Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

Í982. mdrctus ?2., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mire számíthatunk iac - külkereskedelem Alig akad ma olyan ország, amely el ne sújtana a rosz- szabbodó világgazdasági kör­nyezet. Ennek persze sok összetevője van. Elsősorban hadd utaljunk a tőkés pia­rcokon elhúzódó válságra, ,amely maga után vonta az '.elhelyezési lehetőségek erő- '.taljes mérséklődését. A mi 'gazdaságunk is megérezte a ífőkés világban 1980-ban be­következett és még a múlt ,évben is erősen ható re­cessziót. Pedig tavaly ilyen­kor — külkereskedelmi for­galmunk tervezésekor — ar­ra számítottunk, hogv a prognózisok alapján a tőkés gazdaság recesszióját 1981. második felétől kisebb meg­élénkülés váltja majd fel. tv A PROGNÓZIS NEM VÁLT VALÓRA i A feltételezett megélénkü­lés nem következett be a tő­kés gazdaságban. A fejlett tőkés országok belső gazda­sági gondjaikon egyrészt ke­reskedelempolitikai intézke­désekkel igyekeztek enyhíte­ni, erősítették a protekcio­nizmust, gyakorivá váltak a külföldi szállítók ellen kez­deményezett dömpingeljárá- sok és megszaporodtak a diszkriminációra utaló jelen­ségek. A tőkés konjunktúrát nagymértékben meghatározó amerikai gazdaságot ugyan 1981. elején — az előző év harmadik negyedévében meg­kezdődött — intenzív beruhá­zási tevékenység jellemezte. Az év közepén azonban a fel­lendülés megtorpant. Nyu- gat-Európában az év máso­dik felében volt érezhető kisebb javulás. A termelési szint- különösen az iparban •— csaknem valamennyi or­szág esetében alacsonyabb volt, mint egy évvel koráb­ban. Ilyen körülmények között különösen fontos volt szá­munkra a szocialista orszá­gokkal folytatott együttmű­ködés erősítése, amely kül­gazdasági kapcsolatainkban stabilizáló szerepet töltöttbe. A TERVEZETT SZINTEN A bevezetőben már szól­tunk róla, hogy a feltétele­zettnél kedvezőtlenebb külső körülmények közepette . kel­lett az elmúlt esztendőben gazdálkodnunk. Ennek elle­nére külkereskedelmi forgal­munk összességében megfe­lelt a tervezettnek. A teljes forgalom 5,6 százalékkal ha­ladta meg az 1980. évit, ezen belül a kivitel 6.8 száza­lékkal, a behozatal pe­dig 4,8 százalékkal bővült. A számok tehát kiegyensúlyo­zott növekedésről tanúskod­nak. Eredményeink nem vé­letlenek, az 1979. óta követett gazdaságpolitikai irányvonal leglényegesebb eleme, a kül­gazdasági egyensúly fokoza­tos javítását célzó törekvés helyesnek, célravezetőnek bi­zonyul. Ennek a folyamat­nak egyik láncszeme volt az 1981-es esztendő is. A szocialista országok kö­zül a Szovjetunióval bonyo­lítottuk le a teljes kivitel egyharmad részét és a beho­zatal 28,6 százalékát. A má­sodik legfontosabb partne­rünk az NDK, amelynek ré­szesedése a kivitelben 6,9, a behozatalban 6,7 százalék volt. A szocialista országok között a további sorrend: Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Románia, Bulgária. KAPCSOLATAINK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL A rubelelszámolású áru­forgalmunk 1981-ben az egyensúlyi követelményekkel összhangban alakult. Vala­mennyi árufőcsoportból emel­kedett a kivitel, ez alól csak a gépexport volt kivétel, amely az 1980-as szinten ma­radt. Az export szerkezeté­ben. jelentős változásnak számít, hogy az előző három évhez képest csökkent a ki­szállított gépek súlya, ugyanakkor növekedett az anyagok, s alkatrészek ará­nya. Kivitelünkben számot­tevően bővült a kohászati és vegyipari anyagok mennyisé­ge, élénkült a fogyasztási iparcikkek és élelmiszergaz­dasági termékek exportja. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek összes export­jának mintegy 28 százalékát szállítottuk rubel relációban, de néhány termék (friss és feldolgozott zöldségek, gyü­mölcs, bor) esetében ez az arány magasabb. Rubelelszámolású behoza­talunk értéke 5,3 százalék­kal emelkedett, de figyelem­be véve a jelentős árnöveke­dést, az importált termékek mennyisége — 1976 óta elő­ször — csökkent. A gépek, beruházási javak importja csaknem tizenöt százalékkal mérséklődött, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy a hazai beruházási kereslet is csökkent. A szakosítás és kooperáció a szocialista országok kap­csolatainak igen lényeges te­rülete. Éppen ezért a kor­mányzat a VI. ötéves terv­időszakra meghosszabbította a szakosítási és kooperációs szerződéseink döntő többsé­gét, teljesítésük — a nehéz nemzetközi gazdasági körül­mények ellenére — megkez­dődött. FELADATAINK 1982-BEN A külkereskedelem legfon­tosabb feladata, hogy segítse az egyenleg további javulá­sát. Látni kell ázonban, hogy a külpiaci feltételek szá­munkra ma sem kedvezőb­bek; a tőkés országokban a gazdásági fellendülés elhú­zódása miatt nem várható a kereslet növekedése, de nem számíthatunk a protekcioniz­mus, az exportunkat akadá­lyozó más kereskedelempoli­tikai tényezők megszűnésére sem. Nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a világgaz­daság állapota, a nemzetközi politikai helyzet éleződése kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a szocialista or­szágok külgazdasági tevé­kenységét, beleértve az egy­más közti forgalom alakulá­sát is. Tehát elég sok a bi­zonytalansági tényező. Annál örvendetesebb, hogy az 1982- re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyveket. — egy kivé­telével — valamennyi szoci­alista országgal aláírtuk, ko­rábbi időpontokban, mint egy évvel ezelőtt. A nem rubelelszámolású forgalomban, az egyensúly javításával összhangban a ki­vitel volumenét 8—9 száza­lékkal szükséges bővíteni. Ez elsősorban az ipari termékek exportjának gyors ütemű nö­vekedését követeli meg. Ezen belül főként a gépipari és a könnyűipari cikkek kivitelét kell számottevően fokozni. A fejlődő országokba irányuló exportot az idén 12 száza­lékkal, míg az importot öl és fél százalékkal szándékozunk növelni. Az idei népgazdasági terv magas követelményt állít a külkereskedelem elé. Külö­nösen érvényes ez a nem ru­belelszámolású forgalomra. A feladat teljesítése érde­kében elengedhetetlen, hogy minden exportra termelő gyár, vállalat, üzem rugal­masan alkalmazkodjon a vál­tozó piaci igényekhez, s mind az irányítás, mind pedig a vállalati, tevékenység terüle­tén kellő összhang, érdek- azonosság alakuljon ki. L. L. MeiviÉ kistelepülései (Folytatás az 1. oldalról.) helyénvaló szabály- A megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályvezetője mondta el, hogy az egyik taluban körülbelül 49 ezer forintért lehetne meg­vásárolni egy igen jó álla­potban levő, jelenleg üres épületet, itt kaphatna helyet a rossz körülmények között levő áíész-bolt, de a szabály az szabály. Az álész-bolt ma­rad a régi, rossz helyen, a vevőre váró épület pedig romlik. (Hasonló gondról szólt a képviselőcsoport ülésén a megyei tanács vb-titkára is, sérelmezve, hogy a községek­ben a megüresedett lakást irat hónapig nem szabad el­adni. Fél évig tehát a ház romlik.) A megyei NEB teg­napi ülésén elhatározta, hogy a kisfalukra vonatkozóan az említett jogszabály módosí­tását javasolja. Számos vizsgálódás, felmé­rés is igazolja, hogy a kisfa­luk áruellátására az illetékes á fészek különös gonddal ügyelnek. Megteszik amit le­het. Az encsi járásban pél­dául mozgóbolt — mi is be­mutattuk már — járja a te­lepüléseket, igen drága fel­szereléssel, igen nehéz útvi­szonyoknál, sokba kerülő benzinnel, fenntartással- De: járja! Szépen berendezett, rendelést is felvevő, gyakorla­tilag mindent a helyszínre szállító mozgóbolttal, egy ha­talmas autóbusszal. Nemigen nyer rajta semmit az áfész. De a boltra szükség van. Másutt, például az edelényi járásban mutatós, szép íahá- zikókat épít enek fel egy-egy kis faluban. Vegyesbolt és italbolt kap helyet ezek ben a viszonylag olcsón — a lakók segítségével — megépíthető, tisztán tartható, a célnak tel­jesen megfelelő faházakban. A tegnapi ülésen nyitvatar­tási problémák is felmerül­tek. Nem mindenütt alkal­mazkodnak megfelelően az igényekhez, sokkal inkább az egyéni, — az üzletvezető — érdekei a mérvadóak. Még akkor is, ha a forgalom az egyéni érdek miatt kevesebb. Csakhogy: a kisfalukban ma még főként a gebinesrendszer