Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

1982. március 30., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ami túlmutat az ítélkezésen Áz igazságszofgáliatás jelzései A bírósági ítéleteket oly­kor szokás egy diagnózishoz, kórlelethez hasonlítani. S va­lóban, a bíróság, a hatóság döntése, illetve annak indo­kolása gyakran felér egy környezettanulmánnyal, kór­képét adja a megromlott em­beri kapcsolatok hátterének, kisebb-nagyobb társ" dalmi közösségek ..gyógyításra” vá­ró gondjainak. Maga az ítélet, az „igaz­ságtétel” persze a legtöbb esetben nem lehet teljes. Nem nyugtathatja meg egy csa­pásra mindkét oldalon a ke­délyeket, nem adhat orvos­lást azokra a körülmények­re, amelyek végső soron a kapcsolatok elmérgesedésé­hez, a pereskedéshez vezet­tek. Sőt, egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a vesztes felek, jogaikat sértve érez­vén, még kétségbeesettebben kilincselnek az. összes elkép­zelhető hivatalban, panasz­fórumon. S mindent meg­tesznek azért, hogy a ma­guk sajátos módján „.meg­büntessék” a nyertes felet, akár még övön aluli mód­szerekkel is bosszút álljanak rajta. Az igazságszolgáltatás esz­köztárából természetesen nem hiányoznak azok a kényszerintézkedések sem, amelyek valakit jobb belátá­sa ellenére is az ítélet vég­rehajtására parancsolnak. (Elég talán csak egy példá­ra utalnunk: ha a kötelezett bírósági ítélet ellenére sem fizet, adósságát egyszerűen letiltják a fizetéséből. Fel­téve persze, ha van munka­helye .. .) Mégis sokszor az az embernek az érzése, hogy még valami másra is szük­ség lenne... Mire gondolok? A bírósá­gi ítélkezés egyik legérzéke­nyebb szeizmográfja társa­dalmi gondjaink, sokatmon­dó tükre az embereket leg­inkább foglalkoztató problé­máknak. Ezeknek legalábbis egy részét feltétlenül jelez­ni kell a döntésre itletékes szerveknek, testületeknek. Nem új kitaláció ez. hi­szen a szignalizáció lehető­ségét jogszabályok biztosít­ják. A probléma csak az, hogy — amint ezt a napok­ban egy igazságügyi tanács­kozáson megállapították — a bíróságok nem mindig élnek ezzel a lehetőséggel. Rész­ben nagy munkaterhük. a sok elintézetlen ügy miatt ke­vés idejük marad erre, más­részt pedig korábbi tapasz­talataik sem nagyon lelke- sítőek. Többször előfordult ugyanis hogy a bíróság hiá­ba szignalizált. hiába tájé­koztatta az illetékeseket, en­nek nyomán semmilyen in­tézkedés nem történt. Akadnak persze kedvező példák is. Egy sor jogsza­bály-módosításhoz adott már ösztönzést bírósági szignali­záció. A törvényalkotók jól tudják, hogy nincs abszolút tökéletes rendelet. Még a legsokoldalúbban megfontolt, előkészített jogszabály ha­tályba lépése után is kide­rülhetnek a gyakorlati alkal­mazás során olyan hiányos­ságok, visszásságok, amelyek mellett nem szabad szó nél­kül elmenni. Nos ezeket nyilvánvalóan a bíróságok érzékelik, tapasztalják legin­kább, hiszen nekik kell lel­ket lehelni a paragrafusok­ba, azokat konkrét ügyek­ben lehetőleg humánusan, igazságosan alkalmazni. Ez nem mindig sikerül. Sok bíró igazságérzetét sér­tette például azoknak a nyugdíjas korú nőknek a helyzete. akik férjükkel együtt hosszú évekig dolgoz­tak a tsz-ben. Mivel azon­ban csak a férj lépett be, s a feleségek családtagként vállaltak munkát, nyugdíjuk kiszámításánál a bíróságok a tsz-ben töltött éveket nem vehették figyelembe szolgá­lati időként. Több bíróság is szignalizált e méltánytalan helyzet megszüntetése érde­kében. S nem hiába. Néhány hónapja lépett hatályba az az új rendelet, amely már öt év szolgálati idő beszámítá­sát a tsz-ben családtagként