Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

1982. mórcius 5., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A gondok ellenére Exportképes termékek a HEDICOR-ból A MEDICOR OREL, azaz a MEDICOR Miskolci Gyára a fejlődő ágazatok közé tarto­zik, s nemcsak azért, mert a gazdasági építőmunka, a nép­gazdaság célkitűzései között a korábbinál iiagyobb szerepet, nagyobb súlyt kap — egyebei; között — az orvosi műszerek gyártásának egyes területein, hanem azért is, mert az egész­ségügy, a betegségek megelő­zése, a gyógyítás — olyan, úgynevezett globális, az egész emberiséget érintő terület —, amelyet csak az tud értékelni és érzékelni igazán, aki már volt beteg, és aki egészsége visszaszerzéséért csaknem minden áldozatra kész. Keresni a „réseket” A MEDICOR, így annak miskolci gyára is Magyaror­szágon van ... Technikai szín­vonala és egyéb tényezők, a hazai ellátáson kívül ezért el­sősorban arra teszik alkal­massá, hogy a kialakulóban levő új gazdasági világrenden belül transzfer, közvetítő sze­repet töltsön be, a nálunk fej­lettebb orvosi műszergyártás­sal rendelkező országok és a fejlődő országok között. A MEDICOR OREL készü­lékei ugyanis egyszerűbben kezelhetők, mint az előbb em­lítetteké, és így alkalmazásuk a fejlődő országok túlnyomó részében biztonságosabbnak, megbízhat óbbnak, egysze­rűbbnek tűnik. Még jobban érzékelhetjük ezt a tenden­ciát, ezt a vonalat, ha arra gondolunk, hogy a fejlődő or­szágokban a legégetőbb fel­adatok közé— ma még — a számos népbetegség leküzdése tartozik. Ehhez kevésbé szük­ségesek az igen bonyolult és költséges diagnosztikai eszkö­zök. A MEDICOR „általában” és ezen belül annak miskolci gyára a szocialista és tőkés megrendeléseken kívül a ha­zai igények maximális kielé­gítésére törekszik. Napjaink­ban. „ma és holnap”, a ko­rábbinál jóval több megren­deléssel nem számolhatnak. A vállalat és ezen belül a ME­DICOR OREL piacszemléletű gondolkodását dicséri, hogy szüntelenül a megújuláson és olyan termékek kialakításán töprengenek, amelyek egyfe­lől megfelelnek az egészség- ügyi kormányzat elvárásai­nak, másfelől pedig amelyek lehetővé teszik még több és még egyszerűbb, könnyebben kezelhető termékek kibocsá­tását. a lakossági igények ki­elégítését. Van pótolnivaló A kormányzat egészségügyi intézkedései, a várható ten­denciák, jelenleg kedvezőnek tűnnek a MEDICOR és gyá­rai számára. Az elmúlt évek­ben ugyanis a kórházi ágyak területén tapasztalható — igé­nyekhez viszonyított — lema­radást igyekeztünk csökken­teni, és ez részben sikerült is, például az új kecskeméti, vagy a dél-pesti stb. kórház megépítésével, valamint a kórházrekonstrukciókkal. Az egészségügyi ágazat rendelke­zésére álló eszközöknek, ez idő szerint nagyobb hányadát lehet és kell a műszerezettség, a diagnosztikai eszközök, az életmentő orvosi berendezé­sek stb. beszerzésére fordí­tani. A MEDICOR — s az orvosi társadalom — ezzel kapcsola­tos feladata főként az lehet, hogy keresse azokat a „rése­ket”, ahol a műszerbeszerzést — és alkalmazást, felhaszná­lást — nem a fejlesztési for­rásból, hanem a működési költségekből lehet finanszí­rozni. „Dömpingárukból” — például egyszerű és olcsó or­vosi közreműködés nélkül is alkalmas — eszközökből, pél­dául: vérnyomásmérőből a la­kossági kereslet is jelentősen nőhet. Mindezek összegzett ered­ménye: a betegségek korai felismerése — végső soron a társadalom egészségvédelme — s ezen keresztül a munka- időalap növelése lehet. A ME­DICOR OREL-nél alapítása óta a létszám 1,3—1,5-szere- sére nőtt, míg a termelési ér­ték mintegy két és félszere­sére. Az alapításkor egy gyárt­mánnyal — ha úgy tetszik, gyártmánycsaláddal — kezd­tek. Az elmúlt, gyakorlatilag öt év során új termékek nagy választékával — ma már 48— 52-re tehető a gyártmányok száma — kellő, szakmailag képzett létszámbővítéssel, sa­játerős új üzemépület építé­sével, jelentősen változtattak a „jogelőd” hagyományain. A gyári szervezet, a