Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

Í982. március 9., kedd ESZAK-MACYARORSZAG 3 1 oarzantakás Miskolcon Akik hittek az adott szóban... Szenéről változások Jó hírrel fogadott bennün­ket Hudák József, az Alumí- níumárugyár 2. számú Szend- röi Gyárának igazgatója. Kő- rabban rendeléshiánnyal küszköd telt •— ez a gond most megszűnt, kapacitásukat teljes egészében lekötik a szerződések, amelyekben Iád millió l'orint termelési érték előállítását vállalták. — Bizonyára megbánták már, alak nem hittek az adott szóban — jegyzi meg az igaz­gató. — A dolgozóink Iái z ül, sajnos, sokan megrettentek a nehézségelvtől, és leszámol­tak. Sok jó szakmunkásunk­tól kellett megválnunk. Volt alapja a félelmüknek, való­ban előfordult olyan időszak, amikor nem tudtunk megfele­lő munkát biztosítani. Érte­kezletelven, tanácskozásokon ígértük meg, hogy mielőbb orvosoljuk a problémát, pia­cot szerzünk termékeinknek. A vállalat piackutató csoport­jának az érdeme, hogy ma már nincsenek ilyen gondja­ink: el is tudjuk adni, amit megtermelünk. Most egészen más gondjaink vannak: ke­vés a munkáskéz, hiányoznak azok az emberek, akik el­mentek. — Tehet-e valamit a gyár a szakin unkás - u tánpótl ás ban ? — Feltétlenül. Sőt, kell is, hogy lépjünk, külső segítség­re nemigen számíthatunk. Különösen érezzük a hegesz­tő szakmunkások hiányát Ezért tavasszal megszervezzük a gyárban a hegesztőtanfo- lyaimot. Régi, megbízható dolgozók jelentkezésére szá­mítunk; húsz betanított mun­kást szeretnénk továbbképez­ni. Emellett mindent megtet­tünk azért hogy újabb dol­gozókat toborozzunk. Bejár­tuk a környéket ennek ered­ménye, hogy februárban 30- atn kérték felvételüket üze­miünkbe. A jelentkezőket be­tanítjuk, mégpedig úgy, hogy olyan feladatoknak is elegei tudjanak tenni, amelyek nagy része szakmunkás-képesítést igényel. — Milyen lehetőségeket nyitott a termékváltás a saendrői gyár számára? — Módot: ad a fejlődésre, sőt követelmény a több, s jobb minőségű termék előál­lítása. Megrendelőink között jó hírű üzemek szelepeinek: különböző alkatrészeket és részegységeket készítünk az Ikarus-autóbuszgyár, a Tau- rus-gyár, valamint számos nagy építőipari vállalat részé­re. A minőségi követelmény igen magas, selejtet nem gyárthatunk. Ez egyben a ver­senyben maradás feltétele is. A vállalat jelentős összeget fordít a jó minőségű munka premizálására. — Az ötnapos munkahét bevezetése, a több és másfaj­ta termék előállítása milyen szervezési intézkedéseket tett szükségessé ? — Beruházásra, nagyobb összeget igénylő fejlesztésre Szendrőn sincs lehetőség. A meglevő lehetőségekkel kell az idén jobban sáfárkodnunk. Beruházás híján, ebben az évben a tmk-csoportra hárul nagyobb munka. A szokásos feladatokon kívül a karban­tartóknak kell átalakítaniuk számos célgépek Nem tudunk és nem kívánunk újabb be­rendezéseket vásárolni, hi­szen lehetséges a meglevő gépeli olyan fajta átalakítása, amely már megfelel a mosta­ni követelményeknek. Jó né­hány termékünket korszerű­sítem akarjuk, a rugalmas átállást, gyors intézkedést a gyári kollektívának kell meg­valósítania. — A nagyobb mennyiségű termék előállítása érdekében egyéb, jó módszert is alkal­maznak a szendröi gyárban. Milyen eredménnyel ? — Nagyarányú belső átszer­vezést hajtottunk végre az üzemben — mondja az igaz­gató. — Igyekszünk a szak­munkát — ahoi lehet —, be­tanított. munkával pótolni. Megváltoztattuk továbbá a teljesítménybérezés rendsze­rét is. FtetazCTboditottuk a tel­jesítménybérezés ..plafonját”. Korábban nem volt érdeke a dolgozónak, hogy 110 százalék fölött termeljen. Most a be­lek, százalékoktól függetlenül, progress» ven növekednek. Ennek jó hatása máris érzé­kelhetTŐ. OcraM Hsáéig Elosztás és feltételek Az OTP B.