Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
1982. február 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sláger a „Liviáno” Edelényivarrodától a Hódi butikig Például Selyeben Képünk a müanyagüzem szitanyomé részlegének dolgozóit örökítette meg, akik a reklámtáskák feliratait készítik A „Liviáno” sláger lett. Mármint a divatos, „Liviáno” fantázianevet viselő, impregnált esőkabát, amelyet a Debreceni Ruhagyár edelé- nyi telepén készítenek. A fazon változatos: az edelényi varrónők a rakottszoknyás változatot tartják a legsikerültebbnek, de kereset/ a steppelt, vatelinnal bélelt kabátka is, nemrégiben pedig megkezdték — ugyanebből az anyagból, szintén többféle színben — az overállok gyártását. Annyi bizonyos, hogy az üzletekben valamennyi típus rövid idő alatt gazdára talál. — A gyártás nagyon sok gondot okozott — emlékezik Barláné Horváth Júlia telepvezető. — A mai napig sem tudom eldönteni, hogy ránk szabott feladatot vállal- tunk-e el, vagy pedig az edelényi telep vállalkozó kedvének köszönhető az új termék. Annyi bizonyos, amikor hazajöttem a Debreceni Ruhagyárban tartott megbeszélésről, dolgozóink nem lelkesedtek az ötletért. Kísérletképpen megkezdtük a gyártást — nem sok sikerrel. A dolgozók sokat küsz- ködtek a gépbeállítással, s nem tudták teljesíteni a normát. Kérték, hogy továbbra is a hagyományos termékeket varrhassák. Mi, vezetők viszont megígértük, hogy vállaljuk az új típus elkészítését. Ennek annál is inkább nagy a jelentősége, mivel e termékek jelentős részét szovjet exportra kell szállítanunk. A visszamondás szinte lehetetlennek tűnt. A körülmények viszont mást sugalltak. A vezetőség úgy döntött: kérdőívet küldenek a dolgozókhoz, a szabad választás érdekében. Az egyik oldalra azok írhatták fel a nevüket, akik nem érezték képesnek magukat a feladat megoldására. A túloldalra a vállalkozó kedvű dolgozók neve került. Sokat köszönhetünk a szakszervezeti bizottságnak, amely megpróbálta meggyőzni a dolgozóMegyénk mezőgazdasági üzemeinek többségében még csak most készülnek az elmúlt évet értékelő zárszámadásra, de a határban tavaszi indulást jelzőn dübörögnek a traktorok. A műtrágyaszórók tárcsái széles ívben repítik a hóra a fejtrágyát, a gyümölcsösökben metszőollók csattognak, sőt van olyan üzemünk, ahol hetente kétszer szüretelnek. Igaz „csak” gombát. Pócza István a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke : — Idén kezdünk próbálkozni a nagyüzemi gombatermesztéssel. A gazdaságtalanul termelő baromfitelepünk egyik istállóját alakítottuk át e célra. A spórákkal beoltott táptalajt a Duna Tsz-től vásároljuk. Hetente öt-tíz mázsa árut — az „éréstől” függően — tudunk szállítani, a megrendelőknek. A vásárlók egyelőre Kazincbarcikán, Miskolcon a belvárosi Csemege áruházban, s Gasztrofol-él el eiben találkozhatnak termékünkkel. A folyamatos ellátás érdekében 500 mázsa alapanyagot rendeltünk ismét. A műanyag zsákokban érkező táptalajt márciusban helyezzük el a telepünkön. Hefcvenhektáros kortesünkben tizenöt asszony metszi termőre a fákat. Sajnos a Mgyobb teljesítményű eépi kát afroi, hogy érdemes vállalniuk a feladatot. A felmérés vége az lett, hogy megpróbáltuk az új termék varrását. — Hogyan sikerült a próba? — Nem dicsekvésképpen mondom, de remekül — válaszol Bartáné. — Igaz, hogy az egész gépparkot át kellett állítanunk, de megérte. Ehhez a termékhez nem kellettek vasalónők, így ők is leültek a varrógépek mellé. A siker vitathatatlan: 1981- ben az előző évhez képest ötmillió forint termelési értékkel többet tudtunk