dolgozott feleségek számára is lehetővé teszi. A bíróságok tapasztalatai sok más perben is messze túlmutatnak egy konkrét jogvita keretein. számos olyan tanulságot hordoznak, amelyekről kár lenne nagy­vonalú kézlegyintéssel le­mondani. Nem véletlen, hogy ha egy közérdekűbb téma társadalmi vitára kerül, ez már szinte elképzelhetetlen a bíróságok tagjainak alkotó közreműködése nélkül. Sok olyan állami, politikai veze­tőt ismerek szerte az ország­ban. aki egy-egy fontosabb döntés meghozatala előtt szükségét érzi kikérni az igazságszolgáltatás sokat ta­pasztalt embereinek vélemé­nyét. s profitál is belőle. A bírák igazságérzete és bölcsessége olyan jelentős ér­zelmi és szellemi tőke tár­sadalmunkban aminek alig­ha szabad csak a pulpitus mögött, a konkrét ítélkező munkában hasznosulnia. Ke­resni kell a módját annak, hogy minél több bírát avas­sunk a közügyek jó isme­rőjéből igazi közéleti em­berré. A szocialista igazságszol­gáltatás egyik fontos, alap­vető jellemzője, hogy az a nép nevében, a társadalom becsületes. törvénytisztelő többségének képviseletében gyakorolja a bíráskodás ha­talmát. Nem lehet tehát kö­zömbös. hogy a mindennapok gyakorlatában mennyire is­merjük fel ezt, s mennyire élünk a lehetőséggel. Ami­nek egyik legfontosabb fok­mérője, hogy a társadalmi életben mennyire válnak közkinccsé és milyen hatás­fokkal érvényesülnek a bí­rósági munka során felhal­mozódott értékes tapasztala­tok. D. A. Különleges veseműtét A nyugat-szibériai Barnaul klinikai kórházába különös betegséggel szállítottak be egy személyt. Az illetőnek három évyel ezelőtt vesét ül­tettek át a moszkvai szerv­átültetési központban. Egy év múlva azonban a vesében kő jelentkezett. Az orvosi gyakorlatban még nem for­dult elő olyan eset, hogy át­ültetett veséből sebészeti úton távolítottak volna el ve­sekövet. A beteg állapota hirtelen rosszra fordult, s már nem maradt idő arra, hogy Moszk­vába szállítsák. Az egyedül­álló műtétet helyben kellett elvégezni. Valentyina Bori- szova Hromenko —, az al- táji Állami Orvostudományi Főiskola docense — ragyo­góan megoldotta a feladatot A műtét utáni időszak is ne­héz volt. A bamauli kórház nagyszerű ápolása azonban megtette a magáét: a pá­ciens jó állapotban elhagyta a kórházat a csaufi oisiíjycsoK Országszerte munkához láttak a csányi vándordiny- nyések. A Heves megyei Csány község lakóinak nagy része minden év márciusá­ban elhagyja otthonát, s a már korábban megkötött szerződések alapján az or­szág különböző vidékein megkezdi a dinnye ültetését. Az idén — Csánv község vezetőinek tájékoztatása sze­rint — élénkült a dinnyeter­mesztés iránti kedv. Erre mutat, hogy Csány község lakosságának legalább a fele útnak indult. Mapvszsp a Dolgozók Általános ls!íolá[ában Lncsen és vidékén Javul! s szakcsoportok ioskája A felnőttoktatásban lehető­ség nyílik arra, hogy időről időre magánvizsgát tegyenek azok, akik nem iskolarend­szerű oktatásban, hanem ön­szorgalomból sajátítják el az általános iskola egy-egy osz­tályának tananyagát. Miskol­con a Dolgozók Általános Iskolájában — Rózsa Ferenc u. 1. sz. — április 1-én tar­tanak írásbeli magánvizsgát. Az írásbeli vizsga reggel 8 órakor kezdődik és délután 4 óráig tart. A szóbeli vizs­gára április 2-án reggel 8 órai kezdettel kerül sor. Az érdeklődők a szükséges do­kumentumokkal a helyszínen jelentkezhetnek. Az Enes és Vidéke Áfész az elmúlt évben az alapsza­bályban meghatározott cé­loknak és a küldöttgyűlés ál­tal jóváhagyott terveknek megfelelően törekedett a tagság és a lakosság keres­kedelmi és vendéglátóipari