Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
ÉSZAK-MAGYAPvQRSZAG 4 1982. március 4., csütörtök Filmlevél Jón Nowicki és Marie-José N Mészáros Márta új filmje, a magyar—francia koprodukcióban készült Anna valamiféle mai „kaukázusi krétakör” história. Kié ugyan a gyermek: az anyáé, aki szülte, de elvesztette, vagy aki kicsi korában örökbe fogadta és felnevelte? És egyáltalán biztos-e huszonkét év után, hogy a sajátjának vélt gyermek azonos az elhagyónál? Ezek körül a kérdések körül folyik, pereg, sodródik a Mészáros Márta és Hernádi Gyula írta, és az előbbi által rendezett film. A történet tulajdonképpen bárhol és bármikor játszódhatna. Az, hogy egy anya, aki pici korában elveszti szerencsétlen körülmények között a gyermekét, majd hu- szonk t év után feltalálni véli és küzd érte, hogy visz- szakapja, természetesnek tűnhet. Az a tény viszont, hogy a huszonkét éves lánygyermek beteg veséjét ki kell dobni ás az anya feláldozza a maga veséjét a gyermek megmentéséért, hozzátéve azt, hogy az anya Budapesten, a lány pedig Párizsban él, ez már ritkább dolog, de úgy tűnik, visszatérve a kaukázusi krétakör analógiára, hogy ez az áldozatvállalás inkább bizonyítja az anya— lánya kapcsolatot. Meglehé- tősen melodramatikus ez a kifejlet és minden bizonnyal igen sokan szipogó, együttérző tetszéssel nézik majd a moziban a történet fordulatait, ám az alkotók ezt a mindenhol előadódható históriát beleplántálták a leg- újabbkori magyar történelem egyik legszomorúbb mozzanatába, az 1956-os ellenforradalom következményei közé. Ugyanis a konfliktus — azaz annak eldöntése, vajon valóban a Budapesten élő, jómódú textilmérnöknő elveszett gyermeke-e az ugyancsak jómódú szüleivel Párizsból nem tudni, miért Budapestre látogató lány — napjainkban adódik, de mindenképpen 1956-ban gyökerezik, amikor ez a mérnök- nő, akkor még egyetemista. ANNA évfolyamtársával együtt az ellenforradalom alatt Ausztriába disszidál, ott megszüli 1957-ben a gyermekét, majd mikor a gyermek apja meghal hirtelen, hazajön Magyarországra, ugyanis az elhunytnak az volt utolsó kívánsága, hogy itthon temessék el. Kisgyermekét alkalmi ismerősökre bízza, akik időközben tovább vándorolnak, s a gyermek sorsáról nem tud tovább. Itthon újabb kapcsolatai adódnak, fia születik és eltelik huszonkét év, amíg egy budapesti szállodában egy idegen társaság tagjaként felismerni véli a lányát. így szövik be az alkotók a történelmet ebbe a furcsa históriába, teljesen oktalanul, hiszen, ha egy anya pici gyermekét külföldön alkalmi ismerősöknél hagyja, és így veszti el, azért nem elsősorban a történelem viharai a felelősek. De talán ez már közömbös is. Viszont kikerekedik egy olyan „tündérmese”, amelyben csupa angyali jóságú ember él, minden túlolajozottan, gördülékenyen halad, a mérnöknő úgy röpköd a nyugati fővárosok és Budapest között, mint a madarak; mindkét család luxuskörülmények között él, a mérnökasszony élettársa természetesen szintén magas beosztású mérnök; a vadidegen francia család egy kamaszfiú hívására első szóA Radnóti Színpad Márciusban ismét több vidéki városban vendégszerepei a Radnóti Miklós Színpad társulata. Három alkalommal Koncz Gábor adja elő Arany János Toldi című elbeszélő költeményét. Fellépéseinek színhelye: 12-én, pénteken Nagykanizsa, 17- én, szerdán Dombóvár, 19- én, pénteken Békéscsaba. A Moldova György írásaiból ra látogatóba jön az ismeretlen budapesti családhoz; a magyar mérnöknő azonnal befekhet a párizsi luxusszanatóriumba, ahol az új vesével magához térő lány és a mellette immár egy vesével szegényebb anya boldogan mosolyog egymásra a két szomszédos ágyról, s a nézőben tovább motoszkál a kétkedés: vajon e sok-sok gördülékenyen tálalt fordulat után. amikor minden olyan szépen, akadály nélkül megy. kitudódik-e valaha, hogy a francia Marie csakugyan a magyar asszony elveszett Anna gyermeke, vagy csak a gyermekét huszonkét év után újrakereső asszony képzeletének csalóka játéka? Mészáros Márta részben magyar, részben magyar és külföldi produkciókban már sok filmet készített, s míg korábban a női egyenjogúság hazai elismertetését tűzte műveinek zászlajára, illetve azt kutatta, hogy az alkot- mán.vósan biztosított joggal miként tud élni a magyar dolgozó nő, újabb filmjeiben már nem ennek bemutatására törekszik, már igen markánsan jelen van bizonyos' kispolgári ízlésigények kielégítésének a szándéka, a gyermekei vágyó nő és a gyermekes nő közötti feszültségek ábrázolása, mint például a legutóbbi Örökség című filmjében is, és erről szól az Annában is. De míg az Örökségbe a második világháború szörnyűségeit és az azt betetéző nyilas terrort vonta be, mintegy az örök téma történelmiesítése végett, a mostani örök történethez az 1956-os ellenforradalom, illetve a disszidálási láz visszakapcsolása képezné a lebegő történet és a történelem közötti köldökzsinórt. Az Anna egyes szerepeire ismét több külföldi színészt hívott meg a rendező, így a magyar anyát Marie-José Nat, élettársát Jan Nowicki, a francia lányt Marie La béé, az asszony fiát Gálffy László, a francia szülőket Lohinszky Loránd és Torday Teri játsz- sza. Andor Tamás képein mind a Margitsziget, mind Párizs utcaképei szépek. Benedek Miklós vidéki előadásai összeállított Parlament ge- binbe'n című műsort 22-én, hétfőn Nagykanizsán, 23-án( kedden Körmenden és 24-én, szerdán Szombathelyen mutatják be. A hónap három utolsó napján a Lukianosz írásaiból készített Szerelmeskedések című produkciót láthatják a szombathelyi, a zalaegerszegi és a körmendi nézők. A propagandista Érettségi után fizikai munkásként helyezkedett el az ötvenes években az Ormosi Bányaüzemnél, ahol folytatta a mozgalmi munkát, amellyel a gimnáziumban ismerkedett meg. Mint propagandista a politikai oktatási köröket vezette, amelyet csakhamar párosított a kul- túrmunkéval. — Éveken át tagja voltam a népi tánccsoportnak, és több mint tizenöt évig szerepeltem egy amatőr színjátszó együttesben — mondja Horváth Ferenc, a Borsodi Szénbányák Vállalat pártbizottságának munkatársa. — Akkoriban sorra jártuk a bányászlakta településeket. Színdarabokkal, műsoros estekkel szórakoztattuk az ott élőket. Ez időben alakultak meg az üzemeknél az első párt- és KlSZ-szervezetek. Számomra természetes volt, ha eddig tagja voltam a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek, akkor a KISZ-nek is tagja leszek. — Mit jelentett akkor KISZ-tagnak lenni? — Rendszeresen jártuk társaimmal a községeket, a munkahelyi kollektívákat, ahol előadásokon, szemináriumokon igyekeztünk megértetni az emberekkel, mi is a szervezet feladata és milyen segítségre van szükségünk. Részt vettünk a termelőszövetkezetek megalakításában is. Szerettük a munkánkat, örömmel vettünk részt bármilyen, olykor bjzony sok gondot okozó feladat megoldásában. Az ifjúsági klubokat például teljesen magunknak kellett berendezni, felszerelni. Soksok társadalmi munkát végeztünk egy-egy szék vagy asztal beszerzéséért, lemezjátszóért. Így aztán valahogy nagyobb volt a becsülete is a munkának, szórakozásnak egyaránt otthont biztosító ifjúsági