Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
1952. március 3., szerda ÉSZAK-MAGYAfi.QR.SZAG 4 13-an, nem babonásan izlreztei gyerekek a színpadon A játék — az igazi — varázslat is, a színházi játék... Mi azonban a. tanárnővel nem vagyunk a színpadon — mégis „varázslatos” dolognak lehetünk részesei: látjuk, amit beszélünk ... Olyan hideg van a művelődési ház nagytermében. Leheletünkben ott lebegnek kimondott szavaink. Persze, nemcsak Mezőkeresztesen lehet ez így; unalomig ismételgetjük már, hogy községeink művelődési házai télen hidegek, nehezen vagy alig fűthetők. Ne is vesztegessünk erre több szót, hiszen a tanárnőtől, a gyerekektől sem hallottam panaszszót, őket melegítette a játék, a szereplés, a készülődés. Az igazi nagy esemény ugyan még távol van (április elején), de hát ezek a 11—12 éves fiúk és lányok most állnak először színpadon, keresik ott a helyüket, hangjukat, mozdulataikat. (Ami mellesleg egyáltalán nem könnyű dolog; a Sünnét „alakító” Katiról például a tanárnő és az osztálytársak is egyöntetűen állítják: órákon úgy kivágja azt a „hi-hd-hit”, hogy csak győzzék hallgatni... most meg sehogy se akar sikerülni...) Kik is ők és mit csinálnak? — erről beszélgettünk Faragóné Béres Edit tanárnővel. — Mondhatom, hogy valamennyien kezdők vagyunk, tavaly októberben határoztam el magam arra, hogy színjátszó szakkört szervezek az iskolában. Az ötödik bé osztályban osztályfőnök vagyok, a gyerekek többsége is onnan van. Sokan jelentkeztek volna annak idején közénk, de miután csak szerdai napokon tudunk ösz- szejönni, más szakköri foglalkozások miatt sokan nem tudták összeegyeztetni elfoglaltságukat Ez persze azzal is járt: nem biztos, hogy a legrátermettebbek, a legtehetségesebbek vannak most együtt, de éppen azért, mert „fiatalok” — még három évig lehetünk egymással —, sok mindent meg tudunk közösen tanulni. Egyébként sem a produkciót tartom első célunknak, hanem a közös foglalkozásokat amikor a hangképzéstől a mozgásgyakorlatokig sokat alakíthatják magukat a gyerekek. — önnek volt korábban valami kapcsolata a színpaddal? — Nem, nem volt, bár szerettem mindig szerepeink Én gyerekkoromban apró faluban jártam iskolába, ott nem volt sok lehetőségünk... Tavaly végeztem a főiskolán, s most elérkezettnek láttam az időt, hogy megpróbáljak itt, Mezőkeresztesen egy gyermek-színjátszó szakkört életképessé tenni... A színpadon pedig folyik a próba, a leendő bemutatók egyike A sündisznó meg a nyúl, avagy a csodálatos versenyfutás című mese lesz. A két nagy ellenfél újra meg újra nekigyürkőzik a szövegnek, a mozdulatnak. Mindketten ötödikesek. A Sün — Bessenyei Pista: — Én csak később jelentkeztem, mert szólt tanár néni, hogy kevés a fiú. Most már nagyon jól érzem itt magam, szeretem a szerepemet, mert olyan mulatságos ... A szöveget elég könnyen tanultam, vasárnaponként, otthon ... A „hencegő” Nyúl, aki aztán póruljár — Cseh Kati: — Én az elsők közt jelentkeztem, ez nagyon érdekes, amit csinálunk, ilyen még nem volt itt, és én végig szeretnék ide járni, amíg iskolás leszek. Az én szerepem is igen mulatságos ... — Ügy gondolod ? Hiszen rajtad fognak majd nevetni... — Hát.-, igen, de akkor is, ez játék... — És hogy jut egy nyúlnak eszébe (tényleg próbán találta ki Kati), hogy a verseny startjánál minden számolásra előbbre csalja a lábát? Ügy tudtam, hogy a rókák a ravaszok... — Azért jut a nyúlnak eszébe, mert győzni szeretne, még ravaszul is... Ez pedig igen jó érv. S még a próbákon biztosan sok hasonló apróság teszi még gazdagabbá ennek a 13 fiúnak és lánynak a szerda délutáni együttléteket. A tanárnő vezetésével nagyon lelkesen készülnek az áprilisi nagy eseményre, amikor mindenki szóhoz is jut, hiszen (apróság?) az említett mese mellett még kettőt mutatnak be (A földesúr és az ördög, A mohó királyfi), jut hát kinek-kinek mit csinálni. S emellett is: hiszen a díszleteket majd közösen készítik, s a jelmezekből is néhányat, amit maguk is tudnak ... Én drukkolok nekik. És nem a „13-as” szám miatt. Hiszen ők, mondták — nem babonásak... (ténagy) Ózdi árkádok Ismeretes, hogy Ózd