Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T982. március 21., vasárnap A Borsod —Miskolci Múzeumban látható Kiállítás türelem üvegekből Magyarországi türelemüve- gek 1784—1978 — olvasható a látnivalókról a kiállítás katalógusának előszavában. Közel két évszázad hazai tü- relemüveg-terméséből látható — a Néprajzi Múzeum, a debreceni Déri Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a veszprémi Bakonyi Múzeum, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum és természetesen a miskolci Herman Otto Múzeum anyagából — válogatott gyűjtemény a miskolci Kossuth utca Iá. szám alatt található Borsod —Miskolci Múzeum emeleti termében. A kiállítást István Erzsébet és Kárpáti László rendezte, a minapi megnyitón Lengyel László művészettörténész (Eger) tartott bevezetőt és ismertette a türelemüvegek készítésének történetét, annak hazai hagyományait. A türelemüvegeket sokfelé nevezik rabmunkának is, mert készítői között elsősorban pásztorok, rabok, olykor hajósok tai ál hatók, általában olyan emberek, akiknek sok idejük is van a fantáziájuk, ügyességük és türelmük mellett. Valóban roppant türelem kellett ahhoz, hogy a szűknyakú palackokba készítőjük apró fa-, fém-, egyéb darabokból összerakjon és rögzítsen különböző kompozíciókat, összerakjon tájrészleteket, épületeket, épületbelsőket, vallási témájú kompozíciókat, a bányászéletet, vagy egyéb munkákat megidéző mozzanatokat, akár hosszú jelene tsorokat, több „emeletnyi” magasságban. „Készítette a türelem” — adja tudlul az egyik üveg felirata, s ez a kiállítás hivatalos címe is. Nyugat-Európában már a XVI. században készítettek türeiemüvegekel, s azok igen kedvelt lakásdíszek voltak. Nálunk kétszáz éves története van: először 1780-ban tűnik fel egy debreceni család hagyatéki leltárában egy üvegpalackba zárt, illetve rakott vadaskeit miniatűr utánzata. E munkák mindig egyediek, sohasem készültek tömegesen. Régebben a négyszögletes huta üvegek, később a gyári patikaüvegek szolgáltak e türelem-alkotások keretéül. Ha tematikailag próbáljuk felosztani az ismert anyagot, úgy az első csoportba a bányászpalackok sorolandók, amelyeknek miniatűr, dramatikus jelenetsorai a bányász munkaközösségek hiteles emlékei. A másik nagy témacsoport a vallási témájú üvegmynkák köre, míg a harmadikba a legvegyesebb témák tartoznak. Mindezekről igen sokszínű képet nyújt a „Készítette a türelem” című kiállítás, amelynek anyaga kö- rüljárhatóan, vitrinekbe helyezve kínál szemléletes válogatást a kétszáz éves hazai türelemüveg-készítésről, mutatja be azok néhány jellegzetes és értékes darabját. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a ma is tevékenykedő, alkotó türelemüveg- készítők között miskolci alkotó is található — a göröm- bölyi ifj. Dulai Ferenc, az ebben a munkában korábban is jeleskedő család tagja személyében — az országosan ismert mesterek között. Érdekes vállalkozás a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság részéről a „Készítette a türelem ...” kiállítás megrendezése. Érdemes megnézni. Sharpeville emléke r ENSZ-határozat rendelkezett úgy, hogy a faji megkülönböztetés elleni harc napjává nyilvánítja március 21-ét. A világszervezet ezzel a döntéséved azokról emlékezett meg, akik Sharpeville- ben áldozatul estek ezen a napon 1960-ban a dél-afrikai rendőrség sortüzének. ■ A faji előítéletek, a fajüldözés nem első ízben szedte áldozatait századunkban. A fasiszta ideológia milliókat küldött gázkamrákba. A náci bűntettek brutalitása örökre megbélyegezte azokat az eszméket. amelyek alapján a második világháború éveiben létrehozták az egész népek kiirtására szánt gépezetet. Megbélyegezte, ám nem semmisíthette meg, hiszen a rasszizmus hazug elmélete, amely a Homo Sapiens egységes faját alsóbb- és fel- sőbbrepdű „rasszokra” osztotta, korábban is létezett, s nem szűnt meg azóta sem. A faji megkülönböztetés hátterében többnyire igen jól körülhatárolható érdekek állnak: az uralkodó osztályok az előítéletek felszításával akarták már