Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ IWSZMP BORSOD-ARA f)j-ZFMPLPN MFGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, .12. szám Ara: 1.4(1 Ft Vasárnap. 1982. február 7. Az edelényiek zárszámadásán i szorgos hétköznapokat siker követi A termelőszövetkezet tagsága nagy figyelemmel hallgatta az elmúlt évi munka értékelését — őszintén mondom, ami­kor végigmegyek a határban, s látom a jól megmunkált földeket, a szépen sorjázó vetést, nem beszélve a rin­gó, szemmel téli kalászod­ról, örül a szívem. Tagsá­gunk becsületes szorgalmát érzem a látványban, meg azt, hogy annak idején a mi erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók ... (Idézet Gallcó Lajosnak, az edelényi Alkot­mány Tsz egykori elnökének hozzászólásából.) * ELŐZMÉNYEK... — A múlt évi zárszámadási köz­gyűlés beszámolóját azzal fe­jeztük be, hogy a vezetősé­günk tisztában van azzal, nem hálás feladat az ered­ménytelen 1900-as évről be­számolni. Bíztunk azonban abban, hogy a tagság bizal­mával és segíteni akarásával ezt a kisiklást rövid időn be­lül helyre hozhatjuk, s jövő ilyenkor, vagyis most, már eredményről adhatunk szá­mot. Bíztunk benne, hogy az 1960-as gazdasági év ered­ményeit, mint rossz emléket, hamar feledtetjük ... (Rész­let Hartman Bálint elnöki beszámolójából.) TÉNYEK... Az edelényi Alkotmány Termelőszövetke­zet az 1981-es gazdasági évet 14,7 millió forint nyereség­gel zárta. A tagok és alkal­mazottak évi átlagos része­sedése 44 484 forint Volt, ami havi 3707 forint átlagkere­setnek felel meg. Ez 1980- hoz viszonyítva havi 407 fo­rinttal volt több. A növény- termesztésen belül — bár a kedvezőtlen időjárás miatt — búzából, árpából nem érték el a tervezettet, a tavaszi vetésű növények pótolták a kiesést. A napraforgó — messze túl a tervezettnél — közel 2 tonna, a burgonya hasonlóképpen 25 tonna hek­táronkénti átlagterméssel fi­zetett A takarmánynövények is hozták a tervezett, átlagot mégpedig kevesebb önkölt­séggel, ami az állattenyésztés eredményességét is megala­pozta. Az állattenyésztésen bedül » tejtermelés 8 száza­lékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, s 484 tehén át­lagában 3919 liter tejet ter­meltek. A juhászatuk bár fejlesztés alatt áll, Így is másfél millió forint nyere­séget produkált az állatte­nyésztési ágazat. A részben erre az ágazatra épülő tej- főágazat pedig még érméi is több, kétmilliót meghaladó nyereséggel dicsekedhet, ami különösen azért dicséretes, mert e tevékenységükre sem­miféle árkiegészítést, támo­gatást nem kaptak, s a tej értékesítési ára nem követi az energia, a fuvar árainak emelkedését. Az ipari tevé­kenység a szövetkezet legfia­talabb, de dinamikusan fej­lődő ágazata. 1979-ben kezd­ték meg a fejlesztését. Ezek közül kiemelkedik a lakatos­üzem termelése, amely ter­vét túlteljesítve, 7,4 millió ágazati eredményt ért eL (Folytatás a 2. oldalon) A BVK és a mezőgazdaság BcEsiatt lelep a Bámlgye Tsz-len Több mint negyedszázada kezdték meg Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinát­ban a mezőgazdaság számára a műtrágya előállítását, majd a hatvanas évektől — a mű­anyaggyártás fejlesztéséve’ párhuzamosan — egyre nö­vekvő mennyiségű agrofóliát szállítottak a mezőgazdaság­nak. A megváltozott piaci kö­rülmények arra késztették a BVK vezetőit, hogy az eddi­ginél is szorosabb kapcsola­tokat alakítsanak ki a fel­használókkal. a mezőgazda- sági üzemekkel. Igaz, hogy a kombinát területén 1977-ben létrehoztak e£y fél hektárnyi területű agrokémiai kísérleti telepet, de az már kicsi. Ugyanis a VI. ötéves terv­időszakban — többek között — megkezdik a növényvédő szerek, a különféle interme­dierek gyártását is. A haté­konyság növelése érdekében szükség van az új vegysze­rek nagyüzemi kipróbálására Ennek érdekében a Borsodi Vegyi Kombinát és a nagy- barcai Bánvölgye Termelő- szövetket együttműködési megállapodást kötött, amely­nek értelmében a közös gaz­daságban a kombinát egy be­mutató telepet létesít. A te­lepen felállítják a BVK-ban gyártott fóliasátrakat üzemi körülmények között állítják ki a mezőgazdaságnak készülő különféle műanyag készter­mékeket. A szövetkezet táb­láin alkalmazhatják, próbál­hatják ki a műtrágyákat és az új növényvédő szereket is. A bemutató telep a kísérle­teken kívül még egy célt szolgál: a BVK és a Bán­völgye Tsz szakmai bemuta­tókat, tapasztalatcseréket szervez majd a jövőben, ame­lyeken a mezőgazdasági szak­emberek közvetlen, a gyakor­latban ismerkedhetnek meg a különféle műtrágyák, nö­vényvédő szerek, műanyag­termékek felhasználásának lehetőségeivel, az alkalmazás­technológiával. Egyben a kombinát is felmérheti, hogy melyek azok a termékek amiből még többet igényel a mezőgazdaság. ma: A népi Énőri ievékenvségérő! (3. oldal) A csőri - ífa (4. oldal) Tétovaság és letiriészség (4. oldal) Délillőben a Tiszáin (5. oldal) Ki kopog? (5. oldal) / _________________________________________________________!