előállítani. Gazdaságosabb, jobban értékesíthető termékekről lévén szó, többet tudtunk fizetni a dolgozóknak is. Egy átlagos képességű varrónő havi keresete nálunk há- romezer-hatszáz forint. A legjobbak nem ritkán hétezer forintot is megkerestek havonta. — Mi jellemző a telep idei tervére? — Ebben az évben tovább folytatjuk az impregnált esőkabátok varrását. Többet, s jobb minőségét akarunk produkálni, mint a múlt évben. Igaz, munkahiba miatt tavaly is csak 01 százalék lett a selejtes termékek aránya. Ügy véljük, dolgozóink jól megtanulták a szakmát, selejtet még az ötödik, úgynevezett kismamaszalagon sem varrnak varrónőink. Pedig oda azok a dolgozóink kerülnek, akik nagy kihagyás után, egy-két éves gyes után térnek vissza az üzembe. Ök — ellentétben a többiekkel — nem nagyszériás termékeket készítenek. Divatos cikkek kerülnek ki az ott dolgozók keze alól is. Ott a varrónők egy műszakban dolgoznak, a műszak kezdése és vége igazodik az óvodai nyitvatar- táshoz. Jól bevált módszer üzemünkben, hogy a gyermekgondozási segélyről visz- szatérők ezen a szalagon kezdenek dolgozni. Ily módon kevés régi munkásunmetszóst hátráltatta a fagy, hiszen a hidraulika olaj annyira megdermedt, hogy az ollók használhatatlanná váltak. * Január szokatlanul hideg volt, ezért a szakemberek féltő szemmel járták a határt, vizsgálva a hó alatt a sorokat, hogy a fagy mennyi kárt okozott- A bükkábrányi Béke Termelőszövetkezetben a hólepel jó védőtakarónak bizonyult. A hétszáz hektáron termesztett búza nem szenvedett károkat. A termés fokozása érdekében nitrogénműtrágyát szórnak a fagyott talajra. A két traktor vontatta szórógép a hét végére befejezi a fej- trágyázást. A tavaszi talajmunkák sikerét veszélyezteti, hogy a kombinátorok többségéhez — különösen a nagy teljesítményűekhez — eddig nem tudtak beszerezni alkatrészt. Az állattenyésztés költségeinek csökkentése érdekében ezer hektáron a legelők fejtrágyát kapnak. Bükkábrányban is foglalkoznak gombatermeléssel, bár egészen más szándékkal, mint Sajóvámoson. Itt is a volt baromfitelep egyik istállóját hasznosítják azért, mert a gomba energiaigénye a legkevesebb. A helyiséget csak 11—18 Celsius-fokra fűtik fel, a csiperkegombának ennyi a hői gén ve. Idén 160 mázsa termésre számítanak, amelynek nagy részéta kai veszítjük ei, számíthatunk varrónőink visszajöve- lelére. — Az elmúlt év nagy változást hozott a Debreceni Ruhagyár edelényi telepének életében. Ma már itt is divatcikkeket készítenek, olyan ruhákat, amelyek egyaránt jól értékesíthetők a hazai és a külföldi piacokon. — Ez jórészt annak köszönhető, hogy nagyobb tapasztalattal, felkészültséggel rendelkezik az üzem — mondja a telepvezető. — Kooperáltunk a kazincbarcikai 112-es Szakmunkásképző Intézettel. ök az elméletet oktatják, a gyakorlati képzést Edelényben oldjuk meg. Jelenleg negyvenöt szakmunkástanulónk van. Az idén ismét megszervezzük a felnőtt szakmunkásképzést. Ettől további jó eredményeket várunk. — Milyen szervezési feladatokat rótt a telepre az ötnapos munkahét bevezetése? — Normakarbantartást kellett végeznünk. Valamennyi munkafolyamatot átértékeltünk. Ennek következtében az itt dolgozók is jobban jártak és a vállalat sem szenved hiányt. — Különösen nagy feladatok vártak a gyakorlottabb dolgozókra ... — A debreceniek minket bíztak meg a járásban két termelőszövetkezeti melléküzemág megszervezésével. Ezt a munkát tavaly kezdtük meg — ebben jó tapasztalatokról számolhatunk be. Hangácson és Edelényben szerveztünk varrodát. Mindkét egység szovjet exportra dolgozik. A