létezik, ennél pedig a rizikót a vállalat, az áfész vállalja, nem a boltos- (Más lenne a szerződésesnél, de ebben a formában Miskolcon sem na­gyon kapkodnak élelmiszer- bolt. után.) Miként szó esett róla: a népi ellenőrök vizsgálata nem az utolsó volt megyénk kiste­lepüléseinek érdekében. Nyil­ván sok szerv, intézmény te­szi még meg, anút lehet. .Szükség is van ezekre a vizs­gálódásokra. És főként: az intézkedésekre. Priska Tibor A pártnapok margójára A gazdasági szabályozórendszerről Hosszú időszak tartós be­idegződései tükröződnek azok­ban a véleményekben — el­sősorban a gazdasági veze­tők körében —, miszerint a szabályozók változásai nem teszik lehetővé a megalapo­zott vállalati tervezést, a többletjövedelmek ismételt elvonása fékezi a differen­ciált fejlődést. Ebben van igazság, noha a legutóbbi mó­dosítások már jobban érvé­nyesítik a normativitás kö­vetelményeit, lehetővé téve a hatékony, a jövedelmezőbb tevékenységek gyorsabb fej­lesztését. Azt kell megérteni, hogy amikor a gazdálkodás min­den elemében megújulásra van szükség, amikor a gaz­dasági környezetre a nagyfo­kú változékonyság a jellem­ző, csali olyan irányítástól remélhetjük, hogy betölti funkcióit, amely világos és stabil elvekre épül, biztosí­tani tudja a fő irány tartá­sát és képes rá, hogy min­dig a konkrét viszonyokból kiindulva, válassza meg a cselekvésre ható legcélsze­rűbb eszközöket. Más szóval a szabályozók módosítása el- •ősorban nem a „tévedések kiküszöbölését”, hanem a valóságos viszonyokban be­következő változások közve­títését és így a fő célok el­érését szolgálja. Az ilyen ok­ból táplálkozó állami beavat­kozás tehát közérdek, jóllehet a vállalati szemszögből néz­ve negatív következmények­kel járhat. Nem koncepció, nem is rögeszme a jövedel­mek túlcentralizálása. Szíve­sebben támogatnánk a de­centralizálást, a vállalatnál maradó jövedelemhányad nö­velését, ha általa az innová­ciós folyamat és nem a pia­ci, költségvetési, külkereske­delmi feszültség erősödik fel. Érvelésünk során tehát vi­gyáznunk kell arra, hogy ne teremtsünk ideológiát: ne védjük, ne is támadjuk „el­vi alapon” a kényszerű lé­péseket. E bevezető után hadd tér­jünk ki néhány konkrét pél­dán keresztül, mi is az új az idei szabályozórendszer­ben? Az 1980-ban életbe lépte­tett, a külkereskedelmi árak­hoz igazodó árképzés az el­múlt években nemcsak a gazdaságtalan exportot rit­kította meg; az úgynevezett kompetitiv árképzést alkal­mazó feldolgozóipari válla­latok olyan termékeket is kiszelektáltak, amelyek .nép- gazdasági és vállalati szinten ugyan gazdaságosak voltak, de a belföldi árak képzése szempontjából irányadó mu­tatókat — exportárszint, ex­portjövedelmezőség — ron­tották volna. (Következés­képpen a belföldi árakat, azok nyereségrátáját is csök­kenteni kellett volna.) En­nek következtében a feldol­gozó ipar nem rubelelszá­molású exportja, annak vo­lumene az utóbbi két évben stagnált. A szabályozórendszer mostani módosítása során a nem rubelelszámolású, kül­kereskedelmi árakhoz igazo­dó árképzés szabályai, elő­írásai is megváltoztak. Mind­azok a vállalatok, amelyek­nek nem rubelelszámolású exportja jövedelmező, ameny- nyiben kivitelük volumenét, forintértékét legalább 4—8 százalékkal növelik, az ár­képzés szempontjából irány­adó mutatók romlása esetén sem kötelesek belföldön ér­tékesített termékeik árát csökkenteni. A különöskép­pen gazdaságos export dina­mikus, 10—14 százalékos nö­velése esetén a vállalatok ugyancsak felmentést kap­nak az ún. követési szabá­lyok teljesítése alól és indo­kolt esetben belföldi áraikat is emelhetik. (A belföldi árak nyereségrátája azonban nem haladhátja meg az ex­portét.) A kompetitiv árképzést — — mint ismeretes, — azok a vállalatok kötelesek alkal­mazni, amelyeknek nem ru­belelszámolású exportja eléri, vagy meghaladja a belföldi. Saláta és palánta a város pereméről Újdonság a „trágyaföld” A duplcfalú, vírfűtéses fóliasátor, amelyből már folyamatosan szál­lítják Miskolcra a fejes salátát. (Fotó: Fojtán László} A felsőzsolcai Lenin Tsz kertészetéből, a Sajó palá­járól (csak az országút, s a kis gát választja el a folyó­tól) szállítmány indul a gaz­daság saját elárusítóhelyei­re. A néhány ládányi, gyö­nyörű fejes saláta, a több száz 5—6 leveles salátapa­lánta, és az újdonság, a zacskózott trágyaföld, egy­két órán belül már megvá­sárolható a csarnokban, a Búza téri bódéban, illetve a felsőzsolcai elárusítóhelyen. A város peremén levő vá­rosellátó kertészet az idén ezer négyzetméternyi vízhű­téses, ötezer négyzetméter hagyományos fólia alól, és 17 hektár szabadföldi kertészet­ből szállít zöldségféléket a piacokra. A 1 ra j la tóház üve­gezett ’„kalickájában” gyö­nyörű szegfűt nevelnek, és sok ezer palánta zöldell a hollandi ágyak üvegszemei alatt. Mondok Dezső, a ker­tészet vezetője: — Primőrként, most 15 ezer fejes salátát küldünk folyamatosan üzleteinkbe. És a kiskertek részére mintegy 30 ezer. szépen fejlett saláta­palántát E hónap végén kezdjük meg 50 ezer tápkoc­kás paprika- és 20 ezer pa­radicsompalánta árusítását is. Jelentős segítséget jelent a felsőzsolcai kertészet szá­mára a mezőgazdasági szak­munkásképző iskolával ki­alakított szoros kapcsolat Miskolcról ebbe a közeli ..gyakörlókertbe” járnak gya­korlati foglalkozásra a fia­talok, a szakma eljövendő szakmunkásat (p. s.) Tavaszi teeüdik a kiskertekben A sok tízezernyi kiskert szorgos művelői is munká­hoz láttak megyénkben. Ré­szükre kértünk néhány száll­tán ácsot — a kora tavaszi időszak legidőszerűbb nö­vényvédelmi és agrokémiai tennivalóiról — a Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szak­embereitől. — A gyümölcsösökben ilyenkor a legfontosabb ten­értékesítés 5 százalékát. Az 5 százalékos exporthányad­hoz tartozó kötelezettség sok vállalatot késztetett az ex­port visszafogására. (Éspe­dig azért, mert 5 százalék alatti exporthányad mellett belföldi árképzésük az adott szakma vezető vállalatához igazodott, míg 5 százalék fe­lett már saját exportjuk ár- és jövedelmezőségi szintjé­hez. Ha az előbbi magasabb nyereségrátát biztosított — nem növelték exportjukat.) Az exporthányad növelését kívánja ösztönözni az a mó­dosítás, amely szerint az 5 százalék elérése, vagy meg­haladása esetén a vállalatok az adott esztendőben maguk dönthetnek arról, hogy ed­digi áraikat alkalmazzák bel­földön, avagy a nein rubel - elszámolású export ár- és jö­vedelmezőségi szintjét veszik alapul. A kompetitiv árképzés elő­írásainak módosítása a vál­lalatok számára feltétlenül előnyös, mert lehetővé teszi a kapacitások fokozott hasz­nosítását és a nyereség ősz- szegének növelését, miközben növekszik a népgazdaság számára is előnyös export. F. L. (Folytatjuk) nivaló, a metszéssel és ko­ronairtással egyidejűleg el­végzett fatisztogatás. Ezt követően ajánlatos elvégezni a lemosó jellegű permetezést, mégpedig legkésőbben rügy­pattanáskor. A permetezés­hez a Novenda 2 százalékos oldata javasolható. — A vegyszeres gyomirtás elvégzése is időszerű már, a 4—5 évnél idősebb alma-, körte- és szőlőtelepítésekben — tanácsolják a szakembe­rek. A jól előkészített talaj ezer négyzetméterére 50—80 dekagramm Mungazin, vagy 25—40 dkg Aktion használ­ható fel. Csonthéjasoknál csak a vegetációs időszakban végezhető a gyomirtás, per­zselő hatású ©ramoxonnaL A zöldségkúltúráknál arra hívják fel a figyelmet, hogy rendszerint a talajból fertőző betegségek tesznek súlyosabb kárt, s ennek megelőzése ér­dekében célszerű az egyes kultúrák kiültetési helyének) évenkénti rendszeres meg­változtatása. — A talajban lakó rovar­kártevők (drótférgek pajo­rom, lótücskök és társaik) el­len ültetés, illetve telepítés előtt ajánlatos Basudin 5 © talajfertőtlenítő szert hasz­nálni. Száz négyzetméteren­ként 40 deka fertőtlenítőt kell azonnal bedolgozni a ta­lajba. A talajok megfelelő táp­anyagutánpótlásáról is ilyen­kor kell gondoskodni. Fosz­for- és káli műtrágyából ál­talában ezer négyzetméter­re 30—40 kilogrammot aján­latos mielőbb bedolgozni a talajba, s ezt célszerű ezer négyzetméterenként 20—30 kiló nitrogénműtrágyával is kiegészíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents