Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

1982. február 2., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Hétvégi Taktaharkány, körzeti or­vosi ügyelet, szombat reggel. Kosztula László orvos és Tarnóczi Miklósné ügyeletes ápolónő a helyén, felkészül­ve a hosszú műszakra. (Az orvosnak majd csak hétfőn reggel fejeződik be.) Az épü­leten kinn tábla kéri a bete­geket, hogy csalc sürgős ese­tekben keressék fel az ügye­letet. (Azért ügyelet.) A váró­teremben pedig gyülekeznek a betegek, sorjáznak be a rendelőbe. Nem annyian, mint szürke hétköznapon, de azért sorjáznak. — Mi a panasza? — Fáj a fejem. — Mióta? — Vagy egy hónapja. — Akkor már előbb is el­jöhetett volna! Kellett volna! A párbeszéd akár kitalált is lehetne, annyira tipikus. A betegek egy része (nagy része) ugyanis bármely ren­delési napon is megkeres­hetné orvosát panaszával, más része viszont, késve jön, elhanyagolja betegségét. És, hogy még tipikusabb legyen az iménti eset: a beteg kéri az orvost, írjon fel valamit a gyereknek, mert köhög. (Az orvos nem ír fel. Majd csak akkor, ha megvizsgálta a gyereket.) Hej, házszámok! Hívás Tiszalúcra. A doki itt még saját kocsijával jár, szerencsére ismeri Tiszalúeot, ott született, így könnyen megtalálja a Hársfa utcát. Gödrökön, fagyott göröngyö­kön bukdácsolunk, biztos, 'hogy ebbe az utcába csakis télen, fagyban jöhetünk be, házszámot ellenben nem lá­tunk sehol, illetve itt-ott néhány rozsdás pléhdarabot, meg vagy kettőt tisztán, de a keresettet nem találjuk. Az utca elkanyarodik. Bá­csika fát vág az udvaron. — Tessék mondani, ez mi­lyen utca? — Márhogy ez? ... Nem tudom, mert csak pár hó­napja költöztem ide. — És nem tudja, hogy me­lyik utcába költözött? Nem tudja. Jön ellenben egy asszony, aki tudja, sőt azt is. hogy ki lehet a be­teg. Mondani is fölösleges: jó lenne minél előbb nála lenni, nem tudható, milyen következményekkel járhat néhány perc késedelem is. Megtaláljuk, benvomakodunk az ajtón, a dokit ismerik, tisztelik itt is (kezdem iri­gyelni), panasz sokasága hangzik a fekvő betegtől, a doki pedig látható büszke­séggel egy diplomata akta­táskafélét nyit ki, mely — kis túlzással, de csak kicsi­Január első napjai után az erős hidegek miatt abba­maradt a hasábburgonya ké­szítése a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárában. A gyár évente 4 ezer tonna ilyen terméket állít elő és ebből tavaszra általában már csak 1500 tonna elkészítése marad. A hideg okozta kényszerszü­net ennélfogva nem szól bele a terv teljesítésébe. A hasábburgonya-gyártást azé; t állították le átmenetileg, mert a hidegben szállított burgonyát károsodás érte volna. Korántsem maradtak emi­att munka nélkül a gyár dol­gozói, hiszen a tésztás ételek közül például a burgonya- pehellyel készülő burgonyás vei — egy kórházi részleget helyettesit: ÉKG! Korunk nagy veszélyének mérése, feltárása. A műszer hálózat­ról is, akkumulátorról is mű­ködtethető, nem a dokié, ha­nem a taktaharkányi taná­csé, 36 ezer forintba került. Ezt az asszonyt, akinél most vagyunk, a műszer híján kórházba kellene rögtön szál­lítani. (Telefon, mentő, kór­házi kivizsgálás és főként: ! idő, idő!) Most meg könnye­dén, nagy biztonsággal elvé­gezhető a vizsgálat, a gép tolja ki magából a szalagot, mindent jelezve, a szív mű­ködéséről. Az orvos a gép jelzéseit elemezve megnyug­szik, majd a tájékoztatótól — meg az injekciótól — az asszony is. Valamelyest. — Miért ideges ennyire? — Félek. — Miért? Az injekció feltehetően még nem hat. Az asszony visszafojtott sírással mondja félelmét. A közelmúltban, gyors egymásutánban három, közvetlen hozzátartozóját te­mette el. Egyikük szívinfark­tusban halt meg. Talán a többi is? Fél. Vajon az