Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-05 / 54. szám
1982. mórcius 5., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A gondok ellenére Exportképes termékek a HEDICOR-ból A MEDICOR OREL, azaz a MEDICOR Miskolci Gyára a fejlődő ágazatok közé tartozik, s nemcsak azért, mert a gazdasági építőmunka, a népgazdaság célkitűzései között a korábbinál iiagyobb szerepet, nagyobb súlyt kap — egyebei; között — az orvosi műszerek gyártásának egyes területein, hanem azért is, mert az egészségügy, a betegségek megelőzése, a gyógyítás — olyan, úgynevezett globális, az egész emberiséget érintő terület —, amelyet csak az tud értékelni és érzékelni igazán, aki már volt beteg, és aki egészsége visszaszerzéséért csaknem minden áldozatra kész. Keresni a „réseket” A MEDICOR, így annak miskolci gyára is Magyarországon van ... Technikai színvonala és egyéb tényezők, a hazai ellátáson kívül ezért elsősorban arra teszik alkalmassá, hogy a kialakulóban levő új gazdasági világrenden belül transzfer, közvetítő szerepet töltsön be, a nálunk fejlettebb orvosi műszergyártással rendelkező országok és a fejlődő országok között. A MEDICOR OREL készülékei ugyanis egyszerűbben kezelhetők, mint az előbb említetteké, és így alkalmazásuk a fejlődő országok túlnyomó részében biztonságosabbnak, megbízhat óbbnak, egyszerűbbnek tűnik. Még jobban érzékelhetjük ezt a tendenciát, ezt a vonalat, ha arra gondolunk, hogy a fejlődő országokban a legégetőbb feladatok közé— ma még — a számos népbetegség leküzdése tartozik. Ehhez kevésbé szükségesek az igen bonyolult és költséges diagnosztikai eszközök. A MEDICOR „általában” és ezen belül annak miskolci gyára a szocialista és tőkés megrendeléseken kívül a hazai igények maximális kielégítésére törekszik. Napjainkban. „ma és holnap”, a korábbinál jóval több megrendeléssel nem számolhatnak. A vállalat és ezen belül a MEDICOR OREL piacszemléletű gondolkodását dicséri, hogy szüntelenül a megújuláson és olyan termékek kialakításán töprengenek, amelyek egyfelől megfelelnek az egészség- ügyi kormányzat elvárásainak, másfelől pedig amelyek lehetővé teszik még több és még egyszerűbb, könnyebben kezelhető termékek kibocsátását. a lakossági igények kielégítését. Van pótolnivaló A kormányzat egészségügyi intézkedései, a várható tendenciák, jelenleg kedvezőnek tűnnek a MEDICOR és gyárai számára. Az elmúlt években ugyanis a kórházi ágyak területén tapasztalható — igényekhez viszonyított — lemaradást igyekeztünk csökkenteni, és ez részben sikerült is, például az új kecskeméti, vagy a dél-pesti stb. kórház megépítésével, valamint a kórházrekonstrukciókkal. Az egészségügyi ágazat rendelkezésére álló eszközöknek, ez idő szerint nagyobb hányadát lehet és kell a műszerezettség, a diagnosztikai eszközök, az életmentő orvosi berendezések stb. beszerzésére fordítani. A MEDICOR — s az orvosi társadalom — ezzel kapcsolatos feladata főként az lehet, hogy keresse azokat a „réseket”, ahol a műszerbeszerzést — és alkalmazást, felhasználást — nem a fejlesztési forrásból, hanem a működési költségekből lehet finanszírozni. „Dömpingárukból” — például egyszerű és olcsó orvosi közreműködés nélkül is alkalmas — eszközökből, például: vérnyomásmérőből a lakossági kereslet is jelentősen nőhet. Mindezek összegzett eredménye: a betegségek korai felismerése — végső soron a társadalom egészségvédelme — s ezen keresztül a munka- időalap növelése lehet. A MEDICOR OREL-nél alapítása óta a létszám 1,3—1,5-szere- sére nőtt, míg a termelési érték mintegy két és félszeresére. Az alapításkor egy gyártmánnyal — ha úgy tetszik, gyártmánycsaláddal — kezdtek. Az elmúlt, gyakorlatilag öt év során új termékek nagy választékával — ma már 48— 52-re tehető a gyártmányok száma — kellő, szakmailag képzett létszámbővítéssel, sajáterős új üzemépület építésével, jelentősen változtattak a „jogelőd” hagyományain. A