Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

1982. március T1M csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Mezöbővítések, új aknák

Az évi 6 millió tonnás termelésért

Putnok határában, közel a nagyközséghez, fúrótorony emelkedik ki a tájból. Mélyfúrások dolgoznak itt, s szén után kutatnak. A munkájuk rendkívül fontos a fejlesztés alatt álló putnoki akna jövője szempontjából. Az általuk vett ásványminták álapján határozzák meg ugyanis a lefejtendő széntelep elhelyezkedését, vastagságát, minőségét, a kísérő kőzeteket, s ezek figyelembevételével tervezik meg, majd a bánya termelését.

A földtani kutatók tehát a jövőt alapozzák. Nemcsak Putnok térségében találkozhatunk velük, hanem megyénk csaknem valamennyi szegletében fellelhetők. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál nagy fába vágták a fejszét, már a közeli jövőben szeretnének áttérni az évi 6 millió tonnás termelésre, s az elképzelés megvalósítása sokirányú előkészületet igényel. A tennivalók sorába tartozik a földtani kutatás meggyorsítása, hiszen a jelenleginél mintegy 15 százalékkal nagyobb szénmennyiség felszínre küldéséhez megfelelően ismert és művelésre feltárt szénmezőkre van szükség. Gyorsítani kell a kutatást már csak azért is, mert a, hatvanas évek végén és a hetvenes évek első felében, amikor csökkent a szén iránti kereslet, erőteljesen visszaesett ez a tevékenység.

— Három esztendeje azonban ismét kiemelt gondot fordít népgazdaságunk a borsodi barnakőszén kitermelésére — mondja Juhász András dr., a szénbányavállalat földtani osztályának vezetője. — Megmutatkozik ez a törekvés a földtani kutatás szorgalmazásában is. Most már nyugodt szívvel állíthatom: sikerült pótolnunk az ez irányú lemaradást. Vállalatunknál a jelenleg bányatelekkel lefedett szénvagyon hozzávetőlegesen huszonöt évre elegendő, a mostani termelési kapacitást alapul véve.

De mint említettük: a BSZV-nél fokozni szándékozzák a bányászkodást. Ennek megfelelően dolgozták ki a VI. ötéves tervre szóló földtani kutatási tervet, amely 125,2 kilométer fúrólyuk lemélyítését teszi lehetővé. Az erre a munkára fordítható költség eléri a 410 millió forintot.

— A kutatásokra kétféle tervet készítünk — közli az osztályvezető. — A távlati tervek kizárólag a kutatásra előjegyzett területeket tártál-, mázzák, nem mennek bele a részletekbe. Az ötéves terveket aprólékosan lebontjuk éves szakaszokra, s természetesen meghatározzuk a célt is. A jelenlegi tervciklusban csakis a már. ismert, bányatelekkel körülhatárolt szénmedencében végzünk kutatófúrásokat. Az utána következő időszakban aztán kilépünk a peremvidékekre, továbbá a ma még ismeretlen területeken kerül sor kutatásra.

Nézzük, milyen feladatokat jelöl meg a VI. ötéves tervre készült földtani kutatási terv! Először is bővítik a meglevő aknák szénvagyo- nát; Lyukóbányán, Putoo- kon és Feketevölgyön ez már megtörtént, míg Edelényben, Tervtárán most van folyamatban. Vizsgálják az ormosbányai szénmező bővítésének lehetőségét is, de erre vonatkozóan még nem döntöttek. Űj akna nyitására végeznek kutatást Dubicsány térségében, s szeretnék az 1084—1985-ös befejezési határidőt közelebb hozni, Évi egymillió tonna szén kitermelésére alkalmas bányát akarnak itt nyitni, hiszen

a földtani készlet Iáé millió tonnára tehető, s a széntelep 6 méter vastag. Utóbbi szempont azért érdekes, mert országosan a vastag széntelepek irányába tolódott el a fejtés, tekintettel a várható nagyobb teljesítményekre, az alacsonyabb költségekre. Végül a földtani kutatások a távolabbi jövőben telepítendő új aknák nyitásának lehetőségét is vizsgálják. Ezeknek a munkálatoknak a színhelye Szilvásvárad, valamint Sajómercse és környéke. Hasonló céllal kívánják majd megkutatni az Edeiénytől keletre levő területeket, továbbá Harica határát