ellátására. A szövetkezet a kiskereskedelmi forgalmát több. mint 300 millió forint­ra teljesítette, 6,3 százalék­kal többre, mint 1980-ban. Az elmúlt évi tevékeny­ségről az áfész igazgatósága az elmúlt napokban szá­molt be a szövetkezet kül­döttgyűlésén. amelyen meg­határozták az idei üzletpoli­tikai célokat, terveket is. Az encsi járás lakóinak ellátása kiesvensúlvozott volt a fon­tosabb élelmiszerekből. Ja­vult a kenvér minősége, több friss zöldséget kaptak a ve­vők a boltokban. Bár a ru­házati árukat forgalmazó üz­lethálózat nem bővült, mégis fejlődött a forgalom. Lénye­gesebben nagyobb volt a vá­laszték a vegyesipari cikkek­ből, s a gyermekszobákat ki­véve. egész évben ió kínála­tot kanták a vásárlók búto­rokból. Az áfész vendéglátó egy­ségeinek forgalma több mint 7 százalékkal növekedett az elmúlt évben. Ez annál is inkább örvendetes, mert a tervezettet meghaladóan for­galmazták az előfizetéses éte­leket és az alkoholmentes italokat. A szövetkezet be­kapcsolódott a gyermek- és diákétkeztetésbe: e tevé­kenységüket egész működési területükre kiterjesztik, átve­szik az iskolai, a bölcsődei és óvodai konyhákat. Encsen új melegkonyhás egységgel bővült az üzletek száma. A kistermelői, felvásárlói tevékenység egyre fontosabb népgazdaságunk szempontiá- ból. Á cél megvalósítását a szövetkezet a szakcsoportok fokozott támogatásával, a termékek zavartalan felvá­sárlásával, a termeléshez szükséges eszközök biztosítá­sával segítette. Ennek eredményeképp a szakcso­portoktól és a kistermelők­től több. mint 24 millió fo­rint értékű árut vásároltak fel tavaly. Tojásból például kétszeres mennyiséget, bur­gonyából is elegendőt. A zöldség felvásárlása csak a primőrökből volt kedvező, sertésből pedig szeptember végéig volt kiegyensúlyozott a kínálat. Az áfész ipari ter­melésének értéke az elmúlt évben megközelítette a tíz­millió forintot. Vizeink tisztaságát őrzik Az Alföld közepén o folyók és tavak vizeinek minőségéi figyelik, vizsgálják rendszeresen a Közép tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vizminőségvédelmi laboratóriumának munkatársai. Itt végzik az ön­tözővizek vizsgálatát is. A képen: vízmintát vesznek a laboránsok. Li SPORT Salakmotor CSB Hideozukanv a Népkerfa A hatodik futamban a debreceni Adorján rajtolt a legjobban, ve­zető pozícióját végig megtartotta az öt üldöző Sziráczki István előtt. Fotó: Temesi Tavaly a Debreceni Vo­lán együttese fosztotta meg sokéves hazai veretlenségétől a Borsodi Volán csapatát. Az egy évvel ezelőtti „zakó” nyolcesztendős bajnoki si­kersorozatot szakított meg, sokan még arra is hajlottak, hogy kisiklásnak tekintsék. Vasárnap lehetőség nyílott a visszavágásra, amely iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg. A népkerti pálya re­mekül előkészített állapotban fogadta a mérkőző feleket, s mintegy 2500 szurkoló latol­gatta az esélyeket. A depó hangulata mindig egyfajta előzetes, ezúttal ér­dekes (?) módon a vendégek tűntek nyugodtabbaknak. Hajdú és Adorján mosolyog­va álltak a fotósok lencséje elé, de Perényi Pál edző sem látszott túlzottan izgatott­nak. A miskolciak? Mosoly csak elvétve rajzolódott az arcokra, kerülték a kérde- zősködőket, inkább hallga­tásba burkolóztak. — Mit érez? — kérdeztük Kővári Kázmért, az egyesü­let ügyvezető elnökét. — Tartok az összecsapás­tól — felelte. A rendezőknek mindössze az időjárással gyűlt meg a bajuk, szerencsére 10 óra tájban feloszlott a köd, s kis csúszással rajtolhattak az el­ső futam résztvevői. Oreskó nagyvonalú motorozással ér­kezett elsőként a célba, utá­na Adorján is futamgyőztes