Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
1982. március 21., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG S Méhek, nyulak, gyümölcsösök KisieiwIÉ Kazincbarcikán Apró kertek sok tonna zöldsége Hazánkban a családok háromnegyedének jövedelmét, a napi nyolc órán kívüli, egyéb tevékenységgel szerzett bérkiegészítés gyarapítja, összefoglalva, ezt „második gazdaságnak” is nevezzük, amelynek egységei nincsenek gazdaságirányító és -saérve- zö központ alá rendelve. Kazincbarcikán a közelmúltban felmérést végzett a városi pártbizottság mellett működő Gazdaság- és Szövetkezetpolitikai Munkabizottság, és megvizsgálta ezeknek az egysegeknek a helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A városban 142 kisiparos, a városkörnyéki községekben pedig 69 kisiparos dolgozik. Szolgáltatásaikat elsősorban olyan területen végzik, ahol a nagyüzemek nem tudnak gazdaságosan te vélcenyked n i. Bár a megfelelő helyiségek hiánya, az ipari munkások magas létszáma miatt, a kisiparosok száma meglehetősen alacsony, mégis jelentős tevékenységet végeznek a városban. Az 1982. januárjában hatályba lépett, ú.i ipartörvény pedig az eddiginél még nagyobb lehetőségeket biztosit a kisiparosok számára, hiszen a kiadható szakmák száma 75-rőt 400-ra emelkedett. Könnyítés az is, hogy a jogi Folytatjuk a Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stúdiója legutóbbi Fórum-műsorában elhangzott kérdésekre adandó válaszokat. Ezúttal dr. Fal- vay László, a miskolci tanácsi hivatal elnöke válaszol. — Egyik levélíró az iránt érdeklődik, hogy hol és mennyi szükséglakás van városunkban, és kik kaphatják meg azt? — A szükséglakások nincsenek bevonva a lakáselosztás körébe. Azok nem tekinthetők lakásnak, nem névjegyzéken keresztül kapják meg. Nevében is benne van, végrehajtásra használják fel, abban az esetben, ha például egy lakásba önkényesen beköltözőt nem lehet régi otthonálja visszaköltöztetni. Bérleti szerződést nem lehet rá kötni, csalt legvégső esetekben költöztetik szükséglakásba a rászorultakat. — Hogyan próbálják felkutatni azokat az embereket, akik bár jogosan jutnak lakáshoz, mégis a kiutalást követően nem költöznek be otthonukba, hanem bérbeadják azt. Miként lehet felelősségre vonni ezeket az embereket és a tanács visszaveheti-e ezeket a lakásokat újraelosztásra? — Legtöbbször a lakossági bejelentés alapján jut a tanács tudomására az Ilyen feltételek megléte esetén, nem lehel mérlegelés függvénye a kisipari engedélyek kiadása. Kazincbarcikán a magán- kiskereskedelem különösen a zöldség-gyümölcs szakmákban bontakozott ki. Ez év elejétől, a kisvállalkozások megalakulásai jelentik a jelen és egyúttal a jövő feladatát is, amely iránt nagy érdeklődés tapasztalható. Kiváltképp a szolgáltatás területén. A mezőgazdasági kistermelés változatlanul az érdeklődés központjában van, bár Kazincbarcikán a város ’pari jellegéből adódóan mezőgazdasággal főfoglalkozásban kevesen tevékenykednek. Nincs termelőszövetkezet, nincs állami gazdaság sem. A mezőgazda- sági kistermelést elsősorban a Kazincbarcika és Vidéke Áfész koordinálja, szakcsoportjain keresztül. Jelenleg egy nyúltenyésztő, egy méhész, egy sertéstenyésztő, egy géphasznosítási és két kert- hasznositási szakcsoport működik. 