műszaki színvonal, a szervezeti és mű­ködési szabályzatok is az új „felállásnak” megfelelően alakultak. „Két lábon” állva Ma, a MEDICOR OREL a „nagy” Medicoron belül sú­lyát, termelési értékét és egyéb gazdasági mutatóit te­kintve annak 7—10 százalékát adja. A megye iparának szer­vezetében, struktúrájában, ha nem is forradalmi mértékű, de jelentős változást jelent ez a gyár. Eredményként köny­velhető el, hogy az elmúlt évek során — igaz, nagy ne­hézségek árán —, és látszóla­gos ellentmondásokon keresz­tül az OREL-nek sikerült két lábra állnia. Az orvosi műszergyártás, illetve az elektronika terüle­tén kívül meghonosították a mechanikai termékek gyártá­sát is. A MEDICOR OREL a 48—52-féle terméke között, a következő termék családoka 1 alakította ki: táskadiagnoszti- kai készülékek, hordozható EKG, audiométerek, lélegez­tető készülékek, nőgyógyásza­ti, urológiai, orr-, fül-, gége­vizsgáló székek stb. Ez a felosztás megfelel an­nak a megfontolásnak, — an­nak a taktikai és stratégiai elképzelésnek —, hogy ami­kor a világpiacon az orvos­elektronikai termékek iránti kereslet növekszik, akkor csökken a mechanikai készü­lékek iránti igény. És fordít­va... Lehet, hogy ezeknek az elképzeléseknek, gondolatok­nak, lehet, hogy a vállalat műszaki-fejlesztési intézeté­nek és a műszaki igazgatóság­nak köszönhető, hogy a ME­DICOR OREL a csöppet sem irigylésre méltó körülmények — kellő szakmai gyakorlat, megfelelően képzett szakem­berek stb. hiánya — mellett ez ideig mégis több-kevesebb eredménnyel, de eredménnyel dolgozott: Gond: az anyaghiány Érzékelteti ezt, ha elmond­juk, hogy a gyár termelésének közel 85 százaléka kerül ex­portra. Tegyük hozzá, hogy nemcsak a tőkés, hanem a szocialista export is jó deviza­kitermelési mutatókat „hor­doz”. Hazánkban alig van olyan korszerű termék, az or­vosi műszergyártást is bele- értve —, amely akár az ex­portban, akár a belföldi fel- használásban — ne tartalmaz­na tőkés importot. A nép­gazdaság egyensúlyi helyzetét alapvetően befolyásolja azon­ban az is, hogy milyen mér­tékben sikerül a termékek előállításához szükséges im­portot kiváltani. Hrabár Sándor, gyárigazga­tó szerint: minden olyan ter­méket, — ami belföldön be­szerezhető, itthon igyekeznek megvásárolni, illetve saját műhelyükben legyártani. Igen nagy gond viszont a gyár anyag- és alkatrészellátása. A viszonylag „monopolhelyzet- ben” levő gyártók ma is, 12— 15 hónapos előre rendelést igé­nyelnek, hogy „válogathassa­nak” a programozható és a kevésbé ütemes gyártások kö­zött. Ezzel szemben az orvosi műszergyártásnak — vagy az ebhez hasonló alágazatnak — igen rugalmasnak kell lennie. A bel-, illetve külföldi piac igénye azonban csupán né­hány hónapos átfutási időt engedélyez. Ez a verseny ugyanis már valóban nem „babra” megy. Ilyen esetben aligha enged­hető meg az a luxus, hogy a megyénkben levő MEDICOR gyár anyag- és alkatrészhi­ánnyal küzd, és olyan anya­gok — mint a kondenzátorok, ellenállások, félvezetők, in­tegrált áramkörök, kis térfo­gatú és kis súlyú öntvények — beszerzése igen körülmé­nyes. vagy alig megoldható. Buchert Miklós Eszak-magyarországi gabonatermesztési tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) Ellentmondásos kalászos kultúránk az őszi árpa. Üze­mi tapasztalatok és kisparcel- lás kísérletek egyre több-üze­met győznek meg az őszi ár­pa termesztésének előnyeiről. Például arról, hogy állóesz­köz-növelést nem igényel, és ez különösen a gyenge esz- közellátottságű gazdaságok­ban rendkívül fontos. Komoly jelentősége van termesztésé­nek azokban az üzemekben, ahol a kukorica a mostoha talajadottságok miatt ered­ményesen nem termeszthető. És még egy alapvető dolog: az őszi árpa sikeresen termeszt­hető az őszi búza után, sőt monokultúrában is! Sajnos, gortdot jelent, hogy az őszi árpa biológiai alapjaiban, te­hát a fajtákban egyelőre nem bővelkedhetünk. Ezért örven­detes, hogy a Fajtaminősítő Tanács ez év januárjában