-A.-Z. megyei Igazgatóságának beruházásá­ban 1082. évben 60 darab garzonlakás épül Miskolcon. A lakások elosztása a je­lentkezők között a Lakásügyi Társadalmi Bizottság és a vb-hivatal lakás- és helyi­séggazdálkodási osztályának feladata. A lakásjuttatás feltételei: — érvényes lakásigénylés, házasságban élő max v egy­gyermekes család, a házas- társak mindegyikének 35 év alatti életkora, miskolci mun­kaviszony és legalább 3 éves miskolci helybenlakás, tu­lajdonszerzési képesség, az OTP-vel kötendő szerződési feltételek vállalása. Ezek a következők: kb. 75 000 Ft előtörlesztés befizetése, havi, minimálisan 800 Ft-os ifjú­sági takarékbetét vállalása 5 éven keresztül, havi törlesz­tőrészlet fizetése (maximum 700 Ft). A felsorolt feltételek vál­lalása esetén a városi tanács biztosítja, hogy a beköltö­zést követő 5 év eltelte után, illetve a második gyermek megszületését követő 2 éven belül, az akkori jogos' lakás­igénye mértékének megfele­lő OTP-értékesítés* lakás vásárlását lehetővé teszi. Az OTP garantálja, hogy a gar­zonlakást forgalmi értéké­nek alapulvételével kialakí­tott áron visszavásárolja. A lakáshoz juttatásnál ked­vezőbb elbírálás alá esnek a már jelenleg is ifjúsági ta­karékbetéttel rendelkező igénylők. A lakásigényléssei rendel­kezők e lakásjuttatási tor­mára igényüket 1982. márci­us IS-iff jelenthetik be a vb- hivatal ügyfélszolgálati iro­dáin kitöltendő változásje­lentő lapon, vágj' a lakás­éi helyiséggazdálkodási osz­tálynak címzett levélben. A régi pékség helyén Ropiüzem Abaújszántón Patyolat tisztaság, s kelle­mes illat — amely semmi máshoz nem hasonlítható — fogadja itt a belépőt. Aki ré­gebbről ismerős errefelé, tud­ja, valamikor pékség, ke nyérüzem volt az épületben Nos, az egykori funkció rész ben megváltozott. Annyiban legalábbis, hogy most már nem kenyeret sütnek a fa­lak között, hanem a gyerme­kek és felnőttek körében igen népszerűvé vált sóspál- •ika falatokat, a röpít. Ahi- atalos neve — az ízléses lorítón is ez olvasható: — hegyaljai ropogós. Ma ez a terméke az egykori abaúj- szántói pékségnek, amely — átalakítva — a Sátoraljaúj­helyi Sütőipari Vállalat ro~ pikészrtő üzemeként 1981 au­gusztusa óta működik. Az au­tomata nyugatnémet gépso­ron a kis üzem 20 dolgozó­ja három műszakban, na­ponta sok millió barnára sült pálcikát készít; össz­súlyban hat és félmázsát. A bal oldoli képünkön a kisült röpít szortírozza, míg a jobb otdalin csomagolja az abaűjszóntói üttetn cgy-egy dolgozója. j Fotó: Fajtán László és mezigazrag Az élelmiszer-gazdaság háttéripara A gyáregység számára csak szolid nyereséget biztosítanak — talán még veszteségesek is —, ám igen keresettek az alumínium raktá­rak, felvonulási épületek. Fotó: Kozma István Mezőgazdaságunk az el­múlt évtizedekben különösen az 1960-as évektől jelentős mértékben —, s tegyük hozzá — előnyére változott meg. Fejlődése az utóbbi években erőteljesen meggyorsult. Kö­szönhető ez jórészt az adott­ságainkat figyelembe vevő politikai, gazdasági döntések­nek és ennek nyomán a fo­kozódó gépesítésnek. Ma már a szántóföldi növénytermesz­tés technológiájának komp­lex gépesítésén kívül az ál­lattartás és a kertészeti ter­melés műszaki fejlesztése is felgyorsult. Egy csepp a tengerben A mezőgazdaság, így me­zőgazdaságunk feladata is a rohamosan növekvő emberi­ség táplálkozási igényeinek kielégítése. Nagy segítségei nyújtanak e területen a me­zőgazdasági gépek, hiszen a csökkenő termőterületen ke­vesebb munkaerővel, csak magasabb gépesítettséggel lehet a növekvő követelmé­nyeknek eleget tenni. Hiszen a gépesítés a mezőgazdaság területén is termésnövelés­sel, a termelékenység emel­kedésével és a termelés vesz­teségesnek csökkenésével jár együtt. A gépi munka, a gé­pesítés lehetővé teszi a nagy hozamú növénytermesztést ott is. ahol viszonylag kevés a munkaerő. Az erőgépek, a talajműve- lés, az anyagok és a kü­lönböző mezőgazdasági esz­közök kijuttatásának eszkö­zei, a betakarítás gépei, stb. iránt nem véletlenül fokozó­dik az érdeklődés. Hazánk­ban — az importon kívül — a Mezőgép gyártó és szol­gáltató vállalat tesz eleget a mezőgazdaság által támasz­tott fokozódó követelmé­nyeknek. A miskolci Mezőgép en- csi gyáregysége, — bár ko­rántsem tölt be elhanyagol­ható szerepet a mezőgazda- sági gépgyártásban — terme­lési értéke mindössze csak egy „csepp” a tengerben. Gépállomás helyett gépgyár Ha végigmegyünk a gyár­egységen — a kevéssé hoz­záértő is látja, hogy1 1968- ban, amikor a mezőgazdasá­gi gépállomásból ez az üzem gépgyárrá alakult, a közel 220 fős kollektívának nehe­zebbé vált a dolga. A ko­rántsem könnyű, de mégis kötetlenebb mezőgazdasági munkát felváltotta egy tel­jesen más ritmusú, kötöttebb vezetési és munkastílusában is eltérő, fejlettebb gyártás. Az ezzel kapcsolatos techno­lógiai váltás ugyancsak ne­hézséget okozott az itt dol­gozóknak, hiszen számos te­rületen új gyártási techno­lógiával kellett megismer­kedniük. Az átállás után a begya­korlottság növekedésével párhuzamosan nőtt a mun­ka termelékenysége és a törzsgyár piaci információi­hoz igazodva. 1981-ben a gyáregység termelési értéke már elérte a 118 millió fo­rintot. Ahogy Bernáth Ele­mértől a gyáregység vezető­jétől megtudtuk: a gyáregy­ség gyártási profiljába — egyebek között — az IFA, a Zetor, az MTZ, a Rába erő­gépek és teherautók motor- hűtőjének gyártása tartozik. A vasszerkezeti üzemben viszonylag széles a gyárt­mányskála. Hőkezelő kemen­cét gyártanak a TÜKI-nek, kocsiforditót a Borsodi Ércelőkészítő Műnek és fel­vonulási épületeket az építő­ipar. tárolókat a mezőgaz­daság számára. A tisztánlátást nehezíti A gyáregység, s ezen be­lül a vasszerkezeti üzem, a forgácsolóműhely, az úgyne­vezett hűtőüzem, stb. — fel­adatát. tervét végül is a törzsgyár határozza meg. De, hogy ezeknek a tennivalók­nak a gyáregység milyen ha­tékonysággal, eredménnyel képes eleget tenni, az jelen­tős mértékben függ a törzs­gyár által megszervezett anyagellátástól, és az általa „kisugárzott” műszaki-szer­vezési intézkedésektől. A Mezőgép encsi gyáregységé­ben, éppen a már említett „mezőgazdasági” hagyomá­nyok, viszonylagos fékező