1981-ben a nyúltenyésztő szakcsoport tagjaitól 1655 nyulat vásárolt fel az áí'ész, közel kétszázezer forint értékben. A méhész-szakcsoporttól felvásárolt mézért 281 000 forintot, a sertés feleset. Ezeket a bejelentéseket kivizsgálják és a jogtalan lakásbérlőket felelősségre vonják, kiutalt lakásukat visszaveszi a tanács. Ám meg kell jegyezni, ez korántsem jelenti azt, hogy a bejelentő jogosult a lakásra. Az újraelosztásnál mindig azokat részesítik előnyben, akik már szerepeinek a lakáskiutalási listán. Természetesen a tanács csak -a tanácsi bérlakásoknál alkalmazhatja ezt az eljárást. — Sokan bejelentik gyermekeiket, unokáikat, rokonaikat családtagnak, főbérleti lakásukba. Ezáltal gyakran olyanok jutnak új otthonhoz, akik valójában nincsenek rászorulva. Mit tesz ez ellen a tanács? — Ismeretes, hogy a lakás- kiutalás pontrendszer alapján történik, társadalmi bizottság javaslata, elbírálása alapján. A társadalmi bizottság véleményezése elé már csak azok a lakások kerülhetnek, amelyeket előzőleg helyszínen megvizsgáltak a bizottság, illetőleg a társadalmi aktívák tagjai. A pont- rendszerben számos körülmény figyelembevétele, mérlegelése szerepel. A kiutalási listára mindenkor azok kerülnek, akiknek legmagasabb a pontszáma. Bízva abban, hogy ez megegyezik a rászorultság mértékével is. vásárlásáért pedig 2 222 000 forintot fizettek ki. Becslések szerint a városban ötezer kistermelő rendelkezik földterülettel, akik közül szervezett formában két kerthasznosítási szakcsoport tagsága tevékenykedik. Az egyik az „Aranyalma” kerthasznosítási szakcsoport, amely 1966-ban alakult meg. Kezdetben almafákat, később már cseresznyét, meggyet, őszibarackot, málnát, ribizlit és köszmétét termesztettek. A „Jubileum” kerthasznosftási szakcsoport csak később alakult, telepített gyümölcsösei még fiatalok. Azok a kistermelők, akik nem szervezett formában termesztenek, elsősorban saját fogyasztási igényüket elégítik ki a kiskertekben. Ám a zöldség- és gyümölcstermékeket a város élelmiszerboltjaiban kivétel nélkül mindenütt felvásárolják a kistermelőktől. Az elmúlt évben a Zöldért Vállalat. az áfész és a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kazincbarcikai bolthálózatában -72 tonna zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel a kistermelőktől, közel kétmillió forintért. (monos) Fül készült rezsi Érdekes, hiánypótló vállalkozásba kezdett a közelmúltban a szikszói Béke Termelőszövetkezet. A Budapesti Bútoripari Vállalat javaslatára a megyeszékhelyen olyan műhelyt rendeztek be, amelynek felszerelése alkalmas a nagy szakmai tudást igénylő, díszítő faelemek gyártására; Idén kétmillió forint értékben kaptak megrendelést rozé Mák „faragására”. Ezzel a gőzölt bükkből esztergált, 10 centiméter átmérőjű farózsával, a gyár olyan termékeit díszíti, amelyek a megrendelői igény szerint, a Szovjetunióba kerülnek exportra. A miskolci műhelyben jelenleg hét műbútorasztalos dolgozik a rozetták faragásán, amelynek darabjáért 60 forintot kap a szövetkezet. Fogsorlavílás - «zsiii lódon A miskolci fogtechnikai vállalat újabb szolgáltatással bővítette tevékenységét. A törött fogsorok javítása céljából a betegeknek mindeddig szakorvosi rendelésen kellett jelentkezniük, s így hosszabb időt vett igénybe a javítás. Március 15-től a fogtechnikai vállalat megvalósította az egyszerűbb elintézési módot. A fogsortöréseket a vállalat laboratóriumában, Miskolcon, a Bottyán Jgnas utca 1. szám alatt rövid határidőn belül megjavítják. A betegek egyenesen a laboratóriumba mehetnek, s itt tíz forintért megjavítják fogsorukat. Hagyományos fa- és széntüzelésű, hordozható cserépkályhák rövid szállítási határidőre megrendelhetők a Bl KVasudvarában Miskolc, Zsolcai kapu 12. szám alatt. 