két új fajtát — Marton vásári 38- as és 39-es — ismert el és ajánl termesztésbe. A tavaszi árpa terméshoza­mának növelésénél az első helyen szerepel az optimális időben végzett munka. A már­cius 24-e előtt elvetett tava­szi árpák hároméves átlagban 450 kilogrammal nagyobb tér mést adtak, mint a következő tíz nap alatt vetett területek Örvendetes, hogy itt a fajta- választék lényegesen javult az elmúlt évék során, ma már megfelelő külföldi és hazai fajták állnak rendelkezésre. Az ez évtől érvényes köz- gazdasági szabályzók a gabo­natermesztés fejlesztésére ösz­tönöznek, s a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú üzemek számára 20—25 százalékos ár- kiegészítést biztosítanak. A gabonahozam növelése tehát nemcsak népgazdasági, ha­nem üzemi érdek is. Ez a nö­velés azonban csak a kutatási eredmények, az élenjáró ter­melési tapasztalatok közre- •idásával, illetve alkalmazá­sával érhető el — állapították meg a tegnapi tanácskozás résztvevői. Oi») Simítógép A Papíripari Vállalat Diósgyőri Gyárában több méretű és minőségű papirt gyártanak. Itt készül a hanglemezboritó papírja is. A jó mi­nőségű papírtekercset hengerek között simítják ki. Fotó: Laczó József Tv-mösor építkezőknek A fiatalok otthonteremtésé­hez sajátos lehetőségeivel kí­ván hozzájárulni a televízió. Építsünk házat című új szol­gáltató műsorsorozalával e sokakat érintő témát vizsgál­ja. A KISZ megalakulásának 25. évfordulója kínálta a le­hetőséget, hogy a tv kapcso­lódjon az ifjúsági szövetség­nek ahhoz a törekvéséhez, hogy mind több fiatalt segít­senek lakásgondjának megol­dásában. Az első ízben március 13-án, szombaton délután jelentkező műsorban fiatal szakemberek­ből álló tanácsadó iroda mű­ködik. A KISZ KB székházá­ban berendezett alkalmi stú­dióban építészek, közgazdá­szok. jogászok, tanácsi ügy­intézők és ifjú szakmunkások várják a családi fészekrakás­ra készülők telefonjait, hogy a képernyőn keresztül adja­nak választ az építkezésre vo­natkozó kérdésekre. A leg­alapvetőbb ismeretekről is tá­jékoztatják a nézőket, többek között az építkezéssel kapcso­latos jogi, hatósági, pénzügyi, építőipari, anyagbeszerzési, tervezői teendőkről, a telek­hez jutás lehetőségeiről. A népi ellenőrzés megvizsgálta.. okáén nem igazodik A megyei népi ellenőrzési bizottságok már túl vannak annak vizsgálatán, hogy a vál­lalati munkaerő-gazdálkodás miként befolyásolja — s egy­általán: befolyásolja-e a ter­mékszerkezet korszerűsítését? A vizsgálat országos program volt, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság nemrégiben a részeredményeket is összesí­tette. Zárójelentésének egyet­len mondatban megfogalmaz­ható lényege: „A termelési és a termékszerkezet — az ezzel kapcsolatos határozat megje­lenése előtti időszakhoz ké­pest — lényegesen nem vál­tozott.” A vizsgálat egyébként ösz- szesen 127 vállalatra terjedt lei (az ipari és az építőipari létszám 15 százalékára), s az elmúlt három év eseményeit elemezte. S hogy egyáltalán miért volt szükség erre a vizs­gálatra? Hadd idézzük a KSH tavalyi, az állami iparra vo­natkozó teljes körű felméré­sének végeredményét: a ter­mékek átlagos életkora 15 év! A 10 évnél fiatalabb gyárt­mányok aránya 47 százalék, a 3 évnél fiatalabbaké csak 17 százalék! E számok olvastán csakis arra a következtetésre jutha­tunk, hogy a vállalati terve­zőmunkát aligha forgatta fel a mindenáron való termék­szerkezet-korszerűsítés szán­déka. S valóban: a 127 közül mindössze három (!) vállalat rögzítette hosszú távra szóló terveiben is termékstratégia: elképzeléseit. Mindenki más többnyire rövid-, illetve ki­sebb részben középtávú el­képzelésekre épített. Az ese­tek nagy részében afféle „kö­vető akciókról” van szó: az éppen aktuális piaci esemé­nyekhez való utólagos igazo­dásról. Óvatos, s minden koc­kázat nélküli manőverekről. Például: egyes termékek gyár­tási volumenének lényegtelen változtatásáról, némi műsza­ki módosításról, „profiltisztí­tásról”, esetenként