/ Bácsinak a üideieí Javítják a nyersmalom 1-es kamrájának köpenypáncélját is. A legnehezebb munka itt a csavaranyák utánhúzása. (Riport a 3. oldalon.) Muükásőr-egységgyíílés Leninvárosban Tegnap befejeződtek me­gyénkben a Munkásőrség megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepi egységgyülések. Szom­baton délután tartotta jubi­leumi évzáró-évnyitó egység- gyűlését a leninvárosi Papp József önálló munkásőrzászló- alj. A város legnagyobb ipari üzemében, a Tiszai Vegyi Kombinátban sorra került egységgyűlésen Újvári István, a Leninvárosi városi Pártbi­zottság titkára köszöntötte a munkásőröket és a meghívott vendégeket, köztük dr. Heté- nyi István pénzügyminisztert, dr. Ladányi Józsefet, a me­gyei párt-végrehajtóoizoltság tagját, a megyei tanács elnö­két, Mrva Józsefet, a megyei munkásőrparancsnok helyet­tesét, Leninváros párt-, álla­mi, társadalmi szerveinek, a fegyveres erők és a fegyveres testületek megjelent vezetőit. Az ünnepi egységgyűlésen Dóka Ferenc, a Leninvárosi városi Pártbizottság első tit­kára mondott beszédet. Töb­bek között elmondta: Lenin­város 1956-ban még nem lé­tezett, de léteztek és dolgoz­tak munkásőrök ezen a vidé­ken is. 1957. március 11-én fegyvert fogott 32 egyszerű dolgos ember, akik önként je­lentkeztek a néphatalom vé­delmére. Ez a 32 munkásőr jelentette a törzsét annak a munkásőregységnek, amely ma Papp József nevét viseli. Huszonöt évvel ezelőtt őrsé­get álltak a munkásörölc a Ti­szai Erőműnél, a Tisza-híd- nál, s a mai TVK területén, ahol akkor a beruházáshoz szükséges építőanyagokat őrizték. A pártbizottság első titkára szólt arról, hogy 1981- ben zászlóaljjá szerveződött a leninvárosi munkásőregység, amit a város és a nagyüze­mek fejlődése tett szükséges­sé. A személyi állomány nagy- része fiatalokból áll, s a mun­kásőrök több mint kétharma­da a fizikai dolgozók közül kerül ki, akik nemcsak a fegy­veres testületben, de a mun­kahelyükön is példásan helyt­állnak. Dr. Hetényi István pénzügy- miniszter felszólalásában el­mondta : a Munkásőrség mun­kásosztályt védő jellege feje­ződik ki abban is, hogy a vá­ros és az itt működő ipari üzemek a legnagyobb bázisai a zászlóaljnak. Felemelő ér­zés, hogy az egységnek közel fele fiatalokból áll — mon­dotta a miniszter. — Ez azt mutatja, hogy a Munkásőr­ségnek a békés építömunka korszakában is megvan a vonzereje, ami fontos feltéte­le a testület állandó felfrissü­lésének. A továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a Munkás­őrség olyan szocialista típusú embereket egyesít soraiban, akik önként, belső hitüktől .hajtva vállalják a közös ér­tékek védelmét, gyarapítását. Ezért a Munkásőrség nemcsak politikai és fegyveres intéz­mény, illetve testület, hanem egyben társadalmi és mozgal­mi szervezet is. A munkás­őröknek a szocializmus iránti elkötelezettségéből fakad, hogy mindenütt ott vannak, ahol önzetlen segítségre van szükség, ahol az ügy társadal­mi támogatást igényéi. Dr. Hetényi István végezetül a Minisztertanács nevében sok sikert, erőt, egészséget kívánt a Papp József nevét viselő munkásőrzászlóalj személyi állományának. Ezt követően a leninvárosi nagyüzemek — a TVK, a Ti­szai Erőmű, a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat — dolgozó kol­lektívái a vállalatok gazdasá­gi és politikai vezetése nevé­ben Huszár Andor, a TVK ve­zérigazgatója köszöntötte a munkásőröket. Az egységgyű­lésen hosszú évek óta kifej­tett eredményes munkájukért hatan vették át a Szolgálatt Érdemérem 25 éves fokozatát és a jubileumi emlékjelvényt. Rajtuk kívül még számos munkásőr részesült a Szolgá­lati Érdemérem különböző fo­kozataiban és egyéb kitünte­tésekben. A vendéglátóipari és konyhai berendezések javitásával 1977 óta foglalkozik Miskolcon a Kereskedel­mi Gépjavító Szerviz. A legrégibb tagok közé tartozik Gönci Jánosné, aki éppen egy burgonyakop­tató meghibásodott motorját tekercseli.

Next

/
Thumbnails
Contents