A termelési szint- különösen az iparban •— csaknem valamennyi ország esetében alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ilyen körülmények között különösen fontos volt számunkra a szocialista országokkal folytatott együttműködés erősítése, amely külgazdasági kapcsolatainkban stabilizáló szerepet töltöttbe. A TERVEZETT SZINTEN A bevezetőben már szóltunk róla, hogy a feltételezettnél kedvezőtlenebb külső körülmények közepette . kellett az elmúlt esztendőben gazdálkodnunk. Ennek ellenére külkereskedelmi forgalmunk összességében megfelelt a tervezettnek. A teljes forgalom 5,6 százalékkal haladta meg az 1980. évit, ezen belül a kivitel 6.8 százalékkal, a behozatal pedig 4,8 százalékkal bővült. A számok tehát kiegyensúlyozott növekedésről tanúskodnak. Eredményeink nem véletlenek, az 1979. óta követett gazdaságpolitikai irányvonal leglényegesebb eleme, a külgazdasági egyensúly fokozatos javítását célzó törekvés helyesnek, célravezetőnek bizonyul. Ennek a folyamatnak egyik láncszeme volt az 1981-es esztendő is. A szocialista országok közül a Szovjetunióval bonyolítottuk le a teljes kivitel egyharmad részét és a behozatal 28,6 százalékát. A második legfontosabb partnerünk az NDK, amelynek részesedése a kivitelben 6,9, a behozatalban 6,7 százalék volt. A szocialista országok között a további sorrend: Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária. KAPCSOLATAINK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL A rubelelszámolású áruforgalmunk 1981-ben az egyensúlyi követelményekkel összhangban alakult. Valamennyi árufőcsoportból emelkedett a kivitel, ez alól csak a gépexport volt kivétel, amely az 1980-as szinten maradt. Az export szerkezetében. jelentős változásnak számít, hogy az előző három évhez képest csökkent a kiszállított gépek súlya, ugyanakkor növekedett az anyagok, s alkatrészek aránya. Kivitelünkben számottevően bővült a kohászati és vegyipari anyagok mennyisége, élénkült a fogyasztási iparcikkek és élelmiszergazdasági termékek exportja. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek összes exportjának mintegy 28 százalékát szállítottuk rubel relációban, de néhány termék (friss és feldolgozott zöldségek, gyümölcs, bor) esetében ez az arány magasabb. Rubelelszámolású behozatalunk értéke 5,3 százalékkal emelkedett, de figyelembe véve a jelentős árnövekedést, az importált termékek mennyisége — 1976 óta először — csökkent. A gépek, beruházási javak importja csaknem tizenöt százalékkal mérséklődött, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy a hazai beruházási kereslet is csökkent. A szakosítás és kooperáció a szocialista országok kapcsolatainak igen lényeges területe. Éppen ezért a kormányzat a VI. ötéves tervidőszakra meghosszabbította a szakosítási és kooperációs szerződéseink döntő többségét, teljesítésük — a nehéz nemzetközi gazdasági körülmények ellenére — megkezdődött. FELADATAINK 1982-BEN A külkereskedelem legfontosabb feladata, hogy segítse az egyenleg további javulását. Látni kell ázonban, hogy a külpiaci feltételek számunkra ma sem kedvezőbbek; a tőkés országokban a gazdásági fellendülés elhúzódása miatt nem várható a kereslet növekedése, de nem számíthatunk a protekcionizmus, az exportunkat akadályozó más kereskedelempolitikai tényezők megszűnésére sem. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világgazdaság állapota, a nemzetközi politikai helyzet éleződése kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a szocialista országok külgazdasági tevékenységét, beleértve az egymás közti forgalom alakulását is. Tehát elég sok a bizonytalansági tényező. Annál örvendetesebb, hogy az 1982- re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyveket. — egy kivételével — valamennyi szocialista országgal aláírtuk, korábbi időpontokban, mint egy évvel ezelőtt. A nem rubelelszámolású forgalomban, az egyensúly javításával összhangban a kivitel volumenét 8—9 százalékkal szükséges bővíteni. Ez elsősorban az ipari termékek exportjának gyors ütemű növekedését követeli meg. Ezen belül főként a gépipari és a könnyűipari cikkek kivitelét kell számottevően fokozni. A fejlődő országokba irányuló exportot az idén 12 százalékkal, míg az importot öl és fél százalékkal szándékozunk növelni. Az idei népgazdasági terv magas követelményt állít a külkereskedelem elé. Különösen érvényes ez a nem rubelelszámolású forgalomra. A feladat teljesítése érdekében elengedhetetlen, hogy minden exportra termelő gyár, vállalat, üzem rugalmasan alkalmazkodjon a változó piaci igényekhez, s mind az irányítás, mind pedig a vállalati, tevékenység területén kellő összhang, érdek- azonosság alakuljon ki. L. L. MeiviÉ kistelepülései (Folytatás az 1. oldalról.) helyénvaló szabály- A megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője mondta el, hogy az egyik taluban körülbelül 49 ezer forintért lehetne megvásárolni egy igen jó állapotban levő, jelenleg üres épületet, itt kaphatna helyet a rossz körülmények között levő áíész-bolt, de a szabály az szabály. Az álész-bolt marad a régi, rossz helyen, a vevőre váró épület pedig romlik. (Hasonló gondról szólt a képviselőcsoport ülésén a megyei tanács vb-titkára is, sérelmezve, hogy a községekben a megüresedett lakást irat hónapig nem szabad eladni. Fél évig tehát a ház romlik.) A megyei NEB tegnapi ülésén elhatározta, hogy a kisfalukra vonatkozóan az említett jogszabály módosítását javasolja. Számos vizsgálódás, felmérés is igazolja, hogy a kisfaluk áruellátására az illetékes á fészek különös gonddal ügyelnek. Megteszik amit lehet. Az encsi járásban például mozgóbolt — mi is bemutattuk már — járja a településeket, igen drága felszereléssel, igen nehéz útviszonyoknál, sokba kerülő benzinnel, fenntartással- De: járja! Szépen berendezett, rendelést is felvevő, gyakorlatilag mindent a helyszínre szállító mozgóbolttal, egy hatalmas autóbusszal. Nemigen nyer rajta semmit az áfész. De a boltra szükség van. Másutt, például az edelényi járásban mutatós, szép íahá- zikókat épít enek fel egy-egy kis faluban. Vegyesbolt és italbolt kap helyet ezek ben a viszonylag olcsón — a lakók segítségével — megépíthető, tisztán tartható, a célnak teljesen megfelelő faházakban. A tegnapi ülésen nyitvatartási problémák is felmerültek. Nem mindenütt alkalmazkodnak megfelelően az igényekhez, sokkal inkább az egyéni, — az üzletvezető — érdekei a mérvadóak. Még akkor is, ha a forgalom az egyéni érdek miatt kevesebb. Csakhogy: a kisfalukban ma még főként a gebinesrendszer létezik, ennél pedig a rizikót a vállalat, az áfész vállalja, nem a boltos- (Más lenne a szerződésesnél, de ebben a formában Miskolcon sem nagyon kapkodnak élelmiszer- bolt. után.) Miként szó esett róla: a népi ellenőrök vizsgálata nem az utolsó volt megyénk kistelepüléseinek érdekében. Nyilván sok szerv, intézmény teszi még meg, anút lehet. .Szükség is van ezekre a vizsgálódásokra. És főként: az intézkedésekre. Priska Tibor A pártnapok margójára A gazdasági szabályozórendszerről Hosszú időszak tartós beidegződései tükröződnek azokban a véleményekben — elsősorban a gazdasági vezetők körében —, miszerint a szabályozók változásai nem teszik lehetővé a megalapozott vállalati tervezést, a többletjövedelmek ismételt