ő szíve milyen? Milyen?!... De jó is ez a szépséges, finom, kis műszer, mely egy akta­táskában elfér! Milyen gépi közönnyel — dehogyis: logi­kával! — mondja: az illeté­kes szív rendben van. Arról persze nem tudhat, hogy há­rom közvetlen hozzátartozó nemrég meghalt. Ehhez sem­mit sem szól. Ennek a tu­datnak, a félelemnek a csil­lapítására, tompítására az in­jekció hivatott. (Létezhet ilyen injekció?) Mielőtt visszaindulnánk, a segélykérő telefonhoz me­gyünk. Bárki használhatja, bármikor, ingyen. (Sok is a visszaélés vele. Az elmúlt évi rekordot egy edelényi asz- szony tartja, aki éjjelente negyvennél többször hívatta ki az orvost. Mindig fölösle­gesen.) Most a harkányi ügyeletes nővértől kérdez­zük, volt-e közben újabb hí­vás Lúcra, vagy Szadára, mert akkor máris oda indu­lunk. Nem volt. (Az ügyele­tes kocsikon később adó-ve­vő rádiók lesznek.) A falu szava A harkányi ügyelethez te­hát Tiszalúc és Taktaszada tartozik, mintegy 13 ezer emberrel. Taktaharkányban az ügyelet az előírásoknak megfelelően kiépítve, felsze­relve. Nagyobbrészt a falu építette, társadalmi munká­ban. . Pihenő az orvosnak, a nővérnek, rádió-televízió, hű­tő, a „berepülőzött” telefon, krokettet gyártják két mű­szakban és ebből naponta hat tonnát készítenek. Kis csomagokba kerül a karfiol, a zöldbab, a zöld­borsó, a korábban gyártott hasábburgonya. Gép hámoz­za az őszibarackot, felezi és a már kész csemege cso­magokba kerül. így viszik exportra. Mint ahogy ugyan­csak exportra csomagolják ezekben a napokban a piros ribiszkét, a zöldbabot és a karfiolt is. Mivel a gyár termékei nemcsak boltokba kerülnek, hanem üzemi konyhákba is, így a kisebb méretű csoma­gok mellett több kilósak is elhagyják az üzemet. zuhanyozó, mosdó, W. C., meg ami kell. A lakók itt gyakorta dolgoznak társadal­mi munkában, most is az iskola bővítésénél, korábban is az .utak — minden utca — megépítésénél, de az öre­gek napközijénél, az óvoda bővítésénél és még sok más feladatnál szükség lesz a se­gítségükre. A falu szavára, mert a falu megnyilvánulá­sa itt is ilyképpen történik legérthetőbben. — Mit gondol, ha elvinnék innen az orvosi ügyeletet, kérhetném utána még vala­mihez a falu segítségét? — Nemigen lenne ered­ménye ... — Én is így vélem. Szatmári Gyula, Taktahar­kány községi tanácsának el­nöke nem véletlenül kérdezi, amit kérdez. A hírek szerint az ügyeletet Tiszalúcra akar­ják helyezni. Kár lenne. Reflektorban Hívás Taktaszadára. Sötét van, már reflektorral hala­dunk. Cigánycsaládhoz szól a hívás, a buszmegállóban több siheder várja a kocsit utal mutatni, vágtába kezde­nek: csak utánuk! Szépen megépített házba megyünk, a berendezésén is látni: dol­goznak, keresnek lakói. De: benn legalább 30—40 ember mormolja félelmét, várva a szabadítást, az orvost. Az or­vos nem lepődik meg a so- kadalmon, alig hallhatóan mondja, menjenek át a má­sik szobába. Ha légy lenne, most hallani lehetne a züm­mögést, olyan halkan oson ki mindenki, néhány közvet­len hozzátartozót kivéve. Injekció, biztató szó. Az or­vos ismeri a beteget. Kinn, a másik helyiségben várakozással teli, nagyra ke­rekedett szemek, halk szipo- gások, a szipogó asszonyok felé villanó, csendet intő férfitekintetek, majd a doki kikísérése, ismét felzsongó — mivel is? — bizakodással, félelemmel vegyes mormolás, mely egy intésre átcsaphat jajgatásba, vagy ujjongásba. A doki körül gyűrűzik a nép és látszik, készek megtenni mindent, mit mond. (Irigy­lem a dokit.) Reflektorfény­be kerülnek mostanában ezek a dokik, különösen a falu­siak. Állniuk kell a fényt. Az említett szombat reg­geltől hétfő reggelig egyéb­ként a taktaharkányi ügye­let orvosa" 63 beteghez ment ki. Miként — nagyjából — minden ügyeletén. Priska