késztermékek kiszállítása a mi feladatunk. Az idén melléküzemágainkból már továbbítottunk szovjet exportot. Mi jelenleg a belföldi igényeknek kívánunk eleget tenni. Márciustól azonban itt a exportra termelünk. Zöldért Vállalaton keresztül értékesítik. ♦ Az eroődi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben 1200 hektáron fejtrágyázzák az őszi vetéseket. Naponta 120 hektárra szórja ki két gép a nitrogéntápanyagot. Az erő-, s munkagépek felkészítése, nagyjavítása jól halad, nem lesz gond a vetések előkészítésével. A megye egyik legjobb, szakosított tehenészeti telepéről, még most télen is 4400 liter tejet szállítanak el naponta, a Miskolci Tejipari Vállalat tehergépkocsijai. * A feJsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet kertészetében 14 hektárnyi szántóföldén, tízezer négyzetméteren pedig fólia alatt készülnek, palántázásra, vetésre. Idén először próbálkoznak saláta és retek vízfüggönyös termesztésével. 450 négyzetméter alapterületen dupla vá- zú fóliasátrat állítottak fel, amelynek két rétege között vizet csörgedeztetn ek. Az energiatakarékos módszer rendkívül alkalmas a hideg- túrőbb növényféleségek termesztésére. Február végén már salátát szállítanak Miskolc piacaira. Jó néhány esztendővel ezelőtt, amikor néhány terme- lőszövetkezetben megjelentek az első, úgynevezett melléküzemágaik, a fogadtatás — akár házon belül, akár a külső szervek részéről — korántsem volt egyöntetűen pozitív. Sőt, lényegesen többen voltak azok, akik támadták ezt az első pillanatban meglepő, a mezőgazdasági munka jellegétől vau tevékenységet. A fő ellenérv is az eltérő jellegből gyökerezett, mondván: — Ha ilyen üzemeket hozunk létre a tsz-ekben, a gazdaságok előbb-utóbb — lévén, hogy nekik ez lesz a kifizetődőbb — elsorvasztják az alaptevékenységet, s akkor ki termed majd búzát, húst, tejet? Az említett kezdet óta élteit pár esztendő, s azóta a melléküzemágak, pontosabban az ipari tevékenységek „zöld utat” kaptak. Ma már megyénkben is a legtöbb gazdaságnak van valamilyen ipari üaeme, vagy szolgáltató részlege. A sei y ebi Virradat Tsx megyénk kisebb termelőszövetkezetei közé tartozik. Termőhelyi adottságaikat tekintve kedvezőtlennek minősül, tőkeerejük alapján pedig gazdagnak egyáltalán nem nevezhető. A szövetkezet dolgozói számára a csupán alaptevékenységű gazdálkodás nem biztosított perspektívát, lévén, hogy az a kedvezőtlen adottsággal, a pénztelenséggel és bizonyos vezetési hibákkal párosulva, inkább vitt, mint hozott. Mindemellett különösen a növénytermesztésből felszabaduló és legfeljebb idényszerűen alkalmazott munkaerő folyamatos foglalkoztatása sem volt megoldva a gazdaság19®2-es terveik megvalósításához a vártnál eredményesebb esztendő zárása után kezdhettek hozzá az ipari szövetkezetek. Az OKISZ közelmúltban megtartott ülésén megállapították, hogy az ipari szövetkezetek 1981-ben a tervezettnél nagyobb termelési értéket állítottak elő. Bővült szolgáltatásaik köre és emelkedett a színvonal is. Jól gazdálkodtak az eszközökkel, a munkaerővel és ez elősegítette, hogy a nyereségük 22— 23 százalékkal nőtt. Az idén 4—8 százalékos termelésnövekedést terveztek • szövetkeban. A helyben topogast, a fejlesztési képtelenséget felszámolni — ez volt a célja a néhány éve választott új vezetőségnek. Ennek egyik útját éppen a szóban forgó ipari tevékenység megteremtésében, majd kiszélesítésében látták, .