elvonása fékezi a differenciált fejlődést. Ebben van igazság, noha a legutóbbi módosítások már jobban érvényesítik a normativitás követelményeit, lehetővé téve a hatékony, a jövedelmezőbb tevékenységek gyorsabb fejlesztését. Azt kell megérteni, hogy amikor a gazdálkodás minden elemében megújulásra van szükség, amikor a gazdasági környezetre a nagyfokú változékonyság a jellemző, csali olyan irányítástól remélhetjük, hogy betölti funkcióit, amely világos és stabil elvekre épül, biztosítani tudja a fő irány tartását és képes rá, hogy mindig a konkrét viszonyokból kiindulva, válassza meg a cselekvésre ható legcélszerűbb eszközöket. Más szóval a szabályozók módosítása el- •ősorban nem a „tévedések kiküszöbölését”, hanem a valóságos viszonyokban bekövetkező változások közvetítését és így a fő célok elérését szolgálja. Az ilyen okból táplálkozó állami beavatkozás tehát közérdek, jóllehet a vállalati szemszögből nézve negatív következményekkel járhat. Nem koncepció, nem is rögeszme a jövedelmek túlcentralizálása. Szívesebben támogatnánk a decentralizálást, a vállalatnál maradó jövedelemhányad növelését, ha általa az innovációs folyamat és nem a piaci, költségvetési, külkereskedelmi feszültség erősödik fel. Érvelésünk során tehát vigyáznunk kell arra, hogy ne teremtsünk ideológiát: ne védjük, ne is támadjuk „elvi alapon” a kényszerű lépéseket. E bevezető után hadd térjünk ki néhány konkrét példán keresztül, mi is az új az idei szabályozórendszerben? Az 1980-ban életbe léptetett, a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés az elmúlt években nemcsak a gazdaságtalan exportot ritkította meg; az úgynevezett kompetitiv árképzést alkalmazó feldolgozóipari vállalatok olyan termékeket is kiszelektáltak, amelyek .nép- gazdasági és vállalati szinten ugyan gazdaságosak voltak, de a belföldi árak képzése szempontjából irányadó mutatókat — exportárszint, exportjövedelmezőség — rontották volna. (Következésképpen a belföldi árakat, azok nyereségrátáját is csökkenteni kellett volna.) Ennek következtében a feldolgozó ipar nem rubelelszámolású exportja, annak volumene az utóbbi két évben stagnált. A szabályozórendszer mostani módosítása során a nem rubelelszámolású, külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés szabályai, előírásai is megváltoztak. Mindazok a vállalatok, amelyeknek nem rubelelszámolású exportja jövedelmező, ameny- nyiben kivitelük volumenét, forintértékét legalább 4—8 százalékkal növelik, az árképzés szempontjából irányadó mutatók romlása esetén sem kötelesek belföldön értékesített termékeik árát csökkenteni. A különösképpen gazdaságos export dinamikus, 10—14 százalékos növelése esetén a vállalatok ugyancsak felmentést kapnak az ún. követési szabályok teljesítése alól és indokolt esetben belföldi áraikat is emelhetik. (A belföldi árak nyereségrátája azonban nem haladhátja meg az exportét.) A kompetitiv árképzést — — mint ismeretes, — azok a vállalatok kötelesek alkalmazni, amelyeknek nem rubelelszámolású exportja eléri, vagy meghaladja a belföldi. Saláta és palánta a város pereméről Újdonság a „trágyaföld” A duplcfalú, vírfűtéses fóliasátor, amelyből már folyamatosan szállítják Miskolcra a fejes salátát. (Fotó: Fojtán László} A felsőzsolcai Lenin Tsz kertészetéből, a Sajó palájáról (csak az országút, s a kis gát választja el a folyótól) szállítmány indul a gazdaság saját elárusítóhelyeire. A néhány ládányi, gyönyörű fejes saláta, a több száz 5—6 leveles salátapalánta, és az újdonság, a zacskózott trágyaföld, egykét órán belül már megvásárolható a csarnokban, a Búza téri bódéban, illetve a felsőzsolcai