belvárosában, a főutcán nagyarányú rekonstrukció folyik. A régi, öreg házakat lebontják, helyükbe korszerű, szép épületeket emelnek. Köztük a képen látható árkádosokat is. Nyári koNégiim Sárospatakon Tizenegyedik aikalomrmi rendezi meg ez idén a Magyarok Világszövetsége as anyanyelvi konferencia védnökségének irányításával a. külföldön élő magyar szülők középiskolás korú gyermekei számára a sárospataki nyári kollégiumot. A nyári kollégium egyetemes jellegű főtárgya — a magyarságismeret. Ennek során a fiatalok megismerkednek hazánk történelmének fontosabb eseményeivel, irodalmának, művészetének kiemelkedő egyéniségeivel, mai társadalmi viszonyainkkal, tanulnak népdalokat, néptáncokat, de a legtöbb időt, naponta három tanrend szerinti órát, a magyar nyehr tanulására, gyakorlására fordítják. Minden hét végén autóbusz-kiránduláson vesznek részt, s megismerkednek Borsod-Abaúj-Zemplén és a szomszédos megyék legszebb tájaival, történelmi, irodalmi, művészeti emlékeivel, jellegzetes népszokásaival. A tizenegyedik sárospataki nyári kollégium július 13- től augusztus 16-ig tart. Munkáslakások — Uj utak A 2800 lélekszámú településen, Megyaszón a VI. ötéves terv időszakában több, a községet gyarapító fejlesztésre kerül sor. Ilyen többek között a helyi általános iskola 200 adagos napközijének bővítése. Az igények tették szükségessé, hogy a napközi konyhájáról az eddigi létszám kétszeresét, azaz 400 gyerek étkezését tudják megoldani. Ugyancsak az igények tették szükségessé, hogy ebben az évben december elsejével megkezdje működését a községben az öregek napközije. A létesítményhez a megyei tanács 350 ezer forintot, biztosított, és még 300 ezer forint áll a tanács rendelkezésére. Ebből a pénzből már 100 ezer forint értékű bútort vásároltak meg és előreláthatólag semmi sem Olvasó nőkért pályázatot indított a Hazafias Népfront rétegpoMti'kai bizottsága az SZMT nőbizottságával közösen. A népfront a megye hét városában a gyesen levő kismamák számára, az SZMT nőbizottsága tizenkét nagy- és középüzem nődolgozói számára írta ki pályázatát. A bibliográfiában megjelölt 30 akadályozza az öregek napközijének decemberi megnyitását. A VI. ötéves terv időszakában egyébként más beruházásokkal is gyarapodik a község. Két célcsoportos lakást építenek fel, 1983-tól pedig megkezdődik az általános iskola 4 tanteremmel való bővítése. Tervezik, hogy a tervidőszak végén megoldják a központi fűtés bevezetését az általános iskolába. Az egyik leglényegesebb dolog ami minden megyaszóit érint, a tiszta ivóvíz bevezetése. Évekkel ezelőtt a községben elvégeztek egy fúrást, de a kút a kis vízhozama miatt nem tudja ellátni a települést. Éppen ezért a tanács újabb terveket rendelt meg egy bővebb vízhozamú kút feltárásához. könyv közül tíznek az elolvasása kötelező, erre épül a pályázat, ez lesz a vetélkedő témája. A nevezés határideje március 31., a területi vetélkedők lebonyolítása jövő januárra várható. A győzteseknek, az első három helyezettnek a díjakat a nőnapon adják majd át. Tehát van még idő a felkészülésre. Kazincbarcikán is elkészültek a város gyarapítására, szépítésére vonatkozó tervek. Ismert okok miatt a fejlődés üteme némileg korlátozottabb, szűkre szabottabb lesz, mint volt a korábbi esztendők során, mégis számottevő javulás várható. A tanács pénzügyi terveiről, az idei tennivalókról volt szó múlt csütörtökön, a városi tanács ülésén. Ez évben is nagy gondot fordítanak a város belterületének szépítésére, csinosítására. Az utak, hidak karbantartására, korszerűsítésére minden évben tetemes összeget biztosítanak. Erre a célra az idén több, mint harmincmillió forintot szánnak. Tovább bővítik, fejlesztik az egészségügyi és szociális ellátást, közel százmillió forint értékben. Hasonló ösz- szeget fordítanak a közművelődési feladatok ellátására is ebben az évben. Több millió forintba kerül az új létesítmények megépítése, a már megkezdett építkezések befejezése. 