Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

XXXVIII. évfolyam, 54. szám Ara: 1,40 Ft Péntek. 1982. március 5. EXPORTKÉPES TERMÉKEK A MEDICORBÓL (3. oldal) KÖNYVTÁRRÓL, OLVASÁSRÓL MEZŐKÖVESDEN (4. oldal) RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOR (7. oldal) Észak-magyarországi gabonatermesztési tanácskozás ■ r I | sail es izei emel A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadé­miai Bizottsága mezőgazdasá­gi szakbizottsága, a Borsod, Heves, Nógrád megyei TE- SZOV és Agrártudományi Egyesület, valamint több ter­melési rendszer szervezésében tegnap Egerben, a Technika Házában a gabona program sikeres végrehajtásáról, s azon belül is a három észak­magyarországi megye mező­gazdasági üzemeire háruló feladatokról, megvalósításuk lehetőségeiről tanácskoztak az e témakörben érdekeltek: kutatók, rendszergazdák, gya­korló mezőgazdászok. Köztudott, hogy a VI. öty- éves terv célkitűzése: a meg­termelt gabona mennyiségé­nek 23—25 százalékos növelé­se. következésképp az évi 15,5 millió tonnás összhozam el­érése. E célok megvalósítása e három megye, így Borsod gazdaságaira is nagy felada­tokat ró. A technikai feltéte­lek biztosítása mellett alap­vető az üzem- és munkaszer­vezés további javítása, a tech­nológiai fegyelem növelése, ami végeredményben a jelen­leginél jobb szakmai színvo­nalat jelent. Előadásában dr. Szalai György, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem kom- polli kutatóállomásának igaz­gatója elmondta: a termésát­lagok növelésének egyik alap­vető feltétele a talaj művelés színvonalának javítása, a ta­lajélet rendszeres biztosítása. Ezt elsősorban időbeni mun­kavégzéssel biztosíthatjuk. Ezért beruházási tevékenysé­günkben a gépbeszerzést he­lyezzük előtérbe, törekedjünk gépparkunk korszerűsítésére! E felismerés vezette például a Gödöllői Búza, Borsó Terme­lési Rendszert, amikor gép­hasznosítási társaságot hozott létre. Taggazdaságaik erőfor­rásaik egyesítésével közösen szereznek be és adnak hasz­nálatba gépeket. A termésátlagok növelésé­nek másik fontos kritériuma az ésszerű tápanyag-gazdál­kodás megvalósítása. Tudo­másul kell vennünk, hogy a nagy termések elérése érde­kében az őszi kalászosok alá biztosítanunk kell a hektá­ronkénti 300 kilogramm kö­rüli vegyes hatóanyagot! A kukorica igénye pedig 25—30 százalékkal még ennél is na­gyobb. Az említettnél kisebb dózisokkal az alacsony terme­lési szintet, a gazdaságtalan termelést konzerváljuk. A tanácskozás résztvevői megállapították: tájunkon le­hetséges a gabona területi ho­zamának gazdaságos növelé­se, mégpedig a vetésterületi arány fejlesztésével egy idő­ben. Az eddigi körzeti 58 szá­zalékkal szemben a gabonák szántón belüli részaránya az üzemekben 65—70 százalékra növelhető. Tájunk legfontosabb növé­nye az őszi búza, amely a ve­tésterület 28 százalékát tet­te ki az 1978—80-as évek átlagában. Terméshozama 3,7 tonna/hektár volt, az országos 4 tonna hozammal szemben. A termésátlag további növe­lésének Borsodban is megvan­nak a reális lehetőségei. A fejlesztés biológiai alapja biz­tosított. Igaz, itt szólnunk kell e vidék speciális igényeiről is. Mindenekelőtt arról, hogv a vegetáció kezdetén vissza­térő erős éjszakai fagyok, va­lamint a kalászosok megnö­vekedett területi koncentrá­ciója miatt igényesebb fajták­ra van szükség. (Folytatás a 3. oldalon) Megyei ninapi ünnepség a