korábban is elterelni a közfigyelmet az általános kizsákmányolás té- nyéről, a demagóg uszítással valamely „kiválasztott” réteg, népcsoport ellen fordítani a megtévesztett emberek indulatait. Dél-Afrikában — szégyenéül a XX. századi civilizációnak — ma is hivatalos ideológia a faji megkülönböztetés. Az elnyomás, a jogfosztottság a nép 80 százalékát sújtja: az afrikai őslakók, az ázsiai bevándoroltak másodrendű állampolgárok, akiket az intézményes megalázás megany- nyi szabálya sújt. A fajüldöző ideológia az „elkülönített fejlődést”, az apartheidet hirdeti, valójában azonban az emberek nagy tömegei rabszolgamódra való kizsákmányolását szolgálja. Sharpeville óta volt Soweto, s volt megannyi más vérengzés. Az apartheid rendszere ingadozik. A jogaikért küzdők erőt merítenek a független Afrika támogatásából, a haladó világ szolidaritásából. Győzelmük — s a faji megkülönböztetés utolsó erődjének eleste — elkerülhetetlen. Koszorúzás Budapesten A Magyar Tanácsköztársaság 133 dicső napjára emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten a Dózsa György úti Tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz hangjai után Keres Emil színművész elszavalta Komját Aladár: Proletár Magyarország marsol című versét. A tisztelet és a megemlékezés koszorúját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Biszku Béla, a KB tagja és Borbély Gábor, a Budapesti Párt- bizottság titkára helyezte el. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Czinege Lajos hadseregtábornok honvédelmi és Heté- nyi István pénzügyminiszter koszorúzott. (Folytatás az 1. oldalról) proletárforradalom csak megsokszorozta bennük a hitet: 133 dicsőséges nap, a Magyar Tanácsköztársaság történelmi léte bizonyította harcuk igazát. S lett — a bukás ellenére is — jövőből kitörölhetetlen: gondolkodást, magatartást alakító erő. Mert: „Aki egyszer a Napba nézett, az nem tud hozzászokni a bűzös petróleumlámpához. Aki egj’szer összetörte rabbilincseit, nem lesz olyan Az ünnepségen Juhász András, a KiSZ Központi Bizottságának titkára mondott köszöntőt ostoba, hogy megint összekovácsolja azokat; aki egyszer megásta a kapitalizmus sírját, nem fogja soha megásni a proletáriátus sírját; és aki egyszer összetörte a kapitalizmust, nem fog soha vállalkozni arra, hogy újra felépítse...” Ezt közvetítette a tegnapi sportcsarnoki ünnepi műsor: a Miskolci Nemzeti. Színház művészei, amatőr néptáncosok, középiskolás diákok egy- gyé kovácsolt produkciója. nyeltnek kötelezően kijáró megemlékezésen túl —, mit jelent számunkra, napjaink fiataljai számára a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte, 133 napos élete és milyen tanulságokat hordoz. — A korabeli dokumentumokban kerestem a választ — folytatta, majd a tegnap Miskolcon is árusított „korabeli” (1919. március 22-i) Vörös Üjság híreit idézve sorolta a dicsőséges nap eseményeit. „A lap bejelenti, hogy a kormányhatalmat a forradalmi komrányzólanács veszi át, Magyarország Tanácsköztársasággá alakult. A politikai hatalom megragadásával a magyar proletáriátus bekapcsolódott. a világfoiradalom előhadábp. Hazánk épp úgy a nemzetközi proletáriátus szent földje, mint Szovjet - Oroszország. A munkások, katonák, a földműves szegények tanácsaiban, a Tanácsköztársaság szervezetébe igazi önkormányzathoz jutottak a dolgozó tömegek. A. föld, a gyár, a bánya, minden a dolgozóké. ... Bontakozik az új rend, amikor csak az eszik, aki dolgozik . . .” A továbbiakban Juhász András arról szólt, hogy a Tanácsköztársaság egészének történelmi tanulsága a későbbi generációkat, a mai ifjúságot is arra ösztönzi, hogy becsülettel dolgozzék, szolgálja a haladást. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, harcai és a Kommün letörése óta nagyot változott a világ: megerősödött a szocializmus pozíciója. A fel- szabadulás után hazánk hozzáláthatott a forradalmár elődök által mégkezdett munka folytatásához, a szocia- lizmuá alapjainak lerakásával és megszilárdításával, a A fogadalmat tett fiatalok egy csoportja Szendret Lőrinc és Galkó Balázs irta a forgatókönyvet, az ebből fakadó lehetőségeket érvényesítette a rendezés, jó ívet futott be a műsor az ünnepben is ünnepi pillanatig, amikor 500 fiatal KISZ-fogadalomtétele elhangzott. A fogadalom szövege éppen a forradalmi lendületű és hitű elődök példáját megidézve válhatott még- inkább átérezhető, átélhető fontosságúvá; igazán a szavak mögötti tettekben megnyilvánuló feladattá. Az ünnepi műsor résztvevői ajkán így szólalt meg végül a dal: „Egy a jelszónk, a béke, / Harcba boldog jövőért megyünk .. társadalmi-gazdasági fejlődés új szakasza bontakozott ki. Tudjuk jól — folytatta beszédét —, napjainkra megváltoztak a szocialista építőmunka feltételei, gazdasági életünk hétköznapjai az eddiginél sokkal jobban próbára teszik képeségeinket. Aki ennek tudatában van, az naA forradalmi műsor „fináléját" előkészítő mozzanat: behozzák a színpadra a KISZ Borsad-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának a zászlaját gyobb lépéseket diktál önmagának és környezetének. Az ifjúság természetes lendületének, tettrekészségének, tudásának, optimizmusának minden korban, minden társadalomban nagy voit a jelentősége, de csak az idősebbek és az ifjabbak közös gondolkodása és cselekvése révén lesz a lendületből valóságos hajtóerő. A KISK KB titkára ezután arról szólt, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 25. évfordulóját ünnepeljük az idén. Az eltelt negyedszázad alatt az ifjúsági szövetség ezer szállal kötődött szocializmust építő népünk történelméhez. 1957-ben a KISZ országos értekezletén született jelszó: „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért!” — ez ma is az ifjúsági mozgalom legfontosabb feladata. Az ifjúsági szövetség X. kongresszusának határdzatá- ra utalva hangsúlyozta: a jövőben a szövetség minden szervezetében aktívabban, nyíltabban kell politizálni. A KISZ tagjainak száma napjainkban elérte a 900 ezret, és az ifjúkommunisták tábora a mai napon fogadalmat tevőkkel is gyarapodik. — E mai tavaszi ünnep — mondotta befejezésül — a nagyszülők életének nagy sorsfordulóját idézte meg. Hogy a történelem lapjaira, a ma ünneplők unokáinak emlékezetében végül is hogyan vonulnak majd be a nyolcvanas évek, az rajtunk, valamennyiünkön is múlik, a mai fiatalok tettrekészsegén, fogékonyságán és lelkesedésén. * | Az ünnepi köszöntőt köve- j tőén került sor 500 fiatal ün- I nepélyes KlSZ-fogadalom- j tételére, majd az ünnepség j résztvevői kivonultak a sport- ! csarnokból. Az épület előtti téren korabeli egyenruhába öltözött lovas vöröskatonák várták az ünneplőket. A tömeg a vöröskatonákat követve, átvonult a Tanácsköztársaság lakótelepre, hogy tisztelegjen a Kommunisták Magyarországi Pártja emléktáblája előtt. A megemlékezés virágait Demcsik Géza vete[ rán, Ződi Zsolt újonnan fogadalmat tett KJSZ-tag és Juhász Gabriella úttörő helyezte el. A koszorúzást követő díszsortűz után helikopter ereszkedett a tér fölé, majd a Szamuely Tibort megszemélyesítő színész felolvasta Lenin üzenetét a magyar munkásokhoz, amelyet később a helikopterről több ezer példányban szórtak szét a téren. A jubileumi ünnepség végén dr. Kundrák János, a Miskolc városi KlSZ-blzoltság titkára megnyitotta az-egy hétig tartó miskolci ifjúsági napokat. A Tanácsköztársaság lakótelepre helikopter hozta Lenin üzenetét A nagy sikerű, mintegy egyórás allegorikus történelmi játék után Juhász András, a KISZ Központi Bizottságának titkára kapott szót. — Nem tudom, hogy ki, mikor határozta el, hogy részt vesz a mai forradalmi ünnepen — kezdte beszédét. — Nem tudom, de azt szeretném tudni, ki, hogyan készült a mai találkozóra; én biztos vagyok benne, hogy még azon kevesek is, akik csupán egy szombat délutáni programot láttak maguk előtt, idejövet pár pillanat alatt átgondolták a Tanács- köztársaságról, a történelem- könyvből tanult ismereteiket. Egy kérdésre kerestünk választ — a történelmi eseméA sportcsarnoki ünnepségen mintegy háromezren vettek részt I