elárusítóhelyen. A város peremén levő városellátó kertészet az idén ezer négyzetméternyi vízhűtéses, ötezer négyzetméter hagyományos fólia alól, és 17 hektár szabadföldi kertészetből szállít zöldségféléket a piacokra. A 1 ra j la tóház üvegezett ’„kalickájában” gyönyörű szegfűt nevelnek, és sok ezer palánta zöldell a hollandi ágyak üvegszemei alatt. Mondok Dezső, a kertészet vezetője: — Primőrként, most 15 ezer fejes salátát küldünk folyamatosan üzleteinkbe. És a kiskertek részére mintegy 30 ezer. szépen fejlett salátapalántát E hónap végén kezdjük meg 50 ezer tápkockás paprika- és 20 ezer paradicsompalánta árusítását is. Jelentős segítséget jelent a felsőzsolcai kertészet számára a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolával kialakított szoros kapcsolat Miskolcról ebbe a közeli ..gyakörlókertbe” járnak gyakorlati foglalkozásra a fiatalok, a szakma eljövendő szakmunkásat (p. s.) Tavaszi teeüdik a kiskertekben A sok tízezernyi kiskert szorgos művelői is munkához láttak megyénkben. Részükre kértünk néhány szálltán ácsot — a kora tavaszi időszak legidőszerűbb növényvédelmi és agrokémiai tennivalóiról — a Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakembereitől. — A gyümölcsösökben ilyenkor a legfontosabb tenértékesítés 5 százalékát. Az 5 százalékos exporthányadhoz tartozó kötelezettség sok vállalatot késztetett az export visszafogására. (Éspedig azért, mert 5 százalék alatti exporthányad mellett belföldi árképzésük az adott szakma vezető vállalatához igazodott, míg 5 százalék felett már saját exportjuk ár- és jövedelmezőségi szintjéhez. Ha az előbbi magasabb nyereségrátát biztosított — nem növelték exportjukat.) Az exporthányad növelését kívánja ösztönözni az a módosítás, amely szerint az 5 százalék elérése, vagy meghaladása esetén a vállalatok az adott esztendőben maguk dönthetnek arról, hogy eddigi áraikat alkalmazzák belföldön, avagy a nein rubel - elszámolású export ár- és jövedelmezőségi szintjét veszik alapul. A kompetitiv árképzés előírásainak módosítása a vállalatok számára feltétlenül előnyös, mert lehetővé teszi a kapacitások fokozott hasznosítását és a nyereség ősz- szegének növelését, miközben növekszik a népgazdaság számára is előnyös export. F. L. (Folytatjuk) nivaló, a metszéssel és koronairtással egyidejűleg elvégzett fatisztogatás. Ezt követően ajánlatos elvégezni a lemosó jellegű permetezést, mégpedig legkésőbben rügypattanáskor. A permetezéshez a Novenda 2 százalékos oldata javasolható. — A vegyszeres gyomirtás elvégzése is időszerű már, a 4—5 évnél idősebb alma-, körte- és szőlőtelepítésekben — tanácsolják a szakemberek. A jól előkészített talaj ezer négyzetméterére 50—80 dekagramm Mungazin, vagy 25—40 dkg Aktion használható fel. Csonthéjasoknál csak a vegetációs időszakban végezhető a gyomirtás, perzselő hatású ©ramoxonnaL A zöldségkúltúráknál arra hívják fel a figyelmet, hogy rendszerint a talajból fertőző betegségek tesznek súlyosabb kárt, s ennek megelőzése érdekében célszerű az egyes kultúrák kiültetési helyének) évenkénti rendszeres megváltoztatása. — A talajban lakó rovarkártevők (drótférgek pajorom, lótücskök és társaik) ellen ültetés, illetve telepítés előtt ajánlatos Basudin 5 © talajfertőtlenítő szert használni. Száz négyzetméterenként 40 deka fertőtlenítőt kell azonnal bedolgozni a talajba. A talajok megfelelő tápanyagutánpótlásáról is ilyenkor kell gondoskodni. Foszfor- és káli műtrágyából általában ezer négyzetméterre 30—40 kilogrammot ajánlatos mielőbb bedolgozni a talajba, s ezt célszerű ezer négyzetméterenként 20—30 kiló nitrogénműtrágyával is kiegészíteni.