átják. Mindennek nem az alaptevékenység látja majd kárát? — térhetnénk vissza az írás elején már említett aggályra. Érdekes, hogy ott.i ártunk napján az elnök, Visziai Gábor a juhászati ágazat fejlesztéséről beszélt, amely ágazatnál az Agrocoop segítségével minőségi szelekciós munkára kerül sor. Többek között idén bevezetik a gépi fejést, mi több, a juhok műszeres vemhességvizsgálatát pedig már ottjártunkkor is végeztették. Ugyancsak az elnöktől hallottam, a múlt évi rekord napraforgótermésről, valamint a korábbi évek takarmánygondjainak megszűntéről, mely tények nem a visszafejlesztést támasztják alá. Sőt! Azt remélik, hogy az ipari üzemek teremtette nyereséggel, tőkével éppen az alaptevékenység fejlesztésének műszaki agrotechnikai feltételeit alapozzák meg. Első utunk Selyeben egy hajdani, állattartásra már korszerűt lenné vált épületbe vezetett. Ezt alakították át műhelyekké és ma ez ad otthont a lakatosüzem dolgozóinak. Ez az üzem 1979 végén létesült, de tulajdonképpen csak a múlt esztendőtől üzemel teljes kapacitással. Tavaly a 26 dolgozójukkal 10 millió forint árbevételt produkáltak. Hogy mi készül itt? A húsipari vállalatnak csigás főző. ládaszállító kocsi, a hűtőháznak raklapok, a zeti iparban, az építőipar fejlődése 3—5 százalékos lesz. Az ipari szövetkezetek 130 ezer féle terméket állítanak elő a lakosság kielégítésére. A könnyűipari szövetkezetek számára elsősorban a választék javítása a feladat, amit a ruházati termékek előállítói például a kis sorozatú, divatos cikkek körének szélesítésével teljesítenek. A szövetkezeti építőipar a lakáskarbantartásra és az épületfenntar- tási muhkálataira összpontosítja erőit. Ebben az esztendőben bővíteni kívánják az exportot, és Patyolatnak íestöüstök, hogy csak a leglényegesebb termékeket soroljam. A használaton kívüli, hajdani selyebi iskolaépület falán ma Selyebi Virradat Tsz Műanyagüzeme felirat olvasható. Tavaly március óta üzemel 19 nődolgozóval, akik különböző műanyag táskákat készítenek. A reklámtáskákból naponta mintegy 10 ezer darab készül el a megrendelők részére. Tiszta, világos munkahely, a munka sein megerőltető — állapítjuk meg mindjárt az első pillanatban. A tsz galván üzeme a társközségben, Abaújszolnokon működik. Az 1980-ban megalakított 17 fős kisüzem rendkívül jelentős munkát végez. Ebben a „boszorkány- konyhában” különböző alkatrészek, kötőelemek horganv- zása, kadmdumozása, illetve alumínium nyílászáró szerkezetek eloxálása törtémik. Megrendelőik között az on- gai csavargyár, a December 4. Drótművek, a BÁÉV, az ÉÁÉV, és ez értől a Mezőpanel is szerepel. Tavaly 4,5 millió forint árbevételt forgalmazott a kis üzeni, amely a selyebi gazdaság esetében nem lebecsülendő bevétel. Szóval Selyeben. így próbálkoznak. Próbálkoznak, kísérleteznek. mert a már meglevő üzemeket — főleg ami a méretüket illeti — nem tekintik véglegesnek. És nem mondtak le az. újabb tevékenységekről. lehetőségekről sem. Mindezt pedig a tagság, az. alaptevékenység, az előrelépés érdekében teszi. a feladat jobban akarnak takarékoskodni anyaggal, energiával. A szövetkezetek évi anyagfelhasználásából egyetlen százaléknyi megtakarítás 330 millió forintot jelent, és ez 10 átlagos nagyságú szövetkezet éves anyagigényével egyenlő. A takarékos gazdálkodás újabb lehetőségeinek felkutatása. a jó módszerek alkalmazása minden szövetkezet érdeke és feladata. A szövetkezeti iparban is megkezdődött a korszerű szervezeti feltételek kialakítása, március végéig 70 kis szövetkezet 40 ipari szolgáltató szakcsoport és 300 új átalány-elszámolásos részleg alakul. — árváid Metszés — fejtrágyázás — gombaszüret Tavaszi indítás előtt a téeszekben Hajdú Imre Fotó: Fojtán László A választék bővítése ». *