Tibor iras Zalából Még ezer vagon almát ex­portál az idei télen a Hun- garofruct zöldség-gyümölcs szövetkezeti Külkereskedel­mi Vállalat nagykanizsai ki- rendeltsége. A baki tangaz­daság gutorföldi, a Zalaeger­szegi ÁG egervári és a Nagy- kanizsai ÁG hűtőházában tá­rolt gyümölcs szállítása már­cius végéig tart. A zalai al­ma folyamatosan kerül a csehszlovákiai, lengyel. NDK- beli és a szovjet piacokra. Tavaly tizenkét-féle gyü­mölcsből, illetve 11-féle zöld­ségből összesen 58 ezer tonnát értékes ítet lek külföldön. Az idei szerződéseket már megkötötték a termelőkkel. Ezek szerint a tavalyinak megfelelő mennyiség szerepel a” exporttervekben. Ebben az évben először értékesítik majd a tüske nélküli fekete szed­ret. ami a Zalaegerszeg kör­nyéki kistermelők kertjei bő) kerül majd a külföldre indu­ló vagonokba, kamionokba. Gép hámozza, felezi a barackot Ribizli, karfiol, ziüi exportra A miskolci utcán Reggeli köd... Fotó: Laczó József Jériasózó kézitargonca Járdasózó kézi targoncái készítettek a Nagykanizsai Városgazdálkodási és Kom­munális Vállalatnál. Az egy ember által könnyedén tol­ható jármű segítségével más­fél-két méter szélességben, a haladási sebességtől függően, óránként 8—10 ezer négyzet- méter balesetveszélyes — je­ges, havas — gyalogút szór­ható fel sóval vagy homok­kal. A mintadarabnak szá­mító targonca már átesett a gyakorlati vizsgán; bebizo­nyosodott. hogy gyorsan, egyenletesen teríti az anya­got, a vele végzett munka nemcsak könnyebb, hanem gazdaságosabb is a lapáto­lásnál. Az elmúlt év elején a me­gye dolgozóinak összefogását eredményező kezdeményezést indítottak el az LKM Halász és a D1GÉP Eötvös Loránd ifjúsági szocialista brigádjai a gyermekrehabilitációs köz­pont felépítése érdekében. Az ÉÁÉV Szép László vezet­te nehézgépkezelői brigádja azonnal vállalta a mélyépíté­si munkák elvégzését. Az év folyamán vállalatok, intézmények, szocialista bri­gádok, magánszemélyek fi­zettek be bizonyos összege­ket, az építési költség hoz­zájárulása címén, a megyei tanács e célt szolgáló egy­számlájára, valamint társa­dalmi munkát vállaltak az építés különböző fázisainak segítésében. Az elmúlt évben két kom­munista szombat teljesítését ajánlották az üzemek, válla­latok. Az egyik anyagi el­lenértékét a rehabilitációs központ építése céljára aján­lotta fel a megye nagyon sok munkahelye. Ezek közül átlagon felüli pénzösszeget fizetett be az LKM, a Bor­sodi Szénbányák Vállalat, a TVK, a Borsodnádasdi Le­mezgyár, a Beton- és Vasbe­tonipari Művek felsőzsolcai gyára, a Habselyem- és Kö­töttáru Gyár, a Tiszai Hőerő­mű Vállalat, a Cementipari Gépjavító, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, az ÉMÁSZ, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem, az Ózdi vá­rosi Tanács, a Bodrogközi Állami Gazdaság, a bekecsi termelőszövetkezet és minden mezőkövesdi üzem. Feltétlenül meg kell emlí­teni a kiemelkedő szocialista brigádokat és egyéneket is. A vegyipari főiskolai No­vember 7. szocialista brigád Kazincbarcika, a Pataki J. szocialista brigád, Tokaj; a kőbányai Bláthy Ottó bá­nyász szocialista brigád, az ÉRV Dr. Antos I. szocialista brigádja Kazincbarcika, az Egyetéi'tés brigád Tiszapalko- nya Tsz, valamint dr. Boda Pál sátoraljaújhelyi és Rad- nai László miskolci lakosok azonnal csatlakoztak a se­gítő mozgalomhoz. A társadalmi munkafel­ajánlások egy része már rea­lizálódott. Az ÉSZAKTERV a tervet elkészítette 1,4 millió forint értékben, és vállalta a művezetői teendőket, az ÉÁÉV az összes földmunka kivitelezését. A Borsod me­gyei Beruházási Vállalat a lebonyolítást végzi. A továbbiakban a BEFAG 20 százalékos árkedvezményt nyújt az összes faanyagokra, aminek beépítésében is részi vállalnak. A