Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982. március 10., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

Vendégvárás

A hivatalos nyelv természetesen nálunk nem vendégvárásról, nem vendégj árasról beszél, hanem idegenforgalomról. Eléggé visszatetszőén, udvariatlanul. De ez már így marad.

Fontosabb persze: érkeznek-e majd az idén is megyénkbe vendégek, turistáit, jönnek-e küllőidről, belföldről megnézni nevezetességeinket, történelmi emlékeinket, tájainkat, költik-e majd pénzükét a mi vendéglátóhelyeinken, szállodáinkban, kempingjeinkben stb. Miként hírül adtuk, az idegenforgalmi évad nyitó értekezletét a napokban tartották meg Miskolcon, nem valami nagy lelkesedéssel, tervekről, elképzelésekről, tennivalókról nem sok szó esett, de a vendégjárás azért nyilván megkezdődik, illetve a turisták szánva a jó idők érkeztével emelkedik. Ismeretes, hogy az idegenforgalom, a „füst nélküli ipar” működtetése rendkívül összetett, hadd essék most néhány szó csupán a szálláshelyekről. Amiből a mi megyénkben még mindig szűköcskén vagy mik, pedig az elmúlt években tisztességesen sikerült bővíteni. Az újhelyi szállóval, a tokajival, a tapolcaival és ezeken kívül kempingekkel. Szükség lesz továbbra is a bővítésre, mindenekelőtt az olcsóbb szálláshelyekre. Főként azért, meri nemcsak a mi országunkban, hanem szinte mindenütt a világon, a belső turizmust fejlesztik, propagálják. És azért is, mert. az árak sehol sem csökkennek.

A mj megyénk szállóinak kihasználtsága még nem éri el az ötven százalékot. Az üzemi szállókat is bekapcsoljuk az idegenforgalomba, a kazincbarcikai Hotel Polimer például igen sok kedvezményt nyújt. Elő- és utószezonban ez árakból 19 százalékot enged, főszezonban 6 százalékot, a legtöbb szobájában rádió, televízió, fürdő van, tud biztosítani teniszezés! lehetőséget, tekézést, pingpongot, családosoknak a gyerekek után szintén nagy kedvezményt nyújt, diákoknak ugyancsak, ennek ellenére a szálló kihasználtsága tavaly 42 százalékos volt. (Igaz viszont az is, hogy a kihasználtság mércéje jelenleg nem valami

megbízható. Például, ha a kétágyas szobában csak egy ember lakik, kifizeti ugyan a teljes szobát, tehát a másik ágyat is, mégis csak 50 százalékosnak számit ez esetben a szoba kihasználtsága.) A megyei idegenforgalmi hivatal saját szállóiban, kempingjeiben ugyancsak sok kedvezményt nyújt majd . az idén. Például a szerencsi Huszárvárban a fiatal pároknak adnak majd egész évben árengedményt.

Az olcsóbb helyekhez tartoznak, tartozhatnának a munkásszállások is. Ezek éppen hétvégeken üreseit, amikor a legnagyobb szükség van a szállásra. Sajnos, ez ideig nem sikerült érdemben előbbre lépni, megegyezésre jutni az idegenforgalmi szerveknek és a munkásszállók fenntartóinak. Nem először volt erről szó a tanácskozáson, nyilván nem is utoljára. Visszaköszönő téma ez is. akárcsak a kollégiumok ügye — bár ezeknek egynémelyekét nyaranta már hasznosítják. Ugyancsak régóta köszön vissza a megüresedett falusi házak hasznosításának kérdése. Megyénk községeiben jelenleg körülbelül 1400 üres ház található, ezek közül több, mint 200 máris hasznosítható lenne idegenforgalmi célokra. Kis munkával pedig még több. Mozdulás azonban nincs ez ügyben. A házak állnak, romlanak, vendégeink pedig főszezonban nem találnak maguknak szállást. Pedig ezeket a házakat az égvilágon senki nem fogja helyettünk a vendégjárásba bekapcsolni, hasznosítani.

Megyénket tavaly valamivel több, mint egymillió turista kereste fel, kevesebb, mint a korábbi években. Várható, hogy a vendégjárás az idén tovább csökken, elsősorban a külföldiek száma lesz kevesebb. Mindezek ellenére az idén is lesz idegen- forgalom — mondta a tanácskozás egyik felszólalója. Biztos, hogy lesz. Készülnünk kell a vendégjárásra: vendégvárással. Különben jövőre még kevesebben jönnek.

Priska Tibor

A város fiatalsága az 1. LIN rendezvénysorozatban hagyományteremtőnek a társadalmi munkát U besorolta. A hét végén mintegy harminc munkaterületen kilenc- száztíz fiatal építette, szépítette a várost. Komolv segítő munkát jelentettek a szakmunkát végzők az iskolákban. óvodákban, és parkosítottak a város játszóterein; az úttörőtáborban: teniszpályát építettek a szakmunkás- képzősök ... Az „egy nap a városért” akció konkrét „értéke" 800 ezer forintnyi társadalmi munka.

A hétvége másik nagy rendezvénye a KISZ 25. éves évfordulójának tiszteletére rendezett vetélkedő volt, ahol nyolc csapat mérte ösz- sze erejét. A mozgalomtörténeti vetélkedőt a városi óvodák Brunszvik Teréz alapszervezetének csapata nyerte.

A hétfői rangos rendezvény. a forradalmi versmondó verseny tíz induló között dőlt el. A versenyt pol-beat est követte. Az elmúlt héten a LIN-rendezvényéket mintegy ötezer fiatal kereste fel.

A faival, tanyák kereskedelméért

Igen fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a kis településeken élő lakosság is kényelmesen hozzájuthasson a legszükségesebb élelmiszerekhez és más cikkekhez, kielégítő legyen a kereskedelmi alapellátás.

Mivel a zempléni táj hegyközi és bodrogközi részen sok kisközség, a Bodrogközben ezenkívül nagy kiterjedésű tanyavilág van, a Sátoraljaújhelyi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi terve szerint beható vizsgálatot végez annak felmérésére, hogy a hegyközi és bodrogközi áfészek hogyan látják el a lakosságot élelmiszerekkel, iparcikkekkel, s az itt működő kereskedelmi és vendéglátóipari boltok, egységek száma, áruválasztéka megfelel-e a kívánalmaknak.

Ami a rádió Fórumból kimaradt

Leszereliel érintő

Nagy érdeklődés kisérte a Magyar Rádió Miskolc-kör- zeti St idiójának a honvédelmi élettel kapcsolatos Fórum-műsorát. A meghívott vendégek, a Magyar Néphadsereg és a Határőrség képviselői, a nem egészen egyórás műsoridőben nem tudtak valamennyi érdeklődőnek válaszolni. A későbbiekben pedig a sorkötelesek február végi bevonultatásá- nak megszervezése adott számukra kiadós munkát, ezért Bodnár Péter őrnagy csak most válaszol Tóth István (lakik Miskolc. Árpád utca 40. szám alatt) közérdekű kérdéseire.

— Leszerelés után — függetleníti az elért rendfokozattól —, hány napon belül kell a leszerelt fiatalnak a munkahelyén jelentkeznie, mvnkntelvétel céljából?

— A sorkatonai szolgála tot téliesítettnek a leszerelést követő, legfeljebb 14 napon kötelessége a munka helyén ^lentkeznie Annak a tartamosnak akinek a szolgálati ideje nem haladta meg a 20 napot, két napon

belül kell felvennie a kapcsolatot a munkáltatójával. Amennyiben az utóbbi esetben a szolgálat meghaladta a 20 napos időtartamot, három napon belül kell a le- szereltnek a munkahelyén jelentkeznie. Munkabér természetesen csakis a munkába állás napjától kezdődően folyósítható, tekintet nélkül arra. hogy sorkatona, vagy tartalékos volt-e az illető.

— Amennyiben a fiatalt a. sorkatonai szolgálat alatt tartalékos tiszti kiképzésben részesítik, a leszerelés után, az elért rendfokozat alapján, mennyi jutalomszabadság illeti meg a munkahelyén?