pedig né­hány új gép beállításáról (mely akció voltaképpen „struktúra-korszerűsítésként” is adminisztrálható). A termékstruktúra korsze­rűsítésével kapcsolatos — im­már négy évvel ezelőtt meg­fogalmazott — határozat sze­rint: „A szerkezetváltás egyik fontos tényezője a munkaerő- igény biztosítása.” A kétszer kettő logikájára épülő össze­függést a vállalatok egy köny- nyed manőverrel kerülték meg: nem a termékszerkezet­tel kapcsolatos döntésekhez, illetve nem a struktúraalaki- tási gyakorlathoz igazították a munkaerő-szerkezetet, ha­nem fordítva: az adott szak­mai összetétel szerint alakít­gatták (már ahol...) a gyárt­mányszerkezetet. Lássuk be, ez sem kevés, hisz’ jelenlegi helyzetültben még annak is örülnek, ha egy­általán bármiféle képzettségű szakembert kapnak. Ami pe­dig az átképzést, illetve a to­vábbképzést illeti: az érdekel­tek első kérdése, hogy „meny­nyivel emelkedik a bérem, ha vállalkozom egy tanfolyam elvégzésére?” S a kényszerű válasz: majd ha haszna (vál­lalati méretekben is mérhető haszna) lesz a továbbképzés­nek, akkor „fizetünk bérben is”. E vállalati véleményekkel szemben, az országos helyzet­képet fölrajzoló KNEB-vizs- gálat már a munkaerőpiac ja­vuló egyensúlyi helyzetéről beszél. Így fogalmaz: „A szer­kezetváltást akadályozó lét­számhiány, a vizsgált egysé­geknél nem jelentős, inkább a szakmai összetétel okoz gon­dot. Az ezzel kapcsolatos to­vábbképzési feladatok azon­ban sehol nem váltak el éle­sen az általános továbbkép­zési tevéken5'ségtől.” Valószí­nűleg azért sem, mert — az iménti KNEB-jelentés megál­lapításait tovább idézve — ..a közgazdasági szabályozórend­szer nem hat kellő kényszerí­Az évenként szokásos nagy- javítási munkálatokat az épí­tőanyag-gyártó vállalatoknál rendszerint januárban végzik el. A Kazincbarcikai Könnyű- betongyárban az idén eltértek a hagyományoktól: az év első két hónapjában teljes kapaci­tással üzemeltek, a nagyjaví­tást március 1-én kezdték, s két hét múlva már termein akarnak. Győrfi Jánostól, a gyár gaz­dasági vezetőjétől megtudtuk: kettős cél vezérelte a gyár kollektíváját a felújítási mun­kák időpontjának megváltoz­tatásában. illetve a nagyjaví­tás időtartamának lerövidíté­sében. A gyárban két évvel ezelőtt kapacitásbővítő beru­tő erővel a mtmkaerő-gazdál- kodás racionalizálására ... a bérszabályozás nem ösztönö* eléggé a létszámfeleslegek le­építésére”. Közelítünk a lényeghez. Mert ha tipikusnak tekinthe­tő a termékszerkezet átalakí­tásával kapcsolatos tartózko­dó vállalati magatartás, ak­kor e jelenség rögzítésén túl vizsgálni kellene a vállalati munka környezeti feltételeit is. Mert — bár a vizsgálati módszereket, s azok megbíz­hatóságát nem ismerjük —, a népi ellenőrök által felvázolt kép . hitelességében nincs okunk kételkedni. A vállala­toknál valóban lassú, majd­hogynem értékelhetetlen a termékstruktúra korszerűsíté­sének üteme. Ám nagy kér­dés, hogy e vállalati magatar­tás mennyiben racionális? Té­vedés kockázata nélküli a vá­lasz: annyiban mindenképpen racionális e vállalati maga­tartás, amennyiben a vállala­tok alkalmazkodni kénytele­nek a gazdálkodás feltételeit meghatározó környezethez. Alapvetőnek tűnő összefüg­gés, ami kiindulópontja le­hetne a további, és minden eddiginél mélyebben szántó elemzéseknek. V. Cs. házás megvalósítását kezdték meg. amelynek befejezési ha­tárideje ez év vége. A beru­házási ütemtervhez kellett igazítaniuk tehát a nagyjaví­tást is. A másik, nem kevés­bé fontos szempont, hogy az év elején jelentősen rnegnó- vekedett termékeik iránt a piaci igény, a vártnál jóval nagyobb mennyiségre kaptak megrendelést. Az üzemből a múlt hónap végéig az összes készárut elszállították A nagyjavítási munkálatok­kal a tervezett ütemben ha­ladnak március 13-án ismét termelhetnek. Az ez évi fel­adataik jóval nagyobbak: mintegy 360 ezer köbméter készterméket állítanak elő. Nagyjavítás a könnyűbetongyárban

Next

/
Thumbnails
Contents