Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982. március 10., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Vendégvárás A hivatalos nyelv természe­tesen nálunk nem vendégvá­rásról, nem vendégj árasról beszél, hanem idegenforga­lomról. Eléggé visszatetszőén, udvariatlanul. De ez már így marad. Fontosabb persze: érkez­nek-e majd az idén is me­gyénkbe vendégek, turistáit, jönnek-e küllőidről, belföld­ről megnézni nevezetessége­inket, történelmi emlékeinket, tájainkat, költik-e majd pén­zükét a mi vendéglátóhelye­inken, szállodáinkban, kem­pingjeinkben stb. Miként hí­rül adtuk, az idegenforgalmi évad nyitó értekezletét a na­pokban tartották meg Mis­kolcon, nem valami nagy lelkesedéssel, tervekről, el­képzelésekről, tennivalókról nem sok szó esett, de a ven­dégjárás azért nyilván meg­kezdődik, illetve a turisták szánva a jó idők érkeztével emelkedik. Ismeretes, hogy az idegenforgalom, a „füst nélküli ipar” működtetése rendkívül összetett, hadd es­sék most néhány szó csupán a szálláshelyekről. Amiből a mi megyénkben még mindig szűköcskén vagy mik, pedig az elmúlt években tisztessé­gesen sikerült bővíteni. Az újhelyi szállóval, a tokajival, a tapolcaival és ezeken kívül kempingekkel. Szükség lesz továbbra is a bővítésre, min­denekelőtt az olcsóbb szál­láshelyekre. Főként azért, meri nemcsak a mi orszá­gunkban, hanem szinte min­denütt a világon, a belső tu­rizmust fejlesztik, propagál­ják. És azért is, mert. az árak sehol sem csökkennek. A mj megyénk szállóinak kihasználtsága még nem éri el az ötven százalékot. Az üzemi szállókat is bekapcsol­juk az idegenforgalomba, a kazincbarcikai Hotel Polimer például igen sok kedvezményt nyújt. Elő- és utószezonban ez árakból 19 százalékot en­ged, főszezonban 6 százalékot, a legtöbb szobájában rádió, televízió, fürdő van, tud biz­tosítani teniszezés! lehetősé­get, tekézést, pingpongot, csa­ládosoknak a gyerekek után szintén nagy kedvezményt nyújt, diákoknak ugyancsak, ennek ellenére a szálló ki­használtsága tavaly 42 szá­zalékos volt. (Igaz viszont az is, hogy a kihasználtság mér­céje jelenleg nem valami megbízható. Például, ha a kétágyas szobában csak egy ember lakik, kifizeti ugyan a teljes szobát, tehát a másik ágyat is, mégis csak 50 szá­zalékosnak számit ez esetben a szoba kihasználtsága.) A megyei idegenforgalmi hiva­tal saját szállóiban, kemping­jeiben ugyancsak sok ked­vezményt nyújt majd . az idén. Például a szerencsi Huszárvárban a fiatal pá­roknak adnak majd egész évben árengedményt. Az olcsóbb helyekhez tartoz­nak, tartozhatnának a mun­kásszállások is. Ezek éppen hétvégeken üreseit, amikor a legnagyobb szükség van a szállásra. Sajnos, ez ideig nem sikerült érdemben előbbre lépni, megegyezésre jutni az idegenforgalmi szerveknek és a munkásszállók fenntartói­nak. Nem először volt erről szó a tanácskozáson, nyilván nem is utoljára. Visszakö­szönő téma ez is. akárcsak a kollégiumok ügye — bár ezeknek egynémelyekét nya­ranta már hasznosítják. Ugyancsak régóta köszön vissza a megüresedett falusi házak hasznosításának kér­dése. Megyénk községeiben jelenleg körülbelül 1400 üres ház található, ezek közül több, mint 200 máris haszno­sítható lenne idegenforgal­mi célokra. Kis munkával pedig még több. Mozdulás azonban nincs ez ügyben. A házak állnak, romlanak, ven­dégeink pedig főszezonban nem találnak maguknak szállást. Pedig ezeket a há­zakat az égvilágon senki nem fogja helyettünk a ven­dégjárásba