Ezek után beszéljünk a földtani kutatás távlati elképzeléseiről ! Vannak erre vonatkozóan ötven évre szóló tervek is, de ezek olyan hatalmas időszakot fognak át, hogy egyelőre még ne«m érdemes velük foglalkoznunk. A műszaki-technikai fejlődés egyébként is módosítja majd a célkitűzéseket, s amelyik szénmezőnek a lefejtése most gazdaságtalan, akkor kifizetődő lehet. A mostani ismeretek értelmében, az ezredfordulóig készített terveknél: van reális megvalósítási lehetősége.

— Mint említettem — magyarázza Juhász András dr. —, a VII. ötéves tervtől kezdve a jelenleg ismert sgéome- dencék peremén, illetve a ma még ismeretlen területeken végzünk majd kutatásokat. Az érintett vidékek: az Észak-Borsod, a Miskolc- Dél és a Keleti medence elnevezésű bányatérképészeti zónák. Ez idő alatt ötévenként 60 kilométer fúrólyuk lemélyítésére lesz szükség. Amennyiben ezek a behatároló fúrások eredményeseknek bizonyulnak, részleteiben is folytatjuk a vizsgálódást.

K*bj Lásuló

Fejtrágyázás helikopterrel

A légi növényvédelem # kezdetéig sem tétlenkednek o hegyaljai helikopteres társulás gépei. A földi gépekkel még járhatatlan táblákon most főleg fejtrágyázást végeznek, igen jó eredménnyel. A Szász Sándor fiatal „pilóta”

vezette helikopter a rátkai Búzakalász Tsz-ben 100 hektár őszi káposztarepcére szórt ki hektáronként 40 kiló műtrágya hatóanyagot. Egyetlen, alig két percig tartó felszállás alatt 6 hektárnyi területet fejtrágyázott.

(Fotó: Fojtán László)

A földvédelmi törvény előírásainak megfelelően az idén is szigorúan számonké- rik, hogy a földtulajdonosok, -használók és -bérlők eleget tesznek-e a kötelező gyomta- lanítási előírásoknak.

Az országos gyommentesítési programot három évvel ezelőtt hívta életre a MÉM azért, mert bár a mezőgazdasági nagyüzemek és legtöbb esetben a kistermelők vegyszeres és mechanikai védekezéssel általában jól óvják területeiket az „élősködő” növényektől, a nem művelésben levő részeken viszont alaposan elburjánzott a gaz.

Az idén — a program keretében, a főutak mellett — nagyobb gondot fordítanak a másod- és harmadrendű országúval: környékének tisztítására. Ezeken a részeken rendszeresen ellenőrzik majd, időben eltávolították-e a gyomokat. A korábbinál nagyobb gondot fordítanak a „beékelődött” műveletlen részek tisztítására is. _______________:______________

E

gy év alatt mintegy 8 szá zaiéldcal no vette a borértékesítést külföldön a Monim- pesc és ugyanilyen mérték ben sikerült az árakat is emelni, mintegy elismertetve a külföldi vásárlókkal a magyar italok jó minőségét. Továbbá azt, hogy a külkereskedelmi szállítások — a minőségben és a mennyiségben egyaránt — pontosabban igazodnak a piaci igényekhez.

Az előnyösebb értékesítést részben a három évvel ezelőtt megalakult külkereskedelmi társaság, a Boriroda egyre eredményesebb munkája tette lehetővé. Ebben a gazdasági szervezetben a Monimpex mellett 36 partnergazdaság és vállalat működik együtt a korábbinál szorosabb anyagi érdekeltségi rendszerben.

Fennállásának 200. évfordulóját ünnepli az idén a Papíripari Vállalat Diósgyőri Gyára. A kétszáz évhez viszonyítva kevés, egy emberöltőhöz mérve hihetetlenül sok a 42 esztendő, amelyet Kiszely Papp Sándor papírgyári munkásként dolgozott : '

— 1940. július másodikétól dolgozom a papírgyárban — mondja. ■— Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy mi, tősgyökeres diósgyőriéi: máshol vállaljunk munkát. Először a bátyám lépett be az üzembe. Tőle hallottam, hogy itt jól lehet keresni, s szakmát is szerezhetünk. A bátyám is itt öregedett meg, tavaly ment nyugdíjba. Diósgyőr nekem nem csupán munkalehetőséget adott, a pénz, amit itt kerestem, lehetővé tette, hogy építkezzek. Sok év óta áll a Móra Ferenc utcában a saját családi házunk.

— Mit tudott nyújtani a Diósgyőri Papírgyár negyven évvel ezelőtt?

— Akkor a tőkés világban ez nagyon jó munkahelynek számított. A többi gyárhoz viszonyítva, itt fizettek a legtöbbet. A jelentkezölenek szakmát adtak a kezébe, én is itt tanultam meg a papír- gyártást. A legrégibb, az 1-es papírgyártó gépsorhoz kerültem tanulónak. Gépápolóként kezdtem, zsírozás, olajozás, a gép karbantartása volt a feladatom. Esetenként megbíztak papírfűzéssel is. 1942-ben behívtak katonának, 1945-től 1948 augusztusáig fogságban voltam. Ezt követően ismét a papírgyár volt a munkahelyem. Akkor már léptem egyet a ranglétrán. Már -szitásként dolgozhattam. Komolyabb volt ez a feladat, felvigyáztam a szitára, s a présőrzés is munkát adott. Egy évvel később ttásodsegéddé léptem elő.

Csak pontosan, szépen...

Egy pálya állomásai

Ekkor már a tekercsek egyenlőségére kellett vigyáznom. Viszonylag gyorsan jutottam előre, nem sokkal később már első segéd voltam, az 1-es papírgyártó gépsor melleit. A papírfelvezetés, a szárítás, a tekercscsere már komoly szakmunkát igényelt. Elégedettek voltak a munkámmal, ennek köszönhető, hogy nem sokkal később tartalék gépvezetőnek neveztek ki. Három-négy esztendeig kellett itt bizonyítanom, hogy megkapjam az állandó gép vezetői kinevezésemet. 1957 óta dolgozom ebben a beosztásban. Sok évtizedes munka után most másodállásban művezetőként dolgozom. Az idén leszek hatvanéves, nyugdíjba készülök.

— Mire emlékszik vissza szívesen?

— A legnehezebb esztendők az 1950-es évek voltak. Bizony, sok különmunkát kellett vállalnunk. hogy egyáltalán létezni tudjunk. Sokan dolgoztunk a gyárból például a fakitermelésnél. A pénz nagyon kellett az otthonteremtéshez. Az ötvenes évek végén javult a helyzet. Mindnyájan végigjártuk a ranglétrát. Aki ma vezető beosztásban dolgozik, annak mindent tudnia kell a papírgyártásról.

— Milyenek voltak régen a diósgyőri papírok?

— Akárcsak most. akkor is sokféle papírt kellett gyártanunk. Mondhatni, minden állami papírt itt. ebben a gyárban állítottunk elő, itt készültek a váltópapírok, éppúgy, mint az élelmiszerjegyek, az irodai papírok, illetve a kártya- es értékpapírok.

— És most?

— A bizalmi papírok gyártói továbbra is mi vagyunk. A legtöbbet a Belügy- és a Pénzügyminisztérium részére dolgozunk.

— A négy évtized alatt

hányám tanulták Kiszely Papp Sándor keze alatt a munkát? •

— Nem tudnám felsorolni a tanítványaim számát, a szakmában a legfontosabb tudnivaló az anyagismeret, Pontosan kell tudnunk a sűrűségbeállítást az anyag szitán való elhelyezését, a grammsúlybeállítást, illetve a papír szakítószilárdságát. Mié bonyolultabb a feladat, ha vízjeles papírt készítünk. Ma már nem a kézi mértté - ses papírokat gyártjuk, most az után zott merített papír a divat.

— Hányféle vízjellel dolgoznak?

— Jelenleg 14)—12-fajta vízjelet alkalmazunk Diósgyőrben. Nagyon fontos, hogy a szitán úgy állítsuk be az adott vízjelet, hogy az szép, esztétikus legyen.

— Mennyiben korszerűsödött a papírgyártás az eltelt negyvenkét év alatt?

— Az egyes papírgyártó gépsornál ma is jellemző a hagyományok őrzése. Jelentősebb felújítás ennél a berendezésnél 1956-ban volt utoljára. Itt az idén ismét felújításokra kerül sor. A rekonstrukciónak köszönhetően most kétszer annyi papírt állítunk elő ezen » gépsoron, mint korábban.

— Kiszely Papp Sándor az eltelt negyven év során megismerkedett a papírgyártás más módszereivel is. Milyen tapasztalatokat szerzett más gyárakban ?

— Jártam a Szolnoki, a Lábatlani és a Csepeli Papírgyárban is. Az összehasonlítás nehéz, hiszen ott egészen másfajta termékeket készítenek. Az igazi finom papírmunka kizárólag a diósgyőri gyár feladata.

— Milyen tapasztalatai vannak a minőségről?

— Nálunk megvan a lehetőség a jó minőségre. Ez rajtunk, szakmunkásokon múlik.

— Három műszakban dolgozott negyvenkét évig. Hogyan találta meg számítását az üzemben?

— Egy szakmunkás keresete itt 3500—7200 forint között van. Ezenkívül nagy az erkölcsi megbecsülés is. a jól dolgozóknak nem marad el . jutalma. Én tizenkét év óta vezetem a Kossuth Lajos szocialista brigádot, többször nyertük el a kiváló címet. Erre a kitüntetésre az idén is felterjesztettek minket. Az én munkámat legutóbb a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetéssel ismertél: el. s két éve megkaptam a 40 éves törzsgárda- jelvényt. Igaz. a 40 év alatt egyszer sem késtem, s táppénzen sem voltam soha . ..

Déváid Hedvig

Gépszemle, gondokkal

A szerelők s a traktorosok, azaz a gépműhely es az üzemelők gárdája, akik a téli gépjavítások során együtt dolgoztak, bogy a tavaszi indulásra minden szükséges gép üzemképes legyen, most jókedvűek, vidámak. A tavaszi gépszemlét megelőző napon néhányon még az utolsó munkagépet szerelik, kapcsolják az újjávarázsolt Rábára, de többen már a terepet, a „helyszínt” rendezgetik, takarítják s bizony nem egy ugratásra, nevetésre ad okot, amikor a megtermett legények ócska seprűvel a kézben igyekeznek magukat hasznossá tenni.

A felszabadult jókedv fő oka természetesen az, hogy túl vannak a nehezén, felsorakoztathatják az erőgépeket s a munkagépeket. Joliet, a szemle, s utána — ha az időjárás is megengedi — kezdődhetnek a tavaszi munkák.

A vidámságnak azonban gyorsan vége szakad, az előbb még nevetős arcok elkomorulnak, amikor az előző hónapok munkájáról, a gépjavítások hogyan s mikéntjéről érdeklődünk. Bosz- szúsan sorolják, hogy menynyi idegeskedéssel, szaladgálással, fejtöréssel, az eredeti. hiányzó alkatrészeket, fődarabokat csak részben pótló barkácsolással, s mennyi többletmunkával és természetesen többletköltséggel is járt ez a gépszemlére való felkészülés.