Borsodi Szén­bányák brigádjai az építés utáni segédmunkában, a Mis­kolci Köztisztasági Vállalat brigádjai a tereprendezésben és parkosításban kívánnak részt venni. A szakmák szem­pontjából is megvizsgáltuk a támogatás mértékét. Esze­rint a sorrend: építők és va­sas, egy szinten, ezt követi bányász-, közalkalmazott-, MEDOSZ-, HVDSZ-szakszer- vezetekhez tartozó üzemek, intézmények. Az SZMT elnöksége köszö­netét fejezi ki azoknak a nagy- és kisközösségeknek, egyéneknek, akik támogatták és a jövőben még segíteni kívánják a megyei gyermek­rehabilitációs központ meg­valósulását. Köszönetünk a munkahelyek, a dolgozók nagy részét megilleti. Az eddig befolyt pénzösz- szeg meghaladja a 12 millió forintot, ezzel bővült az 1980. évi 8,2 millió forintos maradvány, ami a kongresz- szusi munkaverseny befizeté­seiből gyűlt össze, és szintén az építés céljaira fordították. A Magyar Vöröskereszt a kórházi felszerelésekre 1,5 millió hozzájárulást jelzett. Az összes kiadás eddig több, mint 7 millió. Az építkezés jó ütemben halad. A vállalkozók kéthe­tenként értékelik az elvég­zett munkát, egyeztetik a fel­adatokat. Minden remény megvan rá, hogy augusztus 20-ra a kivitelezés befejeződ­jék. A bekerülési összeg — leg­alábbis, amit ki kell fizetni — előreláthatólag meghalad­ja a 30 milliót. Érzékelhető tehát, hogy továbbra is szük­ség van az önzetlen, jó szán­dékú támogatásokra. Nehéz év után, újabb, nem könnyű esztendő előtt áll a Miskolci Bőripari Szövetke­zet. Meg kell küzdeni anyag- és szerszámproblémákkal. A cipőgyártás folyamatosan megindult, bízni lehet, hogy nem lesznek akadályok. A lakossági lábbelijavítás hul­lámzó. Időnként olyan nagy az igény, hogy annak kielé­gítése nehézségekbe ütközik. Ilyenkor nyújtott munkaidő­ben óriási a hajtás a javító­részlegekben. Jelenleg alig van javítanivaló. A tavasz Sárospatakon a művelődé­si és ifjúsági ház építése — a kivitelezők ígérete szerint — ebben az évben befejező­dik. Ezért a város vezetői a Januárban újra születtek felajánlások annak érdeké­ben, hogy folytatódjék a be­fizetés és még több legyen a társadalmi munka. A megyei vezetés tehát azzal a javaslattal, kéréssel fordul megyénk lakosságá­hoz, dolgozóihoz, szocialis­ta brigádjaihoz, hogy ebben az évben is az egyik — le­hetőleg az első félévi — kom­munista szombat bevételét fordítsák a gyermek rehabili­tációs központ befejezésének támogatására. A megyei tanács egyszám­lája — száma: 641-350258-111 — tovább él, fogadja a be­fizetéseket! Javasoljuk, hogy a másik kommunista műszak anyagi fedezetét saját szociálpoliti­kai céljaikra — gyermekin­tézmény, munkáslakás-építés támogatás stb. — használják fel a munkahelyek, illetve így terjesszék a demokra­tikus fórumok elé. Előzetesen is köszönünk minden további anyagi, vagy társadalmimunka-hozzájáru- lást ehhez, a megyénkben különösen fontos egészség- ügyi intézmény megvalósítá­sához, hiszen több mint tíz­ezer sérült gyerek vár keze­lésre, ápolásra, az egészségre. Szűcs Fercncnc a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára azonban már nincs messze, hamarosan lekerülnek a csizmák és utána mindenki­nek sürgős lesz a cipők ki­javítása. Aki előrelátó, el­kerülheti a bosszúságot. Ezekben a napokban rend­kívül rövid idő alatt készül­nek el a lábbelik. Ez a hely­zet az Avas-délen is, az egyetem melletti 3. számú részlegben. Valószínűleg ke­vesen tudják még. hogy tt cipészrészleg működik, nem szükséges a városba lefárad­ni. ha van javítanivaló. Képzőművészeti Lektorátus­sal tárgyalást folytattak az épületben és az ezt körülvevő parkban elheivezendő képző- művészeti alkotásokról. Miveliisi és íffisági ház spül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents