Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
1962. február 6., szombat EáZAK-MA(i YARORbZACj 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) nőtt a len-, kender-, a gyapjú- és a köt- szövöipar termelése, míg a pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt — csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyag-ipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben. A gyártmány- és gyártásíejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék 1981. évi termelése a következőképpen alakult: NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE A SZOCIALISTA IPARBAN Az 1981. évi termelés mennyisége Az 1981. éV az 1980. év százalékában Villamos energia milliárd kWó 24.2 101,4 Szén, millió tonna 25,9 100,9 Kőolaj, millió tonna 2,0 99,6 Földgáz, milliárd m3 6,0 97,6 Acél, millió tonna 3,6 96,8 Hengerelt acél, millió tonna 2,8 92,6 Bauxit, millió tonna 2,9 98,8 Timföld, ezer tonna 799 99,3 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 143 106.7 Tégla, milliárd db 2,0 101,3 Cement, millió tonna 4,6 99,4 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 1112 106,4 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 29,0 103,6 Műanyagok, ezer tonna 311 94.9 Autóbusz, ezer darab 114 89,4 Számítástechnikai termékek folyó áron, milliárd Ft 5.6 109,3 Televízió, ezer darab 424 101,6 Ebből: színes televízió ezer darab T7 132,4 Magnetofon, ezer darab 554 120,5 Hűtőszekrény, ezer darab 504 101,0 Mosógép, ezer darab 256 110,1 Bútor, folj'ó áron, milliárd forint 11,9 105,4 Pamutszövet, millió m5 320 96,2 Gyapjúszövet, millió m2 44,5 104,1 Cipő. millió pár 43,4 100,3 Csontos nyershús, ezer tonna 595 98,0 Fogyasztói tej, millió liter 819 103,6 Vágott baromfi, ezer tonna 186 108,5 Napraforgó-olaj ezer tonna 185 143,5 Sör, millió liier 793 101,1 Cukor, ezer tonna 490 104,8 Az ipar energiaellátása megfelelő, anyag- ellátása a korábbi évekhez hasonló volt. Az energiaigényes termékek termelésének csökkenése, továbbá a racionálisabb gazdálkodás is hozzájárult ahhoz, hogy a népgazdaság energiafelhasználása kevesebb volt az 1980. évinél. Az energiahordozók felhasználásán belül a szén aránya emelkedett, a földgázé nem változott, a kőolaj- és kőolaj-termékeké csökkent. A villamos energia termelését a barnaszén- és a földgáztüzelésű erőművekben fokozták, az olajtüzelésű erőművekben csökkentették. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a kohászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 4,5 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipari termékek kivitele 1981-ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termékek mennyisége. A beruházási célú értékesítés 1,6 százalékkal, a termelő ágazatok vásárlásai 1,5 százalékkal emelkedtek. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene — a beruházások mérséklődésével összefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fokozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek ellenére csökkent, mivel az átadások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari vállalatok növekvő mértékben vállaltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. 1981-ben folytatódott az építőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,1 százalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán Ti ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magánerőből épült lakások száma. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összességében megegyezett az előző évivel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal kevesebb volt. Az állat- tenyésztés termelése 2,2 százalékkal emelkedett. A növénytermelés csökkenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszteségeket okozott. Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnál. Búzából a korábbinál kisebb területen az előző évinél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb a kiemelkedő 1980. évinél. A szán tóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg-os hektáronkénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorrépából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az előző évinél nagyobb vetésterület és a termésátlagok növekedésének együttes eredménye. A burgonyatermés 14 százalékos emelkedése a hozamok növekedéséből adódott. A rizstermés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismértékben csökkent, a gyümölcstermés lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 százalékkal keve- sebo termett az 1980. évinél, de a bor minősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarha-állomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertésállomány lényegében megegyezett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lényegesen meghaladta az utóbbi évekét. A nagyüzemek juhállománya 2 százalékkal csökkent, és, az év végén 2,4 milliót tett ki. A vágóállat-termelés 1 százalékos növekedésén belül a vágósertés-termelés lényegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaromfi és a vágójuh termelése nőtt, a vágómarháé csökkent. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a tojástermelés 2 százalékkal elmaradt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági (ipari, építőipari, szolgáltató stb.) tevékenysége számottevően bővült. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban együttesen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 22 ezer fővel, 2,8 százalékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágyaellátása az 1980. évihez képest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre számítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3600 traktort, 850 arató-cséplőgépet, 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakitermelése 1961- ben 7,7 millió m3 volt, némileg meghaladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdőfelújítási tevékenység összességében több mint 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1981. évi fő céljai teljesültek. A közüzemi víztermelő kapacitás mintegy 2 százalékkal, napi 90 ezer m:i-rel nőtt. A közműves vízellátásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ezzel az ország lakosságának 77 százaléka tekinthető ellátottnak. A szennyvíztisztító kapacitás 13 százalékkal bővült. A tervezett vízügyi beruházások többségét befejezték és üzembe helyezték. Elkészült a kiskörei vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az árvízvédelmi fővédvonalakat. Az év végén a védvonalak 61 százaléka felelt meg az előírt maximális követelményeknek. A belvízelvezetés átlagos időszükséglete valamelyest csökkent. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a közúti szállításban 2,5 százalékkal, a vízi szállításban 7,1 százalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nem változott. A távolsági személyszállításban az utasok száma 8,1 százalékkal csökkent, az átlagos utazási távolság azonban nőtt. A helyi tömegközlekedésben az előző évinél 3,0 százalékkal többen utaztak. A villamosok kevesebb, a metró és az autóbuszok több utast szállítottak, mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 villamos és dízelmozdonyt, 105 személy- és 824 teherkocsit vásárolt. 66 km vasúti pályát villamosítottak, 268 km-t korszerűsítettek és 63 km vonalat szereltek fel önműködő vonalbiztosító berendezéssel. A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit, a tömegközlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állítottak forgalomba. Az év végén megindult a forgalom a metró észak—déli vonalának Deák tér— Élmunkás tér közötti szakaszán. Az év folyamán 100 ezer új személygépkocsit értékesítettek, és az állomány meghaladta az 1,1 milliót, amelyből több mint 1 millió a lakosság tulajdonában volt. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké közel 14 ezerrel bővült. A szállításban és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal, mintegy 4300 fővel kevesebb volt az előző évinél. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben is növekedett. Az áruforgalom behozatali többlete kisebb volt az 1980. évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest meghaladta. Ezen belül csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek importja, míg a termeléshez szükséges anyagoké és a lakosság ellátását szolgáló termékeké nőtt. A kivitel mennyisége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél. Ezen belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből kedvező árakon jelentősen nőtt az export. Fokozódott — bár lényegesen kisebb mértékben — az ipari késztermékek külpiaci értékesítése is, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek kivitele viszont mérséklődött. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le. A KGST-országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműködés. Ä rubelelszámolású behozatal folyó áron — az erőteljes áremelkedés miatt — 5,3 százalékkal, a kivitel 8,9 százalékkal növekedett. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1980-ban. Nem rubel elszámolásokban a behozatal és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyenlegre kedvezően hatott, hogy a kiviteli árak a behozatali áraknál jobban emelkedtek. így a cserearány valamelyest javult. Beruházások A beruházások volumene mintegy 7 százalékkal csökkent A szocialista szervek beruházásainak összege folyó áron 183,5 milliárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruházásoknál következett be. Ezekre 9 százalékkal kevesebbet folyósítottak. 1981-ben három új nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejeztek be, egy továbbit részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege az előző évinél nagyobb vállalati saját források és a szigorúbb követelmények alapján odaítélt hitelek révén, valamelyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az exportárualapok bővítését szolgálta. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt általános. Egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, a mezőgazdaságban, a belkereskedelemben, valamint az oktatás és az egészségügy területén nőttek a beruházási kifizetések. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság A népesség számának az utóbbi években tapasztalt lassuló növekedési ütemét 1981- ben csökkenés váltotta fel. 1982. január 1- én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981 folyamán 143 ezer gyermek született, 5800-zal kevesebb, mint 1980-ban. A csökkenés oka elsősorban a szülőképes korú nők számának mérséklődése. 1981-ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 20,6 egy éven aluli haláleset jutott, az 1980. évi 23,2-del szemben. 1982. január 1-én a népesség 46,6 százaléka, 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés meghaladta az első ízben munkába lépett fiatalok és a gyermekgondozási segélyről visz- szatértek számát. A létszám ágazatok közötti átrendeződése a korábbiakhoz hasonlóan folytatódott: az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt az aktív keresők száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban és a szállítás-hírközlésben mérséklődött, a kereskedelemben némileg, a mezőgazdaságban jelentősebben emelkedett az aktív keresők száma. 1981. július 1-vel megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés a folyamatosan és a három vágj’ több műszakban termelő üzemekben. Az év végén mintegy 900 ezren dolgoztak ötnapos munkarendben, és megtörténtek az előkészületek az 1982. év eleji általános áttérésre. A lakosság jövedelme, fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a bérkiegészítésekkel együtt 4720 forint volt, nominálértékben több mint 6 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete — ugyancsak a bérkiegészítéssel egj’ütt — nem egészen 3 százalékkal emelkedett, és havi 4230 forintot tett ki. A pénzbeni társadalmi juttatások összege több mint 8 százalékkal nőtt és meghaladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — juttatások összege is. Nyugdíjakra 61 milliárd forintot fizettek ki, ami 9 százalékkal több mint 1980-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy egy év alatt 49 ezerrel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogjr az új nj'ugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult továbbá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nj'ugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 100 forint lett, az addigi 70 forint helyett. Egj’idejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal emelkedett. 1981-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj átlagos havi összege 2415 forint volt. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,0 milliárd forintot fizetett ki, ami 8 százalékos növekedést jeleni Gj’ermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folj’ósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981 végén 241 ezer anj’a vette igénj’be a gj’ermekgondozási segélyt, 13 ezerrel kevesebb, mint 1980 decemberében. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat egj’üttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése országos átlagban 2,2 százalék volt. A lakosság összes fogyasztása 2,4 százalékkal emelkedett. A többlet döntő része a kereskedelmi forgalomban jelentkezett. A belkereskedelem a beszerzések fokozásával, készleteinek növelésével javította a kínálatot. A kiskereskedelmi forgalom volumene 3,4 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek eladása 2—2 százalékkal, a vegj’es iparcikkeké 5 százalékkal nőtt. A takarékbetét-állomány az év folyamán 14,8 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás személyi és intéz- ménj’i feltételei 1981-ben tovább javultak, A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1200-zal nőtt. 68 új általános és gyermek- orvosi körzet létesült. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 33Ö0-zal bővült, 1981 végén 68 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre. Az óvodai helj’ek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a megfelelő korú gyermekek 82,8 százaléka. Az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az 1931/82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztálj’át befejezettek 93 százaléka tanul tovább, megközelítően fele-fele arányban középiskolában, illetve szakmunkásképző iskolákban. Az előző tanévhez képest valamelj’est emelkedett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma. A múlt évben 68 ezer diák tett eredménj'es érettségi vizsgát, ebből 42 ezer nappali tagozaton. Az esti és a levelező tagozaton érettségizettek száma 2600-zal kevesebb volt mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intézményekbe 102 600 hallgató jár, 1400-zal több, mint egy évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási intézménj’eiben 25 200 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 700 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osztálytermeinek száma 1700-zal haladja meg az előző évit. Az alsófokú oktatásban a tanerők száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagógus tanít, 500-zal több, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános iskolai tanulók 39,9 százaléka részesül napköziotthonos ellátásban, az 1980. évi 38,2 százalékkal szemben. A diákotthonban vagy kollégiumban lakó szakmunkás- tanulók, ill. egj’etemi-főiskolai hallgatók aránj'a emelkedett, a középiskolásoké némileg csökkent. Idegenforgalom 1981-ben 14,8 millió külföldi érkezett az országba, 850 ezerrel, 6 százalékkal több mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek hazánkban. Az év folyamán magyar állampolgárok 5,5 millió esetben utaztak külföldre, ez 7 százalékkal volt több, mint 1980-ban. Az idegenforgalomból származó bevételek és kiadások aktív egj’enlege 1981-ben nagyobb volt az előző évinél. 1981-ben a szállodák befogadóképessége mintegy ezerrel, az egj’éb kereskedelmi szálláshelyeké — turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, fizetővendég-látás — 19 000- rel bővült. Budapest, 1982. február 5. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL; !