— A sorkatonai szolgálatból leszereltet Élenjáró cím elérésekor 1—6 nap. Kiváló cím elnyerésekor, illetve tisztes. tiszthelyettes vagy tiszt rendfokozattal 1—12 nap ju- 'alomszabadságban részesítheti a munkáltatója. A szabadsagot a tárgyévben esedékes alapszabadsághoz kell hozzáadni, s a Munka Törvénykönyvében, valamint a vállalati kollektív szerződésben meghatározottak szerint

M

kérdések

kell számára kiadni. Ex a

rendelkezés azonban 1981. december 31-én hatályát vesztette és csak azok részesülhetnek ebben a kedvezményben, akik 1982. január 1-e után szereltek le. A módosító rendelkezés egyébként az MT 74/1981. (XII. 29.) számú rendelete.

— Érvényben van-e még az a rendelet, miszerint a leszerelt részére a munkáltató köteles az adott munkahelyen időközben végrehajtott béremelés átlagát megadni?

— A Honvédelmi Törvény végrehajtására kiadott 26/ 1976. számú minisztertanácsi rendelet előírja: a leszerelt sorkatona munkabérének megállapításánál a munkáltató az időközben végrehajtott béremeléseket köteles figyelembe venni, ameny- nyiben az illető a bevonulás előtti munkahelyén áll alkalmazásban Vagyis a fiatal bérét úgy kell meghatározni. mint ahogyan azt a vele azonos munkakörben dolgozók esetében tették.

Ormosbánya főutcája a harmincas években.

Ormps bánya

Ormosbánya már a szkíták és kelták idejében is lakott terület volt... a török uralmat sem kerülte el... 1613-ban a király elzálogosította ... 1634-ben

Rákóczi György tulajdonában volt... 1864-ben Disz- nóshorvátihoz csatolták. 1882-ben az ormosi pusztán szénkibukkanást találnak a patakmederben ... kutatások után két méter- vastag széntelepre lelnek ... 1912-ben a felszínre kerül az első csille szén ... 1912. október 15-én elindul az első, 1013 mázsás vasúti szállítmány Ormosbányáról a Diósgyőri Vasgyárba ...

Ma Ormosbánya közigazgatásilag a vele szinte egybeépült Izsófalva nagyközségi Tanácshoz tartozik.

— A közel kétezer lélekszámú Ormosbányán az utóbbi tizenöt év során megváltozott az élet — mondja Urbán László megbízott vb-titkár. — A község ellátása biztosított. A kiskereskedelmi, az áíész, a Zöldért- és az iparcikkboltokban minden szükséges beszerezhető. Az egészségügyi ellátásra sem lehet panasz, két orvos is van a településen. Gondot okoz viszont a lakás- és óvodahiány. Igaz, tervünkben szerepel egy ötven férőhelyes óvoda, továbbá négy célcsoportos lakás megépítése, de ez csupán enyhíti majd a feszültséget.

— Alig húsz éve. Ormosbánya még az úgynevezett patinás bányásztelepülések sorába tartozott. Nevét az egész országban ismertté tette, egykori NB Il-es ío- cicsapata is ...

— Ma már minden másként van. Régen a bányászok nem kis büszkeséggel mondták magukról: ők or- mosiak. Irigyelték is az összetartó, szinte zárt közösségben élő ormosiakat a többiek. Bár Ormosbányát most is dolgos, szorgalmas emberek lakják, még sincs meg már a banyatelep régi patinája, nem jellemző az ott lakók összetartása. A takaros kis porták ma szemetesek, a házak gondozatlanok. Pedig egykor térmester járta äz utcákat rendet tartott még a fáknak az alját is lefestette.

— Mivel magvarázha- ez a feltűnő visszaesés?

— A hatvanas években felsőbb intézkedésre a bánya átadta a lakásokat az államnak. Azóta a tanácsokhoz tartoznak a lakóházak építési, felújítási munkálatai. A rendelkezésünkre álló pénzből mi nem tudjuk azt a színvonalat tartani, amelyet azelőtt a bánya biztosított az ott lakóknak.

Az Ormosi Bányaüzem igazgatója dr. Szentpéteri Ernő:

— Az átadáskor több, mint egymillió forintot fordítottunk a község villany- és víz-hálózatának rendbehozatalára, és ma is minden segítséget megadunk. Az elmúlt évben például közel kétezer óra társadalmi munkát végeztek szofcia- lista brigádtagjaink a községben. Pedig ma már nagyon kevés bányászunk lakik Ormoson. A mintegy ezerhatszáz dolgozói létszámból több, mint ezerkétszáz a bejáró.

Nem messze az üzemtől bányászruhás asszonyok válogatják a palát. A gépkezelő Csömör Lajosné:

— Hogy milyen volt itt az élet azelőtt? Más. Az emberek összejártak, minden héten bal volt Vasárnap ebéd után felöltözött a család, együtt sétálgattunk a telepen. Térzene szólt a parkban. Ma már zenekarunk sincs.

— Akkoriban még a szenet is házhoz hozták — mondja Klárik Józsefné. aki az itteni brigád vezetője. — A hatajtós bányászházak szép egyformák voltak. A bánya adta a meszel Odajártunk érte a gyarmat-udvarba. Mindenki azon igyekezett háza szép legyen, kertje gondozott nehogy lemaradjon a szomszédoktól. Ma pedig? ... Olyanok a hatajtósok, mint a kódus tarisznyája. Mindenféle van közöttük. A szemét után is adót fizetünk. mégsem szállítja el senki. Így aztán a legtöbben a patakba dobálják a hulladékot.

Orosz! István és felesége I rénke. tősgyökeres ormosbányai lakosok. Velük az Erdősoron levő '»ttho- nukban beszélgettünkKOPIK

— Egykor úgy hívtak bennünket „vörös ormospusztaiak”, ma pedig csak azt mondják, a szemetes, nyugdíjas bányatelep. A vörös nevet onnan kaptuk, hogy minden utcát vörös salak borított. Az árkok tisztán, kitisztítva húzódtak meg mellette. De ez már a múlté. Most nincs még egy szeméttelepünk sem. Mi is ide a közeli si- ferre (meddőhányóra) hordjuk a szemetet, mint a többiek. A fiatalok elmennek innen, az ormosi bányászok nagy része már nyugdíjba ment. És valahogy elkedvetlenedtek az emberek. Az élet bezárult a négy fal közé.

— őszintén szólva, ntí félünk a báloktól — mondja Viszóczki Sándor, aki 1969-től igazgatója a helyi művelődési háznak. — Jó okunk van rá, hiszen a környékről idejárók gyakran bicskával a zsebükben érkeznek. Ezért most újfajta, zártkörű estek szervezésével próbálkozunk. Az első lesz a műszakiak estje a közeli napokban. Ezt követi majd a központi szénosztályozóval közösen rendezett találkozó, majd a lakótelepiek részére szervezett összejövetel. Szeretnénk fellendíteni az öntevékeny mozgalmat is, ám ezt akadályozza, hogy nincs felkészült, képzett szakkör- vezetőnk. Sikeres viszont Ormosbányán a nyugdíjas klub, amelynek közel hétszáz tagja van már. Eljárnak kirándulni, városnézésre. már külföldön is voltak. Szeretik a színházat is az itteniek. Sokuknak van bérlete a Miskolci Nemzeti Színház előadásaira, és az általunk szervezett Pódiumszínpad rendezvényein is mindig telt ház van.

Ormosbánye ma se nem igazi község, se nem Igazi bányatelep... Az idősebbek már nem mennek el innen, a fiatalok viszont elvágyódnak. Máshol alapítanak családot. — A bárt vászdinasztiák ifjú tagjai lórészt nem apuik foglalkozását választják. Lassan rikopik a oatina ...

Monos Márta — Fojtán László

“I

!

I

I

5

t

I

I

I

•

I

I

:

l

l

K

I

Í

I

I

I

I

1

I

t

t

t

I

I

f

I

I

I

I

I

I

I

I

t

I

J

I

I

I

I

I

»

I

I

I

l

*

I

I

1

I

1

I

J