ha­tása miatt az emberi ténye­zők, a szakértelem, a rutin, a begyakorlottság szerepe ugyancsak jelentős. Az elmúlt év első negyed­évének munkáját, eredmé­nyét nehezítette, hogy az úgynevezett rendelésállo­mány nem töltötte ki a gyár­egység termelőkapacitását. Álltak az emberek és a gé­pek —, az ütem felen terme­lés. a muntehiány miatt — a lakatos- és forgácsol óm ű - helyben és ennek következ­tében az említett időszakban mintegy 4 millió forint ér­tékű lemaradás keletkezett. Ajt. ezt követő hónaptokban megnőtt az érdeklődés a gyáregység termékei iránt, olyannyira, hogy késaletre nem is termeltek. A rende­léshiány ebben az évben már nem jelent gondot. A költ­ségelszámolás útvesztői, a gyáregységi kalkuláció „bo­nyolultsága”, azonban a gyáregység munkáját nehe­zen lemérhetővé teszi, s a gaz­dasági tisztánlátást nehezíti. Buchert Miklós Tavaszi készülődés Nemesbikken Megyénk déli részein már nem sok nyom árulkodik a magunk mögött hagyott zord télről. Még néhány nap és megkezdődhetnek a tavaszi munkálatok a nemesbikki Nógrádi Sándor Termelő- szövetkezetben. 1920 hektá­ros szántóterületével nem tartozik a nagy gazdaságok közé. A tavalyi évben meg­termett 101,2 millió forintér­ték. a közel négymillió fo­rintos nyereség kötelezte őket az idei tervek összeál­lításánál. A növénytermesztés idén tervezett árbevétele 18 mil­lió, az állattenyésztésé 23 millió forint. A növénvter mesztés látszólag szolid ár­bevételének az az oka, hogy az állattenyésztés takar­mányszükségletét a gazdaság termeli meg Igv a 472 hek­táron termett kukoricát és a 110 hektár takarmányárpát a szövetkezet közös és háztáji gazdasága teljes mértékben felhasználja. Az őszi búza vetésterületet 300 hektárról 910 hektárra nö­velték, a tavaszi árpa rová­sára. Ennek oka — túl a búza nagyobb jövedel­mezőségén —, a kormány ga- bonaprogramja is, ami ins­pirálta őket. E növényből 45 mázsás átlagtermést várnak. Nem kis emelkedés, ha tud­juk, hogy eddig 42.5 mázsa volt a legjobb eredményük. Abraknövényükből, a kuko­ricából 60 mázsás átlagot termettek. Ez öt mázsával több eddigi legjobb termé­süktől A búza után legfőbb árunövényük a 200 hektáron vetett napraforgó, amiből 18 mázsás eredménnyel számol­nak. Terveik alapja a kifo­gástalanul elvégzett talajelő­készítés. amit a rendkívüli szép ősz tett lehetővé. A bú­za vetését optimális időben sikerült elvégezni. Ugvanak- kor műtrágyából is többet kapott a föld. Megnyugtató gépparkjuk műszaki állapo­ta. Tavaly a traktorok 80 százalékát kicserélték. így több idő jutott a régiek kar­bantartására. Gépészeik ..ug­rásra készen” várják a meg­felelő talajállapotot. A gazdaságban jelentős a sertéstenyésztés. így számot­tevő az abraktakarmány-fel- használásuk. Az ágazat e té­ren jelentős megtakarítást akar elérni. Tavaly egy kg sertéshús előállításához 3.8 kg takarmányt használ­tak fel. Idén ezt további 10 dekával szeretnék csök­kenteni. Várhatóan ez évi 700 mázsa megtakarítást fog eredményezni. A szövetkezet tovább növeli sertésállomá­nyát. A jelenlegi 6120 dara­bos hízókibocsátást 8 ezer­re kívánják emelni. Idén szeretnék megkezdeni ?gy 1120 férőhelyes hizlald- épí­tését. Tavalvi nyereségük megis­métléséhez az idén 3 millió forinttal 'cell többet termel­niük i (Csanálossi) ;

Next

/
Thumbnails
Contents