gyári szervezet, a műszaki színvonal, a szervezeti és működési szabályzatok is az új „felállásnak” megfelelően alakultak. „Két lábon” állva Ma, a MEDICOR OREL a „nagy” Medicoron belül súlyát, termelési értékét és egyéb gazdasági mutatóit tekintve annak 7—10 százalékát adja. A megye iparának szervezetében, struktúrájában, ha nem is forradalmi mértékű, de jelentős változást jelent ez a gyár. Eredményként könyvelhető el, hogy az elmúlt évek során — igaz, nagy nehézségek árán —, és látszólagos ellentmondásokon keresztül az OREL-nek sikerült két lábra állnia. Az orvosi műszergyártás, illetve az elektronika területén kívül meghonosították a mechanikai termékek gyártását is. A MEDICOR OREL a 48—52-féle terméke között, a következő termék családoka 1 alakította ki: táskadiagnoszti- kai készülékek, hordozható EKG, audiométerek, lélegeztető készülékek, nőgyógyászati, urológiai, orr-, fül-, gégevizsgáló székek stb. Ez a felosztás megfelel annak a megfontolásnak, — annak a taktikai és stratégiai elképzelésnek —, hogy amikor a világpiacon az orvoselektronikai termékek iránti kereslet növekszik, akkor csökken a mechanikai készülékek iránti igény. És fordítva... Lehet, hogy ezeknek az elképzeléseknek, gondolatoknak, lehet, hogy a vállalat műszaki-fejlesztési intézetének és a műszaki igazgatóságnak köszönhető, hogy a MEDICOR OREL a csöppet sem irigylésre méltó körülmények — kellő szakmai gyakorlat, megfelelően képzett szakemberek stb. hiánya — mellett ez ideig mégis több-kevesebb eredménnyel, de eredménnyel dolgozott: Gond: az anyaghiány Érzékelteti ezt, ha elmondjuk, hogy a gyár termelésének közel 85 százaléka kerül exportra. Tegyük hozzá, hogy nemcsak a tőkés, hanem a szocialista export is jó devizakitermelési mutatókat „hordoz”. Hazánkban alig van olyan korszerű termék, az orvosi műszergyártást is bele- értve —, amely akár az exportban, akár a belföldi fel- használásban — ne tartalmazna tőkés importot. A népgazdaság egyensúlyi helyzetét alapvetően befolyásolja azonban az is, hogy milyen mértékben sikerül a termékek előállításához szükséges importot kiváltani. Hrabár Sándor, gyárigazgató szerint: minden olyan terméket, — ami belföldön beszerezhető, itthon igyekeznek megvásárolni, illetve saját műhelyükben legyártani. Igen nagy gond viszont a gyár anyag- és alkatrészellátása. A viszonylag „monopolhelyzet- ben” levő gyártók ma is, 12— 15 hónapos előre rendelést igényelnek, hogy „válogathassanak” a programozható és a kevésbé ütemes gyártások között. Ezzel szemben az orvosi műszergyártásnak — vagy az ebhez hasonló alágazatnak — igen rugalmasnak kell lennie. A bel-, illetve külföldi piac igénye azonban csupán néhány hónapos átfutási időt engedélyez. Ez a verseny ugyanis már valóban nem „babra” megy. Ilyen esetben aligha engedhető meg az a luxus, hogy a megyénkben levő MEDICOR gyár anyag- és alkatrészhiánnyal küzd, és olyan anyagok — mint a kondenzátorok, ellenállások, félvezetők, integrált áramkörök, kis térfogatú és kis súlyú öntvények — beszerzése igen körülményes. vagy alig megoldható. Buchert Miklós Eszak-magyarországi gabonatermesztési tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) Ellentmondásos kalászos kultúránk az őszi árpa. Üzemi tapasztalatok és kisparcel- lás kísérletek egyre több-üzemet győznek meg az őszi árpa termesztésének előnyeiről. Például arról, hogy állóeszköz-növelést nem igényel, és ez különösen a gyenge esz- közellátottságű gazdaságokban rendkívül fontos. Komoly jelentősége van termesztésének azokban az üzemekben, ahol a kukorica a mostoha talajadottságok miatt eredményesen nem termeszthető. És még egy alapvető dolog: az őszi árpa sikeresen termeszthető az őszi búza után, sőt monokultúrában is! Sajnos, gortdot jelent, hogy az őszi árpa biológiai alapjaiban, tehát a fajtákban egyelőre nem bővelkedhetünk. Ezért örvendetes, hogy a