Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1902. március 28., vasárnap Eseményekről rövidén Londonba látogatott Indira Gan­dhi, India miniszterelnöke. Ké­pünkön: Margaret Thatcher brit kormányfővel találkozik. SZUZTJKI KIJELENTÉSE & Szuzuki Zenko japán kormányfő kijelentette, hogy „üdvözli a szovjet—japán kölcsönös bizalomerősítő in­tézkedések megtételére fel­hívó Brezsnyev-beszéd né­mely vonatkozásait”. A mi­niszterelnök azonban, aki a parlament felsőházában foglalkozott az SZKP KB főtitkárának a kétoldalú kapcsolatok javítását szor­galmazó taskenti állásfogla­lásával, változatlanul felté­telekhez kötötte „az őszinte japán—szovjet barátság” megteremtésének lehetőségét. Harmadik útjára indult az ame­rikaiak Columbia űrrepülőgépe. A sikeres rajtot a világűrben több technikai zavar követte, s lehet, hogy a gép a tervezett­nél hamarabb száll le. KÍNAI VÉLEMÉNY 0 A szombati Zsenmin Zsi- pao, a KKP központi lapja közölte az Űj-Kína hírügy­nökség péntek esti jelentését és a hozzá kapcsolódó kom­mentárt, amelyekben a kí­nai tömegtájékoztatás elő­ször számol be Leonyid Brezsnyev taskenti javasla­tairól. A pénteki külügymi- nisztériumi nyilatkozathoz hasonlóan ezek sem foglal­nak állást a szovjet javasla­tokkal kapcsolatban. A vasárnapi salvadori választá­sok előtt sajtóértekezletet tartott Napoleon Duarte, a junta ve­zetője. Képünkön: a külföldi új­ságírók éles hangú kérdésére megpróbálja magyarázni, hogy a négy legyilkolt holland ripor­ter meggyilkolásában a kor­mány katonái „ártatlanok”. Furcsa választás Miskolci ifjúsági napok H a választást rendeznek valamelyik országban, utólag, az eredmények ismeretében hangzanak el az értékelések. Salvador, ahol a mi időnk szerint ma, vasárnap kora délután nyílnak a szavazóhelyiségek, már ahol és ahogyan megnyílhatnak, kivételt képez. A junta terrorjának, fenye­getésének, a halálbrigádoknak, s a külföldi tudósítók meg­gyilkolásának árnyékában ki venné komolyan a választási komédiát, amellyel Washington embereinek szeretnének va­lamiféle törvényességet kölcsönözni. Ezért a kommentárok már a választás előtt elhangzottak: ha lehet' beszélni szavazásról, azt Salvador népe megtette a gerillamozgalommal, az ellenállással. Ezt a választ komolyan kell venni, a választásokat annál kevésbé... Jelentés Ui-Delhibel Szombaton a főtitkári be­számoló jelentés és a poli­tikai határozat tervezetének elfogadásával folytatta mun­káját az Indiai Kommunista Párt XII. kongresszusa. A politikai határozat ter­vezete — amely a pártnak a 80-as évekre kidolgozott Maoyar—perui f legfontosabb célkitűzéseit összegzi — a jelenkor kulcs­kérdésének nevezi a béke fenntartását, és teljes támo­gatásról biztosítja a Szovjet­unió és a többi szocialista ország valamennyi béke- és leszerelési javaslatát. Kétezren a rajtnál IA Perui Köztársaság kor­mányának meghívására 1982. március 24—27. között dr. Faluvégi Lajosnak, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével magyar kor­mányküldöttség tett látoga­tást Peruban. A magyar Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét fogadta Fernando Be- launde Terry, a Perui Köz­társaság elnöke. Dr. Faluvégi Lajos megbeszéléseket foly­tatott több miniszterrel. A tárgyalásokon áttekin­tették a magyar—perui kap­csolatok alakulását, és meg­határozták a kétoldalú együtt­A Vietnami KP (Folytatás az 1. oldalról.) Le Duan, a VKP KB főtit­kára beszámolójának beve­zető részében áttekintette az elmúlt öt év eredményeit, hiányosságait, kiemelve, hogy az igen bonyolult belső és nemzetközi körülmények ellenére az ország több te­rületen előrelépett. Kiemel­kedő sikerként könyvelhet­jük el, mondotta, hogy ami az állami szervezeteket il­leti, gyorsan végrehajtottuk az ország egyesítését. Így történelmünkben első ízben az egységes haza alapján to­vábbhaladhatunk a szocia­lizmus építésében. A kínai terjeszkedők tá­madást indítottak ellenünk és történelmi jelentőségű győzelmet arattunk az elle­nünk indított hatszázezer kí­nai katona felett. Ezzel egy időben megerősí­tettük szolidaritásunkat a másik két indokínai ország­gal, szorosabbra fűztük kap­csolatainkat a Szovjetunió­val, a KGST-vei. Ami a gazdaságot illeti, említésre méltó