1982-ben harminc darab tanácsi bérlakást, harminc darab bányász rendeltetésű tanácsi bérlakást és hetvenöt darab tanácsi értékesítésű lakást építenek meg. Emellett lehetőségük lesz további Yran. mine bányász és hatvan OTP telepszerű munkáslakás megépítésére is. Kazincbarcikán jelentős számú lakás leadásával is számolhatnak, melyekbe új bérlőket jelölhetnek majd ki. A magánerős építkezések támogatása során megkezdődnek a területelőkészítési munkák az idén, amelynek befejezésével tizenhét darab családi házas és húsz darab korszerű csoportos lakás építéséhez szükséges telekkel rendelkezik majd a helyi tanács. Ugyancsak ebben az évben várható a már korábban megkezdett vérellátó megépítésének befejezése, hasonlóan egy száz férőhelyes óvodához, valamint a kertvárosi Il-es számú Általános Iskola építésének befejezése. Ennek átadásával egyébként lehetővé válik három általános iskolában az egyműszakos tanítás. Szintén ebben az esztendőben készül el a kertvárosi I-es számú Általános Iskola udvarára tervezett, négy tantermes bővítés kiviteli terve, valamint a 112. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet beruházási programja és kiviteli terve is. Olvasó nők Három borsodi a döntőben A magyar nyelv bele Amint arról beszámoltunk, az elmúlt hét végén Debrecenben rendezték meg a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenyének egyik területi döntőjét, hat megye hat-hat versmondójának részvételével. Vasárnapi lapszámunkban debreceni .jelentést” közöltünk, amiből kiderült, hogy az első forduló után bizakodóak a borsodiak, többen is eséllyel pályáznak a továbbjutásra. Nos, ez a bizakodás nem volt alaptalan. Ezt fényesen bizonyítja a zsűri döntése: a debreceni területi döntőn három borsodi munkásfiatal (Richter Gábor, Tóth Károly és Bencs Sándor) vívta ki a jogot a Salgótarjánban megrendezendő országos döntőben való részvételre. Vagyis minden második indulónak sikerült... Ezt hat megye fiataljai közül csak a szolnokiak „produkálták” a mieinken kívül. (Folytatás az 1. oldalt őt) országosan is ismert nyelvészt sikerült megnyernie a rendezőknek. Az összes előadásból 43-at tartanak neves szakemberek — városokban és falvakban, iskolákban és üzemekben. De ugyanilyen örvendetes, hogy az általános iskolai és középiskolai magyartanárok is egyre szívesebben, s egyre nagyobb számban vállalnak közreműködést a magyar nyelv hetén. S érdemes egy pillanatra elidőznünk az előadások helyszínénél. — Az anyanyelvi ismeret- szerzés és készségfejlesztés nem fejeződhet be az iskolával — már csak azért sem. mert nem sajátíthatunk el mindent az iskolában — mondotta Porkoláb Albert. — Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk, miként válnak sokaknál az emberi érintkezés, ha úgy tetszik, a kommunikáció gátjává az anyanyelvi kultúra hiányosságai, netán fehér foltjai. A magyar nyelv hete így hát sajátos anyanyelvi továbbképzési lehetőséget is nyújt évről évre előadásaival. Éppen ezért tarthatjuk jónak, hogy e rendezvénysorozat előadásai ma már nemcsak az iskolásokhoz szólnak. Egyre inkább a felnőttekhez is. A borsodi rendezvényeknek például idén csaknem telét tartják üzemi, hivatali közegben. — A mai magyar nyelv- használat — mondotta végezetül az előadó — az anyanyelvi kultúra kérdései, közvéleményünket is foglalkoztatják. Nem véletlen, hogy az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő művelődéspolitikai munkaközösség a közelmúltban megállapította: „Az anyanyelv nemzeti létünk fontos tényezője, a szocialista demokrácia és nyilvánosság nélkülözhetetlen eszköze ..., közügy, mindnyájunk ügye”. Az ünnepélyes megnyitót követően dr. Lőrincze Lajos címzetes egyetemi tanár tartott előadást Nyelvünk a világban címmel. Előadásában azokról a törekvésekről szólott, amelyet az anyanyelvi konferencia a határokon kívül élő magyarság anyanyelvének megőrzéséért tesz, szorosabbá téve ezzel az óhazával való kapcsolatokat. (cs. a.) Tsz-elc, társulások, vállalatok, figyelem! A szikszói ÄTEV üzemünkhöz tartozó szennyviztó parkjának sürgős rendezéséhez, valamint a terület esetleges rekultiválósához földmunkát végző vállalkozókat keresünk! Bővebb felvilágosítást ad: a szikszói ÁTEV üzem, vagy az ÁTEV központja, Budapest IX., Illatos út 23. Telefon: 571-855