Fajtaminősítő Tanács ez év januárjában két új fajtát — Marton vásári 38- as és 39-es — ismert el és ajánl termesztésbe. A tavaszi árpa terméshozamának növelésénél az első helyen szerepel az optimális időben végzett munka. A március 24-e előtt elvetett tavaszi árpák hároméves átlagban 450 kilogrammal nagyobb tér mést adtak, mint a következő tíz nap alatt vetett területek Örvendetes, hogy itt a fajta- választék lényegesen javult az elmúlt évék során, ma már megfelelő külföldi és hazai fajták állnak rendelkezésre. Az ez évtől érvényes köz- gazdasági szabályzók a gabonatermesztés fejlesztésére ösztönöznek, s a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek számára 20—25 százalékos ár- kiegészítést biztosítanak. A gabonahozam növelése tehát nemcsak népgazdasági, hanem üzemi érdek is. Ez a növelés azonban csak a kutatási eredmények, az élenjáró termelési tapasztalatok közre- •idásával, illetve alkalmazásával érhető el — állapították meg a tegnapi tanácskozás résztvevői. Oi») Simítógép A Papíripari Vállalat Diósgyőri Gyárában több méretű és minőségű papirt gyártanak. Itt készül a hanglemezboritó papírja is. A jó minőségű papírtekercset hengerek között simítják ki. Fotó: Laczó József Tv-mösor építkezőknek A fiatalok otthonteremtéséhez sajátos lehetőségeivel kíván hozzájárulni a televízió. Építsünk házat című új szolgáltató műsorsorozalával e sokakat érintő témát vizsgálja. A KISZ megalakulásának 25. évfordulója kínálta a lehetőséget, hogy a tv kapcsolódjon az ifjúsági szövetségnek ahhoz a törekvéséhez, hogy mind több fiatalt segítsenek lakásgondjának megoldásában. Az első ízben március 13-án, szombaton délután jelentkező műsorban fiatal szakemberekből álló tanácsadó iroda működik. A KISZ KB székházában berendezett alkalmi stúdióban építészek, közgazdászok. jogászok, tanácsi ügyintézők és ifjú szakmunkások várják a családi fészekrakásra készülők telefonjait, hogy a képernyőn keresztül adjanak választ az építkezésre vonatkozó kérdésekre. A legalapvetőbb ismeretekről is tájékoztatják a nézőket, többek között az építkezéssel kapcsolatos jogi, hatósági, pénzügyi, építőipari, anyagbeszerzési, tervezői teendőkről, a telekhez jutás lehetőségeiről. A népi ellenőrzés megvizsgálta.. okáén nem igazodik A megyei népi ellenőrzési bizottságok már túl vannak annak vizsgálatán, hogy a vállalati munkaerő-gazdálkodás miként befolyásolja — s egyáltalán: befolyásolja-e a termékszerkezet korszerűsítését? A vizsgálat országos program volt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben a részeredményeket is összesítette. Zárójelentésének egyetlen mondatban megfogalmazható lényege: „A termelési és a termékszerkezet — az ezzel kapcsolatos határozat megjelenése előtti időszakhoz képest — lényegesen nem változott.” A vizsgálat egyébként ösz- szesen 127 vállalatra terjedt lei (az ipari és az építőipari létszám 15 százalékára), s az elmúlt három év eseményeit elemezte. S hogy egyáltalán miért volt szükség erre a vizsgálatra? Hadd idézzük a KSH tavalyi, az állami iparra vonatkozó teljes körű felmérésének végeredményét: a termékek átlagos életkora 15 év! A 10 évnél fiatalabb gyártmányok aránya 47 százalék, a 3 évnél fiatalabbaké csak 17 százalék! E számok olvastán csakis arra a következtetésre juthatunk, hogy a vállalati tervezőmunkát aligha forgatta fel a mindenáron való termékszerkezet-korszerűsítés szándéka. S valóban: a 127 közül mindössze három (!) vállalat rögzítette hosszú távra szóló terveiben is termékstratégia: elképzeléseit. Mindenki más többnyire rövid-, illetve kisebb részben középtávú elképzelésekre épített. Az esetek nagy részében afféle „követő akciókról” van szó: az éppen aktuális piaci eseményekhez való utólagos igazodásról. Óvatos, s minden kockázat nélküli manőverekről. Például: egyes termékek gyártási volumenének lényegtelen változtatásáról, némi műszaki