paifiÉaa Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese mondott beszédet v Budapesti séta Titkári aktíva a Budapesti Pártbizottságon Kádár János és kísérete a Duna-korzón A megújuló arcú belváros új létesítményeivel, az V. ke­rüld,ben, a Duna-soron át­adott új kulturális intézmé­nyekkel, idegenforgalmi neve­zetességekkel ismerkedett csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. A Központi Bizottság szék­házából indult a váx-osnéző útra Kádár János, Budapest vezetőinek — a házigazdák­nak —, Marótliy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Szépvölgyi Zoltánnak, az MSZMP KB tagjának, a Fő­városi Tanács elnökének kí­séretében. A 2-es villamossal érkeztek a program első hely­színére, a Forum-szá] lóhoz. Kedves epizóddal kezdődött a látogatás: Kádár János maga mellett kínálta hellyel a Pest megyei Tésáról származó Di- vényi Péternél, aki bevásá­rolni jött a fővárosba. Beszél­getéssel telt az idő a Fóru­mig. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter, Szűcs Ist­vánná, az MSZMP KB tagja, az V. kerületi Pártbizottság első titkára és Parti János, a Hungarholels vezérigazgató­helyettese várta itt a vendé­geket. Előbb Sághy Vilmos tájékoztatta a Központi Bi­zottság első titkárát arról, hogy turizmusunk — egészé­ben — egészségesen fejlődött, az elmúlt három esztendő alatt bevételeit jószerivel megkét­szerezte. Pedig szállodai he­lyeink száma ma még nem haladja meg a 33 ezret, s ez bizony kevés. A bővítéshez nem bizonyultak elegendőnek a hazai források, a kínálkozó lehetőségek közül az osztrá­kok ajánlata bizonyult leg­megfelelőbbnek. 1978-ban kö­tötték meg azt a 300 millió dolláros hitelmegállapodást, amelynek segítségével már a Forum is épült. Ez a pénz ter­mészetesen még további szál­lodák, egyéb idegenforgalmi létesítmények tető alá hoza­talához is elegendő, s — igen kedvező kamatokkal — csak 15 esztendő alatt kell vissza­fizetni. Lendületbe jött a szálloda- ipar! — jegyezte meg a Köz­ponti Bizottság első titkára, hozzátéve: az idegenforgalom fejlesztésével kettős célunk van. Politikai alapállásunkból táplálkozik nyitottságunk, jöjjenek a világból, ismerked­jenek velünk, lássák minden­napjainkat. Ez volt az első cél, ezt elértük. A második: csináljuk mindezt gazdaságo­san. Ezt — elvtársak — még tanulnunk kell! A vendégek megnézték a szálloda már nevezetes bécsi kávézóját, uszodáját, voltak egy-két szobában, s Niklai Ákos, a Forum igazgatója az éttermeket sem hagyta ki a látnivalók bemutatásából. A szép tavaszi napsütésben át­sétáltak a pesti Vigadóhoz, amely 1980 márciusa óta ad ismét otthont zenének, képző- művészetnek. A Vigadó galé­riájában nemrég nyílt Soós László és Kemény Éva grafi­kus — So—Ky — politikai plakátkiállítása; a művész­pár kalauzolásával Kádár Já­nos megismerkedett a több­ségében fekete-fehér fotó­montázzsal, azokkal az agita- tív erejű alkotásokkal, ame­lyek a nemzetközi imperializ­mus, a világ különböző pont­(Folytatás a 2. oldalon) A megyei nőnapi ünnepség résztvevői A megyei nőnapi ünnepsé­get most — a korábbi szoká­soktól eltérően — a Pamut­fonóipari Vállalat Miskolci Gyárában rendezte meg az SZMT, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a KISZ megyei bizottsága és a válla­lat. A több mint kétszáz meg­hívott nemcsak a vállalatot, hanem az egész megyét kép­viselte tegnap, március 4-én, a gyár szépen feldíszített ebédlőhelyiségében. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a megye és Miskolc .város párt-, állami és társa­dalmi szerveinek vezetőit, az ünnepség résztvevőit, köztük Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a SZOT főtitkárhelyette­sét és Grósz Károlyt, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát. A megyei nőnapi ünnepsé­gen Jakab Sándor mondott beszédet. — Köszöntéssel kezdem én is — mondotta Jakab Sándor — az ittlevőkön keresztül kö­szöntőm a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében, a munkásasszonyokat, tsz pa­rasztasszonyokat, az oktatás­ban, a gyógyításban, az igaz­gatásban, a szolgáltatásban és az élet minden területén dol­gozó nőket. Ismerve ennek a vidéknek múltját, és figyelem­mel kísérve jelenét, azt hi­szem, nem túlzás, ha úgy fo­galmazok, hogy itt Észak-Ma­gyarországon élő asszonyok mindig jobban kötődtek a po­litikához, segítették annak idején az illegális munkát, később az ország újjáépítését, a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, s most is a leg­jobb tudásuk szerint támogat­ják a párt és a kormány által kitűzött célok megvalósítá­sát. Mindezért elismerés és köszönet jár a nőnapon, de az év többi napján is. Ezt követően az előadó visszaemlékezett a 72 évvel ezelőtti koppenhágai esemé­nyekre. majd arról szólt, hogy most már nemcsak a nők egyenjogúságáról beszélünk, hanem a követelések közt ott van a nők foglalkoztatottsá­ga, a szakmatanulás, a pihe­nés, a kultúráltabb emberi élet- Hét évtized múltán ki­teljesedik az, amit akkor csu­pán néhány száz asszony in­dított. A nyugatról elindult gondolat Európa keleti ré­szén valósul meg, teljesedik ki. A továbbiakban a békéről, s a nőknek a békemozgalom­ban betöltött szerepéről szólt. — A szocializmus építése során sokat tettünk a nőkért — mondotta Jakab Sándor —, de sokszor még mindig a nőkről beszélünk a nőknek, pedig ugyanezeket a dolgo­kat talán a férfiaknál? kel­lene mind gyakrabban elmon­dani. Most már nem tehetjük, hogy a nőkről csak nőknek beszélünk azért sem, mert az iparban foglalkoztatottak 45 százaléka nő. Ma már nem lehet sem az iparban, sem a mezőgazdaságban, de a szel­lemi életben sem a nők nél­kül dolgozni. Részletesen szólt az előadó jelenlegi gazdasági helyze­tünkről, a munkához való vi­szonyról, a munka hatékony­ságáról és a munkaerőhely­zetről. Beszélt az ötnapos munkahétről, s az azzal kap­csolatosan felszínre került el­lentmondásokról. Elmondot­ta, hogy a nők több impul­zussal rendelkeznek, ezért észrevételeikre, javaslataik­ra jobban oda kell figyelni. Végezetül szívből köszön­tötte még egyszer a vállalat dolgozóit, a miskolci lányokat, asszonyokat, a megyében élő 1- dolgozó nőket, s további sok sikert és jó egészséget kí­vánt munkájukhoz. A megyei nőnapi ünnep­ség résztvevői ezt követően táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak, amelyben til­takoztak a világot fenyegető fegyverkezési veszély ellen. A nemzetközi nőnap alkal­mából Jakab Sándor kitün­tetéseket adott át: A Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés arany fokoza­tát kapta lnczédi Miklósné, a HNF megyei bizottságának munkatársa. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára Kiváló Mun­káért kitüntetésben részesí­tette Berecz Ottóné norma­(Folylatás a 2. oldalon) Jakab Sándoi kitüntetéseket ad át Kádár János a belvárosban awys nraran»’ satim&BiBBmmuxmm rommá

Next

/
Thumbnails
Contents