— És higgye el, nem mi magunknak köszönhetjük a most már évről évre ismétlődő gondokat — mondja az egyik szerelő, s aztán a kezeiben szorongatott ócska seprűre mutat —, ennyit sem ért az alkatrészellátás, mint ez az ócska seprű ...

Sztics Ferenc, a íelsőzsol- cai Lenin Tsz gépműhelyének vezetője és Szalai \.ász- ló. a gépüzemeltetés fiatal vezetője egymásra néznek, legyintenek s szinte egyszerre mondják, hogy most, amikor végre tűi vannak a nehezen, mit érnek a panaszkodással. Különben is vékonyka a noteszom ahhoz, hogy mindazt, az alkatrészt felírjam, amit hiába rendeltek meg, hiába vártak, kerestek. Ahhoz is túl sok idő kellene, hogy kiszámolják, hány tíz-, sőt százezer forintos többletköltséget okozott a rossz alkatrészellátás ...

A műhelyvezető aztán még hozzáteszi:

— Húsz éve dolgozom hasonló munkakörben s talán még sosem idegeskedtem, bosszankodtam annyit a „hiánycikkek.” miatt, mint az elmúlt hónapokban. Nekünk még szerencsénk, hogy jő a gépesítésünk. A három kulcsgépet, a Rába-Steigereket sikerült jól kijavítanunk. De a T—150-esünk javításával nem tudunk boldogulni. Kissé eltúlozva a dolgot, azt is mondhatnám, hogy egy csavart sem kaptunk hozzá. De mit csinálnak abban a gyengén gépesített, kis gazdaságban, ahol ez a traktor lenne a tavaszi munkák kulcsgépe?

De nem tudnak semmi jót mondani az MTZ-k és sok más gép, munkagép alkatrészellátásáról sem. A fiatal gépüzemeltető megmutatja a Szépen felsorakoztatott, „indulásra kész” Lajta vetőgépeket :

— Ezek a 32 soros Lajták nem importált, hanem hazai gépek ... És sajnos még ezeknek az alkatrészellátása is nagyon hiányos volt. Igaz kijavítottuk, megbütyköltük mind a liefet, A többletmunkáról. pluszköltségekről nem is beszélve, az a gondunk, hogy amikor majd elindulnak, nem tudni a nem megfelelő anyagokból bütykölt részek meddig bírjál: majd a strapát? Márpedig a tavaszi munkák sikere a gyorsaságon, a naprakészségen is múlik .. .

A fiatal traktoros az ócska seprűvel már ismét jókedvűen, dudorászva sepre- get. A gépszemlére minden rendben lesz .. .

, 4p. s.)

ü szén minősége

Nagyszabású program kezdődött a hazai szénbánya- vállalatoknál a szén minőségének javítására. Korszerűsítik a régi osztályozókat. megváltoztatják technológia jukat, hogy az eddiginél ala rsonyabb hamutartalmú, job1 fűtőértékű és kevesebb meddőt tartalmazó szenet szállíthassanak a fogyasztóknak. A külszíni osztályozok átalakításával tulajdonképpen a

megváltozott föld alatti szénműveléshez igazodnak. A

nagy teljesítményű bányagépek ugyanis olyan sok meddővel együtt fejtik a szenet, hogy annak különválasztásához a hagyományos osztályozás már nem elegendő, s elsősorban ez az oka a gyakori minőségi kifogásoknak. Az isztályozók korszerűsítésével megoldják ezt a gondol mert olyan korszerű széndúsító- nemesítö eljárásokat vez.et- nek be. amelyekkel tökéletesen szétválasztják a széntől a meddőt és az egyéb szeny- nyező anyagokat