3 soros kályha 3610 Ft 4 soros kályha 3970 Ft BORSOD/ A Fórumon kérdezték tXVB & Önkényes bekötözök Finomlisztből kevesebb van Milyen fegyen a mindennapi kenyér?... Már a harmadik kenyeret emeli le az eladó a polcról, amikor a vevő türelmetlenül bizonygatja: „Van ott kedves, egy pirosra, ropogósra sült, amelyik olyan szép magas, azt adja”. „De az rozsos, nem baj?” — így az eladó. Köztük a pult magasított üvegtámláján előre csomagolt cipók sorakoznak, kilós, félkilós, kétkilós, és aki járatos a kenyérvásárlásban, a csomagolópapírra írt árból is azonnal tudja, burgonyás, vagy sima kényér van-e előtte. Ügy tűnik, a bőség sem csupa előnyökkel jár, mert a múlt héten még olyan finom kukoricásból most alig visznek el valamennyit. Változik a vásárlók igénye, a boltosnak meg előre kell megrendelni a kenyeret, ami aztán néhol naponkénti szóváltásokhoz vezet. Mert nálunk a friss kenyér alatt sokan azt értik, hogy forró legyen, amikor az eladó átnyújtja. Egyáltalán, milyen is a kenyérfogyasztásunk, merre tolódik el a vásárlói ízlés? Induljunk ki a tényekből, abból például, hogy évente öt-hat százalékkal kevesebb kenyeret eszünk meg, Illetve ennyivel kevesebbet rendelnek a boltok és ez nem tartalmazza a beszáradt, kidobott kenyér mennyiségét, az ezen felül értendő. A Miskolci Sütőipari Vállalat üzemeiben naponta átlagosan 450 mázsa kenyeret sütnek, és ennek a nagy rész-e a köznyelvben „simának” mondott kenyér, a többi burgonyás, kukoricás, rozsláng-, alföldi, alföldi barna, illetve sajtos kenyér. Azzal, hogy Miskolcon évről évre számottevően emelkedik a hagyományos spájz- zal nem rendelkező háztartások száma, a legtöbb család a hétvégéket kivéve, a napi kenyérszükségletének megfelelően vásárol, ki fél kilót, ki egy kilót. Kétkilós egész kenyeret mind kevesebben visznek haza hét közben. Ezt már tavaly érezte a kereskedelem és a sütőipar is. A kiliáni kenyérgyár négy gyártósora közül kettőn pedig most is ilyen cipók készülnek, tudtuk meg dr, Det- czky Ivánnétól, a Miskolci Sütőipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől. Át is álltak tavaly az egyiken a kilós cipók sütésére. Ám, a visszajelzéseit nyomán kiderült; így meg kevés a kétkilós, hát visszaléptek. (Az átállási költség körülbelül hatvanezer forintba került.) A pultokon maradó kétkilósok viszont most is az arányok kiegyenlítetlenségét mutatják. Az átállást azonban a tavalyi tapasztalatok alapján kétszer is meggondolják. Mit mond erről az osztályvezető? — Néhány év alatt a választék alapos kibővítésével sokat változtak a vásárlói igények. Mind több és több minőségi kenyér kellene, burgonyás, kukoricás, rozsláng- cipó stb. Ezekhez pedig a szabvány szerint finom fehér liszt és nem kenyérliszt szükséges. Már pedig a gabona feldolgozása során jóval több kenyérliszt és kevesebb fehér liszt állítható elő még a