módosításról, „profiltisztításról”, esetenként pedig néhány új gép beállításáról (mely akció voltaképpen „struktúra-korszerűsítésként” is adminisztrálható). A termékstruktúra korszerűsítésével kapcsolatos — immár négy évvel ezelőtt megfogalmazott — határozat szerint: „A szerkezetváltás egyik fontos tényezője a munkaerő- igény biztosítása.” A kétszer kettő logikájára épülő összefüggést a vállalatok egy köny- nyed manőverrel kerülték meg: nem a termékszerkezettel kapcsolatos döntésekhez, illetve nem a struktúraalaki- tási gyakorlathoz igazították a munkaerő-szerkezetet, hanem fordítva: az adott szakmai összetétel szerint alakítgatták (már ahol...) a gyártmányszerkezetet. Lássuk be, ez sem kevés, hisz’ jelenlegi helyzetültben még annak is örülnek, ha egyáltalán bármiféle képzettségű szakembert kapnak. Ami pedig az átképzést, illetve a továbbképzést illeti: az érdekeltek első kérdése, hogy „menynyivel emelkedik a bérem, ha vállalkozom egy tanfolyam elvégzésére?” S a kényszerű válasz: majd ha haszna (vállalati méretekben is mérhető haszna) lesz a továbbképzésnek, akkor „fizetünk bérben is”. E vállalati véleményekkel szemben, az országos helyzetképet fölrajzoló KNEB-vizs- gálat már a munkaerőpiac javuló egyensúlyi helyzetéről beszél. Így fogalmaz: „A szerkezetváltást akadályozó létszámhiány, a vizsgált egységeknél nem jelentős, inkább a szakmai összetétel okoz gondot. Az ezzel kapcsolatos továbbképzési feladatok azonban sehol nem váltak el élesen az általános továbbképzési tevéken5'ségtől.” Valószínűleg azért sem, mert — az iménti KNEB-jelentés megállapításait tovább idézve — ..a közgazdasági szabályozórendszer nem hat kellő kényszeríAz évenként szokásos nagy- javítási munkálatokat az építőanyag-gyártó vállalatoknál rendszerint januárban végzik el. A Kazincbarcikai Könnyű- betongyárban az idén eltértek a hagyományoktól: az év első két hónapjában teljes kapacitással üzemeltek, a nagyjavítást március 1-én kezdték, s két hét múlva már termein akarnak. Győrfi Jánostól, a gyár gazdasági vezetőjétől megtudtuk: kettős cél vezérelte a gyár kollektíváját a felújítási munkák időpontjának megváltoztatásában. illetve a nagyjavítás időtartamának lerövidítésében. A gyárban két évvel ezelőtt kapacitásbővítő berutő erővel a mtmkaerő-gazdál- kodás racionalizálására ... a bérszabályozás nem ösztönö* eléggé a létszámfeleslegek leépítésére”. Közelítünk a lényeghez. Mert ha tipikusnak tekinthető a termékszerkezet átalakításával kapcsolatos tartózkodó vállalati magatartás, akkor e jelenség rögzítésén túl vizsgálni kellene a vállalati munka környezeti feltételeit is. Mert — bár a vizsgálati módszereket, s azok megbízhatóságát nem ismerjük —, a népi ellenőrök által felvázolt kép . hitelességében nincs okunk kételkedni. A vállalatoknál valóban lassú, majdhogynem értékelhetetlen a termékstruktúra korszerűsítésének üteme. Ám nagy kérdés, hogy e vállalati magatartás mennyiben racionális? Tévedés kockázata nélküli a válasz: annyiban mindenképpen racionális e vállalati magatartás, amennyiben a vállalatok alkalmazkodni kénytelenek a gazdálkodás feltételeit meghatározó környezethez. Alapvetőnek tűnő összefüggés, ami kiindulópontja lehetne a további, és minden eddiginél mélyebben szántó elemzéseknek. V. Cs. házás megvalósítását kezdték meg. amelynek befejezési határideje ez év vége. A beruházási ütemtervhez kellett igazítaniuk tehát a nagyjavítást is. A másik, nem kevésbé fontos szempont, hogy az év elején jelentősen rnegnó- vekedett termékeik iránt a piaci igény, a vártnál jóval nagyobb mennyiségre kaptak megrendelést. Az üzemből a múlt hónap végéig az összes készárut elszállították A nagyjavítási munkálatokkal a tervezett ütemben haladnak március 13-án ismét termelhetnek. Az ez évi feladataik jóval nagyobbak: mintegy 360 ezer köbméter készterméket állítanak elő. Nagyjavítás a könnyűbetongyárban