kluboknak, mint manapság. — Milyen út vezetett an egykori üzemi csilléstől, a vállalati pártbizottság munkatársi beosztásáig? — Az üzemi KlSZ-vezető- ség titkárának 1959-ben választottak meg Ormasbá- nyán. Elvégeztem a különböző szaktanfolyamokat,- megszereztem a szükséges vizsgákat. A párt tagja 1962- ben lettem. A vállalat párt- bizottságán 1969-től dolgozom. Most is szeretek a fiatalok ügyeivel foglalkozni, akik gyakorta mondják: nekünk könnyebb volt, látvá-' nyosabb feladatokat végezhettünk. Van ebben valami' igazság, legalábbis a látványosságban, de akkor még a kezdetnél tartottunk. Ma pedig igazodnunk kell a megváltozott körülményekhez. Monos Márta r Eeiil a szerencsi iratéra Tavaly kezdődött el • Szerencsen annak a tornateremnek az építése, amelynek átadása után lényegesen kevesebb gondot okoz majd a nagyközség tanulóinak a tornateremhiány > A 16x36-os alapterületű létesítmény építési költsége az előzetes számítások szerint eléri a 14,9 millió forintot. Ennyi pénz nem áll a helyi tanács rendelkezésére, éppen ezért a község lakóinak, s a helyi üzemek, vállalatok dolgozóinak társadalmi munkaakciójára is számítanak. Tavaly a társadalmi munkák során már 1,2 millió forint értékű munkát végeztek el az itt élők, s a felajánlások az idén is folytatódnak. A tornaterem építésével párhuzamosan az általános iskola fűtési rendszerének felújítása is megtörténik. A tornatermet a tervek szerint szeptemberben adják át a tanulóknak, s ha erre lehetőség van, az általános iskolások mellett a szakmunkásképző tanulói is használhatják majd. Él szánk Patakon Az. új művelődési és ifjúsági ház kivitelezési munkái — az építők ígérete szerint — ebben az évben befejeződnek. Ezért a tanács végrehajtó bizottsága határozatának megfelelően a város vezetőinek kérésére a Képzőművészeti Lektorátus döntött a művelődési házban és környezetében elhelyezendő képzőm ű vészeli a I k ot á s ok ról. ' Eszerint az épület előtt két szimbolikus szobrot, az oldalbejárat tengelyében egy díszoszlopot állítanak fel. Bent az épületben, a főbejárattal szemben két, textilből készült alkotás díszíti majd az előcsarnokot. Szociális célokra Sátoraljaújhely város Tanácsa -ebben az évben 2.3 millió forintot irányzott elő költségvetésében szociális gondozási célokra. Ennek legnagyobb részét a rendszeres és az alkalmankénti segélyezésekre fordítják, míg a szociális házi gondozás költsége 108 ezer forintot tesz ki. Régészet és bioszféra... Hyári tataik, kizepiskiHnak , A Miskolc városi Művelődési Központ e nyáron is több, bizonyára élénk érdeklődéssel kísért, szakmai tábort szervez középiskolások részére. Természetesen nincsenek magukra hagyatva a népművelők, több intézmény, szerv támogatja elképzeléseik legjobb valóra váltását. A táborok közül kettőt a megyei múzeumigazgatóság szakembereire építetten hirdettek meg. Ezekről kérdeztük a művelődési központ előadóját — Kása Bélát —, s a táborokat vezető két múzeumi szakembert. Kása Béla: — Fontosnak tartom elmondani, hogy táborainkba a megye bármely középiskolájából jelentkezhetnek diákok. Az a célunk, hogy a majdani résztvevők speciális érdeklődésüknek megfelelő képzést kapjanak, olyan ismeretekre tegyenek szert, ami a továbbtanuláshoz segíti őket. Alkalmasak lesznek ezek az együttlétek arra is, hogy a különböző iskolákból való fiatalok egymást is „felmérhessék” ... A megyei KISZ- bizottságtól, a megyei tanács művelődésügyi osztályától, az ifjúsági bizottságtól is hathatós. segítséget kapunk terveink valóra váltásához. Nagy örömmel készülünk a múzeum szakembereivel való együttműködésre is. Akik közül Lovász Emese régész vezeti majd az egyik szaktábort. Tőle kérdeztük, hová mennek és milyen céllal? * — Mi július 26-tól augusztus 14-ig Tiszakarádon rendezkedünk be, itt, a község határában egy kora népvándorláskori temető feltárásában vesznek majd részt a fiatalok. Természetesen a manuális munka mellett és annak során a régészeti kutatás módszertanával is megismerkedhetnek, s alkalmuk lesz találkozni igen neves szakemberekkel. A helyi tanácstól, aminek vezetői igen jól felismerték saját érdeküket a kutatás sikerében, messzemenő támogatást kapunk ahhoz, hogy jó körülmények között lakjanak, éljenek a táborozó diákok ... — Hány diákot várnak, s kikre számítanak? — Húsz középiskolást tudunk fogadni és foglalkoztatni, a táborban való részvételért pályázni kell. Egyrészt dolgozatokat várunk a népvándorláskor témakörében, másrészt számítunk rá, hogy lesznek diákok, akik bármilyen régészeti körből származó leletre fel tudják hívni a figyelmünket... A másik táborba pályázóknak valamivel egyszerűbb lesz a dolguk. Előbb azonban arra kértünk választ Gyulai Iván muzeológustól, hogy mit takar az elnevezés: „Környezetvédelmi tábor tBioszíéra-expedíció)”? — Nem túl szerencsés a környezetvédelmi megjelölés, sokkal közelebb áll a valósághoz, hogy természetvédelmi ... Miről van szó? Az aggteleki tájvédelmi körzetre vonatkozóan, több szerv közreműködésével, tíz évre szóló kutatási koncepciót dolgoztunk ki, az ezek keretében szervezett kutatótáborokba kapcsolódhatnak be a diákok. Az idén június 21-től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kutatóival dolgoznak majd együtt a diákok: részt vesznek a bioszféra-rezervátumban megtalálható természeti kincsek felmérésében; annak leltárszerű rögzítésében, hogy mi van itt? Rögzítik majd a környezeti, természeti rendszer jelenlegi állapotát, ami azért is kell, hogy a későbbi változásokkal meg lehessen tenni az összehasonlítást. Ezen a területen ugyanis — az ember bizonyos mértékű kizárásával — a természetes állapot felé halad az „élet”, visszaalakul. — Konkrétabban, mit csinálnak majd a diákok? — Klimatológiai méréseket, adatrögzítéseket, állat- és nö- vénytársulástani felvételezéseket végeznek, részt vesznek gyűjtésekben és megfigyelésekben, terep jártasságra tesznek szert... — Ebben a táborban kikre számítanak, és mik a feltételek? — Minden munkaszerető, érdeklődő középiskolást szívesen látunk, aki érdeklődik a természet tárgyai és jelenségei iránt, s ezzel, kapcsolatos továbbtanulási szándéka van, szeret a terepen tartózkodni, s vállalja - az ezzel járó nehézségeket. Egyébként igen intenzív együttdolgozásra, szellemi képzésre készülhetnek fel a közénk jövők, de hozzáteszem, hogy igazi tábori élményekre számíthatnak. Jós- vaíő mellett élünk majd három hétig, sajnos, mi is korlátozott számban fogadhatjuk a jelentkezőket, összesen 30 diákot tudunk fogadni. A feltétel? Azt kérjük az érdeklődőktől, írják le korábbi, természettel kapcsolatban végzett tevékenységüket, számoljanak be terveikről ... A múzeum szakemberei nem tagadják: arra is számítanak, hogy a táborok résztvevői majdan felkészült amatőr kutatókként a múzeumok legjobb barátaivá válnak ... (lenagy) Fénylik a folyó A Tisza partján még jég ropog a lépések alatt, de a megtöredezett, szétrepedt táblák között csillámló erecskék futnak. Enged a jég, enged a part. Nap fényesíti a jégmentes vizet és erős, csípős szél borzolja a folyót, rázza a fák ágait. Tavaszi, márciusi szél. í