bekapcsolni, hasz­nosítani. Megyénket tavaly valami­vel több, mint egymillió tu­rista kereste fel, kevesebb, mint a korábbi években. Várható, hogy a vendégjárás az idén tovább csökken, el­sősorban a külföldiek száma lesz kevesebb. Mindezek el­lenére az idén is lesz idegen- forgalom — mondta a ta­nácskozás egyik felszólalója. Biztos, hogy lesz. Készülnünk kell a vendégjárásra: ven­dégvárással. Különben jövő­re még kevesebben jönnek. Priska Tibor A város fiatalsága az 1. LIN rendezvénysorozatban hagyományteremtőnek a tár­sadalmi munkát U besorolta. A hét végén mintegy har­minc munkaterületen kilenc- száztíz fiatal építette, szépí­tette a várost. Komolv segí­tő munkát jelentettek a szak­munkát végzők az iskolák­ban. óvodákban, és parkosí­tottak a város játszóterein; az úttörőtáborban: teniszpá­lyát építettek a szakmunkás- képzősök ... Az „egy nap a városért” akció konkrét „ér­téke" 800 ezer forintnyi tár­sadalmi munka. A hétvége másik nagy ren­dezvénye a KISZ 25. éves évfordulójának tiszteletére rendezett vetélkedő volt, ahol nyolc csapat mérte ösz- sze erejét. A mozgalomtörté­neti vetélkedőt a városi óvo­dák Brunszvik Teréz alap­szervezetének csapata nyer­te. A hétfői rangos rendez­vény. a forradalmi versmon­dó verseny tíz induló között dőlt el. A versenyt pol-beat est követte. Az elmúlt héten a LIN-rendezvényéket mint­egy ötezer fiatal kereste fel. A faival, tanyák kereskedelméért Igen fontos társadalmi ér­dek fűződik ahhoz, hogy a kis településeken élő lakos­ság is kényelmesen hozzá­juthasson a legszükségesebb élelmiszerekhez és más cik­kekhez, kielégítő legyen a kereskedelmi alapellátás. Mivel a zempléni táj hegy­közi és bodrogközi részen sok kisközség, a Bodrogköz­ben ezenkívül nagy kiter­jedésű tanyavilág van, a Sá­toraljaújhelyi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi terve szerint beható vizs­gálatot végez annak felmé­résére, hogy a hegyközi és bodrogközi áfészek hogyan látják el a lakosságot élel­miszerekkel, iparcikkekkel, s az itt működő kereskedelmi és vendéglátóipari boltok, egységek száma, áruválasz­téka megfelel-e a kívánal­maknak. Ami a rádió Fórumból kimaradt Leszereliel érintő Nagy érdeklődés kisérte a Magyar Rádió Miskolc-kör- zeti St idiójának a honvé­delmi élettel kapcsolatos Fó­rum-műsorát. A meghívott vendégek, a Magyar Nép­hadsereg és a Határőrség képviselői, a nem egészen egyórás műsoridőben nem tudtak valamennyi érdeklő­dőnek válaszolni. A későbbi­ekben pedig a sorkötelesek február végi bevonultatásá- nak megszervezése adott szá­mukra kiadós munkát, ezért Bodnár Péter őrnagy csak most válaszol Tóth István (lakik Miskolc. Árpád utca 40. szám alatt) közérdekű kérdéseire. — Leszerelés után — füg­getleníti az elért rendfoko­zattól —, hány napon belül kell a leszerelt fiatalnak a munkahelyén jelentkeznie, mvnkntelvétel céljából? — A sorkatonai szolgála tot téliesítettnek a leszere­lést követő, legfeljebb 14 napon kötelessége a munka helyén ^lentkeznie Annak a tartamosnak akinek a szol­gálati ideje nem haladta meg a 20 napot, két napon belül kell felvennie a kap­csolatot a munkáltatójával. Amennyiben az utóbbi eset­ben a szolgálat meghaladta a 20 napos időtartamot, há­rom napon belül kell a le- szereltnek a munkahelyén je­lentkeznie. Munkabér ter­mészetesen csakis a munká­ba állás napjától kezdődően folyósítható, tekintet nélkül arra. hogy sorkatona, vagy tartalékos volt-e az illető. — Amennyiben a fiatalt a. sorkatonai szolgálat alatt tartalékos tiszti kiképzésben részesítik, a leszerelés után, az elért rendfokozat alapján, mennyi jutalomszabadság il­leti meg a munkahelyén? — A sorkatonai szolgálat­ból leszereltet Élenjáró cím elérésekor 1—6 nap. Kiváló cím elnyerésekor, illetve tisz­tes. tiszthelyettes vagy tiszt rendfokozattal 1—12 nap ju- 'alomszabadságban részesít­heti a munkáltatója. A sza­badsagot a tárgyévben ese­dékes alapszabadsághoz kell hozzáadni, s a Munka Tör­vénykönyvében, valamint a vállalati kollektív szerződés­ben meghatározottak szerint M kérdések kell számára kiadni. Ex a rendelkezés azonban 1981. de­cember 31-én hatályát vesz­tette és csak azok részesül­hetnek ebben a kedvezmény­ben, akik 1982. január 1-e után szereltek le. A módosí­tó rendelkezés egyébként az MT 74/1981. (XII. 29.) számú rendelete. — Érvényben van-e még az a rendelet, miszerint a leszerelt részére a munkál­tató köteles az adott munka­helyen időközben végrehaj­tott béremelés átlagát meg­adni? — A Honvédelmi Törvény végrehajtására kiadott 26/ 1976. számú minisztertaná­csi rendelet előírja: a lesze­relt sorkatona munkabéré­nek megállapításánál a mun­káltató az időközben végre­hajtott béremeléseket köte­les figyelembe venni, ameny- nyiben az illető a bevonulás előtti munkahelyén áll al­kalmazásban Vagyis a fiatal bérét úgy kell meghatároz­ni. mint ahogyan azt a vele azonos munkakörben dolgo­zók esetében tették. Ormosbánya főutcája a harmincas években. Ormps bánya Ormosbánya már a szkí­ták és kelták idejében is la­kott terület volt... a tö­rök uralmat sem kerülte el... 1613-ban a király el­zálogosította ... 1634-ben Rákóczi György tulajdoná­ban volt... 1864-ben Disz- nóshorvátihoz csatolták. 1882-ben az ormosi pusz­tán szénkibukkanást talál­nak a patakmederben ... kutatások után két méter- vastag széntelepre lelnek ... 1912-ben a felszínre kerül az első csille szén ... 1912. október 15-én elindul az el­ső, 1013 mázsás vasúti szál­lítmány Ormosbányáról a Diósgyőri Vasgyárba ... Ma Ormosbánya közigaz­gatásilag a vele szinte egy­beépült Izsófalva nagyköz­ségi Tanácshoz tartozik. — A közel kétezer lélek­számú Ormosbányán az utóbbi tizenöt év során megváltozott az élet — mondja Urbán László meg­bízott vb-titkár. — A köz­ség ellátása biztosított. A kiskereskedelmi, az áíész, a Zöldért- és az iparcikk­boltokban minden szüksé­ges beszerezhető. Az egész­ségügyi ellátásra sem lehet panasz, két orvos is van a településen. Gondot okoz viszont a lakás- és óvoda­hiány. Igaz, tervünkben szerepel egy ötven férőhe­lyes óvoda, továbbá négy célcsoportos lakás megépí­tése, de ez csupán enyhíti majd a feszültséget. — Alig húsz éve. Ormos­bánya még az úgynevezett patinás bányásztelepülések sorába tartozott. Nevét az egész országban ismertté tette, egykori NB Il-es ío- cicsapata is ... — Ma már minden más­ként van. Régen a bányá­szok nem kis büszkeséggel mondták magukról: ők or- mosiak. Irigyelték is az összetartó, szinte zárt kö­zösségben élő ormosiakat a többiek. Bár Ormosbányát most is dolgos, szorgalmas emberek lakják, még sincs meg már a banyatelep ré­gi patinája, nem jellemző az ott lakók összetartása. A takaros kis porták ma szemetesek, a házak gon­dozatlanok. Pedig egykor térmester járta äz utcákat rendet tartott még a fák­nak az alját is lefestette. — Mivel magvarázha- ez a feltűnő visszaesés? — A hatvanas években felsőbb intézkedésre a bá­nya átadta a lakásokat az államnak. Azóta a taná­csokhoz tartoznak a lakó­házak építési, felújítási