lett. Berecz javított a mis­kolciak mérlegén, aztán a végig vezető Sziráczki István úttörő versenyzőhöz is mél­tatlan hibája hatott váratla­nul, hiszen Hajdú sokkal képzettebb motoros annál, hogy ilyen cizzert kihaszná­latlanul hagyjon. Az utolsó egyenesben belül el is ment az egyéni bajnok mellett, s ez az apró momentum sej­tetni engedte, hogy ezen a napon nem sok babér te­rem majd a hazaiaknak. Sziráczkit mégsem érheti vád. hiszen 11 pontot szer­zett együttesének, ugyanany- nyit, mint a debreceniek „Jolly-ja”. a fiatal Hajdú. Való igaz. hogy a hazaiak kedvence mindössze egyetlen futamgyőzelemre volt kénes, s négyszer csak a második helyen érkezett célba, de az igazsághoz tartozik. hogy meglehetősen magára ha­gyatva kellett felvennie s harcot a debreceni kulcsem­berekkel. Szőke a harmadik futamban elcsúszott (Hajdút teljesen nyugodt lelkiisme­rettel kizárhatta volna a verseny vezető bírója!), s ezt követően már csak sta­tisztált; Sziráczki Józsefből a küzdeni tudást hiányoltuk; Oszkó egyetlen pontot sem hozott — így, együtt ez igencsak szárnyaszegetté tet­te az egyébként is rendkí­vül görcsösen motorozó mis­kolciakat. A négypontos vereség a látottak alapján egyáltalán nem meglepő. Mentségként ugyan elmondható, hogy Gregó és Jakab sérülése mi­att tartalékosán állt ki a Borsodi Volán, s az erősen részrehajló bíráskodás is rendre hátrányosan érintet­te Sziráczkiékat, mindez azonban a dolognak csak az egyik oldala. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a ven­dégek taktikailag is messze felülmúlták a miskolciakat, egységesebb csapat benyo­mását keltették, s jószerével hárman (Adorján. Hajdú, Oreskó) nyerték meg azösz- szecsapást. Hozzájuk hasonló formában levő versenyzőt a hazaiak képtelenek voltak felvonultátni, maradéktala­nul talán csak a 9 pontot motorozó Koszovánt dicsér­heti ül:. A miskolci szurkolóknak be kellett érniük egy csen­des kis örömmel; a 13. fu­tamban Sziráczki István ér­kezett elsőként a célba, s 74.8 másodperces ideje új pályacsúcsot jelentett (a ré­git Mauger, Sziráczki I„ Hajdú és Adorján tartották 75 másodperccel). Mi taga­dás: mindezt szívesen elcse­rélték volna egy miskolci csapatgyözelemre... DEBRECENI VOLÁN- BORSODI VOLÁN 41-37. Egyénileg: Sziráczki I. 11, Koszován 9. Berecz 6. Ju­hász, Sziráczki J. 5—5 Sző­ke 1, Oszkó 0 pont. A bajnoki csorbaköszörü­lés alighanem ezzel a vere­séggel elúszott, s úav gondol­juk. ideje lenne végre szem­benézni a valós tényekkel. Ezek pedig korántsem jogo­sítanak a legcsekélyebb de­rűlátásra sem... (doros) Kosárlabda Budapesten befejeződött az NB I-es női csapatok úgyne­vezett rájátszásos tornájának második fordulója. A DVTK váltakozó sikerrel szerepelt, négy vereség — egy győzelem a mérlegük, s végül a hato­dik helyet szerezték meg. Megismételték tehát tavalyi eredményüket egy eszten­dővel korábban is hatodikok és a vidék legjobbjai voltak A rájátszás második for­dulójának eredményei: BEAC—DVTK 82-73 (40-34). Ld.: Winter (20t. Jászka (19) Bp. Vasas Izzó—DVTK 120-77 (68-43). Ld.: Halmos (15). Áronné (13). Bp. Spartacus— DVTK 106-53 (51-22). Ld.: Áronné (23). Papp (13). BSE —DVTK 102-66 (58-35). Ld.: Áronné (28). DVTK—MTK- VM 82-74 (33-34). Ld-: Win­ter (27). Áronné (24). Hal­mos (18). Eger—Miskolci EAFC 71-41 '38-13). Miskolc. NB II. női. Ld.: Dargai (16). Szabc (14). Miskolci EAFC—Mezőtúr 56-44 '.42-23). Misk-lc NB II. férfi. Ld.: Házi (26). Lőrincz (13), Árvái. Bálák Fodor (8— 3). Szegedi Tanárképző—Ole­fin SC 84-31. Szeged. NB II. női.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents