Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

s<V VfLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZFMPLPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, ßO. szám Ara- 1.4« FI Péntek, 1982. máreins 12. Kádár János tá . a Klikereskeiielmi Minisztériumban Gazdaságunknak tekintélye van a világban r Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A vendégeket Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Szűcs Istvánná, az V. kerületi Pártbizottság első titkára és Szigethy Károly, a minisztérium pártbizottságá­nak titkára fogadta­A külkereskedelem idősze­rű kérdéseiről, a mihisztéri- um, valamint a külkereskede­lemmel foglalkozó vállalatok munkájáról Veress Péter tá­jékoztatta a vendégeket. A megbeszélésen részt vettek: Török István államtitkár, a tárca miniszterhelyettesei, va­lamint a minisztérium párt- és tömegszervezeti vezetői. | A miniszter a többi között elmondta, hogy az elmúlt esz­tendőben a vártnál lényege­sen mostohább körülmények ellenére is kedvezően alakult külkereskedelmi forgalmunk. Javult részvételünk a nemzet- i közi munkamegosztásban, fejlődött együttműködésünk a szocialista országokkal. Jog­gal. mondhatjuk — tette hoz­zá —, hogy a magyar gazda­ság növekvő gondjaival együtt is nagyobb megrázkódtatás nélkül viselte el a világgaz­daság és a nemzetközi politi­ka számunkra hátrányos fej­leményeit. Szerepe van ebben annak, hogy termékeink mi­nősége javult, a növekvő kö­vetelményeknek egyre job­ban igyekszünk megfelelni és kapcsolatainkat külföldi part­nereinkkel úgy fejleszteni, hogy a kölcsönös előnyök job­ban érvényesüljenek. Ezt se­gítette az is, hogy a külke­reskedelem irányító szervei, a termelővállalatok és a keres­kedő egységek közötti együtt­működés is tovább erősödött. Gazdaságunknak, külkereske­delmünknek '— mondta a mi­niszter — rangja, tekintélye van a világban. Amit szer­ződésekben és más megállapo­dásokban vállalunk, azt meg­bízhatóan teljesítjük- Ezt követően Szigethy Ká­roly a minisztérium kommu­nistáinak politikai munkájá­ról, a mozgalmi élet. tapasz­talatairól számolt be. Egye­bek között kiemelte, hogy a külkereskedelem területén is mindenütt cselekvő aktivitás tapasztalható a XII. kong­resszus határozatainak mara­déktalan megvalósításáért. A szakmai tudással, felelősség- érzettel és tenniakarással szé­les körű politikai érettség párosul. Mindebből szemléle­ti, cselekvési egység formáló­dik, úgy, hogy ki-ki mind po­litikai, mind szakmai munká­jában érzékelje is, értse is feladatait. Kádár János megköszönve a szívélyes fogadtatást, elis­meréssel szólt az elért ered­ményekről, arról, hogy a Kül- keres kedeími Min isztéri u m és a külkereskedelemmel fog­lalkozó vállalatok — számok­ból, adatokból is érzékelhető­en —, cselekvőén veszik ki részüket a XII. kongresszuson megszabott fő irányvonal kö­vetkezetes ' megvalósításából. Tolmácsolta a Központi Bi­zottság üdvözletét a külkeres­kedelem minden dolgozójá­nak, helytállást kívánt nekilc, és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy odaadó munká­juk — a nehezebb körülmé­nyek között is — minden bi­zonnyal a jövőben is meg­hozza a további sikereket. A helsinki záróokmány elveinek szellemében Szovjet-finis közös közlemény r A finn és szovjet vezetők közötti rendszeres csúcsszin­tű megbeszélések kedvező ha­tással vannak a két ország együttműködésére, valamint a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdítása érde­kében kifejtett együttes erő­feszítéseikre — hangoztatja az a Moszkvában csütörtökön nyilvánosságra hozott közös közlemény, amelyet Mauno Koivisto finn köztársasági elnök.szovjetunióbeli munka­látogatásáról adtak ki. A tárgyaló felek kiemel­ték, hogy a szovjet—finn jó­szomszédi kapcsolatok fejlő­dése állandó és fontos té­nyezője az észak-európai bé­kés viszonyok megszilárdítá­sának, és jó szolgálatot tesz a nemzetközi enyhülésnek, s egyben a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti békés egymás mellett élés politikájának pozitív példájával szolgálnak. A közös közlemény hang- ’ súlyozza, a Szovjetunió és Finnország a jövőben is erő­feszítéseket kíván tenni a kétoldalú gazdasági kapcsola­tok fejlesztéséért, annak ked­vező alakulásáért. Rámutat­tak, hogy ezeknek a kapcso­latoknak a fejlődése nem függ a nemzetközi politika konjunkturális ingadozásaitól. Az időszerű nemzetközi kérdésekről a szovjet és finn vezetők megállapították: fon­tos, hogy minden állam ko­moly erőfeszítéseket tegyen a nukleáris katasztrófa elhárí­tása, valamint az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hosszú távú érvényesülése ér­dekében. Kiemelték annak fontossá­gát, hogy megállapodást ér­jenek el Genfben az európai nukleáris fegyverzet korláto­zásáról folyó szovjet—ameri­kai tárgyalásokon. Hasonló­képpen lényegesnek tartják, hogy mielőbb újrakezdődje­nek a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásáról folyta­tott szovjet—amerikai tár­gyalások. A helsinki záróokmány va­lamennyi alapelvének és té­telének megvalósítása min­den eddiginél nagyobb je­lentőségű éppen akkor, ami­kor folytatódik a nemzetközi helyzet éleződése. Felhívták a figyelmet arra, hogy pozi­tív eredményekkel kell be­fejezni az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia részvevőinek madridi ta­lálkozóját. Hangsúlyozták: nagy je­lentőséget tulajdonítanak an­nak, hogy hívják össze az európai bizalom erősítés, biz­tonság és leszerelés kérdé­seivel foglalkozó konferen­ciát. Rámutattak azoknak a finn javaslatoknak az idő­szerűségére, amelyek értel­mében Észak-Európát atom­fegyvermentes övezetté kell nyilvánítani. Hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy nincsen olyan regionális vagy világprobléma, amelyet ne lehetne politikai eszkö­zökkel, tárgyalások útján rendezni. Gépszerelők Kijavított gépek várják a tavaszi és nyári munkákat az ónodi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz köz­ponti gépjavító üzemében. A mezőgazdasági gépszerelő brigád Bállá Pál csoportvezető irányí­tásával a gépeken az utolsó „simításokat" végzi. A NEB napirendjén nk kistelepülései Tegnap a B ácsod -A boú j- Zemplén megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság ülésén szere­pel lek a kistelepülések. A ke-; reskedelmi alapellátás volt a vizsgálat témája. • Miként ismeretes, a kistele­pülések néhány éve állandó­an napirenden szerepelnek, a legkülönbözőbb fórumok fog­lalkoznak velük és már csu­pán ez a tény önmagában is jelzi: figyelnünk kell — talán az eddiginél jobban — a kis lélekszámú falukra. Figye­lünk persze, hiszen legutóbb a MÉSZÖV, korábban és többször is a népfront, az új­ságok, köztük a mi lapunk részletesen is, most a népi ellenőrök foglalkoztak, vizs­gálódtak a kistelepülésekkel; hamarosan a megyei tanács végrehajtó bizottsága is fog­lalkozik velük; szó esett ró­luk e hét szerdáján az or­szággyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén is. A kis­települések életformájának alakulása, változása — sok­rétűsége következményeként — nem csupán magára a te­lepülésre hat ki, hanem a kö­zeli nagyközségekre, még in­kább a városokra is, ellátás­beli mutatókat változtatva, erőteljesen befolyásolva. Nemigen szoktuk emlegetni, hát szóljunk most róla vala­melyest hangsúlyozottabban a már említett országgyűlési képviselőcsoport ülése alap­ján, hogy egy sor kisfaluban • már nincs pártszervezet- A múlt évben a megyei pártbi­zottság által szervezett aktí­vaértekezleteken ugyancsak gyakorta került szóba a kis lélekszámú települések ügye. A nép« ellenőrök moat a kistelepülések alapellátását vizsgálták, minek léte való­ban alapja ama sokszor em­legetett, igen divatos kifeje­zésnek, a népességmegtartó erőnek. Az ellenőrök a sze­rencsi, az encsi, a sátoralja­újhelyi, az edelényi járás 3— 4 kisközségét vizsgálták meg, tehát ha nem is teljes a kép, valamelyest általános. Min­denekelőtt: az áruellátással -- a vizsgálat témájával — nincs különösebb baj. Köztu­dott, hogy az áruellátással kapcsolatosan a mi orszá­gunkban elsősorban a húsel­látásra gondolunk. Az úgyne­vezett tőkehúsra. Az is köz­tudott — legalábbis jó lenne, ha köztudott lenne —, hogy ebből keretgazdálkodás van, tehát nem annyit kapunk, amennyit kérünk, hanem amennyi a járandóság. Ez a járandóság megyék szerint megszabott. Mi, itt ebben a megyében, Borsod-Abaúj- Zemplénben úgy véljük: ke­vesebbet kapunk, amennyi nekünk járna Ugyanígy vélekednek — föl­tehetően — más megyékben is. Ennek ellenére: jut azért valamennyi a fazékba, ezt kár lenne vitatni. Nem titok, a tegnapi ülésen is elhangzott, hogy a mi megyénknek éven­te 21 ezer tonnánál több tő­kehús jár, ezt kell szétoszta­nunk. . A községekben persze nevelnek baromfit, hizlalnak disznót és kell is. hogy még többet hizlaljanak, nevelje­nek. Már csuk azért is, mert a tőkehús kerete adott, nem valószínű, hogy többet to­punk. A kisközségek alapellátásá­val kapcsolatosan jogszabá­lyokról is szó esett a népi el­lenőrzési bizottság tegnapi ülésén. Például: lakás átala­kítását kereskedelmi egység­gé jogszabály tiltja. Kár vi­szont — szó szerint is kár —, hogy kisközségekre is ér­vényes ez a nyilván másütt (Folytatás a 3. oldalon) A fám- és Pénzügyén múlt évi mfeáia MüÉalenoerek ellenérzése Speciális próbapadon vizsgál­nak át minden legyártott és i elkészült munkahengert, hogy meggyőződjenek arról, a tö­mítéseknél nincs-e elfolyás, tökéletesen zárnak-e? Egy nyolcórás műszak alatt közel 200 dorab munkahenger kont­rollját lehet elvégezni a Mis­kolci Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­latnál. A felvételen Gérik Gyu­la lakatos szakmunkás, a pró­bapadon, munkahengerek műszaki állapotút ellenőrzi. Tegnap a Vám- és Pén z­ügyőrség megyei Parancsnok­ságán értekezletet tartottak, amelyen értékelték a megyei parancsnokság tevékenységét. Az értekezleten, amelyen- részt vettek a Borsod és He­ves megyei Főügyészségek, a megyei rendőrfőkapitánysá­gok képviselői, jelen volt — többek között — Grósz Ká- 7 0ly, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első tit­kára, dr. Garamvglgyi Ká­roly vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka, dr. Ladányi Jó­zsef, Borsod megye Tanácsá­nak elnöke. Az 1981-es vám- és pénz- ' ügyőri munkáról dr. Király Vince• őrnagy, megyei pa­rancsnok számolt be. Elmond­ta — többek között —. hogy az elmúlt évben a megyei parancsnokság állományának jelentős feladatot kellett megoldania. Nagy figyelmet fordítottak a vámigazgatási, valamint a külkereskedelmi áruforgalomban adódó fel­adatokra. Jellemző, hogy a; elmúlt évben mintegy három­ezer féle árut kellett vámke­zelniük. Ez azonban. — ahogj a beszámolóból is kitűnt — még nem mentség az olykor- olykor előforduló hiányossá­gokra, hibákra, amelyen a jövőben változtatni kell. Az idegenforgalmat illetően az elmúlt évben három és fél millió utas vámellenőrzését látták el a Vám- és Pénzügy- őrség területén. A testület tagjai a feladatuk ellátása közben — mint a tapasztala­tok is bizonyítják — munká­jukat gyorsan, hatékonyan és kulturáltan végezték. Ami a felderítési, nyomozati és sza­bálysértési tevékenységet ille­ti, a különféle szabálysérté­sek száma nőtt. Több mint ezer pénzügyi, vám- és de­vizajogszabályt sértő, jelen­tősebb esetet derítettek fel 1981-ben. A tegnapi értékelő tanács­kozáson többek között fel­szólalt Grósz Károly is. Mél­tatta a megyei parancsnokság állományának elmúlt évi te­vékenységét, kiemelte ennek a munkának a fontosságát. Kitért arra is. hogy a Vám- és Pénzügyőrség megyei tes­tületénél a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani a po­litikai. tartalmi és szakmai munka továbbfejlesztésére. Elmondta, hogy a megyei pa- ancsnoltság továbbra is szá- níthat a párt- és az állami tervek támogatására, hiszen a közös munkának minden­képpen meghatározó jelentő­sége van e felelősségteljes te­vékenység ellátásában.

Next

/
Thumbnails
Contents