legoptimálisabb technológiák bevezetésével is. Az arányok eltolódása, hogy a vásárló mind több minőségi kenyeret vár, előbb-utóbb nehéz helyzeteié állíthatja a malomipart. A felvetésre Beleznai Lajos, a Gabonaipari Tröszt előadója a következőket mondja: — Minden év végén jó előre felmérjük a sütőipari vállalatok igényeit, így történt ez 1981-ben is és elmondhatjuk, hogy a beérkező megrendeléseket kilóra pontosan visszaigazoltuk, minden vállalat annyi lisztet kap, amennyit kért és ehhez havonként is igyekszünk igazodni. Ha mégsem sikerülne, annak szállítási akadályai lehetnek, de ilyen is igen ritkán fordul elő. Ha mégis, azonnal küldjük a lisztet teherkocsival. Mivel Borsod nem önellátó jelenleg, így Szolnok, Szabolcs, Békés és Heves megyéből is kap lisztet. Mindez persze csak addig fart. amíg a leégett régi malom helyén megépül az új, mert attól kezdve minden minőségű liszt lesz bőségesen helyben is, és a korszerű szállításról is gondoskodunk. — Nem volna szerencsés addig is közúton szállítani a lisztet vagonhiányos időszakokban? — A gazdaságossági szempontok minden gazdálkodó szervezet, vállalat számára elsődlegesek és a vasút olcsóbb. Ha hirtelen kell segíteni, teherkocsikat indítunk Felvetődik ugyanakkor, hogy a sütőipar liszttárolási kapacitása is hozzájárult a fehér finom kenyerek és a kétkilós „sima” kenyér gyártási egyenetlenségéhez. Hiszen sütni csak abból lehet, ami kéznél van és elképzelhető, hogy a szállításokat nem sikerül mindig a sütési tervhez igazítani. Horváth László, a Gabonaipari Tröszt termelési osztályának csoportvezetője: — Való igaz, hogy egy mázsa búzából körülbelül harmincöt kiló fehér, vagy ahogy másként mondják, finomlisztet képes előállítani a gabonaipar, ennél legfeljebb alig valamivel többet, a többi, körülbelül 45 kiló a kenyérliszt, meg ott van még a korpa stb. Ezek ismeretében is mondhatom, hogy egyelőre nem fenyeget bennünket, a veszély, hogy nem tudunk elegendő fehér lisztet adni. Megint más kérdés, hogy el- dobnivalónk nincs és a kenyérliszt felhasználása semmivel sem kevésbé fontos aa országnak. (Nyilvánvaló nem engedhetjük meg. hogy egy mázsa búzának csak a feléből süssünk kenyeret, mert így alakulnak a vásárlói igények.) A Borsod megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termelési és értékesítési osztály vezetője, Török János véleménye: — A fehér liszt nagy része a megyéből, a borsodi malmokból érkezik, Sárospatakról, Putnokról, Szikszóról. Mi is érezzük, hogy egyre több fehér kenyeret kér a vásárló, de egyelőre ez még nem okoa igazi gondokat. A megnyugtató megoldáshoz viszont egyre közelebb kerülünk, hiszen a negyedik negyedévben megkezdődik a próba- üzemelés az új miskolci malomban és jövőre már három műszakban állítja elő a lisztet 24 óra alatt 120 tonnát Ezz.el egy csapásra megszűnnek a más megyéből való beszállítások, megoldódik a korszerű tárolás, a keverés gondja is. A megnyugtató lisztellátás mellett könnyebb lesz a Miskolci Sütőiparnak is megtervezni a vásárlói igényekhez leginkább igazodó sütési programot Most, ha valamelyik bőit kétszáz darab kilós kenyeret kér. csak százat kap és melléje ötven kétki- lósat, amit mérni, szeletelni kell. De ha jó a kenyér, felvágva is jó. Csak legyen belőle elég! Nagy József Fotó: Fojtán László