sikereket könyvelhettünk el? Északon megszilárdultak az új ter­melési viszonyok és Délen is kezdeti eredményeket ér­tünk el a szocialista átalakí­tásban, felszámoltuk a komprádor burzsoáziát, meg­változtattuk a tőkés ipar és kereskedelem egy részét. Feltétlenül említést érde­mel az új alkotmány, amely rögzítette a párt forradalmi vezető szerepét, a szocialista út folytatását, a nép mint legfőbb irányító, tulajdonos jogait. Egészében véve az el­múlt fél évtized dicső győ­zelmek időszakaként kerül majd be a vietnami történe­lembe — hangoztatta Le Duan. A főtitkár ezután a hiányosságokról beszélt. A VKP főtitkára ezután a jelenlegi nemzetközi körül­ményekről szólva rámuta­tott, hogy a pekingi terjesz­kedők és amerikai szövetsé­működés bővítésének lehet­séges területeit. Véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. A felek kifejezték elége­dettségüket a magyar—perui kapcsolatok eredményei fe­lett, s megismételték szándé­kukat a kapcsolatok elmélyí­tésére. E célból kidolgozzák a kereskedelmi forgalom nö­velését és összetételének gaz­dagítását szolgáló együttmű­ködési formákat. Egyetértet­tek abban, hogy időszerű a két ország közötti műszaki­tudományos együttműködési program kidolgozása. koipsszBsa geseík támasztotta fenyege­tés miatt Vietnam kénytelen számolni egy nagyobb, elle­ne indítandó háború lehető- ségéveL Emiatt a hadsereg, a nép a párttal szoros egy­ségben kettős feladatot hajt végre: úgy építjük gazdasá­gunkat, iparunkat, hogy az a honvédelem követelményei­nek is eleget tehessen amel­lett, hogy kielégíti a lakos­ság igényeit. A VKP főtitkára ezután áttért az 1981—85-ös ötéves terv, a 80-as évek céljainak az ismertetésére. Több, mint kétezren áll­tak rajthoz tegnap délelőtt a miskolci Centrum Áruház előtt a „Belvárosi futóparti” címmel szervezett kocogó­versenyben. Elsőként az „Edzett vagyok” kategóriá­ban indulók rajtoltak, akik­nek a táv tizenöt kilométer volt. A többség kocogott. A városban tett kerülő után a sportcsarnok volt a cél, ahol a verseny után „A mi su­(F oly tatás az 1. oldalról) is mielőbb bevonják a szer­vezett termelésbe. Ezek a szakcsoportok 1981-ben 33 millió 143 ezer forint értékű árut adtak át a szövetkezet­nek, amely 3,8 százalékkal több, mint az előző eszten­dőben volt. Az értékesítés­ből jelentős az exportcikkek mennyisége is, amelynek ösz- szege tavaly több, mint 11 millió 250 ezer forint volt. Az elmúlt esztendőben a szövetkezet fejlesztési fel­adatainak megvalósítására 17 millió forintot biztosítottak. Közel hétszáz négyzetméter­rel növekedett a hálózati alapterület egy év alatt Bő­link” sportvetélkedő kezdő­dött. Tegnaptól még ma is tart délután ötig a műszaki egye­temisták 23 órás programja. Egy órát rövidült a közben életbe lépő nyári időszámí­tás, de ez nem vette el a bányászok, kohászok, gépé­szek és jogászok kedvét a minél meghökkentőbb fel­adatok megoldásától. Ezek között volt: beszélőverseny, vütt a készletek választéka is. 1981. évi tervüknek meg­felelően jó néhány ered­ményről adhatnak számot. Nyékládházán például meg­építették a 712-es számú bol­tot, befejezték a sajószent- péteri ABC-áruház rekonst­rukcióját, a szirmabesenyői „Pilóta” étterem villamosítá­sát, a felsőzsolcai Pokol csár­da átalakítását. Jelentős fenntartási munkát is végez­tek Többek között felújítot­ták a bocsi Sörcsárdát és bővítették a miskolci Áru­csarnok hűtőkapacitását is. A szövetkezet működési te­rületén üzemelő kiskereske­delmi vendéglátó- és egyéb egységek 1981-ben közel 1 milliárd 500 millió forintos autóstopos viadal, ki tud mi­nél messzebb eljutni, de azért jöjjön is vissza... és még ehhez hasonló feladatok. Az idén harmincéves egye­temi stúdió igyekezett minél szórakoztatóbbá tenni a non­stop programot, így éjszakai ügyességi verseny is volt... A tegnapi jó idő számos érdeklődőt ki csalogatott az autóügyességi vetélkedőre is, :'_' amelyet a Szputnyik utca-' ban rendeztek. árbevételt értek et, amely 7,5 százalékkal haladja meg az 1980-as évit. A szövetkezét forgalmának növelése mel­lett fontos feladatuknak te­kintették területükön a kis­lakásépítkezések elősegítését és támogatását. Különösen az agglomerációs övezetben. Ennek érdekében a