munkálatai. A rendelkezé­sünkre álló pénzből mi nem tudjuk azt a színvo­nalat tartani, amelyet az­előtt a bánya biztosított az ott lakóknak. Az Ormosi Bányaüzem igazgatója dr. Szentpéteri Ernő: — Az átadáskor több, mint egymillió forintot for­dítottunk a község villany- és víz-hálózatának rendbe­hozatalára, és ma is min­den segítséget megadunk. Az elmúlt évben például közel kétezer óra társadal­mi munkát végeztek szofcia- lista brigádtagjaink a köz­ségben. Pedig ma már na­gyon kevés bányászunk la­kik Ormoson. A mintegy ezerhatszáz dolgozói lét­számból több, mint ezer­kétszáz a bejáró. Nem messze az üzemtől bányászruhás asszonyok vá­logatják a palát. A gépke­zelő Csömör Lajosné: — Hogy milyen volt itt az élet azelőtt? Más. Az emberek összejártak, min­den héten bal volt Vasár­nap ebéd után felöltözött a család, együtt sétálgat­tunk a telepen. Térzene szólt a parkban. Ma már zenekarunk sincs. — Akkoriban még a sze­net is házhoz hozták — mondja Klárik Józsefné. aki az itteni brigád vezető­je. — A hatajtós bányász­házak szép egyformák vol­tak. A bánya adta a me­szel Odajártunk érte a gyarmat-udvarba. Mindenki azon igyekezett háza szép legyen, kertje gondozott nehogy lemaradjon a szom­szédoktól. Ma pedig? ... Olyanok a hatajtósok, mint a kódus tarisznyája. Min­denféle van közöttük. A szemét után is adót fize­tünk. mégsem szállítja el senki. Így aztán a legtöb­ben a patakba dobálják a hulladékot. Orosz! István és felesége I rénke. tősgyökeres or­mosbányai lakosok. Velük az Erdősoron levő '»ttho- nukban beszélgettünk­KOPIK — Egykor úgy hívtak bennünket „vörös ormos­pusztaiak”, ma pedig csak azt mondják, a szemetes, nyugdíjas bányatelep. A vörös nevet onnan kaptuk, hogy minden utcát vörös salak borított. Az árkok tisztán, kitisztítva húzód­tak meg mellette. De ez már a múlté. Most nincs még egy szeméttelepünk sem. Mi is ide a közeli si- ferre (meddőhányóra) hord­juk a szemetet, mint a töb­biek. A fiatalok elmennek innen, az ormosi bányá­szok nagy része már nyug­díjba ment. És valahogy el­kedvetlenedtek az emberek. Az élet bezárult a négy fal közé. — őszintén szólva, ntí félünk a báloktól — mond­ja Viszóczki Sándor, aki 1969-től igazgatója a helyi művelődési háznak. — Jó okunk van rá, hiszen a környékről idejárók gyak­ran bicskával a zsebükben érkeznek. Ezért most újfaj­ta, zártkörű estek szerve­zésével próbálkozunk. Az első lesz a műszakiak est­je a közeli napokban. Ezt követi majd a központi szénosztályozóval közösen rendezett találkozó, majd a lakótelepiek részére szer­vezett összejövetel. Szeret­nénk fellendíteni az önte­vékeny mozgalmat is, ám ezt akadályozza, hogy nincs felkészült, képzett szakkör- vezetőnk. Sikeres viszont Ormosbányán a nyugdíjas klub, amelynek közel hét­száz tagja van már. Eljár­nak kirándulni, városnézés­re. már külföldön is vol­tak. Szeretik a színházat is az itteniek. Sokuknak van bérlete a Miskolci Nemzeti Színház előadásaira, és az általunk szervezett Pódium­színpad rendezvényein is mindig telt ház van. Ormosbánye ma se nem igazi község, se nem Igazi bányatelep... Az időseb­bek már nem mennek el innen, a fiatalok viszont el­vágyódnak. Máshol alapí­tanak családot. — A bá­rt vászdinasztiák ifjú tagjai lórészt nem apuik foglal­kozását választják. Lassan rikopik a oatina ... Monos Márta — Fojtán László “I ! I I 5 t I I I • I I : l l K I Í I I I I 1 I t t t I I f I I I I I I I I t I J I I I I I » I I I l * I I 1 I 1 I J

Next

/
Thumbnails
Contents