TÜZEP- telepeken számos kedvez- ' ménnyel várták az igénylő­ket. A felügyelő bizottság mun­kájáról Rozsnyói Tibor, a bi­zottság elnöke adott számot, majd vita következett. A küldöttértekezlet a határoza­ti javaslat elfogadásával és ‘ a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők meg­választásával fejeződött be. Küldöttgyűlés a Miskolci Unió üfész-oél A Borsod —Miskolci Múzeumban látható: 1 nslffti nyomdászat tsrlónsle Ha van a múzeum helytör­téneti kiállításainak sorában olyan, amelyik megkülönböz­tetett figyelmet kíván az új­ságíró részéről, amely igen­csak közel áll hozzá, úgy az a Borsod—Miskolci Múzeum­ban, a Kossuth utca 13. alatt most látható A miskolci nyomdászat története című tárlat. De alighanem felfi­gyelhetnek •egy ilyen kiállí­tásra a lokálpatrióták, az egyetemes művelődés és mű­vészet barátai, hiszen a nyomdászat az egyetemes kultúrának nemcsak integ­ráns része, hanem utolsó fél évezredünkben annak egyik legfontosabb eszköze is. A miskolci nyomdászat éppen százhetven esztendőre tekint vissza. Ekkor kezdte meg működését Miskolcon a Nagyváradról ideköltözött Szigethy Mihály. A Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság, a Borsod me­gyei Nyomdaipari Vállalat és Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesület Borsod me­gyei Csoportja közös rende­zésiben most megnyílt és szeptember 1-ig látható ki­állítás arra vállalkozott, hogy erről a százhetven esz­tendőről adjon képet, bemu­tassa a miskolci nyomdászat útját Szigethy Mihály libel- lusaitól, színházi plakátjaitól, céhleveleitől és kalendáriu­maitól a mai modern nyom­da — a szó legszorosabb éi - telmében — sokszínű termé­keiig. A kiállított anyag jobb megismerését segíti a kiállí­tással egy időben közreadott képes füzet, amely néhány szép emlékfotóval is meg­idézi a múltat, ám sokkal fontosabb a benne lévő — Kilián Béla és Veres László írta — tanulmány értékű is­mertető, amely igen tömö­ren, érdekesen fogja át a ti­zenhét évtizedet. A kiállítás azonban nem olvasnivaló, hanem dokumentumokkal, kiállítási darabokkal kell, hogy mondandóját közölje. Nézzük hát, mit látunk a kiállítási teremben. Már az udvaron van lát­nivaló: egy kézisajtó fogad. Érdeklődéssel járhatjuk kör­be a ma is üzemképesnek látszó öreg nyomtatógépet, s jól is tesszük, ha alaposan megnézzük, mert ez az egyet­len látható nyomdagép. Tud­juk, hogy korábbi évtizedek hibás intézkedései küldték kohóba az egykori kis nyom­dák elöregedett gépeit, mégis hiányzik, hogy a nyomdászat százhetven évé­ről számot adva csak ennyi gépet láthatunk. Van ugyan még egy öreg betűszekrény, néhány nyomódúc. egy litog­ráfiához való kőlap és há­rom bőrhenger, de feltétle­nül több lenne a kívánatos. Ha a múltból nincs, úgy a Í(*Jp7) 1)1)7 A kiállítás tájékoztató fel­iratai jól igazítanak el a fejlődés nagyobb korszakai­ban, a múzeumban őrzött dokumentumok becses emlé­kek. Itt van Szigethy Mihály 1812. június 25-i beadványa Tekintetes Nemes Borsod Vármegyéhez; láthatók 1830 előtti különböző nyomtatvá­nyok, színházi és más plaká­tok, 1812. június 17-re invi­tál a színházba egy német nyelvű plakát. Aztán egy valamivel későbbi kor: itt , van A magyar nemzet füg­getlenségi nyilatkozata, az 1849. április 19-i debreceni országgyűlés trónfosztó ha­tározata, amelyet már Szi­gethy utóda, Tóth Lajos nyomtatott ki. A Miskolci Nemzeti Színház új — azaz a mai — épületét nyitó elő­adás (Marót bán) plakátja 1857-ből, majd a XIX. szá­zad második felének, a di­namikusan fejlődő Miskolc- nak életét jelző újságok, pla­kátok, könyvek, a kis nyom­dák közötti társulási szerző­dések. Majd egy újabb ösz- szeállítús 1919-et idézi, aztán jönnek a két világháború közötti időszak, a felszaba­dulást követő idők nyomda- termékei, lapjai, és végül a ma, amelyet elsősorban nagyméretű műhelyfotók és néhány színes kiadvány ér­zékeltetnek. Több említés eshetett vol­na a kis nyomdákról, hiszen jóval több volt a városban, mint a kiállításon tükröző­dik: markánsabb jelzést kí­vánt volna az utolsó negyed­század fejlődése. Így is öröm­mel nézegetjük e bemutatót és szívesen ajánljuk megte­kintését másoknak is, akik városuk történetére kíván­csiak. (bm) I

Next

/
Thumbnails
Contents